"Gergeles" Moldvából-Miskolci Bartók B.Zene-és Táncműv.Szakgimn.-Népzene Tanszak/Dept.of Folk Music

#miskolc #folk #folkmusic #hungarian #magyar #népzene #music #concert #koncert
www.bartokmisk...
www.facebook.c...
"Gergeles" from Moldva.(Hungarian folk music)
Előadják/Performed by:
Zsófi Szűcs, Vilmos Veres, Abigél Kondrát, Szabolcs Stók, István Csiszár
A Miskolci Bartók Béla Zene-és Táncművészeti Szakgimnázium népzene tanszakának vizsgakoncertje.
Exam concert of the folk music department of the Béla Bartók Music and Dance Secondary School in Miskolc.
A magyar népzenekutatás a nyelvterület egészét öt nagy dialektusterületre osztja. Ezek közül a legké- sőbb felfedezett dialektus a moldvai. Az alábbiakban ennek a
legfontosabb jellemzőit foglalom össze.
A moldvai magyar dallamrepertoár összetételében szembetűnő a régies rétegek túlsúlya az új stílusú népdalokkal és a népies műdalokkal szemben. Utóbbiak rendszerint csonka formában, átalakítva bukkannak föl. Jelenlétük az 1930-as évek gyűjtéseiben még szerényebb volt. Elterjedésük főleg az 1950-es évek elején (a sztálini korszakban) létrehozott magyar tannyelvű iskolák működésének köszönhető, amikor székely tanítónők oktattak a moldvai magyar iskolákban. Az új stílusú népdalok jelenléte inkább a székely eredetű moldvaiaknál jellemző (Tatros, Tázló, Ojtoz vidéke), a Románvásár kör- nyéki (északi csángó) és a Bákótól délre fekvő (déli csángó) falvak esetében nem számottevő.1 250 körül van azoknak a moldvai magyar dallamtípusoknak a száma, amelyek a ma- gyar nyelvterület többi részén nem ismertek. Ezeknek nagy része jól beleillik a magyar népzene stílustömbjeibe, tehát a jelenség nemcsak a román dallamátvételekkel, hanem a sok évszázados különállással és a hagyományőrzés magas fokával is magyarázható.A többi népzenei dialektusterülethez képest a moldvai magyarok dalkészletében feltűnően magas a kisambitusú dallamok száma. A vidék egyik jellemző dallamrétegét azok a lá vagy szó végződésű négyfokú dallamok alkotják, ame- lyek csak itt és Gyimesben honosak. A szó, továbbá a dó sorzáróhang az ötfokúságban is jelen van. A nem lá végű pentatónia, bár a magyar népzenében ritka, legnagyobb súllyal innen mutatható ki. A moldvai magyarok köréből több mint száz pentaton dallamtípust gyűjtöttek. Ugyanakkor a nem ötfokú régies dallamok száma az egész nyelvterületen belül itt a legmagasabb. További jellemző sajátság a fríg zárlat és a bővített szekund lépés. A fríg zárlat gyakran jelenik meg alkalmi (egy-egy versszakban fölbukkanó) elszíneződésként, tehát inkább előadásmódbeli, mint hangnembeli sajátság. Mindkét jelenség a román népzenében, általában a balkáni kultúrkörben számottevőbb.Bartók az erdélyi dialektus egyik jellemzőjének a b3-as főkadenciát tartotta. Ez azt jelenti, hogy ha a négysoros dallam- strófa utolsó sorának záróhangját 1-el jelöljük, a második sor záróhangja (főkadencia) egy kis terccel magasabban található. A moldvai pentaton dallamanyagban is ez a leggyakoribb. A hétfokúságban viszont az 1 mint főkadencia a b3-mal azonos jelentőségű, az 5 pedig ezeknél is számottevőbb. Bartók szerint a 4-es főkadencia mindegyik magyar zenei dialektusban megtalálható, de Erdélyre jellemzőbb. Ez a megállapítás Moldvára még inkább érvényes. Itt relatív túlsúlyban van az 1-es záró kadenciánál egy nagyszekunddal mélyebb, VII-tel jelölt fő- zárlat is, amely a román népzenében általános, s a csuvasban szintén jellemző. Dallamtípusonként mérlegelendő, hogy az ilyenfajta moldvai dalok esetében szomszédnépi hatásról vagy keleti örökségről van-e szó.A moldvai népzene a dallamsorok szótagszáma tekinte- tében is mutat néhány jellegzetességet. Más magyar tájakhoz képest a hatszótagos dallamok arányszáma kiemelkedően magas, a 11-12 szótagúaké pedig alacsony. Moldván belül szemlélve viszont az anyagnak szinte fele nyolcszótagos. A Mezőség mellett itt a legjellemzőbb a dalon, sőt versszakon belüli szótagszámváltozás. Ezáltal például 4×12-es strófából 4×14-es vagy 4×16-os is létrejöhet, ami arra enged következ- tetni, hogy az erdélyi népi tánczenére jellemző bővült strófájú dallamok egykor nagyobb területen éltek.A többi dialektusterületen is előforduló ereszkedő kvint- váltás a moldvai magyar népzenében is megtalálható, ráadásul olyanszerű változatossággal, mint az a cseremisz és a csuvas népzenében is megfigyelhető, tehát lá, dó és szó végződéssel. Ugyanakkor más magyar vidékekhez képest a moldvai ma- gyaroknál magasabb a román népzenére is jellemző AABB formájú dalok száma. Moldvában gyakoriak a 2-3 soros dal- lamok is. Első látásra úgy tűnik, hogy a kétsorosak a strófa kialakulásának valamilyen kezdetleges stádiumát őrzik, a háromsorosak pedig átvételek a román népzenéből, ahol gyakoribbak. Mindkét megállapítás részben igaz, de tekin- tetbe kell venni, hogy a kétsorosak egy része kimutathatóan négysoros dalok csonkulásával keletkezett, más része pedig úgy, hogy a hangszeres táncdallam két periódusa közül csak az egyikre alkalmaztak szöveget.