Magyarországi népviseletek: Sokacok (Mohácsi, kásádi horvátok) oktatási változat

A magyarországi népcsoportok viseletei között balkáni eredetük jellegzetességeit még őrzik a horvátsághoz tartozó sokácok. Legismertebb szokásuk a mohácsi busójárás, a télbúcsúztató, tavaszköszöntő, oltalmazó, termékenységet varázsló ünnepek családjába tartozik. Mohácson a hagyomány eredetét a törökűzés legendájával is magyarázzák, de az igazság az, hogy a sokácok a török elűzetése után települtek be, - a balkáni őshaza él tovább a busójárásban.
A busó öltözete régen is olyan volt, mint ma: szőrével kifordított rövid bunda, szalmával kitömött gatya, amelyre színes, gyapjúból kötött cifra női bütykös harisnyát húztak, lábukon bocskort viselnek. A bundát az öv vagy marhakötél fogja össze derekukon, erre akasztják a marhakolompot. Kezükben az elmaradhatatlan kereplő vagy a soktollú, fából összeállított buzogány. A leglényegesebb azonban, ami a busót busóvá teszi: a fűzfából faragott, hagyományosan állatvérrel festett birkabőrcsuklyás álarc.
A télűző karnevál látogatói közül talán nem mindenki tudja, hogy honnan jöttek, milyen nép tagjai a sokacok. A horvátokhoz, a déli szláv népek családjába tartoznak, Magyarországon élő népcsoportjaik a bunyevácok, a Dráva-menti horvátok, a Mura-menti horvátok, a Nyugati /gradistyei horvátok, a rác-horvátok, a bosnyákok, s a sokácok két csoportban: a mohácsi és a Dráva-menti sokácok. A film e két utóbbi csoport viseleteivel ismertet meg.
Kásád a legdélibb fekvésű falu Baranyában, Dráva-menti sokácok lakják. Náluk a legarchaikusabb az idős asszonyok viselete volt, amely a leginkább hordozza magán a balkáni motívum-kincset.
Néprajzos szakértőnk Ferkov Jakab, a mohácsi múzeum igazgatója, aki a kásádi Dola Népi Együttes tagjai és vezetője, Vorgics Rita segítségével mutatja be a sokácok viseletét.
A „Magyar Népi Viseletek” című sorozat öt tájegység, közelebbről Bag, Decs, Jászság, Kalocsa-vidék, Rábaköz, Baranya, Felvidék, Kalotaszeg paraszti viseleteit mutatja be 11 kisfilmen.
A különböző korosztályok részvételével, az ünnepi és hétköznapi élethelyzetek felidézésével készült felvételeken csodálhatjuk az öltözetek életkor, alkalom, egyéniség szerinti változatosságát, sokszínűségét.
A felvételek eredeti környezetben készültek, hogy ez által is képet kapjunk az öltözködést meghatározó tájegység, település hangulatáról. A helyet jól ismerő szakértők ismertetik a viselet kialakulásának meghatározóit. Féltve őrzött, százéves öltözékek is kerültek a szekrények mélyéről a kamera elé a forgatásokon.
A filmet ajánljuk mindazoknak, akik érdeklődnek a népi viseletek iránt. Különösen ajánljuk táncegyütteseknek, akik a részletes felvételeket jól használhatják színpadi kosztümjeik elkészítéséhez. Ajánljuk hagyományőrző közösségeknek, akiknek filmünk modellként szolgálhat hagyományos viseletük rekonstrukciójához. Azok is használhatják felvételeinket, akik szabásformák, díszítőmotívumok, hímzések iránt érdeklődnek.
A film hosszabb, teljes változata csatornánkon megtalálható.
Készült a Muharay Szövetség szervezésében és megbízásából, a Hagyományok Háza és a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával.
Készítette: Konkam Stúdió, [e-mail]
Szerkesztő: B. Fülöp Katalin, felelős szerkesztő: Héra Éva, rendező-operatőr: Kovács László