Maga is az embereket hibáztatja! Az egyik napról a másikra élő ember hogy fizessen meg egy ügyvédet, aki 1 órára annyit kér, mint amiért ő minimum 2 hetet dolgozik, 2 hétig él meg belőle???? És a remény is kb. 0 arra, hogy kijárja az igazát!
Előzetes Döntéshozatali Eljárásra javasolt kérdések. 1./ “A 93/13/EGK Irányelv 3. Cikk (1) rögzített tisztességtelen feltételnek minősül-e, ha a szolgáltató pénzintézet olyan feltétellel bocsátja a pénzt - kölcsön céljából - az adós rendelkezésére, hogy annak visszafizetése egy eseti értékmérőtől, deviza aktuális árfolyamától, vagyis egy jövőbeli, felektől független - a Kúria 6/2013. PJE határozata szerint is - előre nem látható, véletlen esemény bekövetkezésétől vagy kimenetelétől függ, függetlenül attól, hogy ez a véletlen esemény bekövetkezik-e vagy sem, vagy mikor, milyen módon következik be, figyelemmel Nils Wahl 2017.04.27-én kelt C-186/16. számú indítványának 80. pontjára?” (kiszámíthatóság elve) 2./ “A 93/13/EGK Irányelv 3. Cikk (1) rögzített tisztességtelen feltételnek minősül-e, ha a szolgáltató pénzintézet olyan feltétellel bocsátja a pénzt - kölcsön céljából - az adós rendelkezésére, hogy annak visszafizetése egy eseti értékmérőtől, deviza aktuális árfolyamától, vagyis egy jövőbeli, felektől független, véletlen esemény bekövetkezésétől vagy kimenetelétől függ, de az ezzel kapcsolatos szerencseelemek gazdasági hatásait a szolgáltató nem egyenlő arányban ossza meg, hanem kizárólagosan a fogyasztóra hárítja?” (Arányosság elve, C-609/19, EU irányelv 3. pontja) 3./ “A 93/13/EGK Irányelv 3. Cikk (1) rögzített tisztességtelen feltételnek minősül-e, ha a szolgáltató pénzintézet olyan feltétellel bocsátja a pénzt - kölcsön céljából - az adós rendelkezésére, hogy annak visszafizetése egy eseti értékmérőtől, deviza aktuális árfolyamától függ, amely árfolyamváltozás nem korlátozott, vagyis végtelen melynek következtében a kötelezettség is végtelenné növekedhet, annak ellenére, hogy egyetlen fogyasztó sem rendelkezik végtelen jövedelemmel, vagy végtelen vagyonnal?” (Érdekbeli ellehetetlenülés Ptk. 312. §. Btk. 192. § rabszolgasorba taszítás)
@@gulyasagyumedia : Ez a Vámos Csilla is fent van a hitelsikerek oldalán. De válogatós ügyvéd, mert csak olyan pereket vállalt, ahol a követelés elévülésére lehetett hivatkozni. És még egy... szegényke olyan sötét, hogy vezetékes telefonra küldött SMS-t. 😝
42:40 😮😯😲😦 52:00 a szövegértéssel valóban óriási problémák vannak másfél évtizede biztosan. És valóban mesélték, hogy a fizetős jogi egyetemeken kicsit venni lehetett a diplomát, tiszteletem az ügyvéd úrnak! de hát mindezt valamikor 2004 táján.... 58:00 ‼
Előzetes Döntéshozatali Eljárásra javasolt kérdések. 11./ Megfelel-e az EU Bíróság 2015.12.03-án kelt, C-312/14. számú ítéletnek az a magyar nemzeti bírósági (Kúria) értelmezés, mely szerint a “deviza alapú kölcsönszerződések nem tartalmaznak sem befektetést, sem szerencsejátékot, sem fogadást”, annak ellenére, hogy a C-312/14. számú határozat csupán azt mondja ki, hogy a vételi-eladási árfolyam alkalmazása - ami devizakereskedelem - a 2004.04.21-i 2004/39/EK Irányelv 4. Cikk (1) bekezdés 2. pont szerint nem minősül befektetési szolgáltatásnak, vagy tevékenységnek, mint ahogyan nem tartozik a nemzeti Bszt. hatálya alá sem, hanem az 1991. évi XXXIV. (a szerencsejáték szervezéséről szóló) tv. 28/A. § hatálya alá tartozó fogadási tevékenység és egyben befektetés is, mert a „szerencse-befektető” pénzt, tétet fektet be, hasznosnak vélt szerencsejátékba, fogadási nyeremény reményében? 12./ A 93/13/EGK Irányelv 3. Cikk (1) rögzített tisztességtelen feltételnek minősül-e, ha a szolgáltató pénzintézet olyan feltétellel bocsátja a pénzt - kölcsön céljából - az adós rendelkezésére, hogy annak visszafizetése egy eseti értékmérőtől, deviza aktuális árfolyamától, vagyis egy jövőbeli, felektől független, véletlen esemény bekövetkezésétől vagy kimenetelétől függ, vagyis bírósági úton nem érvényesíthető követelés, melyben az adós az értékállandósági kikötéssel, olyan fogadást (Szjtv. 28/A.§) végez, ami nem általános, hanem speciális, vagyis konkrétan arany- vagy devizaárfolyam kimenetelére fogad (Ptk. 231. § (2) bekezdés) mely forintrontáshoz vezet, közérdeket sért és a szolgáltató semmilyen szolgáltatást, árut nem ad cserébe, hanem jogalap nélkül gazdagodik, kiszámíthatatlanná teszi és ellehetetleníti a szerződés teljesítését (C-520/21.sz. EU Bírósági ítélet főtanácsnoki indítvány 58-59 pont, lásd még: Legfelsőbb Bíróság 1950.03.13-án kelt 1. számú Elvi Döntése)? 13./ A 93/13/EGK Irányelv 7. Cikk (2) szerint hatékony jogérvényesítésnek minősül-e az, ha az eljáró nemzeti bíróság a deviza alapú kölcsönszerződés ügyében folyamatban lévő eljárás során nemhogy hivatalból, de a fogyasztó határozott kérelmére sem vizsgálja a szerződés tárgyát, tartalmát, ami ténylegesen három jogügylet: 1./ Főszolgáltatás: fogadási jogügylet, a deviza aktuális árfolyamára, 2./ Kiegészítő jogügylet, a kölcsön, melyet a bank KIFEJEZETTEN a fogadás céljára adott és a 3./ Mellék jogügylet: devizakereskedés, az eladási és vételi árfolyammal való spekuláció? (C-51/17. sz. EU Bírósági Ítélet 5. pontja) (DH-I, Kúria törvény 3.§, 4. §. semmisnek minősít.) +1./ A 93/13/EGK Irányelv 3. Cikk (1) rögzített tisztességtelen feltételnek minősül-e, ha a szolgáltató pénzintézet olyan feltétellel bocsátja a pénzt - kölcsön céljából - az adós rendelkezésére, hogy annak visszafizetése LÁTSZÓLAG egy eseti értékmérőtől, deviza aktuális árfolyamától, vagyis egy jövőbeli, felektől független, véletlen esemény kimenetelétől függ, de a kölcsön kibocsátás időszakában a CHF árfolyamot nyomott árfolyamon tartották, a kölcsönigénylő tudatos megtévesztése céljából és a minél magasabb összegű deviza kölcsön nyilvántartása érdekében, ezért 2001-től, 2008-ig 30 Ft-l gyengítették a CHF árfolyamot, a 20 éves trendtől eltérően, amikor is 40 Ft-l erősödni kellett volna, majd a CHF árfolyam 2,5 szörös sebességgel emelkedett a korábbi trendhez képes, így 2014.12.01-re elérte a BÉT által már 2004-ben jósolt, a bankok által ismert, de az adósoktól eltitkolt 256,1 HUF/CHF árfolyamot? (Btk. 318. § és a 93/13/EGK Irányelv 3. Cikk (3) bekezdés mellékletének 1/C. pontja) +2./ A 93/13/EGK Irányelv 3. Cikk (1) rögzített tisztességtelen feltételnek minősül-e, ha a szolgáltató pénzintézet olyan feltétellel bocsátja a pénzt - kölcsön céljából - az adós rendelkezésére, hogy annak visszafizetése egy eseti értékmérőtől, deviza aktuális árfolyamától, vagyis egy jövőbeli, felektől független, véletlen esemény kimenetelétől függ, de a hitelező bank a záróegyenleg kiszámításakor a fogadást nem csupán a törlesztő részletre, hanem a nyitó egyenlegre és a kamattartalomra is végrehajtja és úgy hajtja végre, hogy ezt az elszámolási módot sem a kockázatfeltáró nyilatkozatban, sem a szerződésben, sem egyéb okiratban nem rögzíti a fogyasztó számára megismerhető és kötelezettséget keletkeztető módon? Példákkal alátámasztva: Egy forint árfolyam emelkedésnél dátum kölcsön kamat törlesztés adósság nyilvántartás 0 150HUF/CHF 2007.10.25 4000000 6% 25750/171,67 4000000 26666,67 1 Forint kölcsön 2007.11.25 4000000 20000 Ft -25750 3994250 normál 2 Értékállandóság esetén 2007.11.25 4000000 20000 Ft -25922,2 3994250 171,67 Ft többlet törlesztő részlet 3 Mintha deviza kölcsön lenne CHF 2007.11.25 26666,67 133,3 -171,67 26628,33 magasabb törlesztő részlet ellenére 20.878 Ft adósság növekedés = bűncselekmény HUF 2007.11.25 4026667 20133,3 Ft -25922,2 4020878 Értelmezve: 1./ forint kölcsönnél 6 % kamat esetén 25.750 Ft/hó megfizetéssel elérhető a tőke 3.994.250 Ft-ra történő csökkenése. 2./ Értékállandósági kikötésnél (ami a Kúria a 6/2013. PJE határozatban meghatároz) már (mivel az alkalmazott árfolyam egy forinttal nő 151 HUF/CHF-re) ugyanez az eredmény már 25.922 Ft/hó törlesztéssel érhetően. 3./ Viszont a bankok által alkalmazott elszámolás szerint az adós hiába fizeti a magasabb 25.922 Ft/hó törlesztő részletet, az adóssága nemhogy nem csökkent, hanem 20.878 Ft-l nő, csupán egyetlen forint árfolyam emelkedésnél. +3./ A 93/13/EGK Irányelv 7. Cikk (2) szerint hatékony jogérvényesítésnek minősül-e az, ha az eljáró legmagasabb szintű nemzeti bíróság a deviza alapú kölcsönszerződés ügyében jogerős ítélet ellen benyújtott felülvizsgálati eljárást a lefolytatja annak ellenére, hogy a szerződéskor hatályos eljárási törvény kizárja a felülvizsgálati eljárást, vagyis mellőzi a Pp. 271. § (2) bekezdésének alkalmazását, ha a pertárgy érték nem éri el a hárommillió forintot, mindezt teszi annak érdekében, hogy az igazságszolgáltatásban nem lehet „kisigazság”, vagy „nagyigazság” ugyanis ezáltal azok a banki károsultak, akik jogerősen pervesztesek lettek egy utasítást végrehajtó igazságszolgáltatás előtt jogerősen, az elveszíti a rendkívüli jogorvoslathoz való jogát? +4./ A 93/13/EGK Irányelv 3. Cikk (1) rögzített tisztességtelen feltételnek minősül-e a legmagasabb szintű nemzeti bíróság, Kúria a deviza alapú kölcsönszerződés ügyében hozott 6/2013. PJE határozatában rögzített értékállandósági kikötés, vagyis a Ptk. 231. § (2) bekezdésben szereplő kirovó-lerovó pénznem elszámolási mechanizmusának használata, amikor az a Szjtv. 28/A. §-ban rögzített szerencsejátékon belüli, kimenetelre történő fogadás, ahol az adósság mértékét egy adóstól független, előre nem látható, jövőbeli, véletlen eseti értékmérőtől, az aktuális devizaárfolyamtól teszi függővé a nyitóegyenlegre, kamattartalomra és a törlesztő részleteknél, vagy már a törlesztő részlet az aktuális devizaárfolyammal való megszorzása alapján történő teljesítése is fogadásnak minősül-e? Lényegítve az értékállandósági kikötés is fogadásnak minősül-e, figyelemmel az 1950.03.13-án kelt Legfelsőbb Bíróság 1. számú Elvi Döntésére, mely szerint az értékállandósági kikötés egy eseti értékmérő véletlenszerű alakulásától függ, forintrontáshoz vezet, közérdeket sért és jogalap nélküli gazdagodást idéz elő és ezért az bírósági úton nem érvényesíthető?
16:06-nál : Tizennyolc és félezer milliárd eurónyi összeg a devizahitelezés? Te jóságos ég! Ügyvéd úr nem ért a számokhoz és nagyon csúnyán megvezették az összeget illetően. Ez, rettenetesen sok pénz, ugyanis 2008-ban a deviza államadósság kb. 40 milliárd euró volt. A lakossági hitelek összege legfeljebb 15 milliárd eurót tett ki! Továbbá az európai devizahitelezésnek nem a fele volt Magyarországon, csak 10 százaléka, de ez egy ilyen kis ország estében akkor is nagy arány! A devizakölcsönös csalás 2006-2008 között volt csúcsra járatva, amikor Gyurcsány volt kormányon! 😉
@@kocsistamas4285 : Igen, így van! Orbán nem akarta megfizetni a Gyurcsányék által elkövetett bűncselekmény utáni kártérítést, hanem folytatta, a bűncselekményt, hogy ő (Orbán) is részesüljön a csalás-rablás zsákmányából.
Minek írsz hülyeségeket? 2010-ben csak a lakáshitelek 2800 milliárd ft.nyi összeget tettek ki. Ezen felül voltak más célra felvettek is. Egy gyurcsányozás mindenképpen kellett, de a lényeget, hogy 2002-ben orbánék indították el a devizahitelezést, azt elfelejted megemlíteni.
Nem értem hogy miért nem érti!?? Kossuth nótákat énekelgetnek és hazamennek.. mégis mit kellett volna csinálni? Forradalmat? Akkor tuti nem itt tartana a Tisza ahol most és pont ilyen "stabil" értékrendet képviselők gyülekeznek ott tehát nagy szükségük lenne Marczingósra is. Tiszásoknak remek EP képviselői lettek és ne említsük egy kalap alatt a momentum és dk-sokkal. Követtem Lászlót amig ki nem tett a csoportjából. Gondolom Magyar Péter szimpátiám miatt. Még kérdeztem is hogy aki lépten nyomon az igazságszolgáltatás igazságtalanságaiba ütközik, büntetik, gáncsolják miért nem hisz, bízik a változásban. Nincs válasz. /remélem a cicái előkerültek/
Tisztelem Marczingós László ügyvéd urat.Még sok ilyen magyar ügyvédre lenne szükség Magyarországon!
Köszönöm szépen dr. Marczingós László Ügyvéd Úr.
Köszönöm az értelmes beszélgetést.
Köszönjük Tisztelt Ügyvèd Ùr! Önnek a közèletben van a helye!!!
Nálunk a népnyúzás magasfokú!
Itt bárki végrehajtó lehet!Ha cimbora jó helyen!
Remek beszélgetés volt! Köszönöm!
Perfekt!❤
Ismét egy jó beszélgetés. Én nem is gondoltam, hogy vannak jó arc ügyvédek is.
Baromi jó a zene az elején!
Maga is az embereket hibáztatja! Az egyik napról a másikra élő ember hogy fizessen meg egy ügyvédet, aki 1 órára annyit kér, mint amiért ő minimum 2 hetet dolgozik, 2 hétig él meg belőle???? És a remény is kb. 0 arra, hogy kijárja az igazát!
Homonnay Gergelyről (haláláról) Is szívesen hallgattam volna információt.
Még nincs vége az ügynek, addig nem lehet nyilatkozni.
@@evagajdos3376 Köszönöm, akkor még reménykedem, hogy megtudjuk az igazat.
@@lizbett : Nem mindegy neked, hogy magától halt meg, vagy megölték?
Ha megölték, úgysem fogják megmondani!
@@evagajdos3376 mar vagy 3 eve tart az ügy… lehet sosem lesz vege!
Előzetes Döntéshozatali Eljárásra javasolt kérdések.
1./ “A 93/13/EGK Irányelv 3. Cikk (1) rögzített tisztességtelen feltételnek minősül-e, ha a szolgáltató pénzintézet olyan feltétellel bocsátja a pénzt - kölcsön céljából - az adós rendelkezésére, hogy annak visszafizetése egy eseti értékmérőtől, deviza aktuális árfolyamától, vagyis egy jövőbeli, felektől független - a Kúria 6/2013. PJE határozata szerint is - előre nem látható, véletlen esemény bekövetkezésétől vagy kimenetelétől függ, függetlenül attól, hogy ez a véletlen esemény bekövetkezik-e vagy sem, vagy mikor, milyen módon következik be, figyelemmel Nils Wahl 2017.04.27-én kelt C-186/16. számú indítványának 80. pontjára?” (kiszámíthatóság elve)
2./ “A 93/13/EGK Irányelv 3. Cikk (1) rögzített tisztességtelen feltételnek minősül-e, ha a szolgáltató pénzintézet olyan feltétellel bocsátja a pénzt - kölcsön céljából - az adós rendelkezésére, hogy annak visszafizetése egy eseti értékmérőtől, deviza aktuális árfolyamától, vagyis egy jövőbeli, felektől független, véletlen esemény bekövetkezésétől vagy kimenetelétől függ, de az ezzel kapcsolatos szerencseelemek gazdasági hatásait a szolgáltató nem egyenlő arányban ossza meg, hanem kizárólagosan a fogyasztóra hárítja?” (Arányosság elve, C-609/19, EU irányelv 3. pontja)
3./ “A 93/13/EGK Irányelv 3. Cikk (1) rögzített tisztességtelen feltételnek minősül-e, ha a szolgáltató pénzintézet olyan feltétellel bocsátja a pénzt - kölcsön céljából - az adós rendelkezésére, hogy annak visszafizetése egy eseti értékmérőtől, deviza aktuális árfolyamától függ, amely árfolyamváltozás nem korlátozott, vagyis végtelen melynek következtében a kötelezettség is végtelenné növekedhet, annak ellenére, hogy egyetlen fogyasztó sem rendelkezik végtelen jövedelemmel, vagy végtelen vagyonnal?” (Érdekbeli ellehetetlenülés Ptk. 312. §. Btk. 192. § rabszolgasorba taszítás)
Kinek a lelkén szárad a sok tönkrement élet? 😢
Dr. Marczingós ügyvéd Úr nem vállal új ügyfelet. Tudna valakit ajánlani, akihez fordulhatok? Szükségem lenne ügyvédi segítségre. 😢
Menj fel a Hitelsikerek oldalra, - ott találsz ügyvédeket és azt is, hogy milyen ügyeket oldottak meg!
@@uborka1956 köszönöm. Bár ott kezdtem valaha, és nem lett megfelelő megoldás. De azért megnezem újra.
@AgnesKondor-hi1dz Próbálja meg őt: www.smugyvedek.hu/ugyvedek/bukline-dr-vamos-csilla-554
@@gulyasagyumedia köszönöm
@@gulyasagyumedia : Ez a Vámos Csilla is fent van a hitelsikerek oldalán. De válogatós ügyvéd, mert csak olyan pereket vállalt, ahol a követelés elévülésére lehetett hivatkozni. És még egy... szegényke olyan sötét, hogy vezetékes telefonra küldött SMS-t. 😝
42:40 😮😯😲😦
52:00 a szövegértéssel valóban óriási problémák vannak másfél évtizede biztosan. És valóban mesélték, hogy a fizetős jogi egyetemeken kicsit venni lehetett a diplomát, tiszteletem az ügyvéd úrnak! de hát mindezt valamikor 2004 táján....
58:00 ‼
Előzetes Döntéshozatali Eljárásra javasolt kérdések.
11./ Megfelel-e az EU Bíróság 2015.12.03-án kelt, C-312/14. számú ítéletnek az a magyar nemzeti bírósági (Kúria) értelmezés, mely szerint a “deviza alapú kölcsönszerződések nem tartalmaznak sem befektetést, sem szerencsejátékot, sem fogadást”, annak ellenére, hogy a C-312/14. számú határozat csupán azt mondja ki, hogy a vételi-eladási árfolyam alkalmazása - ami devizakereskedelem - a 2004.04.21-i 2004/39/EK Irányelv 4. Cikk (1) bekezdés 2. pont szerint nem minősül befektetési szolgáltatásnak, vagy tevékenységnek, mint ahogyan nem tartozik a nemzeti Bszt. hatálya alá sem, hanem az 1991. évi XXXIV. (a szerencsejáték szervezéséről szóló) tv. 28/A. § hatálya alá tartozó fogadási tevékenység és egyben befektetés is, mert a „szerencse-befektető” pénzt, tétet fektet be, hasznosnak vélt szerencsejátékba, fogadási nyeremény reményében?
12./ A 93/13/EGK Irányelv 3. Cikk (1) rögzített tisztességtelen feltételnek minősül-e, ha a szolgáltató pénzintézet olyan feltétellel bocsátja a pénzt - kölcsön céljából - az adós rendelkezésére, hogy annak visszafizetése egy eseti értékmérőtől, deviza aktuális árfolyamától, vagyis egy jövőbeli, felektől független, véletlen esemény bekövetkezésétől vagy kimenetelétől függ, vagyis bírósági úton nem érvényesíthető követelés, melyben az adós az értékállandósági kikötéssel, olyan fogadást (Szjtv. 28/A.§) végez, ami nem általános, hanem speciális, vagyis konkrétan arany- vagy devizaárfolyam kimenetelére fogad (Ptk. 231. § (2) bekezdés) mely forintrontáshoz vezet, közérdeket sért és a szolgáltató semmilyen szolgáltatást, árut nem ad cserébe, hanem jogalap nélkül gazdagodik, kiszámíthatatlanná teszi és ellehetetleníti a szerződés teljesítését (C-520/21.sz. EU Bírósági ítélet főtanácsnoki indítvány 58-59 pont, lásd még: Legfelsőbb Bíróság 1950.03.13-án kelt 1. számú Elvi Döntése)?
13./ A 93/13/EGK Irányelv 7. Cikk (2) szerint hatékony jogérvényesítésnek minősül-e az, ha az eljáró nemzeti bíróság a deviza alapú kölcsönszerződés ügyében folyamatban lévő eljárás során nemhogy hivatalból, de a fogyasztó határozott kérelmére sem vizsgálja a szerződés tárgyát, tartalmát, ami ténylegesen három jogügylet: 1./ Főszolgáltatás: fogadási jogügylet, a deviza aktuális árfolyamára, 2./ Kiegészítő jogügylet, a kölcsön, melyet a bank KIFEJEZETTEN a fogadás céljára adott és a 3./ Mellék jogügylet: devizakereskedés, az eladási és vételi árfolyammal való spekuláció? (C-51/17. sz. EU Bírósági Ítélet 5. pontja) (DH-I, Kúria törvény 3.§, 4. §. semmisnek minősít.)
+1./ A 93/13/EGK Irányelv 3. Cikk (1) rögzített tisztességtelen feltételnek minősül-e, ha a szolgáltató pénzintézet olyan feltétellel bocsátja a pénzt - kölcsön céljából - az adós rendelkezésére, hogy annak visszafizetése LÁTSZÓLAG egy eseti értékmérőtől, deviza aktuális árfolyamától, vagyis egy jövőbeli, felektől független, véletlen esemény kimenetelétől függ, de a kölcsön kibocsátás időszakában a CHF árfolyamot nyomott árfolyamon tartották, a kölcsönigénylő tudatos megtévesztése céljából és a minél magasabb összegű deviza kölcsön nyilvántartása érdekében, ezért 2001-től, 2008-ig 30 Ft-l gyengítették a CHF árfolyamot, a 20 éves trendtől eltérően, amikor is 40 Ft-l erősödni kellett volna, majd a CHF árfolyam 2,5 szörös sebességgel emelkedett a korábbi trendhez képes, így 2014.12.01-re elérte a BÉT által már 2004-ben jósolt, a bankok által ismert, de az adósoktól eltitkolt 256,1 HUF/CHF árfolyamot? (Btk. 318. § és a 93/13/EGK Irányelv 3. Cikk (3) bekezdés mellékletének 1/C. pontja)
+2./ A 93/13/EGK Irányelv 3. Cikk (1) rögzített tisztességtelen feltételnek minősül-e, ha a szolgáltató pénzintézet olyan feltétellel bocsátja a pénzt - kölcsön céljából - az adós rendelkezésére, hogy annak visszafizetése egy eseti értékmérőtől, deviza aktuális árfolyamától, vagyis egy jövőbeli, felektől független, véletlen esemény kimenetelétől függ, de a hitelező bank a záróegyenleg kiszámításakor a fogadást nem csupán a törlesztő részletre, hanem a nyitó egyenlegre és a kamattartalomra is végrehajtja és úgy hajtja végre, hogy ezt az elszámolási módot sem a kockázatfeltáró nyilatkozatban, sem a szerződésben, sem egyéb okiratban nem rögzíti a fogyasztó számára megismerhető és kötelezettséget keletkeztető módon? Példákkal alátámasztva:
Egy forint árfolyam emelkedésnél dátum kölcsön kamat törlesztés adósság nyilvántartás
0 150HUF/CHF 2007.10.25 4000000 6% 25750/171,67 4000000 26666,67
1 Forint kölcsön 2007.11.25 4000000 20000 Ft -25750 3994250 normál
2 Értékállandóság esetén 2007.11.25 4000000 20000 Ft -25922,2 3994250 171,67 Ft többlet törlesztő részlet
3 Mintha deviza kölcsön lenne CHF 2007.11.25 26666,67 133,3 -171,67 26628,33 magasabb törlesztő részlet ellenére 20.878 Ft adósság növekedés = bűncselekmény
HUF 2007.11.25 4026667 20133,3 Ft -25922,2 4020878
Értelmezve: 1./ forint kölcsönnél 6 % kamat esetén 25.750 Ft/hó megfizetéssel elérhető a tőke 3.994.250 Ft-ra történő csökkenése. 2./ Értékállandósági kikötésnél (ami a Kúria a 6/2013. PJE határozatban meghatároz) már (mivel az alkalmazott árfolyam egy forinttal nő 151 HUF/CHF-re) ugyanez az eredmény már 25.922 Ft/hó törlesztéssel érhetően. 3./ Viszont a bankok által alkalmazott elszámolás szerint az adós hiába fizeti a magasabb 25.922 Ft/hó törlesztő részletet, az adóssága nemhogy nem csökkent, hanem 20.878 Ft-l nő, csupán egyetlen forint árfolyam emelkedésnél.
+3./ A 93/13/EGK Irányelv 7. Cikk (2) szerint hatékony jogérvényesítésnek minősül-e az, ha az eljáró legmagasabb szintű nemzeti bíróság a deviza alapú kölcsönszerződés ügyében jogerős ítélet ellen benyújtott felülvizsgálati eljárást a lefolytatja annak ellenére, hogy a szerződéskor hatályos eljárási törvény kizárja a felülvizsgálati eljárást, vagyis mellőzi a Pp. 271. § (2) bekezdésének alkalmazását, ha a pertárgy érték nem éri el a hárommillió forintot, mindezt teszi annak érdekében, hogy az igazságszolgáltatásban nem lehet „kisigazság”, vagy „nagyigazság” ugyanis ezáltal azok a banki károsultak, akik jogerősen pervesztesek lettek egy utasítást végrehajtó igazságszolgáltatás előtt jogerősen, az elveszíti a rendkívüli jogorvoslathoz való jogát?
+4./ A 93/13/EGK Irányelv 3. Cikk (1) rögzített tisztességtelen feltételnek minősül-e a legmagasabb szintű nemzeti bíróság, Kúria a deviza alapú kölcsönszerződés ügyében hozott 6/2013. PJE határozatában rögzített értékállandósági kikötés, vagyis a Ptk. 231. § (2) bekezdésben szereplő kirovó-lerovó pénznem elszámolási mechanizmusának használata, amikor az a Szjtv. 28/A. §-ban rögzített szerencsejátékon belüli, kimenetelre történő fogadás, ahol az adósság mértékét egy adóstól független, előre nem látható, jövőbeli, véletlen eseti értékmérőtől, az aktuális devizaárfolyamtól teszi függővé a nyitóegyenlegre, kamattartalomra és a törlesztő részleteknél, vagy már a törlesztő részlet az aktuális devizaárfolyammal való megszorzása alapján történő teljesítése is fogadásnak minősül-e? Lényegítve az értékállandósági kikötés is fogadásnak minősül-e, figyelemmel az 1950.03.13-án kelt Legfelsőbb Bíróság 1. számú Elvi Döntésére, mely szerint az értékállandósági kikötés egy eseti értékmérő véletlenszerű alakulásától függ, forintrontáshoz vezet, közérdeket sért és jogalap nélküli gazdagodást idéz elő és ezért az bírósági úton nem érvényesíthető?
Dr. Marczingós László BEMENETELE az Ügyvédi Kamara fegyelmi tárgyalására - ahol Ő a vádlott 4. rész
ua-cam.com/video/cWcA3MeEUiI/v-deo.html
elképesztő
Megnézhetnénk azt a tiktokos 40 perces polémiát?
16:06-nál : Tizennyolc és félezer milliárd eurónyi összeg a devizahitelezés?
Te jóságos ég! Ügyvéd úr nem ért a számokhoz és nagyon csúnyán megvezették az összeget illetően.
Ez, rettenetesen sok pénz, ugyanis 2008-ban a deviza államadósság kb. 40 milliárd euró volt.
A lakossági hitelek összege legfeljebb 15 milliárd eurót tett ki!
Továbbá az európai devizahitelezésnek nem a fele volt Magyarországon, csak 10 százaléka, de ez egy ilyen kis ország estében akkor is nagy arány!
A devizakölcsönös csalás 2006-2008 között volt csúcsra járatva, amikor Gyurcsány volt kormányon! 😉
Aztan jott Viktor aki realizalta,veglegesse tette a csalast
@@kocsistamas4285 : Igen, így van! Orbán nem akarta megfizetni a Gyurcsányék által elkövetett bűncselekmény utáni kártérítést, hanem folytatta, a bűncselekményt, hogy ő (Orbán) is részesüljön a csalás-rablás zsákmányából.
Minek írsz hülyeségeket? 2010-ben csak a lakáshitelek 2800 milliárd ft.nyi összeget tettek ki. Ezen felül voltak más célra felvettek is. Egy gyurcsányozás mindenképpen kellett, de a lényeget, hogy 2002-ben orbánék indították el a devizahitelezést, azt elfelejted megemlíteni.
@@attilamolnar5858 : Te szerencsétlen hülye! Nem tudsz különbséget tenni a forint és az euró között?
Na, húzd el innen a büdös beledet!
Nem értem hogy miért nem érti!?? Kossuth nótákat énekelgetnek és hazamennek.. mégis mit kellett volna csinálni? Forradalmat? Akkor tuti nem itt tartana a Tisza ahol most és pont ilyen "stabil" értékrendet képviselők gyülekeznek ott tehát nagy szükségük lenne Marczingósra is. Tiszásoknak remek EP képviselői lettek és ne említsük egy kalap alatt a momentum és dk-sokkal. Követtem Lászlót amig ki nem tett a csoportjából. Gondolom Magyar Péter szimpátiám miatt. Még kérdeztem is hogy aki lépten nyomon az igazságszolgáltatás igazságtalanságaiba ütközik, büntetik, gáncsolják miért nem hisz, bízik a változásban. Nincs válasz. /remélem a cicái előkerültek/
Rohadtul nem tetszik a sok REKLÁM !