Kell-e atomenergia a klímaváltozás megállításához?
Вставка
- Опубліковано 6 вер 2024
- A nukleáris apokalipszis esélye kicsi, a klímakatasztrófáé annál nagyobb. Ezért egyre több környezetvédő érvel az atomerőművek nyitva tartása mellett.
#atomenergia #klímaváltozás #csernobil
Arról miért hallgat a média, hogy a hadseregeknél lévő atomfegyverek, atom hajtású tengeralattjárók, jégtörők, repülőgép hordozók és a stratégia légierők által használt atom, illetve hidrogén bombák, lövedékek, rakétasilók kb 1000x veszélyesebbek, és baleset is vagy 10x annyi volt eddig, mint a civil életben. Az USA, Orosz, haditengerészetnek hány tengeralattjárója süllyedt el? Hány atombombát nem találnak ami lepottyant baleset során, az Oroszoknak hány atomfegyvere
hiányzik amivel nem tudnak elszámolni. Hány atomlőszert tároló katonai objektum lehet potenciális veszélyforrás amikor van
több ezer robbanófej, amiket szintén karban kell tartani, ha elavultak cserélni stb. Na ez a felesleges kockázat, nem is kicsi.
-----
Civil élet: Thorium reaktorok kellenek, nem Urán. Ha nem fúj a szél, a nap meg csak 10 órát jó ha süt, a napenergiát nem tudja a rendszer tárolni, ősszel és télen a napenergia termelés 20% a tavaszi és nyári termeléshez képest. Azt kell nézni, hogy éves szinten egy napelem farm hány órát termel ehhez képest hány kW napelem van telepítve, elég lehangoló lesz az eredmény. Ettől függetlenül kell a napenergia, de mivel a magánemberek nagy része olyan rendszert építtetett ki ami visszatáplál, ezt szabályozni is kell, mert túlterhelik a hálózatot, ehhez csak a földgáz alapú, vagy a szén alapú erőművek (ugye ez is fosszilis) alkalmasak. Németország amióta leállította az atomerőműveket, helyette gáz és szén erőműveket használ nem is tudják
teljesíteni a vállalt káros anyag kibocsátás tervezett ütemezésű csökkentését, ha a Franciáknak nem lenne ennyi reaktoruk Németország igen nagy gondban lenne most, még ennél is nagyobba.
--------
Csernobil nem baleset volt, hanem a szabályokat tudatosan készakarva megszegték, tudható volt, mi lehet a következménye, ami be is következett. Fukusima sem erőmű baleset volt , hanem természeti katasztrófa, szökőár, akkora hullámokkal amivel az építők nem is számoltak. Ez hiba volt, mint ahogy azok az erőművek is amik szintén nagyon alacsonyra építkeztek a tengerszinthez képest. Ameddig nem tudunk az atomenergiánál stabilabb és környezetkímélőbb megoldást, vagy olyan nem környezetszennyező módon előállítható és nem környezetre veszélyes akkumulátorokat olcsón, tömegesen gyártani, addig
marad az atomenergia. Európa hiába nem fog (de fog csak megkésve) mondjuk atomerőművet építeni, ha India, Kína és egyéb országok igen, most is vagy 50 erőmű van építés alatt. Kár harcolni ellene mert nincs jobb, az energiára meg szükség van.
Minél több zöld energia, minél több támogatás rá a magánembereknek de mellette a szén, olaj, gáz helyett atomreaktorokra van szükség ebből is Thorium fűtőanyagúra, amiből 4000 évre van elegendő készlet.
Na jó de gőzölög reggel a köd is az is energi
Én elhiszem amit mondasz,de a tervezők ezt nem tudják?Ha tudják,miért nem ezt csinálják?🤔🕊
@@mihalykun6715 Thorium reaktorok vannak már, csak elenyésző számban, de már a negyedik generációs verzióknál tartanak. Franciák, Kína, Japán , USA fejlesztik, van hogy közösen, de az előnyüket meg is szeretnék tartani. Sajnos a világunkban minden a pénzről, üzleti érdekekről, hatalomról szól, nem arról mi jó az emberiségnek, a bolygónknak. A Thorium téma már 1945-ben előjött az USA-ban mint békés célú felhasználási lehetőség, de mivel nem jó fegyvernek ezért lett az urán 235. A katonaság és politikusok leszavazták, kellett a sok atomfegyver. A pénzt meg a politikusok és katonaság adja a tervezőknek, mérnököknek. Ha nagytőkés befektető ad pénzt valamire, az hasznot akar minél előbb minél többet.
@@peltarlendori7027 Az üzleti érdekek határozzák meg ezt is.Rendben.Értem.Köszönöm!👍🕊
Sajnos nagyon sok olyan dolgot kész tényként kezel a riport, ami nem úgy van. Én tudom, higy Németországban van a legnagyobb hagyománya utálni az atomenergiát, de egy közszolgálati műsornak szabadna szakítani ezzel a mindent átható érzéssel. A fűtőelemek tárolása nem megoldatlan probléma, csak a megoldás nem tetszik/nem fogadják el azok(nak) a Greenpeace aktivisták(nak), akik az elmúlt 50 évben dominálták az atomenergiáról szóló diskurzust. Miután a riport először tényként kezeli, hogy ez megoldatlan, bemutat egy megoldási példát, ami skálázható is ráadásul (ezt már nem fejti ki), majd visszatér ugyanahhoz a konklúziókhoz, mintha a megoldási minta, amit mutatott egy pillanattal korábban, nem is létezne, vagy annyira szóra méltatlan, hogy egy cáfolat erejéig tudomásul vegye. Pedig a megoldatlanság erőltetése, vagy egyáltalán az erőművek túlzott építési költsége is mind a félelem szüleménye. Ez a félelem lobbiereje nehezíti az indokoltnál jobban a szabályozást, ami aztán jelentősen megemeli a szabványoknak való megfelelés, az engedélyeztetés és az építés költségeit, ellehetetleníti az erőművek és a feldolgozó üzemek, hosszú távú tárolók elhelyezését (NIMBY), ahogyan ebből következően megemeli a költségeket a beruházások hiánya, a sorozatgyártás lehetetlensége is. 10-15 éve a naperőművek, fotovoltaikus celláknak is orbitális költségei voltak, szubvenciók nélkül sosem térülnek volna meg a szénadók nélküli olcsó (vagyis a környezeti károk hatásait megfelelően bele nem épített áron adott) fosszilis energiahordozókhoz képest. Éppen a beruházások, a sorozatgyártás felfutása, az ebből fakadó technológiai fejlődés, hatékonyság növekedés hozta el a napenergia közel 10xes költség csökkenését ezidő alatt. Ugyanez idő alatt a nukleáris energia költsége nőtt, mert csak a szabályozás súlyosbodott a fukusimai eseményekre adott zsigeri válaszreakciók miatt. Most meg, hogy nem a megfelelő szénadókat vetették ki a fosszilis energiahordozókra, hanem annál sokkal nagyobbat emelkedett az áruk egyszerűen, ez a többlet bevétel nem az államhoz kerül újraelosztásra, hanem a fosszilis energiát fix költségekkel kitermelő vállalatoknál csapódik le egyszerre. Most ott lesz rentábilis új beruházásokat tenni ESG ide vagy oda, pedig ezt lehetne használni egy új nukleáris technológiai innovációs ciklus szubvencionálására.
Leírtaid igazak, de a nap-, szélerőművek megfelelő a Földet behálózó elektromos hálózat esetén folyamatos energia ellátást tudnának biztosítani - igaz meglehetősen nagy veszteséggel.
Egy frász. A középiskolás fizika és matek tudáson is el tetszett hasalni.
@@molnibalage83 mármint én?
@@andraspenczi Igen.
1. Nincs a Földet körbeölelő hálózat, mert léteznek óceánok. Még a szárazföldi egyenáramú kábelek is iszonyúan drágák.
2. Az ilyesfajta függés iszonyatosan veszélyes.
3. Az évszakok hatása miatt sem lehetséges ilyen hálózatot kiépíteni, még ha a gyök2 szintű matek azt hozza ki, hogy "kijön a matek".
4. A PV gyártása a kellő léptékben lehetetlen főleg, ha villanyautós álmok vannak.
De bármikor felsorolok neked még 10 pontot, hogy miért óvódás szintű az az elképzelés, hogy ha a világon mindenhova sokat teszel le ezekből és azzal a butasággal álmondsz, hogy mindig lesz áram, az miért nettó hülyeség.
@@molnibalage83 gondolod, hogy nincs szél vagy nem süt a nap valahol a Földön s abból nem lehet elegendő energiát nyerni főleg akkor elegendőt, ha modernizáljuk a fogyasztókat(pl ledes világítással v hőszigetelt házakkal), de összteljesítményüket növelni lehet különféle hőszivattyúkkal mint pl Finnországban, ahol azért tud néha “hűvös” is lenni? A természetben található még egy rakás más energia forrási lehetőség is az atomon és a fosszilis energiaforrásokon kívül amint pl a tengerek, óceánok hullám energiájának hasznosításából elnyerhetőek …. csak ezek ösztönzésére kellene a politikának koncentrálnia s a mérnökök “csodára” lennének képesek.
@@molnibalage83 elsőre csak az “igen” válaszod jelent meg nálam így most folytatom.
Igen, drága lenne az egységes pl elektromos rendszer kialakítása, de nem lehetetlen. A tengerek, óceánok alatt is vannak kábelek még ott is ahol a tektonikai mozgások napi eseménynek számítanak. Ha egy földrészt mint pl Európát sikerült közel egységes elektromos rendszerbe kötni úgy sikerülhetne azt más kontinenseken v kontinensrészeken is megvalósítani….