VÁRJÁK A FELTÁMADÁST - Isten kezében

Kedvesen tudják, hogy 1951-ben a Pannonhalmi Bencés Főapátság kellős közepébe betelepítettek egy állami fenntartású szociális otthont.
Ennek lakói a feloszlatott szerzetesrendek idős tagjai voltak, munkatársai pedig - jórészt - a szintén feloszlatott női, elsősorban betegápoló rendekből kerültek ki.
Ahány férfi rend volt a korabeli Magyarországon, mind képviseltette magát, legnagyobb számban a jezsuiták.
Elképesztő zsúfoltságban, nagy szegénységben élték le utolsó éveiket az ide internált atyák, akik legtöbbje túl volt már néhány év börtönön, kényszermunkatáboron, maradandó egészségkárosodást eredményező bántalmazáson…
Az elhunyt szerzeteseket a falusi (akkori nevén győrszentmártoni) temetőben helyezték örök nyugalomra, külön parcellában, ahol katonás rendben sorakoznak - mint valami haditemetőben - az egyforma kőkeresztek.
Néhány híresebb személy életpéldáját bemutatva emlékezik vissza erre a korszakra Várszegi Asztrik emeritus főapát.
🔔 Iratkozz fel: @Bizony_Isten
🔊 Facebook: / bizony.isten

[@bezen61]

Nyugodjanak békében a Boldog Feltámadás Reménysége Alatt!