A halott orvosok nem hazudnak Dr. Joel D. Wallach

Поділитися
Вставка
  • Опубліковано 25 гру 2024
  • Dr. Joel D. Wallach - Nobel-díjra terjesztett kutatóorvos, patológus, humánetológus és állatorvos, modern-kori tényfeltárási előadása
    Nos, mivel én nemcsak embereket, hanem állatokat is gyógyítok, teljesen más szemlélettel rendelkezem az egészség fogalmáról.
    Ezt egy egyszerű táplálkozási képlet segítségével értük el.
    A pellet felmérhetetlenül nagy segítség a gazdaság és az ipar számára.
    A sikere akkora volt, hogy az elmúlt 75 évben több, mint 900 betegséget sikerült megszüntetni.
    Az állatok várható élettartamát sikerült a kétszeresére, sőt akár a háromszorosára emelni.
    És mindezt ezzel a nagyon egyszerű, kis táplálkozási képlettel.
    Adódhat tehát a kérdés, hogy miért nem alkalmaztuk ugyanezt a technológiát az embereknél is.
    Mostanáig mai árfolyamon mintegy 80 milliárd eurót költöttünk arra, hogy az állatok esetében megoldást találjunk, mindezt 75 év alatt.
    Ez az összeg semmi ahhoz képest, amit az emberi egészségmegőrzésre évente kiadunk.
    Ha így nézzük, akkor sikerült elég olcsón megszüntetni 900 állatbetegséget.
    Munkám mindössze abból állt, hogy nagy amerikai állatkertekben természetes módon elpusztult állatokat boncoljak fel.
    Na de, hogy rátérjek a lényegre: az évek során több, mint 454 különböző állatfajon 17500 boncolást végeztem el, ezenkívül összehasonlításképp 3000 emberen is végeztem boncolást.
    A tanulság számomra alapvetően újszerű és egyben előremutató is volt: minden természetes halállal meghalt állatnál és embernél jelentős tápanyaghiány-jelenség volt megfigyelhető.
    Ez azt jelenti, hogy valamennyi felboncolt testben kimutatható volt valamely tápanyag halálos mértékű hiánya.
    Megismételném még egyszer ezt a kijelentést, mert ez egy rendkívül mélyreható megfigyelés: minden természetes módon meghalt állat és ember tápanyaghiány-jelenségben hal meg!
    Ezt a megállapítást természetesen az orvoslás sok szakértője - mint ahogy az már az újkori felfedezések esetében oly sokszor előfordult - nem vette komolyan.
    Hogy halna meg bárki is a felvilágosodott, jómódú nyugati világban tápanyaghiány-jelenségben?
    Miközben műholdakat küldünk a világűrbe, wireless-technológiával kommunikálunk szinte mindenütt, a szabadidőnket pedig Disneyland-ben töltjük, eközben pont a jól ismert és megfelelően leírt tápanyagokban kellene keresnünk elhalálozásunk okát?
    Végső soron mostanáig még arra sem találtunk bizonyítékot, hogy a vitaminokkal és ásványi anyagokkal betegségeket tudunk megelőzni vagy gyógyítani.
    És végül: az orvosok is ezt mondják, sok szakértő is ezt mondja, a professzorok is ezt mondják, mindenki ezt mondja. Vagy esetleg mégis vannak bizonyítékok?
    Az életfontosságú tápanyagokat azért nevezik „életfontosságú tápanyagoknak“, mert ha nincs belőle elég a szervezetünkben, akkor megbetegszünk - vagyis tápanyaghiányban fogunk szenvedni!
    Ha tehát Ön megbetegszik, akkor beveszi a szükséges tápanyagot, és szervezete le tudja győzni a betegséget.
    Minden orvos és professzor, mindenki, aki azt állítja, hogy nincs meggyőző bizonyíték arra, hogy a vitaminok preventív módon megakadályozzák a betegségeket, és a már kialakult panaszokat képesek gyógyítani, nos, ezek a szakértők nem vesznek tudomást a nyilvánvaló realitásról.
    Nagyon megörültem, amikor 2002 októberében megláttam a WHO (az ENSZ Egészségügyi Világszervezete) egyik tanulmányának eredményét.
    Ez a tanulmány világosan rámutatott arra, hogy az ember várható élettartama táplálékának minőségétől függ.
    A tanulmány kimondta továbbá, hogy a korai elhalálozások, és a megbetegedések mintegy 30%-a is a helytelen táplálkozásra vezethető vissza.
    Ennek a 30%-nak két fő oka van:
    1. A legszegényebb országokban nincs elegendő táplálék.
    2. A jómódú országokban helytelen és tápanyagban szegény a táplálkozás.
    A valószínűleg legfontosabb megfigyelés ugyanakkor mégis az volt, hogy a betegségek kialakulásában váratlanul nagy szerepe van 3 alapvető tápanyag elégtelen mértékű felvételének.
    Ez a „három alapvető tápanyag“ kifejezés valószínűleg nem sokat mond Önnek.
    Nos, itt a cinkről, a vasról és az A-vitaminról van szó. De mit szól ahhoz, ha azt mondom, hogy összesen 91 ismert, életfontosságú tápanyag létezik?
    És ha azt mondom, hogy a másik 88-ról a tanulmány még csak említést sem tesz? - A következményeket Ön is el tudja képzelni: számos kétkedő számára Napnál is világosabbá vált, hogy itt csak a jéghegy csúcsáról van szó, és a tudomány területén földcsuszamlásszerű változások fognak bekövetkezni!
    Így a közvéleményt a WHO ezzel a tanulmánnyal pontosan ugyanahhoz a végkövetkeztetéshez vezette el, amelyet én már 40 évvel ezelőtt megfogalmaztam.

КОМЕНТАРІ •