Így igaz!!! A gyerekem apja és a ,kedves' anyja,húga pont ilyenek!!! Amit mondanak,1-2 nap múlva letagadja,te emlékszel rosszul!! Ők a tökéletesek,a ,szuper' nők,és nagyon tudnak másoknak nyalni!(Egy darabig)!!!! Köszönöm!
Nagyon jó videó! Egy kapcsolatomban a hölgy nagyon szerelmes volt az elején, és minden olyan gyorsan kezdett el történni... aztán elkezdett ultimátumokat adni, hogy mit kell tennem és meddig kell megtennem azt, mert különben retorzió jön. A passzív agresszió. Jöttek is a rendszeres szeretetmegvonások... Persze minden azért mert én ilyen meg olyan vagyok. Amikor normálisan leültem volna vele beszélgetni azt nem lehetett, mert Ő nem beszél velem, mert haragszik rám, és egyébkét meg minden az én hibám. Eljött az a pont is amikor már azzal gyilkolt lelkileg, hogy biztosan azért nem akarom megkérni a kezét, mert nem szeretem stb. Egészen egyszerűen annyit tett ellenem és a kapcsolat ellen, hogy nem tudtam hogyan éljem tovább az életem....Vele vagy nélküle?! Nem volt egyszerű történet mert szerettem. Ő pedig a maga módján egyik nap szeretett, másik nap meg keresztül nézett rajtam, ha valami nem úgy történt ahogyan ő azt elképzelte. Egy idő után kezdtem azt gondolni, hogy velem van a baj. Olyan volt mint egy dacos gyermek, csak azért egy felnőtt embert látni ugyanazt produkálni mint egy kisgyermek az eléggé bizarr dolog. A bűntudatkeltés mindig az eszköze volt, és a hatalmas csendek és elfordulások. Összeköltöztünk, de Ő folyton költözködött, ha nem tetszett neki valami, mert őt nem szereti senki...természetesen én sem. Iszonyatosan nehéz volt a kirohanásait kezelni. Bevonta a családját is ebbe az egészbe, hiszen nem volt lakása így mikor elköltözött hazament a "Mama Hotelbe". Ott panaszkodott / manipulált, így én lettem a fekete bárány aki bántja a lányukat, holott annyi történt, hogy nem ugrottam bele vele egy házasságba, gyermekvállalásba stb. azok után ahogyan viselkedett. Állandó passzív-agresszív büntetések. Szeretlek / nem szeretlek...Nem akarlak elveszíteni / elegem van belőled szinte jól lekövethető periódusonként ment ez amíg együtt voltunk. Fel sem fogta, hogy talán neki kellene kicsit magába néznie ahhoz hogy kontrollálja a dühét, mikor nem az történik amit ő akart hogy történjen. Természetesen én voltam a hibás mindenért, ja és persze ő azért volt olyan amilyen, mert én nem kértem meg a kezét, én nem akarok vele jövőt, én nem szeretem stb. stb. Senki sem ismeri az igazi énjét amilyen a zárt ajtók mögött volt. Így aztán nem volt nehéz az első számú ellenséggé válnom mindenkinél, család, stb. Kirohanások, csendek váltogatták egymást. Csodálkozott, hogy a sok minden hatására inkább elgondolkodtam azon kell-e ez nekem hosszútávon. Szerettem nagyon, és most is szeretem, de közben ismét kiiktatott az életéből, mert neki nincs ideje, és nem tud várni, mert ő házasodni akar, gyermekeket akar stb. Folyton azzal fenyegetett, hogy elhagy ha nem teszek úgy ahogy neki jó, ahogyan azt ő elképzeli. Aztán hazament megint a Mama Hotelbe, majd jött a nagy letiltás, és minden egyéb amit megint dühében csinált és elmondta hogy már nem szeret, már nem akar gyermeket és jövőt velem...Nos ezt kismilliószor végignyomta a kapcsolat alatt...szeretett / gyűlölt. Most megint letiltott, kiiktatott, így csend van megint. Úgy viselkedik mintha sosem léteztem volna. Azt hiszem ez nem szerelem volt. A szerelem nem akar elpusztítani semmit és senkit. A szeretet épít és nem rombol. Érzelmi hullámvasút volt. Pokoli lecke. Ennek hatására bevallom kissé értéktelennek érzem magam, hiszen szeretem és Ő folyton büntetett, eldobott. Sokszor azt mondjuk jajj hát hisztis...Nos ezek nem szimpla hisztik voltak. :( Aki szeret és elfogad az megért és nem hagy el, mert veled akar oda érni abba a jövőbe amire vágyik.. Ráadásul nem minden nap, vagy minden 2 hétben lép le. :( Volt mikor azt mondta látja hogy mit csinál és az nem normális, sőt ígérte nem fog ilyeneket elkövetni.... aztán újra megtette mikor dühös volt rám. Szerettem volna jövőt, gyermekeket, családot, de nem abban a tempóban, úgy és akkor ahogyan ő megszabja. Szerettem volna előtte megismerni valójában... Meg akartam menteni, így a pszichológushoz is csak émn mentem el... :( Na erre a pszichológus azt mondta, hogy ennél jobban ha lehetne már inkább ne akarjam megismerni. Nem volt még elég meggyőző a viselkedése, a karaktere?! Szóval hiányzik, mert szeretem, és mélységesen szomorú vagyok hogy kvázi ön szabotálta magát attól a jövőtől amire vágyott. :(
Igy kívülrôl nézve ez totál gáz. A játék, amit veled játszanak, az az "intermittent reinforcement". Megszaggatott jutalmazás (valami ilyesmi lehet magyarul). A szerencsejátékfüggôség is hasonló módon mûködik. Te pedig itt idôrôl idôre nem zsetonokat nyersz, hanem egy idealizált élményt: "a hölgy nagyon szerelmes". Te szeretettel akarsz befolyásolni (a te nézôpontodból nézve megmenteni) egy olyan lényt, aki a szeretet imitációját illetve annak a rendszeres, tervszerû megvonását használja arra, hogy irányítson téged. Az ô agyában a te szereteted automatikusan úgy értelmezôdik, mintha te is manipulaciora akarnád használni a pozitív érzelmeket ellene. Aztán ezzel rendre kiváltod belôle az eltaszítást. Ez az, ami a legnagyobb hatalmat adja a nárcisztikusnak. Önszabotálásnak hívod, de az, hogy a maga dolgát nehezíti meg, az csak járulékos veszteség ahhoz a jóval nagyobb jutalomhoz képest, amit a te elutasításoddal átélhet. Ez az a hatalom érzet, amit a nárcisztikus szülôjével sosem élhetett meg, az egészséges anya-gyerek leválást, az önállóvá válást. Másokkal szemben viszont megélheti, és rászokik, úrja és újra át akarja majd élni ugyanis ekkor érzi azt, hogy végre nála van a kontroll.
Bocsánat de minden ismerősöm akinek problémája van a másikkal rávágja hogy az illető nárcisztikus értem hogy divat de sokan azt se tudják mi és most mindenki erről készít videót😑
Pont azért, mert sokan nem tudják, hogy mi a nárcizmus és rosszul használják ezt a jelzőt, fontos, hogy minél több tartalom készüljön róla, amivel tisztázást kap ez a fogalom. Ehhez járulok én is hozzá, hogy beégjen a köztudatba, mit jelent a nárcizmus, milyen káros hatása van a környezetére és hogyan lehet gyógyulni belőle.
Jaj 😢 Ez egy nagyon jó téma, és azért a szomorú smiley mert igenis felismertem pár ilyen embert a környezetemben. Csak az a kérdés, hogy amikor már leépítik az önbizalmunkat, honnan merítsünk erőt, akaratot, hogy ismét higgyünk magunkban?
Nemcsak a dohányzástól lehet rákod, magas vényomásod, érszükületed. A dohányzás mechanizmusa olyan, mint az AIDS-é. Az immunrendszerünket építi le évek alatt. Ha az immunrendszer nem jól működik,könnyebben megbetegszünk. Tehát a dohányzás közvetve hajlamosít bizonyos betegségekre.
Nekem olyan érzésem van hogy te is ilyen vagy, bizonyos százalékban. Olyan heves indulatokkal írod le milyen egy nárcisztikus ember, hogy az embernek olyan érzése támad; ez a nő biztosan nem fogadja el mások véleményét, egyszerűen nem tűr ellentmondást.
Érzések és pofonok …. 😊 ehhez csak annyit fűznék hozzá, hogy ajánlom nézd meg a lenti videót is, amiben arról is beszélek, hogy miként kezeljük mások érzéseit/véleményét, ha nem egyeznek a miénkkel. 😉 ua-cam.com/video/DN22PKDVCBg/v-deo.htmlsi=R3AsGxKOftqQIVXG
@@lelekrafting Ez egy belülről fakadó érzés, melyet kiváltottál belőlem. Erről nem tehetek. Bárhogyan kezelheted, ez a te döntésed. Tudom, ez a "kritika" akkor lenne építő jellegű ha megoldást is kínálnék, de aki ennyire sokat foglalkozik a pszichológiával, annak én nem akarok észt osztani, és mint azt az első megérzésem is sugallta, nem igen adsz mások véleményére. De hogy fair legyek, mégis kínálok egy megoldást: A kedvességnek belülről (!) kell fakadnia, az nem lehet egy tanult képesség. Ehhez Dr. Stephen R. Covey könyveit ajánlom. És ha már ajánlás, én is ajánlok neked egy könyvet John C. Maxwell-től; Attitűd 101. "Az attitűd anélkül is látható hogy egy szó elhangzana."
Igen, így van. 😊 Abban a kontextusban, amiben egymás után soroltam őket, azon volt a hangsúly, hogy valaki gyorsan be tudja azonosítani a környezetében lévő személyiségeket, és kevésbé azon, hogy pont milyen “problémával” küzd. Mondhattam volna azt is helyette, hogy “ez ilyen, ez olyan”. De köszi, hogy megjegyezted, mert amikor visszahallgattam a videót, én is erre gondoltam, hogy a kettő ugyanaz. 😊 Azért tisztázom most. 🤗
@@lelekrafting Rendben, értem. Úgy vetted, aminek szántam 🙏🏻: építő kritikának. Engem (és azt hiszem még néhányunkat ) zavar, ha angol szavakat kevernek a saját nyelvünkbe. Olyan…mesterkélt, és persze teljesen szükségtelen. Már hallottam olyat is, hogy “targetálni”… brrr. 😩 Nem angolok hallgatják ezeket az előadásokat! Jómagam 10 éve angol nyelvterületen élek, az is zavar, ha előbb jut eszembe egy szó angolul mint magyarul. 😕Szép, és nagyon kifejező nyelvünk van, azt mondom éljünk vele és őrizzük. 🙏🏻💙
Nem értek egyet. Kifejezetten kérem például az építő kritikát, csak megválogatom, hogy kitől! Férjem az első számú kritikusom, nagyon zavarna, ha ez nem lenne a kapcsolatunkban sok más hasznos dologgal együtt! A többivel egyet értek.
A kritikát hívhatjuk visszajelzésnek is, és ha ez egy segítő szándékú visszajelzés, akkor de, ez építő jellegű. Mindenki szembesül a problémával, hogy bizonyos saját dolgainkat nehezebben látjuk meg, mint másokét. Ez azért van, mert többek közt, mert szimplán több szem többet lát, ha többen körülállunk egy problémát, akkor lehet valakinek egyértelmű lesz egy megoldás, míg mások nem is gondoltak rá. Megosztván ezeket a gondolatainkat segíthetünk egymásnak, hogy egy jobb eredmény születhessen. Nem véletlen a mondás, hogy az igaz barát őszinte, az igaz barát azért van, hogy megmondja a tutit, amit más nem fog. Ha ezekről más véleménnyel vagy, szerintem ott sémák sérülhettek, a visszajeltést összekötötted a bántalmazással, vagy hasonló. Ha elmegyünk egy szakemberhez is, tulajdonképpen a visszajelzéséért megyünk el, hogy olyan dolgot lásson meg bennünk, amit nekünk nem sikerült. Ha jól csinálják, ezt nem szabadna bántónak megélned. Az egész tanulásról és fejlődésről szól, aminek örülhetünk. Erőszak szintén hasonló. Létezik nevelő szándékú erőszak, de ennek tényleg nagyon kimértnek és tudatosnak kell lennie. Akkor nem jó, ha szülőtől ez "idegből" jön vagy érzelemből. Ez esetben a szülő a belső feszültségét vezeti le a gyereken és az erőszak nem nevelő szándékú, hanem belső feszültségoldás szándékú. Illetve erőszaknak is sok formája lehet. Az is erőszak, ha felemelem a hangom, mert a gyerek nem figyel. Az is erőszak, ha a seggére csapok egyet, mert annyira nem bírja regulálni magát és szeretném felé jelezni, hogy a viselkedése nem elfogadható. De az is erőszak, ha egy embert erővel visszatartok, hogy leugorjon a hídról. De az is erőszek, ha a két gyermeket erővel válsztom szét, mert összekülönböztek fizikálisan. Mivel egy gyerek még nem felnőtt, sokszor nem fog érteni a szép szóból, illetve természetéből fakadóan folyamatosan feszegetni fogja a a határokat. Igen is a nevelés része, hogy egészéges határokat jelöljünk ki a gyermekünknek és ez nem biztos, hogy szép szóval mindig elérhető lesz. Hasonló a kutyaneveléshez, előfordulhat, hogy le kell rendezni a ki a falkavezér kérdést, és ez nem fog menni, ha gyügyögsz hozzá, mert nem beszéli a nyelvet. Testbeszédet viszont felismeri, így ha fenyegetően, hangosan, esetleg le is osztasz egy taslit, ha rád mert vicsorítani, akkor ez igen is a kommunikáció része lesz, ha tetszik ha nem. Természetesen itt sem bántalmazásról van szó, de, mint férfi például nem fogom hagyni, hogy bütnetlenül a csalát bármelyik tagjára rávocsorítson agresszívan a kutya. Igen is fel fogok lépni a kellő mértékben és megtanítom a kutyát, hogy ezt nem teheti, olyan módszerekkel, és olyan nyelven, amit ő is kommunikál. Ez azért is lehet hasznos, mert kutya esetégen, egy kisebb taslival egy életre le lehet például rendezni ezt a kérdést, és soha többé nem fog kelleni kezet emelni a kutyára, és a csalátatgjaim is biztonságban érzehetik magukat.
Így igaz!!! A gyerekem apja és a ,kedves' anyja,húga pont ilyenek!!! Amit mondanak,1-2 nap múlva letagadja,te emlékszel rosszul!! Ők a tökéletesek,a ,szuper' nők,és nagyon tudnak másoknak nyalni!(Egy darabig)!!!! Köszönöm!
Nagyon jó videó! Egy kapcsolatomban a hölgy nagyon szerelmes volt az elején, és minden olyan gyorsan kezdett el történni... aztán elkezdett ultimátumokat adni, hogy mit kell tennem és meddig kell megtennem azt, mert különben retorzió jön. A passzív agresszió. Jöttek is a rendszeres szeretetmegvonások... Persze minden azért mert én ilyen meg olyan vagyok. Amikor normálisan leültem volna vele beszélgetni azt nem lehetett, mert Ő nem beszél velem, mert haragszik rám, és egyébkét meg minden az én hibám. Eljött az a pont is amikor már azzal gyilkolt lelkileg, hogy biztosan azért nem akarom megkérni a kezét, mert nem szeretem stb. Egészen egyszerűen annyit tett ellenem és a kapcsolat ellen, hogy nem tudtam hogyan éljem tovább az életem....Vele vagy nélküle?! Nem volt egyszerű történet mert szerettem. Ő pedig a maga módján egyik nap szeretett, másik nap meg keresztül nézett rajtam, ha valami nem úgy történt ahogyan ő azt elképzelte. Egy idő után kezdtem azt gondolni, hogy velem van a baj. Olyan volt mint egy dacos gyermek, csak azért egy felnőtt embert látni ugyanazt produkálni mint egy kisgyermek az eléggé bizarr dolog. A bűntudatkeltés mindig az eszköze volt, és a hatalmas csendek és elfordulások. Összeköltöztünk, de Ő folyton költözködött, ha nem tetszett neki valami, mert őt nem szereti senki...természetesen én sem. Iszonyatosan nehéz volt a kirohanásait kezelni. Bevonta a családját is ebbe az egészbe, hiszen nem volt lakása így mikor elköltözött hazament a "Mama Hotelbe". Ott panaszkodott / manipulált, így én lettem a fekete bárány aki bántja a lányukat, holott annyi történt, hogy nem ugrottam bele vele egy házasságba, gyermekvállalásba stb. azok után ahogyan viselkedett. Állandó passzív-agresszív büntetések. Szeretlek / nem szeretlek...Nem akarlak elveszíteni / elegem van belőled szinte jól lekövethető periódusonként ment ez amíg együtt voltunk. Fel sem fogta, hogy talán neki kellene kicsit magába néznie ahhoz hogy kontrollálja a dühét, mikor nem az történik amit ő akart hogy történjen. Természetesen én voltam a hibás mindenért, ja és persze ő azért volt olyan amilyen, mert én nem kértem meg a kezét, én nem akarok vele jövőt, én nem szeretem stb. stb. Senki sem ismeri az igazi énjét amilyen a zárt ajtók mögött volt. Így aztán nem volt nehéz az első számú ellenséggé válnom mindenkinél, család, stb. Kirohanások, csendek váltogatták egymást. Csodálkozott, hogy a sok minden hatására inkább elgondolkodtam azon kell-e ez nekem hosszútávon. Szerettem nagyon, és most is szeretem, de közben ismét kiiktatott az életéből, mert neki nincs ideje, és nem tud várni, mert ő házasodni akar, gyermekeket akar stb. Folyton azzal fenyegetett, hogy elhagy ha nem teszek úgy ahogy neki jó, ahogyan azt ő elképzeli. Aztán hazament megint a Mama Hotelbe, majd jött a nagy letiltás, és minden egyéb amit megint dühében csinált és elmondta hogy már nem szeret, már nem akar gyermeket és jövőt velem...Nos ezt kismilliószor végignyomta a kapcsolat alatt...szeretett / gyűlölt. Most megint letiltott, kiiktatott, így csend van megint. Úgy viselkedik mintha sosem léteztem volna. Azt hiszem ez nem szerelem volt. A szerelem nem akar elpusztítani semmit és senkit. A szeretet épít és nem rombol. Érzelmi hullámvasút volt. Pokoli lecke. Ennek hatására bevallom kissé értéktelennek érzem magam, hiszen szeretem és Ő folyton büntetett, eldobott. Sokszor azt mondjuk jajj hát hisztis...Nos ezek nem szimpla hisztik voltak. :( Aki szeret és elfogad az megért és nem hagy el, mert veled akar oda érni abba a jövőbe amire vágyik.. Ráadásul nem minden nap, vagy minden 2 hétben lép le. :( Volt mikor azt mondta látja hogy mit csinál és az nem normális, sőt ígérte nem fog ilyeneket elkövetni.... aztán újra megtette mikor dühös volt rám. Szerettem volna jövőt, gyermekeket, családot, de nem abban a tempóban, úgy és akkor ahogyan ő megszabja. Szerettem volna előtte megismerni valójában... Meg akartam menteni, így a pszichológushoz is csak émn mentem el... :( Na erre a pszichológus azt mondta, hogy ennél jobban ha lehetne már inkább ne akarjam megismerni. Nem volt még elég meggyőző a viselkedése, a karaktere?! Szóval hiányzik, mert szeretem, és mélységesen szomorú vagyok hogy kvázi ön szabotálta magát attól a jövőtől amire vágyott. :(
Igy kívülrôl nézve ez totál gáz. A játék, amit veled játszanak, az az "intermittent reinforcement". Megszaggatott jutalmazás (valami ilyesmi lehet magyarul). A szerencsejátékfüggôség is hasonló módon mûködik. Te pedig itt idôrôl idôre nem zsetonokat nyersz, hanem egy idealizált élményt: "a hölgy nagyon szerelmes".
Te szeretettel akarsz befolyásolni (a te nézôpontodból nézve megmenteni) egy olyan lényt, aki a szeretet imitációját illetve annak a rendszeres, tervszerû megvonását használja arra, hogy irányítson téged. Az ô agyában a te szereteted automatikusan úgy értelmezôdik, mintha te is manipulaciora akarnád használni a pozitív érzelmeket ellene. Aztán ezzel rendre kiváltod belôle az eltaszítást. Ez az, ami a legnagyobb hatalmat adja a nárcisztikusnak. Önszabotálásnak hívod, de az, hogy a maga dolgát nehezíti meg, az csak járulékos veszteség ahhoz a jóval nagyobb jutalomhoz képest, amit a te elutasításoddal átélhet. Ez az a hatalom érzet, amit a nárcisztikus szülôjével sosem élhetett meg, az egészséges anya-gyerek leválást, az önállóvá válást. Másokkal szemben viszont megélheti, és rászokik, úrja és újra át akarja majd élni ugyanis ekkor érzi azt, hogy végre nála van a kontroll.
Bánki György mondja: azt teszi tönkre, amire a legjobban vágyik!Vagyis önpusztító,önsorsrontó működés! Szomorú....
Köszönöm szépen nagyon-nagyon hasznos volt...Volt egy nagyon közeli hozzátartozóm aki narcisztikus pszichopata,és szadista volt....😵💫
Tapasztaltam. Rémálom
Bocsánat de minden ismerősöm akinek problémája van a másikkal rávágja hogy az illető nárcisztikus értem hogy divat de sokan azt se tudják mi és most mindenki erről készít videót😑
Pont azért, mert sokan nem tudják, hogy mi a nárcizmus és rosszul használják ezt a jelzőt, fontos, hogy minél több tartalom készüljön róla, amivel tisztázást kap ez a fogalom. Ehhez járulok én is hozzá, hogy beégjen a köztudatba, mit jelent a nárcizmus, milyen káros hatása van a környezetére és hogyan lehet gyógyulni belőle.
@@lelekrafting 👍
Csinike ❤
Jaj 😢
Ez egy nagyon jó téma, és azért a szomorú smiley mert igenis felismertem pár ilyen embert a környezetemben. Csak az a kérdés, hogy amikor már leépítik az önbizalmunkat, honnan merítsünk erőt, akaratot, hogy ismét higgyünk magunkban?
Nagyon jó kérdést teszel fel, köszi!😍 Ez lesz akkor a következő videó témája.😘
👍❤️💯
Nem emberek!!!!!!!
álla----------------------tokkkkkkkkkkkkkkk
Szuper vagy
Bűntudat valaki felé egy jó beazonosító jel h mérgező személlyel van/volt dolgod.
Szia! Köszönöm neked, ilyen az anyósom, pont ilyen, most már tudom hogy hogy nevezik ezt a fajta ember típust
Borzasztó, szörnyű egy ilyen emberrel élek,
4 hónapja nem gyújtottam rá. Nem hiányzik. Nem volt nehéz letenni.
Nemcsak a dohányzástól lehet rákod, magas vényomásod, érszükületed. A dohányzás mechanizmusa olyan, mint az AIDS-é. Az immunrendszerünket építi le évek alatt. Ha az immunrendszer nem jól működik,könnyebben megbetegszünk. Tehát a dohányzás közvetve hajlamosít bizonyos betegségekre.
Nekem olyan érzésem van hogy te is ilyen vagy, bizonyos százalékban.
Olyan heves indulatokkal írod le milyen egy nárcisztikus ember, hogy az embernek olyan érzése támad; ez a nő biztosan nem fogadja el mások véleményét, egyszerűen nem tűr ellentmondást.
Érzések és pofonok …. 😊 ehhez csak annyit fűznék hozzá, hogy ajánlom nézd meg a lenti videót is, amiben arról is beszélek, hogy miként kezeljük mások érzéseit/véleményét, ha nem egyeznek a miénkkel. 😉 ua-cam.com/video/DN22PKDVCBg/v-deo.htmlsi=R3AsGxKOftqQIVXG
@@lelekrafting
Ez egy belülről fakadó érzés, melyet kiváltottál belőlem. Erről nem tehetek.
Bárhogyan kezelheted, ez a te döntésed.
Tudom, ez a "kritika" akkor lenne építő jellegű ha megoldást is kínálnék, de aki ennyire sokat foglalkozik a pszichológiával, annak én nem akarok észt osztani, és mint azt az első megérzésem is sugallta, nem igen adsz mások véleményére.
De hogy fair legyek, mégis kínálok egy megoldást: A kedvességnek belülről (!) kell fakadnia, az nem lehet egy tanult képesség.
Ehhez Dr. Stephen R. Covey könyveit ajánlom.
És ha már ajánlás, én is ajánlok neked egy könyvet John C. Maxwell-től; Attitűd 101.
"Az attitűd anélkül is látható hogy egy szó elhangzana."
Pontosan iskolapéldája is lehetne...Mintha róla beszélnél!!!
A jó hir
Nől fel…:)
A “mérgező” es a “toxikus” ugyanazt jelenti.
Igen, így van. 😊 Abban a kontextusban, amiben egymás után soroltam őket, azon volt a hangsúly, hogy valaki gyorsan be tudja azonosítani a környezetében lévő személyiségeket, és kevésbé azon, hogy pont milyen “problémával” küzd. Mondhattam volna azt is helyette, hogy “ez ilyen, ez olyan”.
De köszi, hogy megjegyezted, mert amikor visszahallgattam a videót, én is erre gondoltam, hogy a kettő ugyanaz. 😊 Azért tisztázom most. 🤗
@@lelekrafting
Rendben, értem. Úgy vetted, aminek szántam 🙏🏻: építő kritikának.
Engem (és azt hiszem még néhányunkat ) zavar, ha angol szavakat kevernek a saját nyelvünkbe.
Olyan…mesterkélt, és persze teljesen szükségtelen. Már hallottam olyat is, hogy “targetálni”… brrr. 😩
Nem angolok hallgatják ezeket az előadásokat!
Jómagam 10 éve angol nyelvterületen élek, az is zavar, ha előbb jut eszembe egy szó angolul mint magyarul. 😕Szép, és nagyon kifejező nyelvünk van, azt mondom éljünk vele és őrizzük.
🙏🏻💙
Nincs építő kritika. A kritika leépít. Ahogy nincs nevelési célzatú pofon sem. Nincs jóakaratú erőszak.
Nem értek egyet. Kifejezetten kérem például az építő kritikát, csak megválogatom, hogy kitől! Férjem az első számú kritikusom, nagyon zavarna, ha ez nem lenne a kapcsolatunkban sok más hasznos dologgal együtt!
A többivel egyet értek.
A kritikát hívhatjuk visszajelzésnek is, és ha ez egy segítő szándékú visszajelzés, akkor de, ez építő jellegű. Mindenki szembesül a problémával, hogy bizonyos saját dolgainkat nehezebben látjuk meg, mint másokét. Ez azért van, mert többek közt, mert szimplán több szem többet lát, ha többen körülállunk egy problémát, akkor lehet valakinek egyértelmű lesz egy megoldás, míg mások nem is gondoltak rá. Megosztván ezeket a gondolatainkat segíthetünk egymásnak, hogy egy jobb eredmény születhessen.
Nem véletlen a mondás, hogy az igaz barát őszinte, az igaz barát azért van, hogy megmondja a tutit, amit más nem fog.
Ha ezekről más véleménnyel vagy, szerintem ott sémák sérülhettek, a visszajeltést összekötötted a bántalmazással, vagy hasonló. Ha elmegyünk egy szakemberhez is, tulajdonképpen a visszajelzéséért megyünk el, hogy olyan dolgot lásson meg bennünk, amit nekünk nem sikerült. Ha jól csinálják, ezt nem szabadna bántónak megélned. Az egész tanulásról és fejlődésről szól, aminek örülhetünk.
Erőszak szintén hasonló. Létezik nevelő szándékú erőszak, de ennek tényleg nagyon kimértnek és tudatosnak kell lennie. Akkor nem jó, ha szülőtől ez "idegből" jön vagy érzelemből. Ez esetben a szülő a belső feszültségét vezeti le a gyereken és az erőszak nem nevelő szándékú, hanem belső feszültségoldás szándékú.
Illetve erőszaknak is sok formája lehet. Az is erőszak, ha felemelem a hangom, mert a gyerek nem figyel. Az is erőszak, ha a seggére csapok egyet, mert annyira nem bírja regulálni magát és szeretném felé jelezni, hogy a viselkedése nem elfogadható. De az is erőszak, ha egy embert erővel visszatartok, hogy leugorjon a hídról. De az is erőszek, ha a két gyermeket erővel válsztom szét, mert összekülönböztek fizikálisan.
Mivel egy gyerek még nem felnőtt, sokszor nem fog érteni a szép szóból, illetve természetéből fakadóan folyamatosan feszegetni fogja a a határokat. Igen is a nevelés része, hogy egészéges határokat jelöljünk ki a gyermekünknek és ez nem biztos, hogy szép szóval mindig elérhető lesz.
Hasonló a kutyaneveléshez, előfordulhat, hogy le kell rendezni a ki a falkavezér kérdést, és ez nem fog menni, ha gyügyögsz hozzá, mert nem beszéli a nyelvet. Testbeszédet viszont felismeri, így ha fenyegetően, hangosan, esetleg le is osztasz egy taslit, ha rád mert vicsorítani, akkor ez igen is a kommunikáció része lesz, ha tetszik ha nem. Természetesen itt sem bántalmazásról van szó, de, mint férfi például nem fogom hagyni, hogy bütnetlenül a csalát bármelyik tagjára rávocsorítson agresszívan a kutya. Igen is fel fogok lépni a kellő mértékben és megtanítom a kutyát, hogy ezt nem teheti, olyan módszerekkel, és olyan nyelven, amit ő is kommunikál.
Ez azért is lehet hasznos, mert kutya esetégen, egy kisebb taslival egy életre le lehet például rendezni ezt a kérdést, és soha többé nem fog kelleni kezet emelni a kutyára, és a csalátatgjaim is biztonságban érzehetik magukat.