Minden napra lovaskultúra - Zabla típusok (5. rész)
Вставка
- Опубліковано 6 вер 2024
- Minden napra lovaskultúra
Első epizód
Vendégeink:
Pénzes Gábor - hagyományőrző huszár, lovas szakedző
Laklóth Aladár - színművész
Téma:
- Zabla típusok, zabla mechanizmus, a nagy kantár
Minden napra lovaskultúra című új online lovas kulturális oktató sorozat. Célja, hogy teljeskörű képet adjon a lovas életről, a lovas szakágakról, a ló tartásáról, történelmünk dicső pillanatairól. Lovas nemzet a magyar, generációkon keresztül hordozzuk a ló szeretetét és tiszteletét.
A Simonpuszta Nemzeti Lovas és Hagyományőrző Egyesület megbízásából készítette:
Szerkesztő: István Szabolcs
Vezető operatőr: Hornok Dávid
Operatőr: Mester László
Vágó: Hornok Dávid
Gyártó: Allure Media
Instagram: istvanszabolcs__
Facebook: / simonpusztanlhe
Honlap: www.simonpuszta.hu
A zabla azért került a ló szájába mert a régi időkben a lovat eszközként használták. A lónak minden körülmények között a lovas utasításait kellett követni (mint ma is), és ha ez nem történt meg akkor bizony az életébe kerülhetett. Ez ugye napjainkban már nem így van, hiszen nem lóháton háborúzik a "modern" ember. Régen egy embernek élete során több tucat lova is lehetett, az egyik elhullott és másnap már egy másik hátason ült....nyilván ideje sem volt a ló személyiségét kiismerni és különféle idomító feladatokat végre hajtani...szóval kellett neki a zabla, hiszen az ember dolgát könnyíti és semmiképen sem a lóét! Manapság szerencsére már nagyobb becsben tartjuk ezeket az állatokat és van (vagy lenne) időnk és lehetőségünk a lovat úgy belovagolni és idomítani, hogy azt a bizonyos vas darabot egyáltalán ne kelljen a ló szájába tenni!
Az első lovam 7 évesen került hozzám (most 18), eleinte zablával lovagoltam, aztán egyszer én is a számba vettem a zabláját (sima csikós zabla) és csak finoman meghúztam magamnak, akkor döntöttem el, hogy én ezt nem akarom a lovamnak. 1 év alatt teljesen elhagytuk a zablát, egy csomózott kötőfékkel járjuk a környéket, és az országot forgalomban, rendezvényeken és lovas vizsgákon is immár 7 éve. A párom lovát is már kötőfékkel lovagoljuk csak. Nem rég értünk haza egy 160km-es, 4 napos túrából , amit kötőfékkel, felmálházva és patkók nélkül (az esetek 90%-ban ez is nyugodtan elhagyható) tettünk meg mindenféle autós kíséret nélkül, árkon bokron, ugatós kutyák közt, Dunát átívelő autópálya hídon..stb. Ezeket csak azért írtam le, hogy senki se a zablától várja a csodát, ha egy ló elakar szaladni veled vagy nem azt csinálja amit szeretnél, akkor nem a feszítő zabla a megoldás, ez már nem a középkor! Azt kellene elérni, hogy ne akarjon elrohanni még akkor sem ha megijed,Te legyél neki a biztos pont, aki a puszta jelenlétével megtudja nyugtatni a lovát és így csodálatos élményekbel lehet része az embernek és úgy érzem, hogy a lónak is!
@Dániel Kajári Nagyon szépen leírtad a lovaitokról és a zabláról ezt a kis beszámolót, öröm volt olvasni. 😊
Fel vagyok iratkozva egy amcsi lovas fickó csatornájára, ő konkrétan azt mondja, hogy a zabla csak fájdalom okozására való. Vagyis ha fájdalmat kell okoznod a lónak hogy tudd irányítani, akkor valójában nem is tudod irányítani a lovadat, fogalmatlan béna vagy. A ló irányítása pedig nem a nyeregbe üléssel kezdődik, hanem földi gyakorlatokkal.
A zabla azért került a ló szájába, hogy ellazítsa azt... , nem pedig kényszerítő eszközként...
Ellazítsa? Nekem erről a fogalomról nem éppen a zabla jut eszembe....., de mondom rakj be egyet a saját szádba és kérj meg valakit, hogy hátulról húzogassa, jó élmény lesz! Egy idő után amikor már az idegeket kellőképpen kiölted már nem lesz annyira rossz! Vagy ezt kéne ellazítás alatt érteni???
@@danielkajari1637 Nyilvánvaló, hogy fogalmad nincs a "szakmáról". Kár így beszélned... Ugyanis a zabla megfelelő használat során igenis ellazítja a ló elejét.
A zablát nem kell huzogatni hátulról! Meglehet, hogy a rossz kép azért van kialakulva egyes laikusokban, mert többet látnak rosszat, mint helyeset. Azok akik ezt nem látják át, bizony mind laikusok, még ha "lovas emberek" is, mert sajnos igen kevesen használják a lovat megfelelőképpen, így a zablával is durvák, borzasztóak a ló szájához. Ezek a lovak, tudom, szenvednek a lovas kezétől! De aki megérti a zabla szerepét, és megtanulja azt jól használni, az el tudja lazítani vele a lovat. A zablától beindul a "szájtevékenység", ezáltal a nyáltermelés... a nyelven keresztűl, ami kapcsolatban van a nyelvcsonttal s úgy hátrafele tovább, mint mondottam az egész elejét el lehet lazítani a lónak, egészen a vállakig, a vállakat is beleértve. Ezt állatorvosok is alátámasztják!
Még valami: ha a lónak hasonló fogazata lenne, mint az embernek, nem tudnánk zablát tenni a szájába. Ugyanis a lónak azon a részen, ahová a zabla kerül, nincs foga. Így hát nem teszek a magam szájába zablát, hogy kipróbáljam azt!
Mielött mondassz valamit, gondold meg azt. Szavak felelősséggel!
Amúgy ha úgy kívántatik, nagyon szivesen meg mutatom gyakorlatban is a zabla megfelelő használatát az erre kíváncsinak, méginkább érdeklődőnek.
Tisztelettel, Buzogány Lajos.