Gyerekem a videó végére ért ide, de egyből lecsapott a lehetőségre, ezért a kérésére írom, hogy ő nyuszis, lovas és barikás videókat szeretne.😅 ja és küld Neked egy szívecskét:❤
Kedves Julcsi! Olyan jókor jött ez a videód, hogy el se tudtam hinni 😇 Nagyon hálás vagyok most Neked! Nehéz élethelyzet után vagyok, egy évig voltam táppénzen rosszindulatú melldaganat miatt..egy hónapja visszatértem a munka világába, nehezen találtam újra a helyem, most pedig a szabadságom töltöm itthon, próbáltam pihenni, de olyankor egy nagy semminek éreztem magam, mondván, hogy nem csinálok semmit "hasznosat"... Pedig pont nekem nem kéne már ilyen megélések után ilyeneken rágódni.... Sok erőt adtak a videóid a kemoterápia alatt is, és most is!! Köszönöm, hogy vagy! 😇
De beletalász mindig a kb mindenkit is érintő témákba, Julcsi! Az én személyes történetem pont egy éve egy kórházba kerüléssel kezdődött. Ott megfogadtam, kikerülve jobban vigyázok magamra, pihenek. Nem tettem. Kórház retúr. Megint fogadalom, megint betartatlan. Idén januárban már "kezelésre alkalmatlan lerobbant állapot" miatt már nem is vettek fel az osztályra. Kb haldokló állapotban itthoni kezelés. Kik az áldozatok? Az egész Család. Fiunknak oda az egyetem utolsó évében egész évre adatott szabadsága, férjemnek megannyi morális és anyagi megbecsülést hozó munkája, mindenki nyugalma, mert több mint egy hónapra felcsaptak ápoló személyzetnek. A befogadott kiscicánk velem együtt haldoklott, hetenként kellett hívni hozzá az állatorvost. Tönkretettem magam, a Családot. Mert nem pihentem. Mindezzel elég durva gyomorszájast nyomtam be mindannyiunknak ahhoz, hogy dedikáltan kötelező jelleggel beiktassam a pihenést az Életembe. Napi szinten. 10-60 perc, amennyi belefér a napba. Bele kell férjen. Az egészségem egyre inkább rendben, a Családi élet Élet, külön-külön, s együtt is. Az - új munkámban, mert a régit elvesztettem - produktívabb vagyok. Szóval hol a pihenésben az önzés? Aki fukar önmagával, hogy ad másoknak? Aki nem kapcsolódik öngondoskodó pihenéssel (is) magához, hogy kapcsolódik szeretetteljesen másokhoz? Nekem - és sok más ismerősömnek is, akinek ajánlottam vagy megvettem - sokat segített mat_on_the_moon Eszter "Köszi, jól" című könyve. Csak két fejezetcím:: "A pihenés nem a munka ellentéte" ; "Pihenj, hogy teljesíts" ; "Mi történik, amikor pihensz?". Nálam alap kézikönyv lett. Ahogy a te e témában készült s remélhetőleg folytatódó videóid is, Julcsi.
Szia Julcsi! Én szeretnék megosztani egy friss tapasztalatot pont azzal kapcsolatban, amit említettél. Vártam napok óta, hogy valakivel elmenjek a strandra és kicsit élvezzem a nyarat. Aztán egyik nap felkeltem és azt mondtam: én ma elmegyek a strandra egyedül. Esküszöm a legjobb strandélményem volt. Annyira békés, nyugodt. Reggel alig volt ember. Úsztam, jógáztam, úsztam, napoztam. Megebédeltem és mentem haza dolgozni. A strandon megismerkedtem egy fickóval, aki fog hozzám járni jógázni is. Mostantól csak egyedül szeretnék strandra járni😅☀️. Nagyon fontos téma egyébként. Örülök, hogy beszélsz rola. Köszönjük 🤍
Egy minden szempontból nehéz nap után egy nagy bödön fagyival a kezemben néztem végig a videót 🙂 Emma hangját hallva az jutott eszembe, hogy most, hogy már láthattuk őt instán, illetve múltkor Dávidra kötve a Skipintro-ban, és beszűrődik néha a hangja is, olyan jó lenne látni néha családi videókat Dáviddal, Emmával együtt, pl. a kertben, vagy közös főzés-sütés a konyhában, bébiétel készítés, bármi....persze csak olyan mértékben, ami számotokra elfogadható / bevállalható.....egy kicsit távolabbi kép, egy elsuhanó lábacska, Ellie.....💕🌳🌻🍒🍧
Nagyon előremutató ilyen témákkal foglalkozni! Kicsit elgondolkodtató, új perspektívákat nyit, de mégsem túl száraz, tetszik! Az ítélkezős videóra is kíváncsi leszek, bár sejtem, hogy nem ennek a jófej közösségnek lesz rá szüksége. 🤗
Szia Julcsi, nagyon gondolatébresztő ez a videód, tök jó, hogy foglalkozol ezzel a témával. :) Nekem az a (hétköznapi) tapasztalatom, hogy sok esetben bűntudattal és szorongással jár együtt a "nem-produktív" pihenés és ez abszolút akadályozó tényezője a tényleges kikapcsolódásnak. Főleg egy olyan helyzetben, amikor valaki másra hárul az a munka, amit pihenés helyett az ember maga végezne el. Például, bennem van egy kis rossz érzés akkor, ha elmegyek szabadságra és pár napig helyettesítenek (ergo a munkatársaim végzik el a munkámat), vagy ha arra gondolok, hogy rendszeresen takarítónő járna hozzám, elfog egy szorongás, és elképzelem, hogy anyósom ehhez mit szólna. :D De számtalan ehhez hasonló helyzet lehet, akár anyukák körében, akik akár több évnyi, non-stop gyerekkel töltött idő után pár napra kiszakadnak otthonról és a fejük fölött lebeg a rossz anya címke. Szóval szerintem ebben a témában még vannak kibeszéletlen és tabudöntögető irányok. Izgalmas lenne egy szakértővel beszélgetős videó is. :)
Kedves Julcsi! Köszönet az újabb elgondolkodtató érdekességekért. Szeretném megkérdezni, hogy megoszthatnàm- e veled, esetleg màsokkal blog oldalam elérhetőségét? Abszolút az anyasàgról és a velejàró élethelyzetekről szól humorral fűszerezve, őszintén... Talàn hasznos lehet és szórakoztató, legalàbbis engem mindenképpen nagyon boldoggà tesz ha bàrkinek is kellemes pillanatokat tudok vele szerezni.❤️ Amint van időd rà és kedved hozzà, küldöm a linket. Nagyon köszönöm.
Én ma pont ezért maradtam otthon és nem mentem dolgozni, mert nagyon kimerült vagyok és szeretnék kedves lenni magammal. Még sosem voltam ilyen hirtelen szabadságon, de szükségem van ma rá. Majdnem lebeszéltem magam, de aztán elengedtem az ellenérveket.
Bennem pont mostanában fogalmazódott meg az, amit a semmittevésről mondtál. Csodálom azokat az ismerőseimet, akik aktívak és produktívak a szabadidejükben, pihenőidejükben, mert én nagyon nem ilyen vagyok. Aztán rájöttem, hogy nekem egyszerűen kell a napomba az az akár 1-2 órányi videó/sorozat nézés, vagy éppen az ágyon fetrengés, gondolkodás, szó szerinti semmittevés, engem ez tölt fel. Köszönjük, hogy megosztottad velünk ebben a témában a gondolataid.
Gyerekem a videó végére ért ide, de egyből lecsapott a lehetőségre, ezért a kérésére írom, hogy ő nyuszis, lovas és barikás videókat szeretne.😅 ja és küld Neked egy szívecskét:❤
Istenem, de édes. 🥰
Julcsi, ez most nagyon jókor jött. Két hete nem olvastam annyit, amennyi valójában jól esett volna, mert még este is dolgoztam. 🙏🙂
Kedves Julcsi! Olyan jókor jött ez a videód, hogy el se tudtam hinni 😇 Nagyon hálás vagyok most Neked!
Nehéz élethelyzet után vagyok, egy évig voltam táppénzen rosszindulatú melldaganat miatt..egy hónapja visszatértem a munka világába, nehezen találtam újra a helyem, most pedig a szabadságom töltöm itthon, próbáltam pihenni, de olyankor egy nagy semminek éreztem magam, mondván, hogy nem csinálok semmit "hasznosat"... Pedig pont nekem nem kéne már ilyen megélések után ilyeneken rágódni.... Sok erőt adtak a videóid a kemoterápia alatt is, és most is!! Köszönöm, hogy vagy! 😇
De beletalász mindig a kb mindenkit is érintő témákba, Julcsi!
Az én személyes történetem pont egy éve egy kórházba kerüléssel kezdődött. Ott megfogadtam, kikerülve jobban vigyázok magamra, pihenek. Nem tettem. Kórház retúr. Megint fogadalom, megint betartatlan. Idén januárban már "kezelésre alkalmatlan lerobbant állapot" miatt már nem is vettek fel az osztályra. Kb haldokló állapotban itthoni kezelés. Kik az áldozatok? Az egész Család. Fiunknak oda az egyetem utolsó évében egész évre adatott szabadsága, férjemnek megannyi morális és anyagi megbecsülést hozó munkája, mindenki nyugalma, mert több mint egy hónapra felcsaptak ápoló személyzetnek. A befogadott kiscicánk velem együtt haldoklott, hetenként kellett hívni hozzá az állatorvost. Tönkretettem magam, a Családot. Mert nem pihentem.
Mindezzel elég durva gyomorszájast nyomtam be mindannyiunknak ahhoz, hogy dedikáltan kötelező jelleggel beiktassam a pihenést az Életembe. Napi szinten. 10-60 perc, amennyi belefér a napba. Bele kell férjen. Az egészségem egyre inkább rendben, a Családi élet Élet, külön-külön, s együtt is. Az - új munkámban, mert a régit elvesztettem - produktívabb vagyok.
Szóval hol a pihenésben az önzés? Aki fukar önmagával, hogy ad másoknak? Aki nem kapcsolódik öngondoskodó pihenéssel (is) magához, hogy kapcsolódik szeretetteljesen másokhoz?
Nekem - és sok más ismerősömnek is, akinek ajánlottam vagy megvettem - sokat segített mat_on_the_moon Eszter "Köszi, jól" című könyve. Csak két fejezetcím:: "A pihenés nem a munka ellentéte" ; "Pihenj, hogy teljesíts" ; "Mi történik, amikor pihensz?". Nálam alap kézikönyv lett.
Ahogy a te e témában készült s remélhetőleg folytatódó videóid is, Julcsi.
Szia Julcsi! Én szeretnék megosztani egy friss tapasztalatot pont azzal kapcsolatban, amit említettél. Vártam napok óta, hogy valakivel elmenjek a strandra és kicsit élvezzem a nyarat. Aztán egyik nap felkeltem és azt mondtam: én ma elmegyek a strandra egyedül. Esküszöm a legjobb strandélményem volt. Annyira békés, nyugodt. Reggel alig volt ember. Úsztam, jógáztam, úsztam, napoztam. Megebédeltem és mentem haza dolgozni. A strandon megismerkedtem egy fickóval, aki fog hozzám járni jógázni is. Mostantól csak egyedül szeretnék strandra járni😅☀️. Nagyon fontos téma egyébként. Örülök, hogy beszélsz rola. Köszönjük 🤍
Anyatársak közötti ítélkezés is fontos téma.
Az ítélkezéssel párhuzamosan a dicséret, egymás értékelése jutott eszembe. Ezt is jó gyakorolni. ☺️
Egy minden szempontból nehéz nap után egy nagy bödön fagyival a kezemben néztem végig a videót 🙂 Emma hangját hallva az jutott eszembe, hogy most, hogy már láthattuk őt instán, illetve múltkor Dávidra kötve a Skipintro-ban, és beszűrődik néha a hangja is, olyan jó lenne látni néha családi videókat Dáviddal, Emmával együtt, pl. a kertben, vagy közös főzés-sütés a konyhában, bébiétel készítés, bármi....persze csak olyan mértékben, ami számotokra elfogadható / bevállalható.....egy kicsit távolabbi kép, egy elsuhanó lábacska, Ellie.....💕🌳🌻🍒🍧
Nagyon előremutató ilyen témákkal foglalkozni! Kicsit elgondolkodtató, új perspektívákat nyit, de mégsem túl száraz, tetszik! Az ítélkezős videóra is kíváncsi leszek, bár sejtem, hogy nem ennek a jófej közösségnek lesz rá szüksége. 🤗
Szia Julcsi, nagyon gondolatébresztő ez a videód, tök jó, hogy foglalkozol ezzel a témával. :)
Nekem az a (hétköznapi) tapasztalatom, hogy sok esetben bűntudattal és szorongással jár együtt a "nem-produktív" pihenés és ez abszolút akadályozó tényezője a tényleges kikapcsolódásnak. Főleg egy olyan helyzetben, amikor valaki másra hárul az a munka, amit pihenés helyett az ember maga végezne el. Például, bennem van egy kis rossz érzés akkor, ha elmegyek szabadságra és pár napig helyettesítenek (ergo a munkatársaim végzik el a munkámat), vagy ha arra gondolok, hogy rendszeresen takarítónő járna hozzám, elfog egy szorongás, és elképzelem, hogy anyósom ehhez mit szólna. :D De számtalan ehhez hasonló helyzet lehet, akár anyukák körében, akik akár több évnyi, non-stop gyerekkel töltött idő után pár napra kiszakadnak otthonról és a fejük fölött lebeg a rossz anya címke.
Szóval szerintem ebben a témában még vannak kibeszéletlen és tabudöntögető irányok. Izgalmas lenne egy szakértővel beszélgetős videó is. :)
Nagyon jó videó volt és hasznos kedves Julcsi 😘♥️😘 köszönöm szépen nagyon szeretem ha az ítélkezésről beszélnél😘
Kedves Julcsi! Köszönet az újabb elgondolkodtató érdekességekért. Szeretném megkérdezni, hogy megoszthatnàm- e veled, esetleg màsokkal blog oldalam elérhetőségét? Abszolút az anyasàgról és a velejàró élethelyzetekről szól humorral fűszerezve, őszintén... Talàn hasznos lehet és szórakoztató, legalàbbis engem mindenképpen nagyon boldoggà tesz ha bàrkinek is kellemes pillanatokat tudok vele szerezni.❤️ Amint van időd rà és kedved hozzà, küldöm a linket. Nagyon köszönöm.
Én ma pont ezért maradtam otthon és nem mentem dolgozni, mert nagyon kimerült vagyok és szeretnék kedves lenni magammal. Még sosem voltam ilyen hirtelen szabadságon, de szükségem van ma rá. Majdnem lebeszéltem magam, de aztán elengedtem az ellenérveket.
Bennem pont mostanában fogalmazódott meg az, amit a semmittevésről mondtál. Csodálom azokat az ismerőseimet, akik aktívak és produktívak a szabadidejükben, pihenőidejükben, mert én nagyon nem ilyen vagyok. Aztán rájöttem, hogy nekem egyszerűen kell a napomba az az akár 1-2 órányi videó/sorozat nézés, vagy éppen az ágyon fetrengés, gondolkodás, szó szerinti semmittevés, engem ez tölt fel. Köszönjük, hogy megosztottad velünk ebben a témában a gondolataid.
tetszett :)