Én értem, hogy a jelenetben a csaló / kókler értékesítőt mutatják be, és nem is kívánom elvitatni a téma jelentőségét, és azt sem hogy sajnos vannak, akik visszaélnek az ügyfelek bizalmával. Azonban a jelenetben bemutatott példa alkalmas arra, hogy egy kicsit összetettebben megértse mindenki, hogy milyen fontos / fontos lenne a pénzügyi kultúra fejlesztése Magyarországon.. (meg persze a felelős értékesítés.) A jelenetben arról van szó, hogy az ügyfél (Tóth János) 10 évvel ezelőtt kötött egy Befektetéssel Kombinált Életbiztosítást, vagy más néven egy úgynevezett unit-linked biztosítást. Erről azt kell tudni, hogy van egy összeg amit az ügyfél rendszeresen fizet a biztosítónak. A befizetett összeg 2 részre bontható, a legnagyobb része a biztosítási díjnak befektetésre kerül úgynevezett Eszközalapokba (ettől befektetési konstrukció), de a biztosítási díj kisebbik része pedig magát az életbiztosítást, mint olyat fedezi. (ettől biztosítási konstrukció is egyben). A Befektetéssel Kombinált Életbiztosítás azoknak lett kitalálva, akik alapvetően befektetni / megtakarítani szeretnének életbiztosítási fedezet mellet. Amit mindenképpen tudni kell, és ami FONTOS a unit-linked biztosításnál, hogy az ügyfél által fizetett díj befektetésre kerülő részét NEM A BIZTOSÍTÓ fekteti be, nem ő dönt róla, hanem az ÜGYFÉL dönti el, hogy milyen eszközalapba, azon belül mibe fektet. Az ÜGYFÉL DÖNT, és ő vállalja annak KOCKÁZATÁT is. Ez mindenképpen el kell mondania az értékesítőnek. (el kéne) Az eszközalapokat, (amibe az ügyfél által fizetett pénz legnagyobb része kerül) úgy kell elképzelni, mint egy kosarat, portfóliót. Egy olyan kosarat amiben többféle befektetési eszköz van. Pl.: állampapír, vállalati kötvények, részvények. Tehát az ÜGYFÉL meghatározhatja, hogy az ő pénze miben legyen befektetve és milyen arányban. És azért a kockázatot is ő viseli. Pl.: Tóth János fizet minden hónapban 30.000Ft-ot a biztosítónak, és abból 2.000Ft az életbiztosítási díj, és a maradék 28.000Ft kerül befektetésre ezekbe az Eszközalapokba, Eszközalapba. Tóth János meghatározhatja, hogy azt az összeget ami az ő folyamatosan fizetett megtakarításaiból összegyűlik az eszközalapban azt mibe fektesse az alap. Tóth János azt mondhatja, hogy 90%-ban vegyenek a pénzéből Magyar Államkötvényt, és 5-5%-ban pedig MOL illetve OTP részvényeket. Ezzel János létrehozta a portfólióját, és a kosarában lévő összesen 3db instrumentum (állampapír, MOL & OTP részvények) hozaméból fog adódni az, hogy mekkora nyereséget ér el Tóth János, vagy éppen mekkora veszteséget szenved el. És ennél a pontnál jutunk el oda, hogy egyrészt sok a kókler értékesítő, aki nem tájékoztatja megfelelően az ügyfelet, és annak a kockázatairól amit elad. Másrészről pedig az ügyfelek hozzá nem értése is eredményez egy olyan szituációt amit a jelenet bemutat. Természetes, hogy az ügyfelek nincsenek olyan szinten tisztában a banki & biztosítási témákkal, de azért nagyon hiányzik egy alapvető gazdasági pénzügyi tudás a társadalomból, amit mindenkinek ismernie kellene, mint ahogyan a költőket is megtanítják akár.
Gratulálok, nagyon korrekt az összefoglaló és a szemléltetés! Továbbá teljes mértékben osztom a véleményed az alapvető gazdasági tanulmányok oktatásáról illetve annak hiányáról.
Az ilyen szarháziakról szól a Wall Street farkasa c. film is. Az egyszerű embertől kicsalják a megtakarított pénzét, aztán abból dőzsölnek, ha meg fizetni kell, akkor megy a bújkálás, kamuzás.
Én értem, hogy a jelenetben a csaló / kókler értékesítőt mutatják be, és nem is kívánom elvitatni a téma jelentőségét, és azt sem hogy sajnos vannak, akik visszaélnek az ügyfelek bizalmával.
Azonban a jelenetben bemutatott példa alkalmas arra, hogy egy kicsit összetettebben megértse mindenki, hogy milyen fontos / fontos lenne a pénzügyi kultúra fejlesztése Magyarországon.. (meg persze a felelős értékesítés.)
A jelenetben arról van szó, hogy az ügyfél (Tóth János) 10 évvel ezelőtt kötött egy Befektetéssel Kombinált Életbiztosítást, vagy más néven egy úgynevezett unit-linked biztosítást.
Erről azt kell tudni, hogy van egy összeg amit az ügyfél rendszeresen fizet a biztosítónak.
A befizetett összeg 2 részre bontható, a legnagyobb része a biztosítási díjnak befektetésre kerül úgynevezett Eszközalapokba (ettől befektetési konstrukció), de a biztosítási díj kisebbik része pedig magát az életbiztosítást, mint olyat fedezi. (ettől biztosítási konstrukció is egyben).
A Befektetéssel Kombinált Életbiztosítás azoknak lett kitalálva, akik alapvetően befektetni / megtakarítani szeretnének életbiztosítási fedezet mellet.
Amit mindenképpen tudni kell, és ami FONTOS a unit-linked biztosításnál, hogy az ügyfél által fizetett díj befektetésre kerülő részét NEM A BIZTOSÍTÓ fekteti be, nem ő dönt róla, hanem az ÜGYFÉL dönti el, hogy milyen eszközalapba, azon belül mibe fektet. Az ÜGYFÉL DÖNT, és ő vállalja annak KOCKÁZATÁT is.
Ez mindenképpen el kell mondania az értékesítőnek. (el kéne)
Az eszközalapokat, (amibe az ügyfél által fizetett pénz legnagyobb része kerül) úgy kell elképzelni, mint egy kosarat, portfóliót. Egy olyan kosarat amiben többféle befektetési eszköz van. Pl.: állampapír, vállalati kötvények, részvények. Tehát az ÜGYFÉL meghatározhatja, hogy az ő pénze miben legyen befektetve és milyen arányban. És azért a kockázatot is ő viseli.
Pl.: Tóth János fizet minden hónapban 30.000Ft-ot a biztosítónak, és abból 2.000Ft az életbiztosítási díj, és a maradék 28.000Ft kerül befektetésre ezekbe az Eszközalapokba, Eszközalapba.
Tóth János meghatározhatja, hogy azt az összeget ami az ő folyamatosan fizetett megtakarításaiból összegyűlik az eszközalapban azt mibe fektesse az alap.
Tóth János azt mondhatja, hogy 90%-ban vegyenek a pénzéből Magyar Államkötvényt, és 5-5%-ban pedig MOL illetve OTP részvényeket.
Ezzel János létrehozta a portfólióját, és a kosarában lévő összesen 3db instrumentum (állampapír, MOL & OTP részvények) hozaméból fog adódni az, hogy mekkora nyereséget ér el Tóth János, vagy éppen mekkora veszteséget szenved el.
És ennél a pontnál jutunk el oda, hogy egyrészt sok a kókler értékesítő, aki nem tájékoztatja megfelelően az ügyfelet, és annak a kockázatairól amit elad. Másrészről pedig az ügyfelek hozzá nem értése is eredményez egy olyan szituációt amit a jelenet bemutat.
Természetes, hogy az ügyfelek nincsenek olyan szinten tisztában a banki & biztosítási témákkal, de azért nagyon hiányzik egy alapvető gazdasági pénzügyi tudás a társadalomból, amit mindenkinek ismernie kellene, mint ahogyan a költőket is megtanítják akár.
Gratulálok, nagyon korrekt az összefoglaló és a szemléltetés! Továbbá teljes mértékben osztom a véleményed az alapvető gazdasági tanulmányok oktatásáról illetve annak hiányáról.
Röhögök, pedig sírni kéne.
Az ilyen szarháziakról szól a Wall Street farkasa c. film is. Az egyszerű embertől kicsalják a megtakarított pénzét, aztán abból dőzsölnek, ha meg fizetni kell, akkor megy a bújkálás, kamuzás.
tiszkali2 igen igazad van hogy elcsalták Jancsi Pénzét
Ezt annyira hitelesen adta elo, hogy elgondolkoztam azon, hogy nem-e valos jelenet tortent itt…
Mucsi muvesz ur egy elkepesztoen zsenialis szinesz!
1:16 XD
Ez kurvára nem vicces