Egy nagy élményem van a magyar nyelvvel kapcsolatban. A covid alatt megkértem a gyerekeimet, hogy tanítsanak meg németül, csak németül szóljanak hozzám. Egy szó nem jött ki a szájukon! "Anya! Nem tudunk németül beszélni veled! Te AZ Anya vagy! Csak magyarul tudunk beszélni veled!" Nagyon büszke és boldog voltam! ❤🤍💚
Rokonszenves gondolat (majdnem szimpatikusat írtam), hogy már születésünkkor kapunk egy egyedi luxuscikket - a magyar nyelvet. Milyen igaz! Majd a kisunokámnak elmondom, ha megtanul beszélni.
@galjanos3443 A magyar nyelv nem luxuscikk. Buta es felrevezeto, ertelmetlen megszolalas. Megis mitol lenne 'luxuscikk'? Az anyanyelvunk, nem valasztjuk.
@@amialal4510 A jelzőit csak tartsa meg nyugodtan. A maga észjárása szerint nincs is olyan kategória, hogy luxus. Lehet, hogy nem jó az analógia, de a magyar nyelv van annyira egyedi a nyelvek között, mint az autók között egy Lamborghini. Attól még Trabanttal, meg Velorexszel is el lehet jutni A-ból B-be.
@@galjanos3443 Sajnalom, hogy ellenseges. A jelzok arra szolgalnak, hogy pontositsuk az elhangzottak pontatlansagat. A magyar nyelv nem 'egyedi', semmiben, ez nyelveszeti teny. Sajnalatos, hogy a magyaroknak ez a vesszoparipaja, megalapozottsaga sajnos nulla. Nem tudom, hogy az en 'eszjarasom' szerint nincs luxus, ezt nem tudom ertelmezni. De a magyart a Lamborghinihez hasonlitani, erosen eltulzott. Agglutinalo nyelv, ami a nyelvtani rendszer hianyara utal nyelveszeti szempontbol. Szeretni mint az anyanyelvunket, az mas kerdes, de butasagokkal magasztalni butasag.
Kiváló műsor volt ez is. Az ugrott be, hogy mi, magyarok milyen szépen és konstruktívan állunk a nyelvünkhöz, milyen elhivatottan védelmezzük, nevelgetjük, terelgetjük. Megérne egy műsort az is, hogy vajon akár a tudományos tudásunkat, akár a legbensőbb ügyeinket, a családunkat, hazánkat, hitünket stb. tudjuk-e ilyen szépen gondozni. Ami a villanypásztort illeti, ami gyermekeinket karámosítja, már sok műsor félre verte a vészharangot: Nem mi neveljük a gyermekeinket. Az oktatásról is elhangzott, hogy szétcsúszóban van. Én hozzá teszem, hogy nem is gondolkodunk-gondoskodunk az oktatás ügyéről. Igazából elveszítettük ezt a gondolatot, és egy belügyi hivatal belügyévé vált az oktatás, puszta üzemeletetési üggyé. Holott nem világos az sem, hogy kié az oktatás, ki számára, milyen karaktert gyártatunk le az oktatási rendszerben. Nem tudjuk egyetlen párthoz, ideológiához, hatalmi csoporthoz, de még kultúrához vagy hagyományhoz sem kötni az oktatás tevékenységét. Csupán üzemeltetés, némi tananyag-ráncfelvarrás, tanári fizetések ügye, iskolafelújítás stb., tehát a felszín jelenik meg a médiában, de a lényegről, a gyerekeinkről szó sem esik. A kormány ugyan a szakoktatás/egyetemek kapcsán beengedte a gazdasági szereplőket, tőkéseket az iskolákba, hogy megrendeljenek különféle képességű munkaerőt. Ám nem lépett fel alanyi megrendelőként arra, hogy szülőket, magyarokat, a nemzet jövőjét megrendelje. Ráadásul, a szülőket sem hívja meg senki manapság megrendelőül. Arról sincs szó, hogy a legalapvetőbb képességeket is meg kéne alapozni (kommunikáció/nyelvi/előadói készség, összefogás/együttműködés képessége, tanulás képessége, finommotorika, érzelmi nevelés, vezetői/döntéshozási/szervezési készségek, szakralitás/hit gyakorlata (lásd: ima, dráma, misztériumjáték), testi képességek stb.). Az együttműködésről annyit, hogy a katonai kiképzésbe már nem paraszt gyerekek mennek, akik rajban és szakaszban eleve együtt tudnak működni, hanem olyan fiatal felnőttek, akik még párban-hármasban sem. És hogyan lehet így családot alapítani? Érdemes lenne filozófusokat meghallgatni egy műsorban erről. Hála Istennek, hogy a nyelv legalább él, a nyelvben még élünk, és a nyelv legyártja a magyarságot. Nagyon remélem, hogy a nyelvhasználat globalizálása nem öli meg a magyarul gondolkodást, sem nem hozza el a nyelvünk feladását.
Röviddel azelőtt, hogy külföldre költöztem, valaki megkérdezte: “Na jó, de mi lesz a nyelvvel??” Akkor nem értettem a kérdés lényegét, ma már igen. Úgy gondolom, hogy közel anyanyelvi szinten meg lehet tanulni idegen nyelvet beszélni felnőtt korban is, de az legalább annyiban mindig különbözni fog az anyanyelvünktől, hogy semmi gyerekkori emlék, semmi tapasztalás és ismeret azokhoz az idegennyelvi formákhoz nem kötődik. Miközben két idegen nyelvet én is magas szinten megtanultam, külföldön élve tapasztalati úton értettem meg, hogy az anyanyelv legfontosabb megkülönböztető jegye nem csupán az, hogy milyen szinten beszéljük, hanem hogy olyan mélyen rezonál az emlékekben és az ember egész lényében és karakterében, amihez más nyelven csak hozzátanulni és maximum közelíteni lehet, de az így felnőttkorban megszerzett szókincs és fogalomkészlet alapvetően már mindig csak nyaktól fölfelé lesz jelen.
Tényleg nem önmagában az idegen szavaktól kéne félteni a nyelvet. Pl. nem érzem szegényebbnek a nyelvet attól, hogy oxigén helyett nem élenyt mondunk, vagy villanymotor helyett villanydelejes forgonyt. Azért az már viszont idegesít, mikor valaki előkelőbbnek, választékosabbnak tartja a beszédét, ha teletűzdeli olyan idegen szavakkal, aminek egyértelműen, nyilvánvalóan van magyar megfelelője. Nincs éles határvonal, mert pl. aki egyszerre használ több nyelvet, óhatatlanul belekerül ilyen helyzetbe. Egyénenként változó az is, hogy elszakadva a hazai nyelvi környezettől ki mennyire képes (akarja) megőrizni az anyanyelvét.
Legyünk büszkék a nyelvünkre. A magyart egy nyugati nem tudja megtanulni, az magas neki. Egy kinai viszont könnyedén megtanulja. A szláv nyelvcsalád kivételével az európai nyelvek zagyva keverékei korábbi valódi nyelveknek. A magyar nyelv méltóságos logikájával össze sem lehet hasonlítani a nyugati nyelvek belsö szerkezetét.
A magyar nyelvnek sok "érdeme" van. Nagyon szép verseket lehet írni magyarul, érdekes nyelvijátékokat lehet játszani, ez messzire vezetne. Oxfordban néhány évtizede volt egy kutatás arról, hogy melyik az az európai nyelv, amelyet zavaró körülmények (gépzaj, rossz kiejés, távolság stb.) ellenére a legjobban meg lehet érteni. A magyar vitte el a pálmát, az angol sehol nem volt. Persze a nyugati média nem verte nagydobra.
Én jol beszélek angolul , de amikor angol szavakat hallok okos emberek szájábol a magyar mondatokban , nagyon elszomorodok és ideges leszek. Amit magyarul nem.lehet eelmondani azt angolul sem. Ide tartozik az a mondás , hogy nyelvében él a nemzet? Értem.én , hogy változik minden , de ha a kulturánkat megszeretnénk tartani , kezdhetnénk talán a magyar szavakkal. De hogy ezt nem fogja fel eszébe nem jut sok itt ezen a platformon megszolalo amugy végtelen inteligens okos embernek. Fáj a lelkem pedig csak egy szakmunkásképzöt végzet valaki vagyok. De mégis érzem , hogy a magyarságunk egyik alap pillérjét rombolják.
Hadd ajánljam figyelmedbe a tényt, hogy a te saját megszólalásod is tele van idegen eredetű szóval (kultúra=műveltség, platform=felület, intelligens-jóeszű, pillér=tartóoszlop). Ezt nem azért mondom, mert én bajnak tartom, vagy, hogy rádpirítsak, hanem mert ez a normális. Amikor valaki "ekével" szánt, vagy "kapál", vagy "disznókat" tart, vagy "gyereke" van, ott az "eke", "kapa", "disznó", "gyerek" szavak mind török jövevényszavak. Ha jól tippelek, ezek fel sem tűnnek. Vagy például a Lancia autómárka nevének jelentése "lándzsa" - eléggé hasonlít. Ha azt mondom galamb, olaszul: "colomba"; a gesztenye olaszul "castagna" - ezek ugyanazok a szavak. A "szomszéd" szó délszláv átvétel, azt jelenti "együtt ülő". Szóval nekem nem zavaró az, hogy "chatelek/csetelek" meg írok egy "e-mail"-t, esetleg "ímélt". (A "meeting" az "értekezlet" helyett viszont engem (is) zavar - mert arra van jó magyar szó, de a chatre és az e-mailre nem igazán...) Ezeket beolvasztja a magyar nyelv, mert ez a magyar nyelv egyik igazi erőssége - magáévá tesz bármit. És ha egy angol olvassa a magyar szövegben, hogy "csetelünk" vagy "ímélezz", akkor még csak fogalma sem lesz, hogy saját nyelvét olvassa.
Egyszer Berlinben egy nyelvi órán egy francia sráccal kerültem egy csapatba, aki nagyon megörült nekem, hogy magyar vagyok, mert hogy ő irodalmat hallgat a Sorbonne-on és kedvence a magyar irodalom, majd elmondott nekem egy Tóth Árpád versből egy részt, természetesen francia kiejtéssel, hisz honnan tudta volna hogyan kell magyarul. 2 érzés kavargott bennem zavaromban, hogy mekkora ótvaros nagy bunkó vagyok, hogy magyar létemre fogalmam sincs milyen versről van szó (nem szeretem a verseket, nem értem őket, hacsak el nem magyarázzák, ahogy a Picsa tette ezt József Attillával), illetve, egyfajta nemzeti büszkeség, hogy van itt kulturális tartalom méghozzá jó minőségű.
Már sokadjára hallom a szülők felelősségét. Szerintem, rengeteg szülő mindent elkövet, hogy gyermeke olvasott legyen ,de egyszerűen nem tudják felvenni a versenyt a Médiával. A Média is segítségére lehetne a szülőknek.
@@istvanpesti5758Mi pl. a munkán kívül mindent a gyerekekkel együtt csinálunk, és közben BESZÉLGETÜNK, hülyülünk, tervezgetünk, gondokat átbeszélünk. MAGYARUL! Lehet, hogy hihetetlennek tűnik, de ők is szeretik.
Ha nekem valaki azt mondja hogy ez vagy az van helyesen akkor csak enyhén visszaszólok hogy én tajszólassal beszélek es szamomra ez a helyes.Ha valikt ez zavar akkor pedig zavarja az a ű dóga.
Tégedet elég kemény fából faraghattak, de tévedsz! :) Az van, hogy a magam azt is jelenti, hogy "én" meg azt is, hogy "én egyedül" meg azt is, hogy "engem". Például a "megvetem magam" mit jelent? Az ágyat majd én elintézem vagy azt, hogy elítélem saját személyemet? Van egy vers: "Kosztolányi Dezső - Gyűlölöm magamat". Azért írta, hogy "magamat", hogy érthető legyen. A Tanár úr kérem-ben Karinthy ezt írja: "Aztán óvatosan bemegyek az ajtón, félrefordított fejjel meghajtom MAGAMAT a katedra felé és nesztelen léptekkel hátravonulok." Kazinczy: "Hirtelen az a' gondolatom jött, hogy jó lesz MAGAMAT közzéjek fúrnom..." Hibás a "magamat"?
Jó lenne már valami természettudományos műsor is , mert a sok szófosóból megélhetési magyarkodóból elegünk van. Szívesen hallgatnánk beszélgetési témát mondjuk a Coriolis féle gyorsulásról, aminósavakról, az emberi légzés mikéntjéről. Továbbá a függvény transzformációkról, binomiális számelméletről - Pascal háromszögről, permutációról vagy a valószínűség számításról, mátrixokról illetve a határérték számításról és más kellemesebb témákról.
Ez is egy szófosás, amit idepattintottál. - Rendkívül értékes és fontos témákat fejtegetnek ebben a műsorban. A cél nem egy műszaki réteg kiszolgálása, hanem egy a társadalom széles rétegét érintő témákat körbejáró, gondolatébresztő és gondolkodásformáló beszélgetés.
Sok felől lopkodták ám össze a szókészletüket a vándorló magyarok...voltak a finneknél lopni,aztán átmentek észak szibériába lopni,onnan lementek a Törökökhöz lopni,közben a szlávoktól végig loptak,aztán jött az Oszmán a Ruméliai-balkáni hadaival,azokat szétloptuk,a Kunoktól és a Mongoloktól 1200 után mindent elloptunk.Mindezt olyan professzionálisan és szisztematikusan csináltuk,hogy évszázadokon át arra is odafigyeltünk,2 katonai vereség között,hogy GYÖK-alapon lopjunk.Erre a félrevezetésre csak a nácirasszistasoviniszta barbár magyarok képesek,a legbűnösebb nép.
Mihez képest jövevény? A magyar nyelv gyökerének a finnugor-uráli nyelvcsaládot jelölték ki a nyelvtana miatt. Ahhoz képest a szavaink több, mint fele jövevény, hiszen évezredekig szomszédságban éltek a finnugor ősök a keleti hunokkal, akikkel "honfoglalás előtti török" szókincsen osztoztak. Az Uraltól délre indoeurópai (proto-szláv) környezetben éltek a szkíták egy fajtájaként, ugyancsak cseréltek szavakat. A honfoglalás után a Kárpát-medence őslakóinak szavai és a honfoglalóké keveredtek. Ráadásul nyelvi értelemben több honfoglalás is történt, hiszen az onogur-kutrigur-otrigur stb. betelepülések jóval megelőzték az ugyanilyen nyelven beszélő magyarokét, arányaiban is jelentősebbek voltak. Tehát még a visszakapott finnugor szavak is megjelenhettek jövevényként. A szókincs valójában keveredik, és kultúraátadásban vesz részt. A szókincs nevezi meg a kultúra, a szakmák, a tudás tárgyait, alanyait, tevékenységeit, eszközeit stb. A szavak jönnek, mennek. Mi is számtalan szót adtunk át más nyelveknek. Például a rézművesség finnugor őseink tudománya volt, sok nagy nyelv vette át a szavainkat, pl. szláv. A szlovák, a német, a szlovén, a horvát, a szerb, a román és a ruszin nyelv tele van magyarból átvett szavakkal. Ha nagyon megnézzük, még az orosz, a francia, a spanyol, az angol is kapott tőlünk (coach, cantarre, ici-pici stb.). És vannak a Kárpát-medence ősi etimonjai is, amik minden európai nyelvbe eljutottak a földművelés kultúrájával, pl. ház (Haus, house, casa stb.), kert/kör/keres/kerít (Garten, chercher/search, circle stb.), stb. de csak a magyarban alkotnak teljesen meggyökerezett szóbokrokat, és sokan finnugornak sorolják be. A szavak a kultúrákkal adódnak át, keverednek, és olykor meghódítanak egy egész nagykultúrát. Manapság a nagykultúrát alapító nyelvekből (görög, etruszk/latin, sumér, arab, zsidó, kínai, indiai stb.) származó szavak dominálják a saját nagykultúrájuk nyelveit. Így érdemes ezekre tekinteni.
Nagyon trendi volt, vajon smartabb kellene lennem tőle,,??? Értem, hogy a media soft kell legyen, deviszont, mi valna ha az " ajjanepet" is hagyná magyarul beszelni, írni??? Én ' 90-92 közt dolgoztam budapestlandon, és uj magyar nyelvet kellett tanulnom, a vidéki kioktatoktol, még azt is megtanitottak nekem, hogy a "tranbulinos" sijjelo nem szökik, hanem ugrik, " deviszont" meg kérdezték tőlem, hogy mi az, hunn tudol tanalni ijent,,,,,,,,,,,, Oktassatok amig a bőrötok alá fér. Szerintem az, hogy elmondani akartam, magyarul, el akatam mondani,,,,,,,,,,,,,,
Egy nagy élményem van a magyar nyelvvel kapcsolatban. A covid alatt megkértem a gyerekeimet, hogy tanítsanak meg németül, csak németül szóljanak hozzám. Egy szó nem jött ki a szájukon!
"Anya! Nem tudunk németül beszélni veled! Te AZ Anya vagy! Csak magyarul tudunk beszélni veled!"
Nagyon büszke és boldog voltam! ❤🤍💚
Rokonszenves gondolat (majdnem szimpatikusat írtam), hogy már születésünkkor kapunk egy egyedi luxuscikket - a magyar nyelvet. Milyen igaz! Majd a kisunokámnak elmondom, ha megtanul beszélni.
Ja a születésedkor... Nem pár (száz) nappal később?
@@zolikingsthorpe7297
Nem. Attól még, hogy nem használja, az övé. Nem csak akkortól, mikor már képes bánni vele.
@galjanos3443 A magyar nyelv nem luxuscikk. Buta es felrevezeto, ertelmetlen megszolalas. Megis mitol lenne 'luxuscikk'? Az anyanyelvunk, nem valasztjuk.
@@amialal4510
A jelzőit csak tartsa meg nyugodtan.
A maga észjárása szerint nincs is olyan kategória, hogy luxus. Lehet, hogy nem jó az analógia, de a magyar nyelv van annyira egyedi a nyelvek között, mint az autók között egy Lamborghini. Attól még Trabanttal, meg Velorexszel is el lehet jutni A-ból B-be.
@@galjanos3443 Sajnalom, hogy ellenseges. A jelzok arra szolgalnak, hogy pontositsuk az elhangzottak pontatlansagat. A magyar nyelv nem 'egyedi', semmiben, ez nyelveszeti teny. Sajnalatos, hogy a magyaroknak ez a vesszoparipaja, megalapozottsaga sajnos nulla. Nem tudom, hogy az en 'eszjarasom' szerint nincs luxus, ezt nem tudom ertelmezni. De a magyart a Lamborghinihez hasonlitani, erosen eltulzott. Agglutinalo nyelv, ami a nyelvtani rendszer hianyara utal nyelveszeti szempontbol. Szeretni mint az anyanyelvunket, az mas kerdes, de butasagokkal magasztalni butasag.
A könyv olvasása által mindig gazdagabbak leszünk! 😊
Kiváló műsor volt ez is. Az ugrott be, hogy mi, magyarok milyen szépen és konstruktívan állunk a nyelvünkhöz, milyen elhivatottan védelmezzük, nevelgetjük, terelgetjük. Megérne egy műsort az is, hogy vajon akár a tudományos tudásunkat, akár a legbensőbb ügyeinket, a családunkat, hazánkat, hitünket stb. tudjuk-e ilyen szépen gondozni.
Ami a villanypásztort illeti, ami gyermekeinket karámosítja, már sok műsor félre verte a vészharangot: Nem mi neveljük a gyermekeinket. Az oktatásról is elhangzott, hogy szétcsúszóban van. Én hozzá teszem, hogy nem is gondolkodunk-gondoskodunk az oktatás ügyéről. Igazából elveszítettük ezt a gondolatot, és egy belügyi hivatal belügyévé vált az oktatás, puszta üzemeletetési üggyé. Holott nem világos az sem, hogy kié az oktatás, ki számára, milyen karaktert gyártatunk le az oktatási rendszerben. Nem tudjuk egyetlen párthoz, ideológiához, hatalmi csoporthoz, de még kultúrához vagy hagyományhoz sem kötni az oktatás tevékenységét. Csupán üzemeltetés, némi tananyag-ráncfelvarrás, tanári fizetések ügye, iskolafelújítás stb., tehát a felszín jelenik meg a médiában, de a lényegről, a gyerekeinkről szó sem esik. A kormány ugyan a szakoktatás/egyetemek kapcsán beengedte a gazdasági szereplőket, tőkéseket az iskolákba, hogy megrendeljenek különféle képességű munkaerőt. Ám nem lépett fel alanyi megrendelőként arra, hogy szülőket, magyarokat, a nemzet jövőjét megrendelje. Ráadásul, a szülőket sem hívja meg senki manapság megrendelőül. Arról sincs szó, hogy a legalapvetőbb képességeket is meg kéne alapozni (kommunikáció/nyelvi/előadói készség, összefogás/együttműködés képessége, tanulás képessége, finommotorika, érzelmi nevelés, vezetői/döntéshozási/szervezési készségek, szakralitás/hit gyakorlata (lásd: ima, dráma, misztériumjáték), testi képességek stb.). Az együttműködésről annyit, hogy a katonai kiképzésbe már nem paraszt gyerekek mennek, akik rajban és szakaszban eleve együtt tudnak működni, hanem olyan fiatal felnőttek, akik még párban-hármasban sem. És hogyan lehet így családot alapítani? Érdemes lenne filozófusokat meghallgatni egy műsorban erről.
Hála Istennek, hogy a nyelv legalább él, a nyelvben még élünk, és a nyelv legyártja a magyarságot. Nagyon remélem, hogy a nyelvhasználat globalizálása nem öli meg a magyarul gondolkodást, sem nem hozza el a nyelvünk feladását.
😊Csodálatos műsor volt,
Röviddel azelőtt, hogy külföldre költöztem, valaki megkérdezte: “Na jó, de mi lesz a nyelvvel??”
Akkor nem értettem a kérdés lényegét, ma már igen.
Úgy gondolom, hogy közel anyanyelvi szinten meg lehet tanulni idegen nyelvet beszélni felnőtt korban is, de az legalább annyiban mindig különbözni fog az anyanyelvünktől, hogy semmi gyerekkori emlék, semmi tapasztalás és ismeret azokhoz az idegennyelvi formákhoz nem kötődik. Miközben két idegen nyelvet én is magas szinten megtanultam, külföldön élve tapasztalati úton értettem meg, hogy az anyanyelv legfontosabb megkülönböztető jegye nem csupán az, hogy milyen szinten beszéljük, hanem hogy olyan mélyen rezonál az emlékekben és az ember egész lényében és karakterében, amihez más nyelven csak hozzátanulni és maximum közelíteni lehet, de az így felnőttkorban megszerzett szókincs és fogalomkészlet alapvetően már mindig csak nyaktól fölfelé lesz jelen.
Tényleg nem önmagában az idegen szavaktól kéne félteni a nyelvet. Pl. nem érzem szegényebbnek a nyelvet attól, hogy oxigén helyett nem élenyt mondunk, vagy villanymotor helyett villanydelejes forgonyt. Azért az már viszont idegesít, mikor valaki előkelőbbnek, választékosabbnak tartja a beszédét, ha teletűzdeli olyan idegen szavakkal, aminek egyértelműen, nyilvánvalóan van magyar megfelelője. Nincs éles határvonal, mert pl. aki egyszerre használ több nyelvet, óhatatlanul belekerül ilyen helyzetbe. Egyénenként változó az is, hogy elszakadva a hazai nyelvi környezettől ki mennyire képes (akarja) megőrizni az anyanyelvét.
Kivalo meglatas! 30 eve elek kulfuldon, megsem tuzdelem tele a mondanivalomat idegen szavakkal!
Legyünk büszkék a nyelvünkre. A magyart egy nyugati nem tudja megtanulni, az magas neki. Egy kinai viszont könnyedén megtanulja. A szláv nyelvcsalád kivételével az európai nyelvek zagyva keverékei korábbi valódi nyelveknek. A magyar nyelv méltóságos logikájával össze sem lehet hasonlítani a nyugati nyelvek belsö szerkezetét.
A magyar nyelvnek sok "érdeme" van. Nagyon szép verseket lehet írni magyarul, érdekes nyelvijátékokat lehet játszani, ez messzire vezetne. Oxfordban néhány évtizede volt egy kutatás arról, hogy melyik az az európai nyelv, amelyet zavaró körülmények (gépzaj, rossz kiejés, távolság stb.) ellenére a legjobban meg lehet érteni. A magyar vitte el a pálmát, az angol sehol nem volt. Persze a nyugati média nem verte nagydobra.
"A magyart egy nyugati nem tudja megtanulni, az magas neki. " Ez egy hülyeség, bár jól hangzik.
Esetleg valami forras a tanulmanyhoz?
@@gradit27 Èszt nyelvész professzor nyilatkozta a rádióban, hogy neki a "rokon" magyar nyelv megtanulása okozta a legtöbb nehézséget.
@@gradit27 Bezzeg pici kínai tanul könnyű!
Persze, hiszen a rabszolgákkal gépzajban kell kommunikálni, rossz kiejtéssel!
Én jol beszélek angolul , de amikor angol szavakat hallok okos emberek szájábol a magyar mondatokban , nagyon elszomorodok és ideges leszek. Amit magyarul nem.lehet eelmondani azt angolul sem. Ide tartozik az a mondás , hogy nyelvében él a nemzet? Értem.én , hogy változik minden , de ha a kulturánkat megszeretnénk tartani , kezdhetnénk talán a magyar szavakkal. De hogy ezt nem fogja fel eszébe nem jut sok itt ezen a platformon megszolalo amugy végtelen inteligens okos embernek. Fáj a lelkem pedig csak egy szakmunkásképzöt végzet valaki vagyok. De mégis érzem , hogy a magyarságunk egyik alap pillérjét rombolják.
Hadd ajánljam figyelmedbe a tényt, hogy a te saját megszólalásod is tele van idegen eredetű szóval (kultúra=műveltség, platform=felület, intelligens-jóeszű, pillér=tartóoszlop). Ezt nem azért mondom, mert én bajnak tartom, vagy, hogy rádpirítsak, hanem mert ez a normális. Amikor valaki "ekével" szánt, vagy "kapál", vagy "disznókat" tart, vagy "gyereke" van, ott az "eke", "kapa", "disznó", "gyerek" szavak mind török jövevényszavak. Ha jól tippelek, ezek fel sem tűnnek. Vagy például a Lancia autómárka nevének jelentése "lándzsa" - eléggé hasonlít. Ha azt mondom galamb, olaszul: "colomba"; a gesztenye olaszul "castagna" - ezek ugyanazok a szavak. A "szomszéd" szó délszláv átvétel, azt jelenti "együtt ülő". Szóval nekem nem zavaró az, hogy "chatelek/csetelek" meg írok egy "e-mail"-t, esetleg "ímélt". (A "meeting" az "értekezlet" helyett viszont engem (is) zavar - mert arra van jó magyar szó, de a chatre és az e-mailre nem igazán...) Ezeket beolvasztja a magyar nyelv, mert ez a magyar nyelv egyik igazi erőssége - magáévá tesz bármit. És ha egy angol olvassa a magyar szövegben, hogy "csetelünk" vagy "ímélezz", akkor még csak fogalma sem lesz, hogy saját nyelvét olvassa.
Egyszer Berlinben egy nyelvi órán egy francia sráccal kerültem egy csapatba, aki nagyon megörült nekem, hogy magyar vagyok, mert hogy ő irodalmat hallgat a Sorbonne-on és kedvence a magyar irodalom, majd elmondott nekem egy Tóth Árpád versből egy részt, természetesen francia kiejtéssel, hisz honnan tudta volna hogyan kell magyarul. 2 érzés kavargott bennem zavaromban, hogy mekkora ótvaros nagy bunkó vagyok, hogy magyar létemre fogalmam sincs milyen versről van szó (nem szeretem a verseket, nem értem őket, hacsak el nem magyarázzák, ahogy a Picsa tette ezt József Attillával), illetve, egyfajta nemzeti büszkeség, hogy van itt kulturális tartalom méghozzá jó minőségű.
Szia Petra!! 😉
Hii de nemszeretem mikor letegez egy ismeretlen
Már sokadjára hallom a szülők felelősségét. Szerintem, rengeteg szülő mindent elkövet, hogy gyermeke olvasott legyen ,de egyszerűen nem tudják felvenni a versenyt a Médiával. A Média is segítségére lehetne a szülőknek.
A szülő minimum 8 órát dolgozik, plusz utazás. Bevásárlás, főzés, mosás, takarítás. Mennyi idő marad a gyerekre ? S hol marad a recreation?
Ott van például a Tiktok. A szennyet betiltani, értéket pedig közvetîteni kell benne .
❤❤❤❤❤ IGEN+Magyaroknak, GROF kubinyitamas.Huuuuuuu...❤❤❤❤❤
❤❤❤❤ IGEN+Magyaroknak, GROF kubinyitamas.Huuuuuuu...❤❤❤...
@@istvanpesti5758Mi pl. a munkán kívül mindent a gyerekekkel együtt csinálunk, és közben BESZÉLGETÜNK, hülyülünk, tervezgetünk, gondokat átbeszélünk. MAGYARUL! Lehet, hogy hihetetlennek tűnik, de ők is szeretik.
Ha nekem valaki azt mondja hogy ez vagy az van helyesen akkor csak enyhén visszaszólok hogy én tajszólassal beszélek es szamomra ez a helyes.Ha valikt ez zavar akkor pedig zavarja az a ű dóga.
“butának kell éreznem magamat” HIBÁS, mert magam a helyes, különben dupla tárgyeset.
Tégedet elég kemény fából faraghattak, de tévedsz! :) Az van, hogy a magam azt is jelenti, hogy "én" meg azt is, hogy "én egyedül" meg azt is, hogy "engem". Például a "megvetem magam" mit jelent? Az ágyat majd én elintézem vagy azt, hogy elítélem saját személyemet? Van egy vers: "Kosztolányi Dezső - Gyűlölöm magamat". Azért írta, hogy "magamat", hogy érthető legyen. A Tanár úr kérem-ben Karinthy ezt írja: "Aztán óvatosan bemegyek az ajtón, félrefordított fejjel meghajtom MAGAMAT a katedra felé és nesztelen léptekkel hátravonulok." Kazinczy: "Hirtelen az a' gondolatom jött, hogy jó lesz MAGAMAT közzéjek fúrnom..." Hibás a "magamat"?
Jó lenne már valami természettudományos műsor is , mert a sok szófosóból megélhetési magyarkodóból elegünk van. Szívesen hallgatnánk beszélgetési témát mondjuk a Coriolis féle gyorsulásról, aminósavakról, az emberi légzés mikéntjéről. Továbbá a függvény transzformációkról, binomiális számelméletről - Pascal háromszögről, permutációról vagy a valószínűség számításról, mátrixokról illetve a határérték számításról és más kellemesebb témákról.
Ez is egy szófosás, amit idepattintottál. - Rendkívül értékes és fontos témákat fejtegetnek ebben a műsorban. A cél nem egy műszaki réteg kiszolgálása, hanem egy a társadalom széles rétegét érintő témákat körbejáró, gondolatébresztő és gondolkodásformáló beszélgetés.
Ha minden szó jövevényszó, akkor az ösmagyarok nem tudtak beszélni? Szlovák jövevényszavak????? 180 éve még nem beszélhettek szlovákokról.
Sok felől lopkodták ám össze a szókészletüket a vándorló magyarok...voltak a finneknél lopni,aztán átmentek észak szibériába lopni,onnan lementek a Törökökhöz lopni,közben a szlávoktól végig loptak,aztán jött az Oszmán a Ruméliai-balkáni hadaival,azokat szétloptuk,a Kunoktól és a Mongoloktól 1200 után mindent elloptunk.Mindezt olyan professzionálisan és szisztematikusan csináltuk,hogy évszázadokon át arra is odafigyeltünk,2 katonai vereség között,hogy GYÖK-alapon lopjunk.Erre a félrevezetésre csak a nácirasszistasoviniszta barbár magyarok képesek,a legbűnösebb nép.
@@FIDEESZÉs VÉGÜL, legvégül TŐLÜNK lopják el a legkésőbb betelepültek, akik mára magyarabbak a magyarnál, keresztényebbek a keresztényeknél.
Mihez képest jövevény? A magyar nyelv gyökerének a finnugor-uráli nyelvcsaládot jelölték ki a nyelvtana miatt. Ahhoz képest a szavaink több, mint fele jövevény, hiszen évezredekig szomszédságban éltek a finnugor ősök a keleti hunokkal, akikkel "honfoglalás előtti török" szókincsen osztoztak. Az Uraltól délre indoeurópai (proto-szláv) környezetben éltek a szkíták egy fajtájaként, ugyancsak cseréltek szavakat. A honfoglalás után a Kárpát-medence őslakóinak szavai és a honfoglalóké keveredtek. Ráadásul nyelvi értelemben több honfoglalás is történt, hiszen az onogur-kutrigur-otrigur stb. betelepülések jóval megelőzték az ugyanilyen nyelven beszélő magyarokét, arányaiban is jelentősebbek voltak. Tehát még a visszakapott finnugor szavak is megjelenhettek jövevényként.
A szókincs valójában keveredik, és kultúraátadásban vesz részt. A szókincs nevezi meg a kultúra, a szakmák, a tudás tárgyait, alanyait, tevékenységeit, eszközeit stb. A szavak jönnek, mennek. Mi is számtalan szót adtunk át más nyelveknek. Például a rézművesség finnugor őseink tudománya volt, sok nagy nyelv vette át a szavainkat, pl. szláv. A szlovák, a német, a szlovén, a horvát, a szerb, a román és a ruszin nyelv tele van magyarból átvett szavakkal. Ha nagyon megnézzük, még az orosz, a francia, a spanyol, az angol is kapott tőlünk (coach, cantarre, ici-pici stb.). És vannak a Kárpát-medence ősi etimonjai is, amik minden európai nyelvbe eljutottak a földművelés kultúrájával, pl. ház (Haus, house, casa stb.), kert/kör/keres/kerít (Garten, chercher/search, circle stb.), stb. de csak a magyarban alkotnak teljesen meggyökerezett szóbokrokat, és sokan finnugornak sorolják be.
A szavak a kultúrákkal adódnak át, keverednek, és olykor meghódítanak egy egész nagykultúrát. Manapság a nagykultúrát alapító nyelvekből (görög, etruszk/latin, sumér, arab, zsidó, kínai, indiai stb.) származó szavak dominálják a saját nagykultúrájuk nyelveit. Így érdemes ezekre tekinteni.
Akkor még egy másik szókészlettel dolgoztunk... Amúgy korántsem minden szó jövevényszó, mert van kb 1500 finnugor szavunk(a sokszázezres szókészletből 1500), ami (és képzett alakjai - viszont egy átlag magyar szövegnek a 85%-a. Ilyenekre gondolj:
én, te, ő, mi, ti, ők, engem, téged, tőled, feléd, alád, melléd, eléd, ki, mi, mit, kit, kivel, mivel, kinek, kiben, kire, mögéd, magam, magad, maguk, magunk, fogjuk, akkor, mikor, amikor, hol, hova, oda, eddig, addig, máris, most, már, vagy, lesz, volt, itt, visz, hisz,.tesz, teszi, teszem, teszed, tesszük, tennéd, tetted, ró, ír, még, mégis, mégiscsak, méz, kéz, víz, szem, hal, száll, felszáll, megszáll, átszáll, beszáll, kiszáll, elszáll, leszáll...
Nagyon trendi volt, vajon smartabb kellene lennem tőle,,??? Értem, hogy a media soft kell legyen, deviszont, mi valna ha az " ajjanepet" is hagyná magyarul beszelni, írni??? Én ' 90-92 közt dolgoztam budapestlandon, és uj magyar nyelvet kellett tanulnom, a vidéki kioktatoktol, még azt is megtanitottak nekem, hogy a "tranbulinos" sijjelo nem szökik, hanem ugrik, " deviszont" meg kérdezték tőlem, hogy mi az, hunn tudol tanalni ijent,,,,,,,,,,,, Oktassatok amig a bőrötok alá fér. Szerintem az, hogy elmondani akartam, magyarul, el akatam mondani,,,,,,,,,,,,,,
És pontos jével kérdezték?
Ha néked lennék, kiskomám, nem komiszkodnék ám az édes anyanyelvvel... A vidéki-kioktatót kötőjellel írják!
@@biromagdolna3079 :) Az egesz egy ertelemzhetetlen katyvasz , tele helyesirasi hibakkal.
Bocsánat! A Petra ...?!?
..