Gyermekkori traumákról és kötődési formákról felnőttkorban 1.

Поділитися
Вставка
  • Опубліковано 3 лют 2025

КОМЕНТАРІ • 7

  • @kozmaalexandra
    @kozmaalexandra 3 роки тому +4

    Van még egy negyedik trauma válasz/megküzdési stratégia is: a hízelgés (fawning), amiből egy kényszeres megfelelési működés fakad.
    Köszönet a videóért! ☀️🙏

  • @tomibundi7626
    @tomibundi7626 4 роки тому +1

    Amiket elmondasz az mind szép és jó. Hallgattam sok elöadásodat ,ott voltam mikor online elöadás volt olvasok és hallgatok rengeteg könyvet elöadást , voltam több pszichológusnál is de mindenhol ugyanaz van hosszú hosszú út és munka legyözni a gyerekkori beidegzödéseket reflexeket kötödési problémákat. Te is azt mondod egy életen át tartó...de én most élek most szeretnék másképpen hozzáállni másokhoz most vagyok annyi idös ,hogy még kapcsolatot tudjak elkezdeni. De végén mindig az jön ki az utadat és érzéseidet csak te tudod megváltoztatni senki más. A legtöbb pszichológus csak a pénzre megy és majdnem mindegyik ugyanazt mondja. Ami nekünk a bajunk és amivel te foglalkozol és probálsz segiteni azzal nagyon sokan nem tudnak kezdeni semmit mert ezt vagy átéled vagy nem de megtanulni ezt meggyógyitani szerintem nem lehet csak annak aki vele él. Sajnos ez van . De jó hallgatni a te videoidat csak igy tovább!

    • @intromorzsak6776
      @intromorzsak6776 4 роки тому +2

      Azért gondolhatod, hogy ugyanazt mondják, mert több ezer éve nem változnak az emberi problémák. Maximum csak a technika. :)

    • @passionfruit21
      @passionfruit21 4 роки тому

      Hajlok arra, hogy egyetértsek veled. Technikákat nem mutatnak a pszichiáterek. Keresd meg magadban a gyermeket. És ha megvan, utána mit tegyek? Mert akit találok, nem "beszél", csak szomorúan mered a semmibe. Barbi, esetleg tudod( tudja valaki), hogy mi a teendő?

    • @ptsdnaplo1896
      @ptsdnaplo1896  4 роки тому +4

      @@passionfruit21 - egy jó szakemberrel szépen lehet haladni, és sokszor észrevétlenül. Pl nem feltétlenül mondja ki a terapeuta, hogy " ma a belső gyermekével fogunk dolgozni" ... az életen át tartó munka pedig nem azt jelenti, hogy egy életen át nagyon rossz, hanem, hogy egy életen át gyógyulnak a sebek :) Új működési, megküzdési stratégiákat tanulunk, új, egészséges kapcsolatokat építünk. Ennek ellenére időről időre lehet nehéz , ezért aztán jobban oda kell figyelni, és dolgozni azon, hogy minél kiegyensúlyozottabb és egészségesebb életet lehessen élni.

    • @andreamoriczova1694
      @andreamoriczova1694 4 роки тому +3

      @@ptsdnaplo1896 És ahogy fejlődünk, egyre boldogabbak is vagyunk :) Ehhez szerencsére nem kell mindennek tökéletesen működnie.

    • @ampitudo78
      @ampitudo78 4 роки тому

      Én is ezt éreztem. Értettem, hogy mitől érzem/gondolom, amit, de azt nem mondta senki, mi a következő lépés.
      Hej, ha egyben látnám azt a pénzt, amit pszichológusra költöttem!
      Én végül saját magamat hoztam fel arra a szintre két év alatt, hogy most egy önmagával és a világgal harmóniában élő embernek mondhatom magam. Ha úgy vagy, ahogy én voltam, akkor érted, amikor azt mondom: nyugodt vagyok. Jól alszom. Szeretek és tudok szeretve lenni. Nincs szükségem a 3 drogra, amivel tompítottam, az alkoholra, a nikotinra, a koffeinre.
      Elolvastam egy tonna könyvet. Kipróbáltam többfajta terápiát.
      Kialakítottam a saját támogató csoportjaimat, akik fogták a kezemet, amíg megtettem a vargabetűimet. Aztán desztilláltam amit tanultam és tapasztaltam és ezt egy kompakt formában kínálom a saját klienseimnek mental health coachként.
      A coaching megoldásorientált és projekt alapú. Ide fogunk eljutni 12 hét alatt, azt lebontjuk emészthető részcélokra, aztán csapatjuk. :)
      Az ülések között házi feladatokkal és munkafüzetekkel magad is dolgozol, olyan ez, mint egy intenzív kurzus.
      Aztán ta-daaam, célszalag, jóvilág.
      Én egy csomó mindent coachingra váltottam az életemben. Van, nekem is mental health és wellbeing coachom, és van business coachom.
      Az egyik kliensem úgy fogalmazott, hogy míg a pszichológusával úgy érezte, hogy kap heti egy fájdalomcsillapítót, velem úgy érzi, hogy a betegsége gyógyul.
      Egy másik azt mondta, hogy nem vizet adok, hanem megtanítom kutat ásni.
      Szerintem ez tök szemléletesen leírja a különbséget a pszichológus meg a coach között.