Köszönöm, hogy elkészítetted ezt a műsort (is). Egy megjegyzés: a valóban sok tekintetben elhibázott magyar nemzetiségi politikának nem volt köze a trianoni döntéshez. Ez a döntés mindenképpen megtörtént volna. És egy kérdés: tanítanak még a Száray könyvekből?
Trianonhoz: a világháború után valóban nem volt kérdés már az, hogy meglesz-e ez a döntés vagy sem. Én azt vallom, hogy az addig tartó évtizedekben lehetett volna tenni azért, hogy a nemzetiségek jól, vagy legalábbis jobban érezzék magukat a monarchiában, s ne akarjanak feltétlenül önállóan érvényesülni. Olyannyira tanítanak belőlük, hogy a közoktatásban kettő könyvből lehet választani. Az egyik a Száray-féle tankönyv, amit magam is feldolgozok, a másik a Borhegyi-féle, amit Száray lektorált. (és ezt a mondatot most itthagyom további megjegyzések nélkül...)
@@TttsGbr Én azt vallom, hogy nem az első világháború előtti évtizedekben, hanem már sokkal korábban, gyakorlatilag a XVIII. század elejétől kellett volna lépni a nemzetiségi kérdésben, a betelepítések kezdetétől. Gyakorlatilag átaludtuk a XVIII. századot és a XIX. század első felét. Ezt már nem lehetett behozni. A másik oldala az éremnek, és erre utaltam, hogy az első világháború utáni határmeghúzásoknak semmi közük nem volt a tényekhez, vagy a népek akaratához, és ez a véleményem nem egy Trianon-sirám. Nem csak a magyarokról van szó, gyakorlatilag sehol nem vették figyelembe a népakaratot. Mindenesetre köszönöm, hogy válaszoltál. Az pedig nagyon meglep, hogy Száray tankönyvéből még taníthattok. A diákok még levonhatják azt a következtetést, hogy (és ezt a mondatot most itt hagyom további megjegyzés nélkül...)
Egy olyan kérdésem lenne hogy hogyan alakult a cenzus a dualizmus korában?Az egyik videóból már megtudhattam hogy valamikor a vagyoni cenzust átalakították adó fizetéshez kötött cenzushoz.Ez mikor volt, és ezentúl az adóhoz kötött cenzus hogyan befolyásolta a politikai életet?
1874-ben változtattak a '48-as törvényen, mégpedig úgy, hogy azoktól, akik adóhátralékkal rendelkeztek, megvonták a választójogot. Ennek hatására ~6%-ra csökkent a szavazásra jogosultak aránya, ami a korabeli (nyugat-) európai normának (20-30%) töredéke. Ez az intézkedés természetesen stabilizálta a politikai életet, hiszen a szegénységgel együtt jár a radikalizmus, az anyagi jóléttel pedig a fennálló viszonyok megtartását célzó szándék.
Nagyon örülök az új videóknak, pont most tanuljuk ezt az anyagot.
Köszönöm, hogy elkészítetted ezt a műsort (is).
Egy megjegyzés: a valóban sok tekintetben elhibázott magyar nemzetiségi politikának nem volt köze a trianoni döntéshez. Ez a döntés mindenképpen megtörtént volna.
És egy kérdés: tanítanak még a Száray könyvekből?
Trianonhoz: a világháború után valóban nem volt kérdés már az, hogy meglesz-e ez a döntés vagy sem. Én azt vallom, hogy az addig tartó évtizedekben lehetett volna tenni azért, hogy a nemzetiségek jól, vagy legalábbis jobban érezzék magukat a monarchiában, s ne akarjanak feltétlenül önállóan érvényesülni.
Olyannyira tanítanak belőlük, hogy a közoktatásban kettő könyvből lehet választani. Az egyik a Száray-féle tankönyv, amit magam is feldolgozok, a másik a Borhegyi-féle, amit Száray lektorált. (és ezt a mondatot most itthagyom további megjegyzések nélkül...)
@@TttsGbr
Én azt vallom, hogy nem az első világháború előtti évtizedekben, hanem már sokkal korábban, gyakorlatilag a XVIII. század elejétől kellett volna lépni a nemzetiségi kérdésben, a betelepítések kezdetétől. Gyakorlatilag átaludtuk a XVIII. századot és a XIX. század első felét. Ezt már nem lehetett behozni.
A másik oldala az éremnek, és erre utaltam, hogy az első világháború utáni határmeghúzásoknak semmi közük nem volt a tényekhez, vagy a népek akaratához, és ez a véleményem nem egy Trianon-sirám. Nem csak a magyarokról van szó, gyakorlatilag sehol nem vették figyelembe a népakaratot.
Mindenesetre köszönöm, hogy válaszoltál.
Az pedig nagyon meglep, hogy Száray tankönyvéből még taníthattok.
A diákok még levonhatják azt a következtetést, hogy (és ezt a mondatot most itt hagyom további megjegyzés nélkül...)
Egy olyan kérdésem lenne hogy hogyan alakult a cenzus a dualizmus korában?Az egyik videóból már megtudhattam hogy valamikor a vagyoni cenzust átalakították adó fizetéshez kötött cenzushoz.Ez mikor volt, és ezentúl az adóhoz kötött cenzus hogyan befolyásolta a politikai életet?
1874-ben változtattak a '48-as törvényen, mégpedig úgy, hogy azoktól, akik adóhátralékkal rendelkeztek, megvonták a választójogot. Ennek hatására ~6%-ra csökkent a szavazásra jogosultak aránya, ami a korabeli (nyugat-) európai normának (20-30%) töredéke.
Ez az intézkedés természetesen stabilizálta a politikai életet, hiszen a szegénységgel együtt jár a radikalizmus, az anyagi jóléttel pedig a fennálló viszonyok megtartását célzó szándék.