Váraink 13 - Sümeg vára

A vár három egységből, a külső-, a belső és fellegvárból áll. Építése több korszakra osztható. A vár a tatárjárás után, IV. Béla várak építését ösztönző rendelkezéseit követően épült. Az 1260-as években épült a vár legrégebbi része, a fellegvár Öregtornyának alsó szintje. A 14. században, az Anjou-királyok idején került sor a vár szerkezeti megerősítése mellett a fellegvár falainak, és az Öregtorony felső szintjének megépítésére, a meglévő épületek javítására.
A püspöki uradalmi terület központja a 14. század elejéig a közeli Erek község volt, majd a sümegi vár védelmi jelentőségének növekedésével a központ Sümegre tevődött át. A püspökség valamennyi birtoka és uradalma fölött elsősorban a veszprémi és a sümegi várak őrködtek. Gathalóczy Mátyás püspöksége idején 1440-ben Albert király özvegyének, Erzsébetnek a hívei Szigliget után Sümeget vették ostrom alá. Az Unyomi Miklós várnagy vezetésével védett várat a támadó sereg nem tudta bevenni. A vár bővítéseit a 15. század folyamán Gathalóczy Mátyás, Vetési Albert, majd ifjabb Vitéz János püspökök idejében végezték. Először a kis vár előtti fennsíkot vették körül magas várfallal. Vetési püspök tevékenysége alatt megépítették a Belső Kaputornyot, elkészült a vár déli szikláin a palota. Egy későbbi időszakra tehető a Külső Kaputorony és a lőréses várfal építése. A kápolna kialakítását Vitéz János püspök nevéhez kapcsolhatjuk.
Mátyás király halálát követően Veszprém után Sümeg is a trónkövetelő Habsburg Miksa német-római császár kezére jutott. A Kinizsi Pál és Báthori István által vezetett hadaknak köszönhetően a német uralom csak rövid ideig tarthatott, a betolakodókat a Dunántúl egész területéről kiszorították. Sümeg és Nagyvázsony várát Kinizsi foglalta vissza és juttatta II. Ulászló király hatalma alá. Székesfehérvár 1543. évi eleste és a török terjeszkedés miatt, több Balaton környéki várhoz hasonlóan Sümeg is végvárrá alakult. A következő évtizedekben a háborús viszonyokat követően a város lakossága védtelen volt a törökkel szemben, a vár azonban magyar kézen maradt.
A következő építkezés azután indult, hogy Veszprém 1552-ben török kézre került, és a püspökség a sümegi várba menekült. A munkálatok Köves András püspök és Ormányi Józsa várkapitány vezetésével folytak. Először a vár északi sarkán építettek egy kétszintes, ötszög alaprajzú bástyát, majd átépítették a palotaszárnyat.
A 16. század közepétől a császári hadak megjelenésével Sümeg nehéz helyzetbe került, amit csak tetézett a század végén kitört 15 éves háború és a Bocskai István vezette szabadságharc. A vár a csaták idején többször gazdát cserélt. A bécsi béke után a város fejlődését Ergelics Ferenc püspök tevékenysége indította el. Fordulópontot Bosnyák István püspök 1643. március 27-én kiadott, a mezővárosi rangot biztosító kiváltságlevele jelentett. 1648-1658 között Széchenyi György püspök nevéhez fűződik a sümegi vár püspöki székhellyé avatása, ő kezdeményezte a palotaszárny barokk stílusú átalakítását is. Utódja, Sennyei István püspök 1659-1683 között tovább folytatta a vár építését, megerősíttette a Külső kaputornyot, mellé magas bástyát építtetett. A vár építésének története Széchenyi Pál püspökségével 1687-1710 között zárult, ám ekkor a javítások mellett még kisebb építkezések is folyhattak.
Sümeg fejlődését megállította a szentgotthárdi csatából visszavonuló török sereg ostroma. A várat nem tudták bevenni, de elvonulásuk előtt felgyújtották a várost, ami a várban is nagy károkat okozott. A város újra fejlődésnek indult. 1700-ban ismét olyan nagy tűzvész pusztított, hogy a püspöki palotán és a Ferences kolostoron kívül mindössze négy kőház maradt meg a városban. A vár hanyatlása a XVIII. század elején kezdődött, amikor a Rákóczi szabadságharc után, 1713-ban felgyújtották, erősségeit lerombolták. Ettől kezdve a vár két és fél évszázadon keresztül ki volt téve az időjárás viszontagságainak, köveinek nagy részét a környező építkezésekre szállították el.
Az OMF munkatársai Kozák Károly régész és Koppány Tibor építészmérnök vezetésével 1957-ben kezdték meg a vár hét éven át tartó feltárását és helyreállítását. A műemlék ezután hosszú éveken keresztül a Veszprém Megyei Idegenforgalmi Hivatal kezelésében állt, azonban 1988-ra a vár élet-, és balesetveszélyes állapotba került. A Hivatal a vár kezelését átadta Sümeg városának, amely annak üzemeltetésére nem vállalkozott, és vállalkozót keresett erre - az akkor még teljesen ismeretlen - feladatra.
1989-ben a Papp család jelentkezett a vár üzemeltetésére, akik megkezdték a romok eltakarítását, a balesetveszélyes helyek helyreállítását, majd az Országos Műemlékvédelmi Hivatal engedélyével megkezdődtek a felújítási munkálatok is. A vár tornyai új tetőket kaptak, a faszerkezetek megújultak, a fedett helyiségekben kiállításokat rendeztek be.
Sümegvár.hu / sumegvar.hu/
Erek falu története / arpad-kori-falu.mcbubu.hu/erek...

[@Ezfhvbysulw]

Hálás köszönet a tartalmas videóért köszönöm.