nagyon érdekes volt számomra ez a videó, főleg, hogy nem vagyok budapesti, ezért rengeteg új dolgot tanultam belőle. A megyeri-híd nevének kálváriája is kimaradt számomra, az egyik olyan dolog, ami csak magyarországon történhet meg 😄😆 de az is igaz, hogy aztán milyen ötletes megoldás született meg végül. Köszönöm a munkádat.
😮Rég láttam ennyire részletes, ilyen alapossággal összeállított videót. A hidak története igazán hiánypótló. Csak ne okoztak volna annyi bajt bennük a történelem folyamán. Mindenesetre nagy gratula a videóért, osztom.🙂
Köszönöm az összeállítást. Egyik szemem sír a másik nem az Erzsébet híd kapcsán, mert lényegesen díszesebb volt az eredeti állapotában. A másik szempontból viszont az új híd más szerkezetű amilyen egyedülállóvá teszi. Emlékszem a Margit híd kapcsán mikor felújították felmerült, hogy visszakaphatná az eredeti tengerészkék színét. Én izgalmasnak tartottam volna, biztos alapvetően változtatná a látképet. Egyébként ha jól tudom a Petőfi híd Budai hídfőjénél van az eredeti korlátból szakaszok ahol eredetí kék színnel látható. Utolsó gondolatom a sooszor felmerült gyalogos híd koncepciója. Én lehet a régi Kossut híd helyére építeném így kicsit maradandóbb emléket állítva az egykori Kossuth hídnak. Bár nem tudom forgalomtechnikailag hol lenne nagyobb haszna. A Lágymányosi híd különlegessége, hogy a világítása nem a pilonokon volt, hanem az útpályán. A pilonokon tükrök voltak melyek visszatükrözték a lentről felvilágító lámpákat. Ha jól emlékszem ezek már akkoriban is kicsit elégtelenek voltak, ezért cserélték ledesre.
Eredeti Margit híd korlátdarab eredeti kék színben www.google.com/maps/@47.4781614,19.0603521,3a,46.9y,213.32h,88.8t/data=!3m6!1e1!3m4!1s1fizMbaaDORDPoxv4yfUlg!2e0!7i13312!8i6656?coh=205409&entry=ttu
...gratulálok a cikkhez! Észrevételeim: az Árpád korban nagy jelentőségű volt a Jenői -rév is, amely a mai Császárfürdő környékén volt. Felhévíz e térségben már jelentős település volt. A Lánchíd építése céljából határozták meg a Duna szabályozási szélességét - 200 ölben, amely 380 m.
Javítás: a Rákosi-címer az 1973-as felújításig volt a Széchenyi lánchídon. Akkor cserélték ki a Kádár-címerre. Kimaradt még, hogy a vasszerkezeten már 1869-ben repedések jelentek meg, és a megfelelő keresztirányú merevítés hiánya miatt erős volt a híd kilengése. Ezek miatt volt szükséges az 1913-14-es átépítés. Ferenc József híd: nem "szög", hanem szegecs. 🙂 Erzsébet híd: a leghosszabb megerpillárnélküli közúti lánchíd. De csak azért, mert akkor már évtizedek óta senki nem épített lánchidat. A vilamospálya már a hídon volt az átadáskor, de csak 1914-ben kötötték be a hálózatba, amikor a BKVT és a BVVV meg tudott egyezni a péage-rendszerről. Az Elevátor nem a hajókat emelte ki, hanem a hajók rakományát. 🙂
Amikor az '56-os forradalom idején a Sinkovits és a Bessenyei szavalnak a ( rendszerváltás után a demszki által kisajátított , azaz elzárt ) Petőfi szobornál , még lehet látni az igazi Erzsébet-híd pesti pylonjait...
Hiánypótló remek videó!
Szuper videó! Részletes, informatív ,érdekes!
Értékes, elismerésre méltó munka. Köszönöm szépen.
Rengeteg információ és szemléletes kép, kiváló anyag! Köszönjük szépen!
Köszönöm a munkád, és a feltöltést! ☝️😎
Nagyon szuper videó. Köszönöm, hogy elkészítetted. Izgalmas volt 🙂
Tisztességes munka! Gratula!
Minden elismerésem, igen kimerítő, hiánypótló anyag!
nagyon érdekes volt számomra ez a videó, főleg, hogy nem vagyok budapesti, ezért rengeteg új dolgot tanultam belőle. A megyeri-híd nevének kálváriája is kimaradt számomra, az egyik olyan dolog, ami csak magyarországon történhet meg 😄😆 de az is igaz, hogy aztán milyen ötletes megoldás született meg végül. Köszönöm a munkádat.
Gratulálok! Remek videó! Jó volt nézni!
Gratulálok és köszönjük.
Feliratkozva :)
De vagány videó, nagyon szépen köszönöm!
😮Rég láttam ennyire részletes, ilyen alapossággal összeállított videót. A hidak története igazán hiánypótló. Csak ne okoztak volna annyi bajt bennük a történelem folyamán. Mindenesetre nagy gratula a videóért, osztom.🙂
Gratulálok nagyon érdekes volt.
Köszönjük!
Köszönöm az összeállítást.
Egyik szemem sír a másik nem az Erzsébet híd kapcsán, mert lényegesen díszesebb volt az eredeti állapotában. A másik szempontból viszont az új híd más szerkezetű amilyen egyedülállóvá teszi.
Emlékszem a Margit híd kapcsán mikor felújították felmerült, hogy visszakaphatná az eredeti tengerészkék színét. Én izgalmasnak tartottam volna, biztos alapvetően változtatná a látképet. Egyébként ha jól tudom a Petőfi híd Budai hídfőjénél van az eredeti korlátból szakaszok ahol eredetí kék színnel látható.
Utolsó gondolatom a sooszor felmerült gyalogos híd koncepciója. Én lehet a régi Kossut híd helyére építeném így kicsit maradandóbb emléket állítva az egykori Kossuth hídnak. Bár nem tudom forgalomtechnikailag hol lenne nagyobb haszna.
A Lágymányosi híd különlegessége, hogy a világítása nem a pilonokon volt, hanem az útpályán. A pilonokon tükrök voltak melyek visszatükrözték a lentről felvilágító lámpákat. Ha jól emlékszem ezek már akkoriban is kicsit elégtelenek voltak, ezért cserélték ledesre.
Eredeti Margit híd korlátdarab eredeti kék színben
www.google.com/maps/@47.4781614,19.0603521,3a,46.9y,213.32h,88.8t/data=!3m6!1e1!3m4!1s1fizMbaaDORDPoxv4yfUlg!2e0!7i13312!8i6656?coh=205409&entry=ttu
Úristen, mennyi munkád van ebben a videóban? 😮Gratulálok és köszönöm a feltöltést.💝További kellemes tartalomgyártást és jó egészséget kívánok!🙂😗
Szép munka 🙏🏼🫡
Kellett volna beszélni a Szabadság-híd nagyon eredeti szerkezetéről is , mert csak 1 van ebből a világon tudtommal .
...gratulálok a cikkhez! Észrevételeim: az Árpád korban nagy jelentőségű volt a Jenői -rév is, amely a mai Császárfürdő környékén volt. Felhévíz e térségben már jelentős település volt. A Lánchíd építése céljából határozták meg a Duna szabályozási szélességét - 200 ölben, amely 380 m.
Javítás: a Rákosi-címer az 1973-as felújításig volt a Széchenyi lánchídon. Akkor cserélték ki a Kádár-címerre.
Kimaradt még, hogy a vasszerkezeten már 1869-ben repedések jelentek meg, és a megfelelő keresztirányú merevítés hiánya miatt erős volt a híd kilengése. Ezek miatt volt szükséges az 1913-14-es átépítés.
Ferenc József híd: nem "szög", hanem szegecs. 🙂
Erzsébet híd: a leghosszabb megerpillárnélküli közúti lánchíd. De csak azért, mert akkor már évtizedek óta senki nem épített lánchidat. A vilamospálya már a hídon volt az átadáskor, de csak 1914-ben kötötték be a hálózatba, amikor a BKVT és a BVVV meg tudott egyezni a péage-rendszerről.
Az Elevátor nem a hajókat emelte ki, hanem a hajók rakományát. 🙂
Vajon az ezüst szeggel mi lett? Amúgy gratula jó videó
Amikor az '56-os forradalom idején a Sinkovits és a Bessenyei szavalnak a ( rendszerváltás után a demszki által kisajátított , azaz elzárt ) Petőfi szobornál , még lehet látni az igazi Erzsébet-híd pesti pylonjait...
1960-ban bontották le.
Milyen jó lenne az a Kossuth híd manapság, hamar át lehetne jutni gyalogosan Peströl Budára. Nem kéne BKK-val kerengeni.
Nem hittem volna, hogy ennyit lehet beszélni néhány hídról. Nem is realizálja az ember, hogy mennyire fontos építmények a hidak.
És melyik az Orbán Viktor híd?