jpeg esetén: nincs minimális javítás sem, egyértelműen értelmetlen a superresolution használata. egy "preserve details" nagyításnak is több haszna van. a kromatikus aberrációt amúgy érdemes nagyítgatás előtt eltüntetni. aztán kétszeresre nagyítasz, zajt szűrsz, retusálsz, fényelsz, visszaállsz az eredeti méretre, és kész.
Hasznos kis frissítéa. De szerintem RAW file-nál nincs akkora egetverő szükség nagyobb felbontása max régebbi géppel van a kép akkor lehet jó. Ez csak az én véleményem, de persze ki próbálom.
Nincsenek ilyen titkos helyeim: öreg mester a kínai negyed szélén, aki negyedáron 10x szebben dolgozik mint a szakszervíz és 3 hosszút kell kopogni, hogy bejuthass. Ha bármikor gondom volt én a szakszervízbe vittem, aztán így-úgy de megcsinálták, jól vagy rosszul. Szerencsére utóbbira még nem volt példa, bár nem is vittem sokat. Tisztíttani meg senkivel nem szoktam. "Magad, uram...", a mottóm.
Az nekem is jobbnak tűnik, de hátha ez csak a kezdet. Mondjuk a Topaz pár spéci funkcióból él, szóval alighanem igyekeznek majd a lépéselőnyüket fenntartani.
Kedves Petur! Amekkora tudásod van, csodálkozom hogy mennyire zavarosan használod a fogalmakat. Sajnos teljesen rosszul honosodott meg a "felbontás". A felbontás, az egy adott hosszon található képpontok száma, mértékegysége pl. dpi. A megapixel, az képméret. Szerintem...., engem nagyon zavar. Nem csak nálad, úgy általánosságban.
Már ne haragudj de a DPI a "dots per inch" (pont per hüvelyk) kifejezésből ered és magyarán szólva azt mutatja meg, hogy hány pixelt tartalmaz egy 25,4mm x 25,4mm -es terület. Tehát nem csak egy adott hosszon ahogy te írod hanem egy adott négyzet-milliméterű területen értendő (függőleges és vízszintes kiterjedése is van, nem csak egy hossza)! A DPI szám ráadásul az adott kijelző méretétől függ. Ugyanazon a felbontású fotónak más a DPI száma egy telefonon és más egy TV-n nézve. Más szóval a DPI szám azt mutatja meg, hogy egy adott méretű kijelzőn (vagy papírlapon) mekkora a pixelsűrűség 1' négyzet-inchre vetítve. Petur tökéletesen fogalmazott mert valóban a megapixel szám fogja meghatározni az adott kép felbontását. Tök mindegy, hogyan fejezi ki magát ugyanis a felbontás vagy más néven képméret egy és ugyanazon fogalom. Olyan mindegy hogyan hívjuk mert mindkét kifejezés helyes, azt, hogy neked nem tetszik az a te magán ügyed, de szerintem rajtad kívül ez senkit nem zavar.
@@nyenyiblack Amit írtál, tökéletes kulimász. Teljesen bele vagy keveredve. Ez nem egy és ugyanaz, ez két különböző, de perzse összefüggő fogalom. A felbontást meg lehet adni felületre is, bár nem szokták, mert nincs értelme. Jellemzően hosszra van megadva. A félreértés ott van, hogy felbontásról kizárólag megjelenítő eszköz vagy nyomat esetén beszélünk. Amíg egy fájlról van szó vagy egy fényképezőgépről, addig képméretről beszélhetünk csak! Hogy nekem nem tetszik az egy dolog, de szakmaiatlan.
@@krisztianhorvath3866 abszolút faszságot írsz. :D (bár nyenyiblack sem magyarázott jól.) a felbontás kizárólag digitális fogalom. vízszintes pixelszám szorozva függőleges pixelszámmal (pl.: 1920 px × 1080 px). a szorzás eredménye, azaz a szorzat (2073600 px) adja a megapixelre (millió pixelre) kerekített értéket (2 mpx), ami ugyancsak a digitális kép felbontása. a dpi (dots per inch) a képpontok incsenkénti számát jelenti. alapvetően printben használatos fogalom, de például a kijelzők pontsűrűségét is ezzel mérik (illetve olyankor ppi-nek nevezik). a képméret pedig analóg fogalom, egy kép fizikai mérete. az usa-ban inch × inch, nálunk mm × mm mértékegységekkel van meghatározva. ha például egy 8×6 inch (203,2×152,4 mm) méretű fotót szeretnél a képkeretbe tenni, akkor ahhoz, hogy egy 300 dpi-s nyomtatóval kinyomtatva a lehető legjobb eredményt kapd, elvileg 2400×1800 px (azaz 4,3 mpx) felbontású, zajmentes digitális képre van szükséged... ha jpg képeid vannak, érdemes ennél kétszer-háromszor (8,5-13 mpx), de inkább négyszer (17 mpx) nagyobb felbontást használni a nyomtatás forrásaként (a nagy felbontásra ráeresztesz egy enyhe zajtalanítást, de lényegében a kicsinyítés is elvégzi azt). ez volt az elmélet, a gyakorlat viszont kicsit más. a különbség a nyomtatás és a pixeles képmegjelenítés között, hogy egy képernyőn egyetlen pixelen belül kezeljük a három subpixelt (rgb), a nyomatoknál viszont a színcsatornák külön ponthelyeket foglalnak el. azaz egy pixel nem egyetlen képpontként van kinyomtatva (lásd: halftone/dithering), hanem több nyomtatási ponthelyen kerül megjelenítésre. így például 300 dpi-s felbontás esetén hiába van egy négyzetincsen 90000 ponthelyünk, hiába áll rendelkezésre digitálisan ennyi pixelünk, a valós nyomat nem lesz pixelpontos, a nyomtató minőségén múlik, hogy mennyire hasonlít az analóg kép a digitálisra. egy átlagos olcsó fotónyomtató a négyzetincsenkénti 90 ezer pixelnek nagyjából a negyedét (22,5 ezer) nyomtatja ki a 90 ezer ponthelyre. de egy 720 dpi-s professzionális nyomtatóval a nagy pontsűrűség és a jobb színkeverési technikák miatt szinte teljes a pixelpontosság.
@@rablobanda Te kibaszott nagy király, neked nincs fogalmad semmiről! Az elvet nem érted te sem, csak dumálsz. Az oszlopok és sorok szorzata nem lehet felbontás! Értelmezhetetlen! 2mp az 2mp, az nem felbontás! Akkor lehet felbontásról beszélni, ha kinyomtatom valamekkorára. A nyomatnak lesz egy felbontása, annak függvényében hogy a 2mp mekkora felületen oszlik meg. Ha nagyobbat nyomtatok alacsonyabb felbontást kapok. Négyzet inchre soha sehol nem mérnek képpontszámot. Sem kijelző, sem nyomat esetén! Nincs semmi értelme! A dpi hosszra vonatkozik, nem felületre! Te akarsz oktatni? Magad említed a 300dpi-t. Na akkor az mi?
És ha minden kész, profi a retus is, akkor mehet is 2 megapixelben az Instára! :D :D
Köszi szépen egyébként profi vedeo lett ismét! :)
Köszi.Jó info.Kipróbálom a macro fotókon.
Kamera "ró"? :)
Bocs. Kamera Rév.
Mindig elrontom.
jpeg esetén: nincs minimális javítás sem, egyértelműen értelmetlen a superresolution használata. egy "preserve details" nagyításnak is több haszna van.
a kromatikus aberrációt amúgy érdemes nagyítgatás előtt eltüntetni. aztán kétszeresre nagyítasz, zajt szűrsz, retusálsz, fényelsz, visszaállsz az eredeti méretre, és kész.
Hasznos kis frissítéa. De szerintem RAW file-nál nincs akkora egetverő szükség nagyobb felbontása max régebbi géppel van a kép akkor lehet jó. Ez csak az én véleményem, de persze ki próbálom.
Kedves Petur egy olyan kèrdèsem lenne hogy a nikon d90 re a tamronnak a 150-600-as g1-es objektíve jo e rá?
Ha épp Nikon F bajonett van a hátulján, akkor igen.
Hasonlít a Hight pass -os digitális skálázós réteghez, csak itt nagyobb részletesebb képet is kapunk mellé :v (ha jól értettem) jó cuccnak tűnik.
Hello Petur. Te mit tudsz ajánlani, hova vihetem a dslr fényképezőmet tisztítani?
Nincsenek ilyen titkos helyeim: öreg mester a kínai negyed szélén, aki negyedáron 10x szebben dolgozik mint a szakszervíz és 3 hosszút kell kopogni, hogy bejuthass.
Ha bármikor gondom volt én a szakszervízbe vittem, aztán így-úgy de megcsinálták, jól vagy rosszul. Szerencsére utóbbira még nem volt példa, bár nem is vittem sokat.
Tisztíttani meg senkivel nem szoktam. "Magad, uram...", a mottóm.
Petur nézzed meg egy város képnél, ahol látni lámpákat, színhibákat, ott jelentősen segít a sima enhance
Megnézem.
ha hozzászólhatnék én a Topaz Gigapixel AI-t használom erre, érdemes kipróbálni
Az nekem is jobbnak tűnik, de hátha ez csak a kezdet. Mondjuk a Topaz pár spéci funkcióból él, szóval alighanem igyekeznek majd a lépéselőnyüket fenntartani.
Ha elcsuszik a fókusz, akkor ezzel a technikával lehet javítani?
Nem
Nem valami ilyesmi volt a Topaz is?
De, a Gigapixel AI hasonló, csak jobb. Több minden állítható.
Jo otlet volt egy honapja lecserelnem az EOS R-t az R5-re ... csodas.
A Mac OS kép nézegető el tudsz hasonlót és ez mégsem lenne elég akkor az appstoreban soká Solo ingyenes program is található
Kedves Petur! Amekkora tudásod van, csodálkozom hogy mennyire zavarosan használod a fogalmakat. Sajnos teljesen rosszul honosodott meg a "felbontás". A felbontás, az egy adott hosszon található képpontok száma, mértékegysége pl. dpi. A megapixel, az képméret. Szerintem...., engem nagyon zavar. Nem csak nálad, úgy általánosságban.
Már ne haragudj de a DPI a "dots per inch" (pont per hüvelyk) kifejezésből ered és magyarán szólva azt mutatja meg, hogy hány pixelt tartalmaz egy 25,4mm x 25,4mm -es terület. Tehát nem csak egy adott hosszon ahogy te írod hanem egy adott négyzet-milliméterű területen értendő (függőleges és vízszintes kiterjedése is van, nem csak egy hossza)!
A DPI szám ráadásul az adott kijelző méretétől függ. Ugyanazon a felbontású fotónak más a DPI száma egy telefonon és más egy TV-n nézve. Más szóval a DPI szám azt mutatja meg, hogy egy adott méretű kijelzőn (vagy papírlapon) mekkora a pixelsűrűség 1' négyzet-inchre vetítve.
Petur tökéletesen fogalmazott mert valóban a megapixel szám fogja meghatározni az adott kép felbontását. Tök mindegy, hogyan fejezi ki magát ugyanis a felbontás vagy más néven képméret egy és ugyanazon fogalom. Olyan mindegy hogyan hívjuk mert mindkét kifejezés helyes, azt, hogy neked nem tetszik az a te magán ügyed, de szerintem rajtad kívül ez senkit nem zavar.
@@nyenyiblack Amit írtál, tökéletes kulimász. Teljesen bele vagy keveredve. Ez nem egy és ugyanaz, ez két különböző, de perzse összefüggő fogalom. A felbontást meg lehet adni felületre is, bár nem szokták, mert nincs értelme. Jellemzően hosszra van megadva. A félreértés ott van, hogy felbontásról kizárólag megjelenítő eszköz vagy nyomat esetén beszélünk. Amíg egy fájlról van szó vagy egy fényképezőgépről, addig képméretről beszélhetünk csak! Hogy nekem nem tetszik az egy dolog, de szakmaiatlan.
@@krisztianhorvath3866 abszolút faszságot írsz. :D (bár nyenyiblack sem magyarázott jól.)
a felbontás kizárólag digitális fogalom. vízszintes pixelszám szorozva függőleges pixelszámmal (pl.: 1920 px × 1080 px). a szorzás eredménye, azaz a szorzat (2073600 px) adja a megapixelre (millió pixelre) kerekített értéket (2 mpx), ami ugyancsak a digitális kép felbontása.
a dpi (dots per inch) a képpontok incsenkénti számát jelenti. alapvetően printben használatos fogalom, de például a kijelzők pontsűrűségét is ezzel mérik (illetve olyankor ppi-nek nevezik).
a képméret pedig analóg fogalom, egy kép fizikai mérete. az usa-ban inch × inch, nálunk mm × mm mértékegységekkel van meghatározva.
ha például egy 8×6 inch (203,2×152,4 mm) méretű fotót szeretnél a képkeretbe tenni, akkor ahhoz, hogy egy 300 dpi-s nyomtatóval kinyomtatva a lehető legjobb eredményt kapd, elvileg 2400×1800 px (azaz 4,3 mpx) felbontású, zajmentes digitális képre van szükséged... ha jpg képeid vannak, érdemes ennél kétszer-háromszor (8,5-13 mpx), de inkább négyszer (17 mpx) nagyobb felbontást használni a nyomtatás forrásaként (a nagy felbontásra ráeresztesz egy enyhe zajtalanítást, de lényegében a kicsinyítés is elvégzi azt).
ez volt az elmélet, a gyakorlat viszont kicsit más. a különbség a nyomtatás és a pixeles képmegjelenítés között, hogy egy képernyőn egyetlen pixelen belül kezeljük a három subpixelt (rgb), a nyomatoknál viszont a színcsatornák külön ponthelyeket foglalnak el. azaz egy pixel nem egyetlen képpontként van kinyomtatva (lásd: halftone/dithering), hanem több nyomtatási ponthelyen kerül megjelenítésre. így például 300 dpi-s felbontás esetén hiába van egy négyzetincsen 90000 ponthelyünk, hiába áll rendelkezésre digitálisan ennyi pixelünk, a valós nyomat nem lesz pixelpontos, a nyomtató minőségén múlik, hogy mennyire hasonlít az analóg kép a digitálisra. egy átlagos olcsó fotónyomtató a négyzetincsenkénti 90 ezer pixelnek nagyjából a negyedét (22,5 ezer) nyomtatja ki a 90 ezer ponthelyre. de egy 720 dpi-s professzionális nyomtatóval a nagy pontsűrűség és a jobb színkeverési technikák miatt szinte teljes a pixelpontosság.
@@rablobanda Te kibaszott nagy király, neked nincs fogalmad semmiről! Az elvet nem érted te sem, csak dumálsz. Az oszlopok és sorok szorzata nem lehet felbontás! Értelmezhetetlen! 2mp az 2mp, az nem felbontás! Akkor lehet felbontásról beszélni, ha kinyomtatom valamekkorára. A nyomatnak lesz egy felbontása, annak függvényében hogy a 2mp mekkora felületen oszlik meg. Ha nagyobbat nyomtatok alacsonyabb felbontást kapok. Négyzet inchre soha sehol nem mérnek képpontszámot. Sem kijelző, sem nyomat esetén! Nincs semmi értelme! A dpi hosszra vonatkozik, nem felületre! Te akarsz oktatni? Magad említed a 300dpi-t. Na akkor az mi?
Szia adsz egy linket a fhotoshoprol?
Én esküszöm, nem láttam a különbségeket.