Váralja - XIII. századi vára 3D-ben

A több, mint 1000 főt számláló Váralja nevét a község határában álló Várfő-hegyről, más néven Török-dombról kapta, amely a környék egyik legmagasabb pontja, ezen a Völgységi-patak völgyéből meredeken kiemelkedő csonkakúp alakú hegycsúcson (kb. 90 méter) egy kisméretű - jelenleg terasszal övezett - vár állt, a lakóterület kb. 11-15 x 30 m. A hegytető alatt, 7-8 m-rel lejjebb 15 m széles terasz fut körbe, itt lehetett az alsóvár palánkkal kerített védelmi rendszere. A vár a D-i oldalon közelíthető meg, valószínűleg a középkorban is itt lehetett a feljáró út.
A Tolna megyei várkutatási program keretében 1994-1995-ben feltárták a védett területet és kutatóárokkal átvágták a teraszt (Miklós Zsuzsa régész, Egyed Endre grafikus). Ennek eredményeként tisztázódott a vár kora, alaprajza, valamint az erődítés módja.
A vár középpontjában állt a 7 x 7,5 m alapterületű, kő alapozású lakótorony. Körülötte helyezkedett el a gazdasági udvar: kemence, tároló gödrök és minden bizonnyal kisebb felszíni építmények, amelyek elpusztultak. A hegytető peremén futott körbe a szintén kő alapozású körítő fal. Miután a vár építőanyagát szinte teljesen elhordták, nem dönthetõ el, hogy a torony és a körítő fal felmenő fala kőből vagy téglából épült-e. A felszínen és az ásatás során is találtunk kő és téglatöredékeket, amelyek ezekből származhatnak. A leletanyag zöme kerámia (fazék-, korsó-, kancsó-, bogrács-, csésze-, palack-, fedőtöredékek). Ezeket kiegészítik a vas-, bronz- és üveg használati tárgyak. A leletek alapján a vár használata a XIII. század második felére tehető.
Váralja-Várfőn tehát - az Árpád-korban jellemző - kisméretű vár állt. Teljes feltárásával megismerhettük lakóterületének berendezését és erődítésének módját is. Az erődítményben ezek szerint a lakótorony mellett a tulajdonosnak és családjának mindennapi életéhez szükséges objektumok (sütőkemence, tároló gödrök és feltehetően a felszínre épített kisebb melléképületek) helyezkedtek el. Építtetője, tulajdonosa ismeretlen, de minden bizonnyal azonos a falu birtokosával. Az ásatási megfigyelések szerint a vár pusztulását ellenséges támadás és tűz okozhatta.
A film a vár és környezete XIII. század végi állapotát tükrözi. Felhasználva a - Bonyhádi - Szekér József László tanár és helytörténész ez irányú útmutatásait, segítségét.
• Felhasznált irodalom: A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum és a Wosinszky Mór Múzeum Évkönyvei Gaál Attila (szerk.) : 20. (Szekszárd, 1998) Miklós Zsuzsa: Váralja-Várfő XIII. századi vára
Sümegi Gyula Székesfehérvár 2024

[@Sargis-tq5hz]

Великая Киликия страна лвов