Én azt nem értem, hogy ha az ikrek közül az egyik nagy sebességgel utazik a másikhoz képest, akkor hozzáképest a másik utazik nagy sebességgel, és akkor miért õ lesz a fiatalabb amikor találkoznak?
Az ikerparadoxon itt (is) félre van értelmezve. Nem a nagy sebességű űrhajóban telik lassabban az idő, az űrhajós nézőpontjából minden normális az űrhajóban, nem is érzékeli hogy mozog. Viszont a Földön lévő megfigyelő ("ikertestvér") látja úgy, hogy az űrhajóban lelassul az idő. Viszont ha az űrhajós figyeli a Földet (a földön lévő "ikertestvérét"), akkor ő meg úgy véli, hogy a Földön lassult le az idő, mivel hozzá képest a Föld nagy sebességgel mozog. Mindkét fél szempontjából a másik rendszer végzi a mozgást, és a másik rendszer ideje lassul le.
Egymáshoz képest a relatív sebességük valóban nagy, de van köztük egy nagy különbség. Az űrhajósnak ténylegesen nagy a mozgási energiája, az otthon ülőnek nem. A relativitáselméletben az anyag és az energia ekvivalens. Tehát mindegy, hogy nagy tömeg közelében vagy, vagy nagy az energiaszinted (bármilyen módon is kaptad azt meg). A nagy energiasűrűség tér-idő torzulást okoz. Az egyiknél ez bekövetkezik, a másiknál nem.
@@thebitman489 de Einstein szerint az inerciarendszerek egyenértékűek, bármelyikhez viszonyíthatjuk a másikat. akkor melyik lesz a fiatalabb ? ha az űrhajóshoz viszonyítunk, a másik mozog nagy sebességgel és lesz nagy a mozgási energiája.
@@thebitman489 Ez az ikerparadoxon engem is érdekelne részletesebben. Talán megérne egy külön videót is. Van valahol róla esetleg valami, amiben komolyabban kifejtik? Én nem találtam, és Martin Butler fizikus szerint nincs is rá megnyugtató megoldás. Vagy ővele együtt csak sokan nem értettünk meg valami fontosat. Ha pl. úgy vesszük, hogy a példabeli űrhajós MÁR nagy sebességgel mozog a Földhöz és a földi ikertestvéréhez képest és nem tudja vagy nem érdekli, hogy ő gyorsult, akkor miből tudná megmondani, hogy nem a Föld és a világ általa látható többi része az, ami nagy sebességre gyorsult, miközben ő igazából maradt eredeti állapotában? Ez esetben ő volna az, akihez képest az ikertestvére kevésbé öregszik. Ha ütközik egy, a Földhöz képest álló objektummal, pl. elemi részecskével vagy atommal, akkor honnan tudhatja, hogy a felszabaduló energia az ő mozgási energiájából származik-el, mert nekiment, vagy a részecske mozgott olyan gyorsan, hogy annak volt akkora mozgási energiája, hiszen a mozgás relatív?
Hány az idő valaha megfordulna és visszafelé haladna akkor sok dolog az életben jora és kevésbé jora fordulna. Az emberi élet haladása visszafelé Megfiatalodna, ez lenne a jó! A Rosszabbik dolog az lenne, hogy: mind az amit az emberiség megalkotot, lassan mulandoba veszne! És újból kezdődne az élet elölről és amit megalkottunk újra megtermékenye tenni! 1:47
...az idő, amit a saját futópadon lévő számláló mutatja, alvásod közben is, persze nem Vagy tudatában, hogy valami ketyegés ott van Benned is, növekedő negatív irányba... Amíg Elfogy az Utolsó Lélegzet lélek@zete °•._ _ _🕳️ felborult a bennső Rend
Az idő és a tér fogalmának megértését a kvantummechanikában kell megtenni. Ezek egymással szorosan összefüggő STATISZTIKAI fogalmak és nem önálló entitások. A Heisenberg féle határozatlansági elv kimondja, hogy nem lehet ismerni egy részecske helyét és impulzusát. Minél pontosabban tudjuk az egyiket, annál pontatlanabb lesz a másik. az impulzus, vagyis magyarul lendület megléte eleve feltételez egy sebességet. a sebesség viszont út/idő függvénnyel írható le. Az út pedig nem más mint valamilyen irányban történő haladás. Ezt továbbgondolva már a határozatlansági reláció is kifejezi a tér és az idő relativitását. A kvantumfizika nem abszolút értékeket számol, hanem statisztikai valószínűségeket. A kvantummechanika alapegyenlete a Schrödinger egyenlet egy valószínűségi hullámegyenlet. Tehát a függvények valószínű értékeket adnak meg és nem tűpontosan mért adatokat. Ezért van az, hogy az alagút effektusban a részecskék a jövőből kölcsönözhetnek energiát, amit persze vissza is kell adniuk. Ezért tudunk a konnektorból energiát kivenni, noha a dugvilla oxidált felületén nem folyhatna áram! Nos, a kvantummechanika érvényessége leszűkül a mikrovilágra és közvetlenül nem jelenik meg a makrovilágban, csak áttételesen mint a konnektor esete, Miért? Egy statisztika annál pontosabb, minél több mintával dolgozik, ezért minél kevesebb a minta annál nagyobb a határozatlanság, vagyis a statisztikai szóródás. Akkor miért nem érvényesül ez a makrovilágban, és miért ellentétes látszólag a kvantumfizika a relativitás elmélettel?? Éppen a statisztika miatt! A makrovilágban egyszerre végtelenhez közelítő mennyiségű hatás lép fel, és ezen hatások nagyon nagy száma miatt a statisztikai hibahatár nullához közelít! A relativitás elmélet magával a világegyetemmel foglalkozik, ezért a statisztika hibahatára gyakorlatilag nulla. Tehát a klasszikus fizika nagyon pontos, de nem elég pontos jóslatokat tud tenni,. Ez kitűnt a Merkúr pályaszámításainál, amelyet pontosan csak a relativitás elmélet egyenleteivel lehet kiszámolni. Extrém nagy térgörbületeknél viszont a relativitás elmélet egyenletei csődöt mondanak, mert végtelenek és hülyeségek jönnek ki a számolásokból... Miért? Pontosan azért, mert a nagy térgörbület annyira leszűkíti az inercia rendszert, hogy a számolások statisztikai hibahatára végtelenné válik. Az ilyen helyet nevezik szingularitásnak. Ez sem egy varázsszó! A reguláris az rendezettet jelent, a szinguláris pedig rendezetlent... Az is baj, hogy így is ötször annyit írtam, mint amennyit szándékoztam, mert a téma annyira szerteágazó és bonyolult, hogy háttér ismeretek nélkül azt se lehet érteni, amit a végletekig egyszerűsítve leírtam...
A makrovilág nemcsak a klasszikus fizika világa , nem kell erre szűkíteni az életet, mert nem csak mozgás és sebesség létezik, illetve a világban az anyag mozgása és a sebessége nem a leglényegesebb, éppen hogy minden tapasztalatunkban statisztikai jelenségekkel vagyunk tele, a klasszikus fizika valójában a szobatudósok álomvilága, ahol minden probléma ideális esetben teljes mértékben megoldható, kiszámítható, tehát győz az igazság, a sárkány hét fejéből hatot levágunk, igazságot szolgáltattunk, boldogan hátradőlünk, miközben a valódi valósággal nem is igen kellett foglalkoznunk...
Nem vagyok fizikus, de lehet hogy az osrobbanas csak egy rezges(hullam), esetkeg ha ezt teljesen megertenenk(kiertelmeznenk mint DNS kodot) megertenenk az altalunk ismert univerzum titkait???, lehet hogy ezen a tèren lenne jo haladni?
Ezzel a sok fölösleges idézettel csak azt bizonyítottad be hogy te nem érted . Itt nem érted ezért a kvantumfizikában akarod megérteni mikor nem is arra vonatkozik a két fogalom és ezt le is írod.
Tér-(terek) csak ott definiálható(ak), ahol MÁR(?) vannak tömegek (anyagi darabok) / Idő csak akkor, amikor-és-ameddig történik is valami a kiválasztott (=BEZÁRT) tér-darabunk ottlevő anyagaival. További kérdések: 1. Létezik-e univerzális, értsd egy ú.n. "legnagyobb" tér is? 2. De ha nem tudod (nincs mivel körbezárnod) az "Univerzumot", akkor mihez képest kellene folyton tágulnia? 3. Ha feltételezik, hogy már anyag nélkül is voltak hullámok-rezgések - azok mitől lettek volna?
Az univerzum tágul a belső megfigyelő számára (egyre távolodik tőle minden minden irányba). Nem egy befoglaló keret adja meg a rendszer méretét, hanem az egység amiben értelmezzük. És úgy néz ki, hogy ez az egység egyre nő. Csak a nagy energiaszintű pontok közvetlen környékében (anyag) nem skálázódik fel a tér-idő. Ez az összetartó erő (egyelőre) nagyobb, mint a tágulást okozó. Amúgy a tér-idő végtelen. És csak az egyik pontjában alakult ki egy tágulási torzulás. Körülötte is ott van a téridő. De a tágulási torzulás miatt ez számunkra irreleváns. Sosem juthatunk információhoz abból a tér-idő részből, mert azok egy, a tágulási tartományon belöli megfigyelőhöz képest jelenleg már a fénysebességnél is gyorsabban távolognak. mintha a téridő egy pontja egy extra dimenzió irányába egyre gyorsulva elkezdett volna távolodni. Pont, mint amikor egy feketelyuk felcsavarja maga körül a tér-időt. Az előző fordulatnál magával vonszolt tér-idő részt még gyorsabban nyújtva, mint az előző fordulatnál. Nyilván ez a szétfeszítés energiát igényel, amit az összeomlott feketelyuk perdülete egy ideig biztosít. Amikor a forgása leáll, akkor a tér-idő szeretne visszatérni a nyugalmi állapotába, tehát elkezd visszacsavarodni. És ez egy csillapított rezgés szerint elhal. Természetesen voltak hullámok már az anyag megjelenése előtt is. Az anyag is energia, ami kb a tér-idő rezgése/felcsavarodása. Nagyon magas energiaszinten (a forró plazmában a nagy bumm után) még túlságosan magas volt a hőmérséklet (energiaszint) ahhoz, hogy kialakuljanak az elemi részecskék. Akkora energiaszinten ezek olyan sebességgel ütköznek, hogy ennek hatására mégelemibb alkotórészeikre esnek szét. Tehát el kellett telni némi időnek, hogy a plazma a sugárzás hatására annyira lehőljön, hogy kialakulhassanak először a kvarkok (a foton is egyfajta kvark), majd az egyre összetettebb elemi részecské, így a H és He atomok és elenyésző számban még pár elem a periódusos rendszerből.
Nagyon jó, és szervesen belekapcsolódik a korábbi videóba! Filozófiai területen érdemes lett volna kitérni Kant tér- és időkoncepciójára, illetve az időkristályos megközelítés ígéretesen lenne továbbgombolyítható Nietzsche örök visszatérése felé, ami kompatibilis az antik görög filozófia ciklikus időfelfogásával (ami szerint az idő persze ugyancsak egyirányú, mint az időnyila, csakhogy önmagába visszakanyarodik kezdettelenül és végtelenül).
Dániel 2; övé a bölcsesség és a hatalom! 21 Ő szabja meg a különböző időket és alkalmakat Királyokat taszít el, és királyokat támaszt. Ő ad bölcsességet a bölcseknek és tudományt a nagy tudósoknak. 22 Ő tárja fel a mélyen elrejtett titkokat; tudja, mi van a sötétségben, és nála lakik a világosság...
Az idő nem más, mint a változás. A változást események hozzák létre. Az anyagot elemi részek, azidőt elemi események hozzák létre. Elemi részecske, elemi esemény idő összetartozik. Mi a tér? A tér az anyag határa, vagyis az, amit az anyag kitölt.
idő csak az anyagi világban értelmezhető fogalom, az anyag múlandósága az idő, az anyag szétesése, visszaalakulása energiává adja az idő fogalmát ezt a fogalmat filozofálgatjuk aminek se mmi értelme az idő nem más mint az anyag múlandósága vagy átalakulása
A nevét bizony így kell kiejteni helyesen, a magyar nyelvű kiejtés alapjában véve helytelen. Einstein nevét az eredeti német kiejtés szerint így ejtik: "ájnstájn". Az "Ein" rész kiejtése: "ájn" (mint az angol "mine" szó hangzása). A "stein" rész kiejtése: "stájn" (a "s" hang németesen "sht"-ként indul, és a "ájn" kiejtése a végén van). Örülök hogy ma is tanultál valamit, ez a csatorna célja 🙃
Az idő nem létezik csak rezgések vannak és azért rezeg ugyanúgy az atom az univerzum bármely pontján mert az ősrobbanáskor minden egy volt, és a rezgést befolyásolja a gravitáció vagy a sebesség vagy az abszolút nulla hőmérséklet
Soha nem volt minden egyetlen pontban, ezért soha nem kellett hogy legyen ősrobbanás. Az ősrobbanás elmélet az anyagközpontú gondolkodás következtetése. Viszont a tapasztalható világ nem anyagi természetű. Csak annak látszik.
@@a3140amivel napi tapasztalat az hogy az élettelen anyag élővé alakul át, ezért jogos a következtetés, hogy ez globális méretekben is igaz, ezért az élettelen anyag volt előbb, de ha jól emlékszem a biblia is éppen ezt írja le, az ember állítólagos "teremtése" az utolsó fejezet...
Az entrópiával magyarázzuk az időt és az idővel az entrópiát.
Jó videó ez is, elkezdtem követni a csatornát.
Jo lenne a video, de kene egy rendes mikrofon.
Én azt nem értem, hogy ha az ikrek közül az egyik nagy sebességgel utazik a másikhoz képest, akkor hozzáképest a másik utazik nagy sebességgel, és akkor miért õ lesz a fiatalabb amikor találkoznak?
Az ikerparadoxon itt (is) félre van értelmezve. Nem a nagy sebességű űrhajóban telik lassabban az idő, az űrhajós nézőpontjából minden normális az űrhajóban, nem is érzékeli hogy mozog. Viszont a Földön lévő megfigyelő ("ikertestvér") látja úgy, hogy az űrhajóban lelassul az idő. Viszont ha az űrhajós figyeli a Földet (a földön lévő "ikertestvérét"), akkor ő meg úgy véli, hogy a Földön lassult le az idő, mivel hozzá képest a Föld nagy sebességgel mozog. Mindkét fél szempontjából a másik rendszer végzi a mozgást, és a másik rendszer ideje lassul le.
Egymáshoz képest a relatív sebességük valóban nagy, de van köztük egy nagy különbség. Az űrhajósnak ténylegesen nagy a mozgási energiája, az otthon ülőnek nem. A relativitáselméletben az anyag és az energia ekvivalens. Tehát mindegy, hogy nagy tömeg közelében vagy, vagy nagy az energiaszinted (bármilyen módon is kaptad azt meg). A nagy energiasűrűség tér-idő torzulást okoz. Az egyiknél ez bekövetkezik, a másiknál nem.
@@thebitman489 de Einstein szerint az inerciarendszerek egyenértékűek, bármelyikhez viszonyíthatjuk a másikat. akkor melyik lesz a fiatalabb ? ha az űrhajóshoz viszonyítunk, a másik mozog nagy sebességgel és lesz nagy a mozgási energiája.
@@thebitman489 Ez az ikerparadoxon engem is érdekelne részletesebben. Talán megérne egy külön videót is. Van valahol róla esetleg valami, amiben komolyabban kifejtik? Én nem találtam, és Martin Butler fizikus szerint nincs is rá megnyugtató megoldás. Vagy ővele együtt csak sokan nem értettünk meg valami fontosat. Ha pl. úgy vesszük, hogy a példabeli űrhajós MÁR nagy sebességgel mozog a Földhöz és a földi ikertestvéréhez képest és nem tudja vagy nem érdekli, hogy ő gyorsult, akkor miből tudná megmondani, hogy nem a Föld és a világ általa látható többi része az, ami nagy sebességre gyorsult, miközben ő igazából maradt eredeti állapotában? Ez esetben ő volna az, akihez képest az ikertestvére kevésbé öregszik. Ha ütközik egy, a Földhöz képest álló objektummal, pl. elemi részecskével vagy atommal, akkor honnan tudhatja, hogy a felszabaduló energia az ő mozgási energiájából származik-el, mert nekiment, vagy a részecske mozgott olyan gyorsan, hogy annak volt akkora mozgási energiája, hiszen a mozgás relatív?
@@IstvanDrOlear Pont ezen vagyok én is fennakadva.
Az idő az anyag mulandósaga Igazából világegyetemben nincs idő mivel örök csak maga az anyag és az élőlények mulandó ezért van az idő.
Hány az idő valaha megfordulna és visszafelé haladna akkor sok dolog az életben jora és kevésbé jora fordulna. Az emberi élet haladása visszafelé Megfiatalodna, ez lenne a jó! A Rosszabbik dolog az lenne, hogy: mind az amit az emberiség megalkotot, lassan mulandoba veszne! És újból kezdődne az élet elölről és amit megalkottunk újra megtermékenye tenni! 1:47
0:59
Idő csak azért van, hogy ne történjen minden egyszerre.
És a tér pedig azért , hogy ne egy helyen történjen
...az idő, amit a saját futópadon lévő számláló mutatja, alvásod közben is, persze nem Vagy tudatában, hogy valami ketyegés ott van Benned is, növekedő negatív irányba... Amíg Elfogy az Utolsó Lélegzet lélek@zete
°•._ _ _🕳️
felborult a bennső Rend
@@csipesz71 A történés pedig azért, hogy értelmet adjon a térnek és az időnek! :)
Az idő és a tér fogalmának megértését a kvantummechanikában kell megtenni.
Ezek egymással szorosan összefüggő STATISZTIKAI fogalmak és nem önálló entitások.
A Heisenberg féle határozatlansági elv kimondja, hogy nem lehet ismerni egy részecske helyét és impulzusát.
Minél pontosabban tudjuk az egyiket, annál pontatlanabb lesz a másik. az impulzus, vagyis magyarul lendület megléte eleve feltételez egy sebességet. a sebesség viszont út/idő függvénnyel írható le. Az út pedig nem más mint valamilyen irányban történő haladás.
Ezt továbbgondolva már a határozatlansági reláció is kifejezi a tér és az idő relativitását.
A kvantumfizika nem abszolút értékeket számol, hanem statisztikai valószínűségeket. A kvantummechanika alapegyenlete a Schrödinger egyenlet egy valószínűségi hullámegyenlet.
Tehát a függvények valószínű értékeket adnak meg és nem tűpontosan mért adatokat.
Ezért van az, hogy az alagút effektusban a részecskék a jövőből kölcsönözhetnek energiát, amit persze vissza is kell adniuk. Ezért tudunk a konnektorból energiát kivenni, noha a dugvilla oxidált felületén nem folyhatna áram!
Nos, a kvantummechanika érvényessége leszűkül a mikrovilágra és közvetlenül nem jelenik meg a makrovilágban, csak áttételesen mint a konnektor esete,
Miért?
Egy statisztika annál pontosabb, minél több mintával dolgozik, ezért minél kevesebb a minta annál nagyobb a határozatlanság, vagyis a statisztikai szóródás.
Akkor miért nem érvényesül ez a makrovilágban, és miért ellentétes látszólag a kvantumfizika a relativitás elmélettel??
Éppen a statisztika miatt!
A makrovilágban egyszerre végtelenhez közelítő mennyiségű hatás lép fel, és ezen hatások nagyon nagy száma miatt a statisztikai hibahatár nullához közelít!
A relativitás elmélet magával a világegyetemmel foglalkozik, ezért a statisztika hibahatára gyakorlatilag nulla.
Tehát a klasszikus fizika nagyon pontos, de nem elég pontos jóslatokat tud tenni,. Ez kitűnt a Merkúr pályaszámításainál, amelyet pontosan csak a relativitás elmélet egyenleteivel lehet kiszámolni.
Extrém nagy térgörbületeknél viszont a relativitás elmélet egyenletei csődöt mondanak, mert végtelenek és hülyeségek jönnek ki a számolásokból...
Miért?
Pontosan azért, mert a nagy térgörbület annyira leszűkíti az inercia rendszert, hogy a számolások statisztikai hibahatára végtelenné válik. Az ilyen helyet nevezik szingularitásnak. Ez sem egy varázsszó!
A reguláris az rendezettet jelent, a szinguláris pedig rendezetlent...
Az is baj, hogy így is ötször annyit írtam, mint amennyit szándékoztam, mert a téma annyira szerteágazó és bonyolult, hogy háttér ismeretek nélkül azt se lehet érteni, amit a végletekig egyszerűsítve leírtam...
A makrovilág nemcsak a klasszikus fizika világa , nem kell erre szűkíteni az életet, mert nem csak mozgás és sebesség létezik, illetve a világban az anyag mozgása és a sebessége nem a leglényegesebb, éppen hogy minden tapasztalatunkban statisztikai jelenségekkel vagyunk tele, a klasszikus fizika valójában a szobatudósok álomvilága, ahol minden probléma ideális esetben teljes mértékben megoldható, kiszámítható, tehát győz az igazság, a sárkány hét fejéből hatot levágunk, igazságot szolgáltattunk, boldogan hátradőlünk, miközben a valódi valósággal nem is igen kellett foglalkoznunk...
Nem vagyok fizikus, de lehet hogy az osrobbanas csak egy rezges(hullam), esetkeg ha ezt teljesen megertenenk(kiertelmeznenk mint DNS kodot) megertenenk az altalunk ismert univerzum titkait???, lehet hogy ezen a tèren lenne jo haladni?
Ezzel a sok fölösleges idézettel csak azt bizonyítottad be hogy te nem érted . Itt nem érted ezért a kvantumfizikában akarod megérteni mikor nem is arra vonatkozik a két fogalom és ezt le is írod.
Tér-(terek) csak ott definiálható(ak), ahol MÁR(?) vannak tömegek (anyagi darabok) / Idő csak akkor, amikor-és-ameddig történik is valami a kiválasztott (=BEZÁRT) tér-darabunk ottlevő anyagaival. További kérdések: 1. Létezik-e univerzális, értsd egy ú.n. "legnagyobb" tér is? 2. De ha nem tudod (nincs mivel körbezárnod) az "Univerzumot", akkor mihez képest kellene folyton tágulnia? 3. Ha feltételezik, hogy már anyag nélkül is voltak hullámok-rezgések - azok mitől lettek volna?
Az univerzum tágul a belső megfigyelő számára (egyre távolodik tőle minden minden irányba). Nem egy befoglaló keret adja meg a rendszer méretét, hanem az egység amiben értelmezzük. És úgy néz ki, hogy ez az egység egyre nő. Csak a nagy energiaszintű pontok közvetlen környékében (anyag) nem skálázódik fel a tér-idő. Ez az összetartó erő (egyelőre) nagyobb, mint a tágulást okozó. Amúgy a tér-idő végtelen. És csak az egyik pontjában alakult ki egy tágulási torzulás. Körülötte is ott van a téridő. De a tágulási torzulás miatt ez számunkra irreleváns. Sosem juthatunk információhoz abból a tér-idő részből, mert azok egy, a tágulási tartományon belöli megfigyelőhöz képest jelenleg már a fénysebességnél is gyorsabban távolognak. mintha a téridő egy pontja egy extra dimenzió irányába egyre gyorsulva elkezdett volna távolodni. Pont, mint amikor egy feketelyuk felcsavarja maga körül a tér-időt. Az előző fordulatnál magával vonszolt tér-idő részt még gyorsabban nyújtva, mint az előző fordulatnál. Nyilván ez a szétfeszítés energiát igényel, amit az összeomlott feketelyuk perdülete egy ideig biztosít. Amikor a forgása leáll, akkor a tér-idő szeretne visszatérni a nyugalmi állapotába, tehát elkezd visszacsavarodni. És ez egy csillapított rezgés szerint elhal.
Természetesen voltak hullámok már az anyag megjelenése előtt is. Az anyag is energia, ami kb a tér-idő rezgése/felcsavarodása. Nagyon magas energiaszinten (a forró plazmában a nagy bumm után) még túlságosan magas volt a hőmérséklet (energiaszint) ahhoz, hogy kialakuljanak az elemi részecskék. Akkora energiaszinten ezek olyan sebességgel ütköznek, hogy ennek hatására mégelemibb alkotórészeikre esnek szét. Tehát el kellett telni némi időnek, hogy a plazma a sugárzás hatására annyira lehőljön, hogy kialakulhassanak először a kvarkok (a foton is egyfajta kvark), majd az egyre összetettebb elemi részecské, így a H és He atomok és elenyésző számban még pár elem a periódusos rendszerből.
A pilóták kevésbé öregszenek?
Nagyon jó, és szervesen belekapcsolódik a korábbi videóba! Filozófiai területen érdemes lett volna kitérni Kant tér- és időkoncepciójára, illetve az időkristályos megközelítés ígéretesen lenne továbbgombolyítható Nietzsche örök visszatérése felé, ami kompatibilis az antik görög filozófia ciklikus időfelfogásával (ami szerint az idő persze ugyancsak egyirányú, mint az időnyila, csakhogy önmagába visszakanyarodik kezdettelenül és végtelenül).
És az asztrológia az időminőség teóriájával?
Èn látom a jövőt...Tudom,hogy holnap is mennem kell dogozni 😂😂😂😂
Előèrzeti válasz az lètezik.Egy spontán fizikai èrzès miatt megakadályozódik egy kèsöbb bekövetkezendő esemèny.
Az újabb gondolatom az;hogy az Univerzum velünk eggyutt, mozgasban van, és a mozgás megtetelehez idő szükséges...
Dániel 2;
övé a bölcsesség és a hatalom! 21 Ő szabja meg a különböző időket és alkalmakat
Királyokat taszít el, és királyokat támaszt. Ő ad bölcsességet a bölcseknek és tudományt a nagy tudósoknak. 22 Ő tárja fel a mélyen elrejtett titkokat; tudja, mi van a sötétségben, és nála lakik a világosság...
és ennél is hatalmasabb Dávid, aki mindezt kitalálta 😀
īśvaraḥ (Isten) egy különleges puruṣa (önvaló, énség), mivel nem köti sem idő, sem tér és mindentudása felülmúlhatatlan. (Patanjali - Jóga szútrák)
Az idő nem más, mint a változás. A változást események hozzák létre. Az anyagot elemi részek, azidőt elemi események hozzák létre. Elemi részecske, elemi esemény idő összetartozik. Mi a tér? A tér az anyag határa, vagyis az, amit az anyag kitölt.
Anyag nélkül is van tér.
Az idő mulasa, haladasa, szerintem ,lehet,hogy összefüggésben van az Univerzum Tagulasaval!?...
Az idő az események bekövetkezésének sorrendje.
Az idő telik-múlik!Gyorsan!Sajnos!
idő csak az anyagi világban értelmezhető fogalom, az anyag múlandósága az idő, az anyag szétesése, visszaalakulása energiává adja az idő fogalmát ezt a fogalmat filozofálgatjuk aminek se mmi értelme az idő nem más mint az anyag múlandósága vagy átalakulása
Dehat nincs is ido! Az csak egy fogalom, amit mi talaltunk ki. A bolyhok keringenek csak.
Ha valami megtörténik az megtörtént, nem lehet visszavonni.
ez a video egyszeruen oriasi!
Visszafelé le lehet játszani egy filmet.
Azert mert az ido allando
Az idő nem ad második esélyt. Kapsz időt hogy átgondold és utána vállald a felelőséget.
Ki az az ÁJTSÁJN??😶🤔🤭😂
A nevét bizony így kell kiejteni helyesen,
a magyar nyelvű kiejtés alapjában véve helytelen.
Einstein nevét az eredeti német kiejtés szerint így ejtik: "ájnstájn".
Az "Ein" rész kiejtése: "ájn" (mint az angol "mine" szó hangzása).
A "stein" rész kiejtése: "stájn" (a "s" hang németesen "sht"-ként indul, és a "ájn" kiejtése a végén van).
Örülök hogy ma is tanultál valamit, ez a csatorna célja 🙃
Idő relatív
Csak a földön van !!!!
Az idő megállíthatatlan? A fekete lyukak környezetében megáll az idő.
Az idő nem létezik csak rezgések vannak és azért rezeg ugyanúgy az atom az univerzum bármely pontján mert az ősrobbanáskor minden egy volt, és a rezgést befolyásolja a gravitáció vagy a sebesség vagy az abszolút nulla hőmérséklet
Soha nem volt minden egyetlen pontban, ezért soha nem kellett hogy legyen ősrobbanás. Az ősrobbanás elmélet az anyagközpontú gondolkodás következtetése. Viszont a tapasztalható világ nem anyagi természetű. Csak annak látszik.
@@a3140amivel napi tapasztalat az hogy az élettelen anyag élővé alakul át, ezért jogos a következtetés, hogy ez globális méretekben is igaz, ezért az élettelen anyag volt előbb, de ha jól emlékszem a biblia is éppen ezt írja le, az ember állítólagos "teremtése" az utolsó fejezet...
Nincs erre idom...
Ez nem igaz ! Az idő nem csak előre halad !
Az időnek múltja is van !!! Mert valami volt !!!
Tökéletesen igazad van , a mai orbáni magyarországban az idő hátra felé megy....
Dehogy halad az egyiranyba,,csak a mi felfogasunk nehéz
azert az entropia fogalmat tanulmanyozd mielott hulyesegeket kommentelsz