Gimis vagyok csak, próbáltam gondolkodni a Tanárnő által feltett kérdésen. Szerintem nagyjából ez lehet a magyarázata a CO esetének: a szén 2, az oxigén pedig szintén 2 elektronjával járul hozzá ahhoz, hogy kettős kötést jöhessen létre . Most a szén 2 párosítatlan vegyértékelektronnal maradna alap esetben, és így hat elektronja van, az oxigén pedig teljesítette az oktettjét . Mivel ez így elég instabil állapot a szén számára (mert nincs meg a nemesgázszerkezethez szükséges 8 elektron) a stabilitás elérése érdekében az oxigén hozzájárul az egyik nem-kötő elektronpárjával egy datív kovalens kötés kialakulásához. (az oxigénnek így még mindig megmarad a nemesgázszerk.,mivel az oxigén nem “odaadományozza” elektronjait, csak datív kötést alakított ki, amikor is egy elektronpár két atom között oszlik meg, de egyetlen atom járul hozzá) A szén így szintén elérte az oktettjét, mivel korábban hat elektronja volt, de most már teljes nyolc elektronja van .
Kedves Júlia! Ez a levezetés nagyon szép. Nagyon tetszik a gondolatmenet, és megérdemli azt, hogy igenis vegyem a fáradtságot, és utánanézzek pontosan az oknak. Kutakodtam a tudományos magyarázatok között, hogy hogy is volt... aztán bevallom felhívtam a kémia professzoromat, akitől tanultam, és szép lassan összeraktuk a dolgokat. Amikor egy kovalens kötés kialakul, akkor a molekulában sokféle pálya kialakul. Ezek kialakulását a molekulapálya elmélet írja le. Kialakulnak kötő, nem-kötő, és lazító molekulapályák. Valószínűleg egy ilyen kialakult pálya energetikailag kedvezőbb az oxigén nemkötő elektronjának, és inkább átlép oda. Ez egy nagyon bonyolult elmélet már. Ezeket az elméleteket ahhoz tudnám hasonlítani, amiket az atommodelleknél tanultatok. Néha elegendő az, ha csak a Bohr-féle atommodelt használjuk. Azaz, hogy az atommag körül az elektronok az elektron-héjakon úgy keringenek, mint a bolygók a nap körül. De vannak, amikor ez már nem elég - ezzel az egyszerűbb modellel nem tudunk megmagyarázni valamit - és hozzá kell vegyük az s, p, d...pályákat is. Ez már az atompálya modell. Ennél még sokkal bonyolultabb, és egyetemi szinten is nehezen érthető - sőt, mint látható, el is felejthető :) .... a molekulapálya modell. Ha most elképzelek egy képzeletbeli naplót, teleírnám neked csillagos ötössel, annyira tetszik a magyarázat, amit adtál, és a kreatív gondolkodásod. És valóban... a szén és az oxigén körül is kialakul az oktett :)
@@kozepsuliskemia Köszönjük a választ!! Bár csak nagyon kezdő vagyok a témában...de arra tudok én is gondolni, hogy így mind a két elem polaritása hasonló lesz Pí2 kötés miatt és boldogságban élnek. Volt még egy gobdolatom, de az lehet butaság inkább nem írom le. 🙂
Köszi a videót! Gyártói előírás, hogy a szénmonoxid érzékelőket a plafontól 30 cm-re tegyék, a nyiltégésterű kazánok esetében, a kazántól legalább 1-1,5 m oldaltávolságra és ne az ajtó mellé helyezzük. Azért ez a javaslat, hogy a kazánból véletlen szerűen távozó CO ne zavarjon be a műszerbe. Talán annyi igazsága lehet a gyártónak, hogy ez az esetek nagy többségében melegebb hőmérsékletű CO gáz, mint a helység hőmérséklete és felfele száll, de.... hamar keveredik a levegővel és visszahül, így veszélyes lehet emberi magasságban is. De nem is gondoltam volna, hogy csak ilyen kis moláris tömeg különbség van közöttük. A megoldás minden esetben a zárt égésterű fűtő készülék lehet, már amennyiben ragaszkodunk a fa- vagy a gáz fűtéshez ( személy szerint villany párti vagyok....hőszivattyú, klíma, stb). A tavaszi és a kora őszi befűtésekkel meg vigyázni kell, mert ha a kémény teljesen hideg nem fog távozni rajta az égéstermék. Ez fa tüzelésű berendezéseknél okoz elsősorban problémát, mert a gázkészülékeknél (főleg a kondenzációs kazánokat jó ideje műanyag kéménycsővel kell szerelni... ezt nem magyaráznám neked, mert úgy is tudod..savas hatás miatt) kevésbé áll fent, ha új szabvány szerint lettek beépítve. De egy 6-7 m magas kisméretű tégla kéményen nem tud távozni az égéstermék a nyomás különbség miatt, csak mikor már átmelegedett.... Persze az új kémények szigeteltek, kivülről légbeejtősek is lehetnek stb... de azért vigyázni kell.
Eszembe jutottál a laborban, ahol dolgozom :) felnéztem a plafonra, ami a nagy belmagasság miatt becsülve kb 4-5 méter magasan van :) és arra gondoltam, hogy a gyártónak át kellene gondolnia azt az előírást :)
A 30 cm a plafontól vissza fele mérve kb egy átlatgos belmagasságnál 230-240 cm- es magasságot jelent. Elvileg fentről telítődik fel a CO gáz....Elég jól müködnek ezek a risztó készülékek, szerintem több tesztet is elvégeztek vele és ez lett az átlagos átlag eredmény. De nem tudok vele vitatkozni. Szerintem megalapozott a leírás. A véleményem, hogy valós körülmények között tesztelték. Megmondom őszintén nem tudom, hogyan viselkedik a CO gáz. Az biztos, hogy minimálisan, de kisebb a tömege és magasabb hőmérsékletű, mint a szoba levegője az égéstérből kilépés pillanatában. PP
Bocsi, az előző megjegyzésből kimaradt, hogy nem kell a kéménynek eltömődöttnek lenni, hogy vissza áramoljon az égés termék, elég ha hideg. Köszi mégegyszer a videót!🙂
Nagyon jól, érthetően elmagyarázza, köszönöm!😊 Én készülök egyetemre és emelt szintű érettségim lesz még májusban/júniusban. Én 9 éve Németországban élek és nem tanultam kémiát, ezért jól jönne egy kis segítség valakitől, aki igazán érti. Tudna nekem esetleg segíteni? Természetesen kifizetném az online órákat, nagyon örülnék egy kis segítségnek. Válaszát előre is köszönöm!🙈☺️
Szia, köszönöm a bizalamat, de sajnos nem tudok magánórákat adni. Napi nyolc órában dolgozom, és a videókat amolyan hobbiként csinálom, főleg ősszel, télen, a hideg, kuckózós időszakban a szabadidőmben. A célom vele nem a pénzkereset, hanem hogy minél szélesebb körben megértsék a kémiát azok, akik tanulják. De nagyon sok sikert kivanok neked, és ha kérdésed van, igyekszem rá válaszolni.
Gimis vagyok csak, próbáltam gondolkodni a Tanárnő által feltett kérdésen. Szerintem nagyjából ez lehet a magyarázata a CO esetének:
a szén 2, az oxigén pedig szintén 2 elektronjával járul hozzá ahhoz, hogy kettős kötést jöhessen létre . Most a szén 2 párosítatlan vegyértékelektronnal maradna alap esetben, és így hat elektronja van, az oxigén pedig teljesítette az oktettjét .
Mivel ez így elég instabil állapot a szén számára (mert nincs meg a nemesgázszerkezethez szükséges 8 elektron) a stabilitás elérése érdekében az oxigén hozzájárul az egyik nem-kötő elektronpárjával egy datív kovalens kötés kialakulásához. (az oxigénnek így még mindig megmarad a nemesgázszerk.,mivel az oxigén nem “odaadományozza” elektronjait, csak datív kötést alakított ki, amikor is egy elektronpár két atom között oszlik meg, de egyetlen atom járul hozzá)
A szén így szintén elérte az oktettjét, mivel korábban hat elektronja volt, de most már teljes nyolc elektronja van .
Kedves Júlia! Ez a levezetés nagyon szép. Nagyon tetszik a gondolatmenet, és megérdemli azt, hogy igenis vegyem a fáradtságot, és utánanézzek pontosan az oknak. Kutakodtam a tudományos magyarázatok között, hogy hogy is volt... aztán bevallom felhívtam a kémia professzoromat, akitől tanultam, és szép lassan összeraktuk a dolgokat. Amikor egy kovalens kötés kialakul, akkor a molekulában sokféle pálya kialakul. Ezek kialakulását a molekulapálya elmélet írja le. Kialakulnak kötő, nem-kötő, és lazító molekulapályák. Valószínűleg egy ilyen kialakult pálya energetikailag kedvezőbb az oxigén nemkötő elektronjának, és inkább átlép oda. Ez egy nagyon bonyolult elmélet már. Ezeket az elméleteket ahhoz tudnám hasonlítani, amiket az atommodelleknél tanultatok. Néha elegendő az, ha csak a Bohr-féle atommodelt használjuk. Azaz, hogy az atommag körül az elektronok az elektron-héjakon úgy keringenek, mint a bolygók a nap körül. De vannak, amikor ez már nem elég - ezzel az egyszerűbb modellel nem tudunk megmagyarázni valamit - és hozzá kell vegyük az s, p, d...pályákat is. Ez már az atompálya modell. Ennél még sokkal bonyolultabb, és egyetemi szinten is nehezen érthető - sőt, mint látható, el is felejthető :) .... a molekulapálya modell. Ha most elképzelek egy képzeletbeli naplót, teleírnám neked csillagos ötössel, annyira tetszik a magyarázat, amit adtál, és a kreatív gondolkodásod. És valóban... a szén és az oxigén körül is kialakul az oktett :)
@@kozepsuliskemia Köszönjük a választ!! Bár csak nagyon kezdő vagyok a témában...de arra tudok én is gondolni, hogy így mind a két elem polaritása hasonló lesz Pí2 kötés miatt és boldogságban élnek. Volt még egy gobdolatom, de az lehet butaság inkább nem írom le. 🙂
Köszi a videót! Gyártói előírás, hogy a szénmonoxid érzékelőket a plafontól 30 cm-re tegyék, a nyiltégésterű kazánok esetében, a kazántól legalább 1-1,5 m oldaltávolságra és ne az ajtó mellé helyezzük. Azért ez a javaslat, hogy a kazánból véletlen szerűen távozó CO ne zavarjon be a műszerbe. Talán annyi igazsága lehet a gyártónak, hogy ez az esetek nagy többségében melegebb hőmérsékletű CO gáz, mint a helység hőmérséklete és felfele száll, de.... hamar keveredik a levegővel és visszahül, így veszélyes lehet emberi magasságban is. De nem is gondoltam volna, hogy csak ilyen kis moláris tömeg különbség van közöttük. A megoldás minden esetben a zárt égésterű fűtő készülék lehet, már amennyiben ragaszkodunk a fa- vagy a gáz fűtéshez ( személy szerint villany párti vagyok....hőszivattyú, klíma, stb). A tavaszi és a kora őszi befűtésekkel meg vigyázni kell, mert ha a kémény teljesen hideg nem fog távozni rajta az égéstermék. Ez fa tüzelésű berendezéseknél okoz elsősorban problémát, mert a gázkészülékeknél (főleg a kondenzációs kazánokat jó ideje műanyag kéménycsővel kell szerelni... ezt nem magyaráznám neked, mert úgy is tudod..savas hatás miatt) kevésbé áll fent, ha új szabvány szerint lettek beépítve. De egy 6-7 m magas kisméretű tégla kéményen nem tud távozni az égéstermék a nyomás különbség miatt, csak mikor már átmelegedett.... Persze az új kémények szigeteltek, kivülről légbeejtősek is lehetnek stb... de azért vigyázni kell.
Eszembe jutottál a laborban, ahol dolgozom :) felnéztem a plafonra, ami a nagy belmagasság miatt becsülve kb 4-5 méter magasan van :) és arra gondoltam, hogy a gyártónak át kellene gondolnia azt az előírást :)
A 30 cm a plafontól vissza fele mérve kb egy átlatgos belmagasságnál 230-240 cm- es magasságot jelent. Elvileg fentről telítődik fel a CO gáz....Elég jól müködnek ezek a risztó készülékek, szerintem több tesztet is elvégeztek vele és ez lett az átlagos átlag eredmény. De nem tudok vele vitatkozni. Szerintem megalapozott a leírás. A véleményem, hogy valós körülmények között tesztelték. Megmondom őszintén nem tudom, hogyan viselkedik a CO gáz. Az biztos, hogy minimálisan, de kisebb a tömege és magasabb hőmérsékletű, mint a szoba levegője az égéstérből kilépés pillanatában.
PP
Bocsi, az előző megjegyzésből kimaradt, hogy nem kell a kéménynek eltömődöttnek lenni, hogy vissza áramoljon az égés termék, elég ha hideg. Köszi mégegyszer a videót!🙂
Nagyon jól, érthetően elmagyarázza, köszönöm!😊 Én készülök egyetemre és emelt szintű érettségim lesz még májusban/júniusban. Én 9 éve Németországban élek és nem tanultam kémiát, ezért jól jönne egy kis segítség valakitől, aki igazán érti.
Tudna nekem esetleg segíteni? Természetesen kifizetném az online órákat, nagyon örülnék egy kis segítségnek. Válaszát előre is köszönöm!🙈☺️
Szia, köszönöm a bizalamat, de sajnos nem tudok magánórákat adni. Napi nyolc órában dolgozom, és a videókat amolyan hobbiként csinálom, főleg ősszel, télen, a hideg, kuckózós időszakban a szabadidőmben. A célom vele nem a pénzkereset, hanem hogy minél szélesebb körben megértsék a kémiát azok, akik tanulják. De nagyon sok sikert kivanok neked, és ha kérdésed van, igyekszem rá válaszolni.