Egy mondatban: az iskola egy szekta, ez vonatkozik az egyetemekre is. Amint változtatni akarsz, akár kívülről, akár belülről akkor felnégyelnek, szép középkori szokás szerint.
Így van! Szekta, tele egy csomó felesleges rituáléval, aminek semmi értelme, de senki nem akarja elengedni őket (pl. ünneplőben évnyitón/évzárón kiájulunk, pedig senki nem örül neki, hogy kezdődik a suli)
Számomra a legfontosabb kijelentés: a tanulás erőteljes érzelemi és kognitív fejlődés. Valamint: a tanulási élmények sokfélesége azt jelenti, hogy bizonyos tevékenységek különböző tanulókat érnek el, és abban azok jól érzik magukat, illetve ezt az iskolai környezet is tolerálja.
az iskolaszék intézménye lehetne az a fórum, ahol a szülők, tanítók, tanárok és a fenntartó megbeszélhetnék a problémákat és kidolgoznák a megoldásokat (sajnos az iskolaszék jogosítványait 1990-hez képest nagyon visszanyeste a hatalom)
A gyerek szamara az iskola egyreszt az a hely ahol meg kell tanulni azt a tananyagpt, amivel felnottkent boldpgilhat, masreszt az iskola a csaladon kivuli "tarsadalom" megnyilvanulasa, ahol napi szinten tanulnia kell, hogy hogyan tud benne letezni, ervenyesulni. Mindkettp lenyeges tanulasi folyamat lenne a kiegyensulyozott felnotte valas folyamataban. Az oktatasi rendszer Mo.on mindig a poroszos oktatasi rendszert reszesitette elonybe. Ebben a rendszerbena hangsuly a nagy mennyisegu tananyag minel hatekonyabb megtanitasan es szamonkeresen van, a tanarnak ez a feladata es mivel ezt nagy letszamu osztalyban, megszabott idokeretben vegzi, nincs ido egyenekre, az atlagtol elterore figyelni, arra reflektalni, ezert az elvaras szempotjabol atlagtol kulonbozo gyerekek vesztesei lehetnek ennek az oktatasi redszernek a tanzlas sikeressege szempontjabol, ha a csaladi hatterbol ezt nem ellensulyozza a szulo. A masodik teruleten, amit a gyerek az iskolaban tanul ( hogyan mukodik a kozosseg, a tarsadalom es en hogy tudok benne letezni) a gyerek megtanulja a tanar; a tekintely, a feljebbvali hatalom tiszteletet, egymas kozott pedig interakcioban maguk alakitjak, tanuljak a kozoseg, a tarsadalom mukodeset. Ebben szerintem nagyon keves iranymutatast, oktatast kapnak, foleg a szerencsetol es a kozosseg osszeteteletol fugg, hogy a gyerek megussza e psziches serules nelkul. Nagyon egyet kell ertenem ugyanakkor azzal amit a riportalany mondott, hogy az iskola az maga a tarsadalom, a gyerekeknek olyan az iskolaban, amilyen a felnottek tarsadalma.
érdekes, én alíg vártam a reggelt, h. iskolába menjek. Vajon miért a legsérültebb gyerekekből lesznek felnőtt korukra gyerek-szakértők, oktatáskutatók..?!
Egy mondatban: az iskola egy szekta, ez vonatkozik az egyetemekre is. Amint változtatni akarsz, akár kívülről, akár belülről akkor felnégyelnek, szép középkori szokás szerint.
Így van! Szekta, tele egy csomó felesleges rituáléval, aminek semmi értelme, de senki nem akarja elengedni őket (pl. ünneplőben évnyitón/évzárón kiájulunk, pedig senki nem örül neki, hogy kezdődik a suli)
Számomra a legfontosabb kijelentés: a tanulás erőteljes érzelemi és kognitív fejlődés. Valamint: a tanulási élmények sokfélesége azt jelenti, hogy bizonyos tevékenységek különböző tanulókat érnek el, és abban azok jól érzik magukat, illetve ezt az iskolai környezet is tolerálja.
az iskolaszék intézménye lehetne az a fórum, ahol a szülők, tanítók, tanárok és a fenntartó megbeszélhetnék a problémákat és kidolgoznák a megoldásokat (sajnos az iskolaszék jogosítványait 1990-hez képest nagyon visszanyeste a hatalom)
A gyerek szamara az iskola egyreszt az a hely ahol meg kell tanulni azt a tananyagpt, amivel felnottkent boldpgilhat, masreszt az iskola a csaladon kivuli "tarsadalom" megnyilvanulasa, ahol napi szinten tanulnia kell, hogy hogyan tud benne letezni, ervenyesulni. Mindkettp lenyeges tanulasi folyamat lenne a kiegyensulyozott felnotte valas folyamataban. Az oktatasi rendszer Mo.on mindig a poroszos oktatasi rendszert reszesitette elonybe. Ebben a rendszerbena hangsuly a nagy mennyisegu tananyag minel hatekonyabb megtanitasan es szamonkeresen van, a tanarnak ez a feladata es mivel ezt nagy letszamu osztalyban, megszabott idokeretben vegzi, nincs ido egyenekre, az atlagtol elterore figyelni, arra reflektalni, ezert az elvaras szempotjabol atlagtol kulonbozo gyerekek vesztesei lehetnek ennek az oktatasi redszernek a tanzlas sikeressege szempontjabol, ha a csaladi hatterbol ezt nem ellensulyozza a szulo. A masodik teruleten, amit a gyerek az iskolaban tanul ( hogyan mukodik a kozosseg, a tarsadalom es en hogy tudok benne letezni) a gyerek megtanulja a tanar; a tekintely, a feljebbvali hatalom tiszteletet, egymas kozott pedig interakcioban maguk alakitjak, tanuljak a kozoseg, a tarsadalom mukodeset. Ebben szerintem nagyon keves iranymutatast, oktatast kapnak, foleg a szerencsetol es a kozosseg osszeteteletol fugg, hogy a gyerek megussza e psziches serules nelkul. Nagyon egyet kell ertenem ugyanakkor azzal amit a riportalany mondott, hogy az iskola az maga a tarsadalom, a gyerekeknek olyan az iskolaban, amilyen a felnottek tarsadalma.
érdekes, én alíg vártam a reggelt, h. iskolába menjek. Vajon miért a legsérültebb gyerekekből lesznek felnőtt korukra gyerek-szakértők, oktatáskutatók..?!