A" limes-út" szerintem helytelen kifejezés. Itt nem volt limes (cölöpkerítés), hanem ripa (a folyampart, mint természetes határ), csakhogy az is néhány tíz kilométerrel északabbra. A Solva-Brigetio-Carnuntum útvonal egyértelműen az ókori római hadiút maradványa, és nem kizárólag csak mint határvédelmi logisztikai trajektória. A Csallóköz a keresztény Avar Tartomány integrált része volt, mivel az Öreg-Duna - annak ellenére, hogy ennek vízhozama sokkal bőségesebb volt a (mai) Kis-Dunáénál (az ókori-középkori Csallóénál), ahogy ma is - a rendkívüli szövevényessége és a gyakorta kialakuló kavics-zátonyok miatt sem volt hajózható, a mocsaras vidéken, a rendkívül széles, vízzel elöntött ártéri erdőséggel tarkított öreg-dunai területen Pozsony alól egészen Brigetioig egyszerűen nem volt lehetőség hajókikötőt létesíteni, s ha el is jutott volna errefelé valamilyen úszó teherszállító alkalmatosság, a Duna vizét málharakománnyal ott sem a bal, sem a jobb "part" felől nem lehetett volna megközelíteni. A hadászati hajóút ebben a korban az egyébként erősen meanderező, de a kikötésre bárhol alkalmas partszakaszokkal rendelkező észak-csallóközi Csalló folyón, a mai Kis-Dunán vonult. Ott húzódott a római ripa is. Nem részletezem, hogy ebben a korban a Vágközt és a Csallóközt még egymástól elválasztotta a Csalló vízfolyása.
A" limes-út" szerintem helytelen kifejezés. Itt nem volt limes (cölöpkerítés), hanem ripa (a folyampart, mint természetes határ), csakhogy az is néhány tíz kilométerrel északabbra. A Solva-Brigetio-Carnuntum útvonal egyértelműen az ókori római hadiút maradványa, és nem kizárólag csak mint határvédelmi logisztikai trajektória.
A Csallóköz a keresztény Avar Tartomány integrált része volt, mivel az Öreg-Duna - annak ellenére, hogy ennek vízhozama sokkal bőségesebb volt a (mai) Kis-Dunáénál (az ókori-középkori Csallóénál), ahogy ma is - a rendkívüli szövevényessége és a gyakorta kialakuló kavics-zátonyok miatt sem volt hajózható, a mocsaras vidéken, a rendkívül széles, vízzel elöntött ártéri erdőséggel tarkított öreg-dunai területen Pozsony alól egészen Brigetioig egyszerűen nem volt lehetőség hajókikötőt létesíteni, s ha el is jutott volna errefelé valamilyen úszó teherszállító alkalmatosság, a Duna vizét málharakománnyal ott sem a bal, sem a jobb "part" felől nem lehetett volna megközelíteni.
A hadászati hajóút ebben a korban az egyébként erősen meanderező, de a kikötésre bárhol alkalmas partszakaszokkal rendelkező észak-csallóközi Csalló folyón, a mai Kis-Dunán vonult. Ott húzódott a római ripa is.
Nem részletezem, hogy ebben a korban a Vágközt és a Csallóközt még egymástól elválasztotta a Csalló vízfolyása.
Kár ,hogy nem látszanak a térképek abszolute....