Sárospataki Pálóczi várkastély (lehetséges változatai) 3D-ben

Zsigmond király adományozása útján 1429 és 1526 között a Pálóczi-család birtokolta (Sáros)Patak és Újhely mezővárosokat. (1526-ban a mohácsi csatában elesett az utolsó Pálóczi, majd a város 1527-ben Ferdinánd jóvoltából Perényi Péter birtokába került.) V. László szintén adománylevélben erősítette meg a Pálóczi-család birtokát Patakon 1453-ban.
A Hunyadi Mátyás által 1461-ben és 1465-ben kiadott oklevelek tanúskodnak először közvetlenül a várkastélyról. Előbbi lokalizálja a kastélyt meglehetős pontossággal: eszerint a Héce nevű negyedben áll, a ferences kolostor „felső végénél fekvő ároktól” Ardó irányába húzódik Pálóczi László saját udvarháza. Utóbbiban pedig engedélyezi László számára, hogy a „…curiáját, mely Zemplén vármegyében fekvő Patak nevű mezővárosban áll, vármódjára bástyákkal, várfalakkal és árokkal, más szükséges építményekkel megerősítse…”. 1480-tól már több oklevél is említi vagy utal az ily módon megerősített várra- castellumra. Pusztulását a Mohács utáni évek csatározásaihoz (1528) köthetjük, amikor is területük Szapolyai János és Habsburg Ferdinánd harcainak színterévé vált.
Az 1980-as években Dankó Katalin régésznek nyílt lehetősége leletmentés keretében vizsgálni a várat. A Szél-dombon állott vár részleges régészeti kutatását végezte el. Az objektum pontosan 40x40 méteres, két méter széles kőfallal övezett terület. A középkori városmagtól északra, nagyjából 1 km-re található. Az ásatásokat megelőzően Sándorfi György és Nováki Gyula végzett geodéziai felmérést. További feltárás tisztázhatná a kúria-castellum építészeti elkülönítését, korát, mivel nemcsak 15-16. századi, de még egészen korai, a 14. századra is jellemző kerámiaanyag töredékei is előkerültek. Mivel a lelőhelyen beépített magántelkek sorakoznak, a közeljövőben nem igen mutatkozik lehetőség további kutatásokra.
A film a várkastély és környezete XV-XVI. századi állapotát és lehetséges változatait tükrözi. Felhasználva Szekér József László tanár és helytörténész ez irányú útmutatásait, segítségét.
Felhasznált irodalom: Dankó Katalin CASTRUM BENE 2/1990. BUDAPEST 1992. A sárospataki castellum kutatása.
Sümegi Gyula Székesfehérvár, 2024

[@klaradonaczineszeker2656]

Gratulálok!