A kendergyári asszonyok férjei

Bálint András és felesége három gyermekükkel Temerinben éltek, amikor Bácskát, Baranyát és a Muravidék egy részét 41-ben visszacsatolták Magyarországhoz. 44-ben a családfő azonnali behívót kapott, majd nem sokkal később hadifogságba került.
Temerinben alig maradt férfi. A falu asszonyai a kendergyárban dolgoztak. A szétszakadt Bálint család reményét egyetlen fénykép tartotta életben éveken keresztül. Soós Georgina, főszerkesztő, Pannon Rádió: „Ezt a képet a feleség készíttette, őt ábrázolja a fotó, illetve a három gyereket, és a Vöröskereszt vitte ezt a képet táborról-táborra, míg végül megtalálta a családfőt, és ez volt az a kép, ami igazából őt életben tartotta és hazahozta hat évvel később a családjához. Ezt a kis történetet próbáltuk meg a családtagok elbeszélése alapján bemutatni. Két szakértői szálat is bevittünk a történetbe, az egyik szakértőnk egy bácskai kontextusba helyezi a történetet, a másik pedig egy Kárpát-medencei, illetve európai kontextusba.”
A filmben az apa két lánya idézi fel az akkori időket, illetve édesapjuk emlékét. Szalai Adrián, operatőr, Pannon RTV: „Számomra az volt a legemlékezetesebb, amikor láttam, hogy ezek a testvérek mennyire összetartanak, és mennyire szeretik egymást a mai napig, és úgy tűnt egy kicsit, hogy ez az esemény hozta őket még jobban össze.”
• 20147-09-21 - A Pannon...