Én ezzel kapcsolatban csak ennyit mondanék: “Nem azért felejtünk el játszani, mert megöregszünk, hanem attól öregszünk meg, hogy elfelejtünk játszani.” George Bernard Shaw
Köszi Attis! Ez egy újabb remek videó itt a csatornádon. Mint "vénség" a nézőid között, azt szeretném ehhez még hozzáfűzni, hogy talán nem kellene ennyire dobozokba raknunk mindent. Mint ahogyan a videóban 15 perc körül elhangzik, az egyensúly a lényeg. Mindegy, hogy az ember gyerek vagy felnőtt, nő vagy férfi, értelmiségi vagy csak 8 osztályt végzett, tévét néz vagy nem néz, ezt vagy azt kedvel. Emberek vagyunk és mindenkinek szíve joga úgy élni és azt szeretni, ami neki kedves, persze amíg ezzel nem bánt másokat. A lényeg az lenne, hogy élvezzük az életünket, játsszunk sokat, miközben 100%-ig felelősséget vállalunk önmagunkért.
Teljesen igazad van, én 13 vagyok és még mindig legózok, meg játszok a hasonló játékkaimmal, de az anyukám meg a családom ebben nem támogat. Szerintük le kéne bontanom, és csinálni helyette mást. Amikor megkérdeztem, hogy ja nem ezt, akkor mit csináljak, és azt mondták nem tudják. Ez az állapot tart kb. 3 éve. Van 1-2 barátom, akik szintén ezt csinálják, és sokkal szociálisabbak, boldogabbak és mentálisan egészségesebbek. Azok akik elásták magukban a gyermeki énjüket a telefonoknál és a laptopoknál kötöttek ki napi 8 órában. Én nem adom fel! És köszi Attis!❤😄
@@GGTHENOOB-yp6tq Nincs veled semmi baj, sôt! A kommentedet elnézve helyesen, értelmesen, szép kerek mondatokban fogalmazol. Ritka az ilyen. Ràadásul Attist nézel- megy a pacsi!✋🏼Felnôttek is legôznak, ezért van felnôtt legó is. Van, aki modellezik (repülô,vasút, stb). Maradj ilyen, és figyelj a boldogságodra. Esetleg mutasd meg a szüleidinek Attist,hátha közös hobbitok is születik belôle. A legjobbakat kívánom neked😄
Amit most leírtál az a régi módban vett liberális. Mindenki azt csinál amit akar amíg azzal másokat nem zavar. Most már szimplán csak egy szitok szó (libsi) maradt ebből és kész.
Szülés utáni depresszióból rángatott ki a könyvsorozat újraolvasása + a filmek. Annyira kikapcsolt és úgy éreztem kiszakadhatok kicsit a mindennapokból. Amikor aludt a babám olvastam és feltöltődve tudtam tovább csinálni a mindennapjainkat. Csinálhattam volna valami hú de felnőttes dolgot is helyette de az nem segített volna átvészelni azt az időszakot. Nekem örökre a HP marad a safe place ❤
Köszönöm ezt a videót, mivel ezek szerint nem velem van a baj, hanem a világgal. 😉 Én mindig megállok, hogy megcsodáljam a napfelkeltét, az esőt, a naplementét, a felhők formáját, a növényeket a kertemben, a rovarokat (amelyik nem bánt meg is fogom), élvezem a kutyáim társaságát, stb. 33 éves vagyok és 13 éves korom óta Harry Potter rajongó vagyok. Emellett imádom a Vaják univerzumot és részben az álmodozó gyermeki énem miatt imádok olvasni. 😊 Szeretem, amikor a bennem élő gyermek előjön. Olyankor sokkal szebb és színesebb, békésebb a világ. 😊😊😊
A világnak nincs baja, de sok a gonosz ember. Ha egy kicsit is kilógsz az általuk "normálisnak" tekintett keretek közül, már rögtön minimum furcsa vagy. Lehet, ennek van evolúciós oka, nem tudom, de ne érezd magad miatta rosszul.
30 evesen mar tervezem az idei HP maratonom, a tavaly oktoberi ota mar hianyzik. Miert kellene egy szam miatt leszoknom dolgokrol, ha amugy nem gatol semmiben, sot, varazslatosabba teszi az eletem?
@@davidkis3653 többi alatt mit értesz? A HP univerzumon kivulieket? Termeszetesen, hatalmas filmrajongo vagyok, Trier, Gaspar Noe, Lanthimos, Fritz Lang, Chanwook, Almodóvar, Cronenberg eletmuvet imadom, most a nemet expresszionistak vannak epp teriteken megint. Ez egy kulon kis szeglete a filmes erdeklodesemnek, amolyan menedek, ahova neha visszahuzodok :) Komfortzona a komfortzonan belul.
05:09 Ha ez definiálja a felnőttséget, akkor haggyatok vele békén a fenébe! Ha pedig az amit én gondolom, akkor már vannak felnőtt tulajdonságaim, de teljesen csak felnőtt tulajdonságokkal sohasem fogok rendelkezni.
15 éves kadét programban tanuló 9-es diák vagyok. Sokkal érettebb vagyok a korosztályomnál, mert én tanulók, edzőterembe járok, és foglalkozok a csáládommal, azon belül a húgommal. Ezen felül hatalmas Star Wars rajongó vagyok, a húgomat is rászoktattam. A barátaim és a családom egy jó része úgy áll hozzá a dologhoz, hogy majd szóljak ha elhagytam ezt a gyerekes dolgot és felnőttem. Figyelmen kívül hagyják, hogy sok felnőttnél cél tudatosabb vagyok. Én személy szerint úgy látom, hogy életem végéig érdekelni fog az SW, és a gyerekemnek meg fogom tanítani, hogy ne ez alapján ítéljen.
Én 18 vagyok, és nálam is azt várták, hogy majd mikor fogom kinőni a SW rajongásomat, de szerintem soha. A régi dolgokat nosztalgia miatt bármikor szívesen újból nézem, de új dolgok is érkeznek folyamatosan amik lekötnek, legyen ez film, sorozat, játék, könyv vagy képregény😄
43 éves vagyok SW és HP rajongó. SW-ről az első emlékem az, hogy ovis mozizáson a Jedi visszatértet indították el, és majdnem mindenki rettegett, át kellett vinni őket a kisterembe, ahol egy mesét indítottak el nekik. Mondjuk annyiban felnőttem, hogy legalább 20 éve felfogam, hogy akármennyire is szeretném, nem fog Han Solo az Ezeréves Sólyommal leparkolni a házunk előtt és feleségül kérni.
@@annamariamakos8900 Nekem az, hogy dvd-ről nézem a klónok támadását, sajnos azok az idők elmúltak. Sajnos nekem is el kellett fogadnom, hogy nem fogom a galaxist védeni a jedik oldalán
2020-ban apám halálát követően mély depresszióba estem, anyám rá tett egy lapáttal mert abban az időszakban rengeteget veszekedett velünk és gyakran gondoltam az öngyilkosságra. Akkoriban volt egy kis félretett pénzem amiért vásároltam egy jobb pc-t és néhány leárazott játékot, hogy terelni tudjam a figyelmemet és ezt követően rá függtem 2013-as Tomb Raidere majd a Witcher3-ra, ami szó szerint kirántott a depresszióból. Ürességet éreztem, de a Witcher megtöltötte boldogsággal vettem egy hatalmas falivásznat, könyveket , képregényeket és még az elb@szott Netflixes sorozatot is többször megnéztem és azon kaptam magamat hogy éneklem a Jussát várja a Vajákot :D De mondhatnám akár Berserket is, ami segített elviselni apám zaklatásait vagy FMA-t ami miatt felfogtam az élet és a testvériség fontosságát. Narutót ami miatt foggal körömmel küzdöttem azért hogy elérjem a céljaimat, igen ki merem jelenteni hogy a Narutó miatt jelenleg nem egy gyárban szenvedek hanem a hobbimból élek (Hentait rajzolok patreonra X"D ) Szóval én hálás vagyok azért, hogy sohase tudtam kinőni a fiktív világokat és nem szégyellem hogy Shinobu és Tanjiro plüssel alszok! Amúgy meg, 29 vagyok és máig szeretem a HP-t és mindig is szeretni fogom, még a Kindert is megveszem a kis figurák miatt.
Egy percig se gondolj arra, hogy ezért szégyenkezned kellene, vagy infantilis lennél! NEM! Nem vagy az, dehogy! Minden történetből lehet tanulságokat levonni gyerekként is és felnőttként is. Én imádtam felnőni és élveztem, hogy felnőttem, de nem felejtettem el gyerek is lenni! Baromi jó dolog! 🤗
@@RadicGaming Ját nem szívesen reklámozgatom itt mert ugró deszkaként használom, mi9nden vágyam hogy egyszer egy rendes mangát publikáljak. DioGio néven megtalálsz Pixiven, főleg Skinsuitos mangáim vannak.
Akkor en leszek az "ELSŐ" normális komment. 😀😀 Szerintem ez nézőpont kérdése. Ezer megegyszer láttam már... De mai napig 29 évesen is újra megtudom nézni, és meg is fogom még párszor szerintem 🙌🏿
Ez így van .. nem létezik olyan , hogy minden embernek pontosan ugyanolyan legyen az ízlése .. , mint ahogy nem mindenkinek egyformán ízlik egy bizonyos étel .. Lehet , hogy valakinek nagyon , de más meg mást szeret .. Ennyi !
Szia! Én pont most olvasom a könyveket szerintem nagyon szuperek! Én most még csak 15 vagyok de szerintem felnőtt koromban is el fogom olvasni még egyszer a könyvsorozatot!
A HP sorozat gyermekek millióival szerettettette meg az olvasást világszerte. Olvasd azt ami érdekel. Legyen az képregény, használati utasítás, vagy a zabpelyhes doboz. A lényeg hogy olvass és gondolkozz el rajta. Én is szeretem a HP-t :-) Van magyar hangoskönyv is YTn.
Mi minden évben megnézzük karácsony környékén (38 éves) :D Ezek a tipikus cozy filmjeink ilyenkor, szóval ha egyszer jól érzi magát "benne" az ember, akkor miért kéne felnőni belőle? Sőt, harry potter tematikus bulit is szerveztünk farsangra. Zenéjét is időnként előveszem hallgatni, és most voltunk egy zongoraesten harry potter tematikában. Persze nem ekörül forog az életünk, kis százalékát foglalja el csak, de egy időben fontos szerepe volt, ezen nőttünk fel, és a mai napig jó nézni. Ennyi erővel a Gyűrűk ura fanok is felnőhetnének, nem? :D Sőt, társasjátékozni sem szabad, mert csak a gyerekek játszanak! :D Egyetértek a videóval, felnőttnek lenni nem az a vaskalapos munkakereső belefásult lét, az a jó, ha még mindig találunk valami csodát magunk körül.
13:30 körül: "Rossz úton jár, ki álmokból épít várat, és közben elfelejt élni." (Dumbledore). :) Harry Potterről először huszonévesen hallottam, amikor az első film megjelent. Az egyetemi gyülekezetben, ahová jártam szabályos Harry Potter-láz volt. Kissé számomra még visszataszító volt is ez a rajongás, el is határoztam, hogy én nem fogok elmerülni benne. Sikeresen távol is tartottam magamat tőle, amíg - pár hónap múlva - adódott egy helyzet, amelyben unaloműzés gyanánt a harmadik kötetből volt lehetőségem elolvasni az első hatvan oldalt. Meglepően jónak találtam, de gondoltam, hogy ennyi volt részemről, a többit "csakazértsem".... Majdnem egy évvel később egy kis magántanítványom így szólt: "Ha te adtál leckét nekem a húsvéti szünetre, akkor én is neked: itt a Harry Potter első két kötete, olvasd el a szünet végére!" Mire Budapestről hazaértem vonattal (akkoriban kb.5-6 óra út), mindössze tíz oldal volt hátra az első kötetből. A második kötethez kellett két nap, mert azért a családdal is kellett lennem, meg az itthoni gyülekezetünkben is voltak húsvéti alkalmak. :) Ezután gyorsan beszereztem az elérhető köteteket, a negyedikért már legjobb barátnőmmel és egyben lakótársammal álltunk sorban a megjelenése napján éjfélkor az egyik Tescóban. :D A hét alapkötet mellé azóta beszereztem a Legendás lények.. tankönyvet és A kviddics évszázadait (kétszer is, mert egyszer kölcsönadtam, és nem jöttek vissza), illetve egy sor kapcsolódó könyvet (Ki kicsoda Harry Potter világában, Harry Potter pszichológiája, filozófiája, Angol-magyar varázsszótár az első 3 kötetből stb.), és persze Bogar Bard meséi, na meg a nyolcadik kötet. Óóó, és egy magyar író (Juhász Roland, azt hiszem) írt további néhány kötetet, azok is megvannak pdf-ben. A filmeket is szeretem, de a könyveket évente-kétévente újraolvasom, és valóban mindig van valami új gondolat, mozzanat, amit addig nem fedeztem fel. Alapból is szeretek gyerek- és ifjúsági könyveket olvasni (meg egy sor mást is). Szóval alapvetően szeretek olvasni. (Ötéves korom körül tanultam meg úgy, hogy a szüleimet folyton nyúztam: ez milyen betű? és amaz?) Gyerekkori nagy kedvencem a Szíriusz kapitány című, a 25. században, a Holdon játszódó sci-fi sorozat volt. Vannak kötetek, amelyeket már többször megvásároltam, mert az évek során elrongyolódtak. Bár visszaemlékezve apukám is többször említette, meg a könyvek elejébe is bele van írva, hogy a történetek egy rádiójáték-sorozat alapján íródtak, csak felnőttként találkoztam ezekkel. Le is töltöttem őket, házimunka közben hallgatom. (Az a László Endre írta a könyveket is, meg a rádiójátokokat is, akinek a Szabó családot is köszönhetjük.) Szóval mosogatás közben nálam tiszta retró-hangulat van. :) És Szíriusz kapitány történeteiben is mindig felfedezek valami újat, amit addig nem. Hiszen gyerekként ismertem meg a történeteket (nem az összeset, mert csak hat könyv van, de 13 rádiójáték), és felnőttként már egészen másképp látom a dolgokat. Néha pedig meglepő, hogy bizonyos dolgokban mennyire haladóan gondolkodtak az emberek, még ha ezeket a haladó gondolatokat a 25. század szereplőinek a szájába adták is. :) Máskor pedig megmosolyogtató, hogy amit a 25. századra álmodtak meg, azt mára már technikailag túlszárnyaltuk. :)
11 éves voltam mikor megjelent nálunk az első kötet, addig nem szerettem olvasni, de a HP annyira beszippantott hogy alig vártam az új kötetek megjelenését. A Tűz serlegét a megjelenés másnapján, 1 nap alatt olvastam végig. Pár év múlva pedig már Rejtő Jenő-t és Stephen King-et is olvastam. Óriási hatással volt rám, Rowling könyvein nőttem fel. A filmeket is szeretem, de nekem nem érnek a könyvek nyomába. Most 35 vagyok, de ugyanúgy szeretem ezeket a dolgokat, alig várom hogy a most 2 éves fiamnak is megmutathassam a Harry Potter világát!
Animegyetemisták sorakozó! Hiszen ami rajzolt az csak gyerekeknek szólhat, jaj de szép is az Attack on Titan világa 🤘😀. A Hazbin Hotel is rajzolt 😳. Viccet félre téve, szerintem amíg az ember elintézi a "felnöttes" tennivalóit, addig a fennmaradó időben mért nem lehetne akár gyerekes. Amíg nincs rossz hatással az életére, mért lenne rossz dolog játszani, szórakozni. Rettenetesen tudok fangörcsölni az animéken, mivel felnőtt vagyok, ezért kordában tartom ezt a függőséget. Mert igen, ez egy szinten már függőség nálam. Viszont akkora boldogságot ad a sivár mindenapokkal szemben, nekem ez a drogom.
Nekem a Harry in winter című a kedvencem. Van belőle egy órás folytonosított verzió itt youtubeon, az megy sokszor a háttérben munka mellett is. A negyedik részben van, amikor havazik, mutatják az eegész Roxfortot, és gyönyörű a látvány és a zene is. Akkor ér véget a zene amikor Harry felér a bagoly toronyba, belefut Choba és megkérdezi, hogy menne-e vele a bálba. Londonban éltem, és többször voltam a HP stúdióban is, ott a Roxfort makettnél megy ez a zene megállás nélkül. A Royal Albert Hallban pedig láttam a Harry Potter in concert-ből a negyedik részt, libabőr volt az egész, de persze leginkább ez a szám...
6 éves voltam, amikor az első Harry Potter film megjelent a mozikban. Életem első moziélménye volt, akkor még együtt voltak a szüleim, és a mai napig emlékszem mekkora eseményt csináltak belőle nekem. Onnantól kezdve hatalmas rajongó voltam, amint tudtam magabiztosan olvasni, a könyvet is a kezembe vettem, és eszelős sebességgel elolvastam. A hetedik részből kettőt kellett rendelnünk, mert anyukámmal egyszerre akartuk elolvasni. 😂 Élénk emlék az is, hogy a hetedik rész olvasását a HÉV-en hazafelé fejeztem be, és szinte az agyamba égett a záró két mondat: “A sebhely 19 éve nem fájdult meg. Minden rendben van körülötte”. Aztán ráfordítottam a borítót az utolsó oldalra és úgy éreztem, mintha egy nagyon hosszú utazás után bezártam volna magam mögött a házam kapuját. Mint annyi másik gyereknek, nekem is meghatározó élmény volt a Harry Potter világa, és bármikor meg tudom nézni a filmeket, bár a könyveket már régen nem vettem elő. Nem tudunk csak úgy “kinőni” valamiből ami ekkora nyomott hagyott rajtunk, és azt hiszem nyugodtan mondhatom hogy ez a történet egy teljes generáció kollektív élménye.
30 éves vagyok és hála a Jurassic parknak még mindig örülök ha meglátok valami dínós cuccot és vannak jurassic world-ös párnáink ráadásul elmentünk Bécsig, hogy láthassuk a dinó csontvázakat a természettudományi múzeumban 😅 Szóval Jurassic Park, dinók és Forma-1 minden mennyiségben gyerekkorom óta 😁♥️
Wow én szinte ugyanez vagyok amit leírtál 😀 31 éves vagyok, a jurassic park miatt minden létező dinoszaurusz tartalmat imádok a mai napig, tudományos szempontból is érdekelnek a mai napig is, minden dokumentumfilmet megnézek és az új felfedezésekről is elolvasom a cikkeket. Kisgyerekként egy időben paleontológus akartam lenni 😀 ráadásul a Forma-1 és az autósportok szintén nagy szenvedély nekem is 😀
Én is a HP könyvek miatt szerettem meg az olvasást, még ha néhány évig mást nem is olvastam, csak ezt a hét könyvet. Gyerekkorom legmeghatározóbb eleme volt, és valószínűleg ma nem lennék ugyanaz, ha nem lett volna az életem része. Az idén újraolvastam a könyveket így 32 éves "felnőtt" fejjel, és szerintem egész más élmény volt, mint anno gyerekként. De pl párom nem olvasta/nézte gyerekkorában, 30 évesen együtt néztük, és most már ő szokta javasolni, hogy tartsunk egy maratont. Amúgy Attis emlékszem, mikor voltatok a Studio Tour-on, még írtam is instán, hogy engem itthon hagytatok :'D No az idén mi is eljutottunk, és könny szökött a szemünkben a buszon ülve, ahogy végig szólt a film zenéje, meg mikor beléptünk a Nagyterembe. Ebből nem lehet kinőni!
Jó emlékeket ébreszt bennem. Bár nem volt jó gyerekkorom, de nekem akkor ez a film nagy boldogság volt. 36 vagyok, a mai napig megnézem. A könyveket is olvastam amikor kijöttek.
Bimba professzort játszó nőstényről kiderült, hogy valójában Bamba.... xD Ha gyerekmese lenne a HP, akkor is hülyeség lenne, hogy csak gyerekeknek való....
A Harry Potter és a Titkok kamrája az a film amit szerintem második osztályos korom óta kb 200-250 alkalommal tuti láttam! A könyveket mind elolvastam bár abból a Tűz serlege volt a kedvencem! Nem tudom mennyire gyerekes dolog én jelenleg 28 éves vagyok és minden évben legalább kétszer mindegyik részt megnézem mert nagyon szeretem a filmeket! De témán kívül is nézek rajzfilmeket! Én nem tudtam abbahagyni ezek nézését de igazából nem is akarom! Egyébként nagyon jó videó 👏
Részben igaz mert sok embernek addig megvan az a háttér amire számíthat ha szükség van rá. De nem minden esetben. Mikor nem nyom agyon a sok probléma akkor olyan gyerek tudok lenni ami miatt mindenki csodálkozik az is én vagyok. Már nincs szülő sem nagyszülő igazából senki így az a mondás megbukott nálam.
Én pl 2 évvel ezelőtt 47 évesen lettem HP rajongó, miután meghallgattam a hangoskönyveket itt a UA-cam -on. Sőt, a kvázi folytatásaként, Juhász Roland által megírt fanfiction -t, a Nurmengard trilógiát is nagyon szeretem 🥰
Nekem a harry potterem az avatar. Kicsiként azon nőttem fel és valószínűleg adott hozzá hogy megszeressem az animéket és az ázsiai kultúrákat. Megmondani se tudom hányszor láttam aangtt és korrát is. Egyértelműen felnőttként nézve sokkal többet látsz bele mint gyerekként. Szerintem ezért is szép az ilyen gyerekkori rajongás, mert felnőttként úgy is szereted hogy már másképp fogod fel a történeteket/egyes karaktereket.
Én meg csak 20 vagyok ez igaz,de szerintem ilyen gyerekkori rajongasok örökle meg fognak maradni,amivel szerintem semmi baj nincs. Én szeretem a Harry Potter filmeket. Kiskorom óta játszok videojátékokkal és az animeket is azóta nézzek. Szerintem ezekkel semmi gond nincs. Ha valakinek ez már gyerekes,akkor szerintem az a ő saját dolga. De szerintem senkinek se kéne megmondania a másiknak,hogy mivel foglalkozzon a szabad idejében.
56 éves vagyok. Olvastam a könyveket, láttam a filmeket. Tetszettek. Soha nem voltam "rajongó". Semmiben. Vannak "mániáim" (horgászat, késgyűjtemény, makettezés, lövészet, könyvek), de kinek mi köze hozzá. Ha valaki H.P. rajongó, az ő dolga. Nem én fogom megmondani, hogy mivel töltse a szabadidejét. Ennyi.
8 місяців тому+1
37 éves vagyok, úgy döntöttem, hogy egye fene, elolvasom, mert annyira megkerülhetetlen. Nem rossz, el kell ismerni, bár azért ennyi idősen itt-ott látok benne apró gondokat. De nem bánom már, hogy belevágtam.
Az 1. és a 4. könyv a legjobb imho. Minden ősszel megjön a késztetés hogy újra olvassam őket 30 felett is Azt sosem tagadtam hogy az első 3 eléggé gyerekes még, de a 4-től beindul a story. Amúgy a boomereknek minden gyerekes még a Gyűrűk Ura is, mert vannak benne törpök, és csak ez alapján ítélkeznek. Pedig a HP univerzum és a Narnia is alapművek a fantasy világában bármennyire is fiataloknak írták őket.
Általában azok az emberek akik azt vallják, hogy a felnőtt csak komoly és szürke dolgokat csinál, szokták mondani, hogy "De jó lenne megint gyereknek lenni"
Én 13 éves vagyok odáig vagyok érte most olvasom a bölcsek köve könyvet mert jó könyv és szerintem ez a nö nem dönti el hogy a felnöttek mit nézzenek apukám 47 éves és még mindig szereti ezt a filmet ö is
34 éves vagyok! 11 voltam amikor megjelent, így tökéletesen tudtam azonosulni a könyv szereplőivel! :) Minden könyvet olvastam majd a filmeket is megnéztem! Nekem nagyon jól átadta a film a könyv élményét! A mai napig időről időre újra nézem sőt, a férjemmel maratont is szoktunk tartani 😃 Én imàdom!
Szerintem ha valaki azért bántalmaz egy felnőttet, mert az Minecraftozik, vagy más "gyerekes" dolgot csinál, vagy a gyermekkori képein nosztalgiázik, az gáz. Ezek alanyi jogok.
Engem a Star Wars, és a Mass Effect az amik nagyon magával ragadtak. A Star Wars-t már ált sulis korom óta imádom. Rengeteg SW könyvem, LEGO-m van, számos SW videojátékkal is játszottam/játszok, filmeket, sorozatokat is láttam. Sőt még saját karaktereket is csináltam már magamnak. A Mass Effect játékok kedvenc videojátékaim, már a negyedik végigjátszásnál tartok nagyon magával ragadt a történet. A Dűne univerzumot is imádom igaz még csak ismerkedem vele. És te Attis milyen más fiktív univerzumokat szeretsz a Star Wars, Gyűrűk ura, és a Harry Potter mellett?
Magyartanár vagyok, most adom ki majd a jövő évi olvasmányokat (6. osztálynak). Pont azon gondolkoztam, hogy kiadom nekik a HP sorozatból az 1-2 részt, hátha jobban megszeretik az olvasást jobban. 😊 Ja, minimum 20 éve vagyok fan kb. 😅
@@gergelykorody690 pontosan! én inkább vígjátékot vagy szitkomot vagy animációs meséket nézek ,mint a mai egymást csesztetős karakteres vagy káromkodással teli vérengzős műsorokat plusz az élet maga is lehangoló , a tv-ben már nem vagyok hajlanó ezt nézni is (hamár választhatok valami vidámat is)😊
Nagyon szuper videó! Én is a Harry Potteren nőttem fel és nagyon sokat segített. Mai napig kötődöm hozzá, a gyerekeim is tudják, hogy nagy kedvencem. 😊 Ezen felül még így vagyok az animékkel, különösen a Narutoval és az Ezüstnyíllal. Nem érzem kevésbé felnőttnek magam ezektől, hiába kaptam a szüleimtől a lehúzást.
Star wars minden mennyiségben. Könyv, képregény, filmek, sorozatok, animációs sorozatok…. A game annyira nem érdekel, de az összefoglaló youtube videókat megnézem mindig, figurákat sem gyűjtöm sem a promós anyagokat, de ha véletlen meglátok valamit ami tetszik akkor nem zárkózom el tőle. Legóból csak az 1000 éves sólyom és luk x szárnyúja.
Nagyon érdekes számomra, hogy kb 10 éves lehettem, amikor Magyarországon megjelent az első Harry Potter könyv, és akkoriban egyáltalán nem varázsolt el, pedig próbálkoztam. Akkoriban koraérett gyerek voltam, és inkább Merle Két nap az életét, vagy Victor Hugot olvastam.....aztán felnőtt fejjel, majdnem 30 (!!!) évesen ismét rávettem magam, mert a párom mondta, hogy ő a filmeket sem látta, meg nem is olvasta, mondom kezdjük el együtt. És annyira kedvesnek és aranyosnak tűnt, hogy most meg imádom. Jó, fan nem lettem, de engem elvarázsolt így öreg fejjel :)
17:13 25 éves vagyok és Nekem a sok anime, Star wars/Harry Potter filmek rajongása (többször is megnéztem mind a két filmet/anime sorozatokat). Szeretek hobbiként fantasy videó játékokkal játszani( adventure quest world the 13 chaos lord) és fantasy kártyákat gyűjteni (hatalom kártyái kártyajáték).
Köszi Ati, jó volt a videjó😊 én lassan 34 évesen is szeretem a Harry Pottert, és igazából amíg a belső gyermeket megőrizzük, addig mindig is olyanok maradunk mint egy gyermek, ez persze inkább csak az otthoni körülmények közt... a munkahelyen persze megfelelünk, de pl én a munkahelyemen is egy mókamester vagyok, és pont emiatt szeretnek velem dolgozni, mert nem unalmas velem a meló és ki tudnak kapcsolódni velem
Én igazából gyerek korom óta vagyok Harry Potter fan! Most a 20 as éveimben járok és minden hónapban tartok olyan napot amikor meg nézek egy Harry Potter filmet főleg akkor amikor nincs jó hangulatom és amikor nézem a filmet annyira fel tölt hogy utána már jó kedvem lesz mert miközben nézem a filmet ki kapcsol az agyam a mindennapos gondok abba a 2 órában meg szűnnek ameddig megy a film ! És mindig rá jövök úgy mond “ erőt ad” egy Harry film bármelyik részt nézem belőle de mindegyiktől így érzek! Ha bárhol látok egy Harry Potteres dolgot mindig meg veszem bármi legyen az! Mindig boldogsággal tőlt el amikor látok valamit 🤗
Szeretem a HP könyveket. A filmektől hidegrázásom van. Már akkor se voltam gyerek, amikor megjelentek a könyvek. Nagyon komoly világépítést művelt, ettől a siker. A HP világ kidolgozottságát a Gyűrűk utához, aStar Warshoz vagy a Star Trekhez hasonlithatnám. Nagyon komoly háttere van, komoly kidolgozottsággal. Attól, hogy felnőttem, pontosan ugyanugy szeretem mondjuk a Star Trek TNG-t, mint mikor anno nyomoztam utána német csatornákon. Ha kedvem van megnézni egy filmet, elolvasni egy könyvet, sose érdekelt, hogy mások szerint kinek való. Ha élvezem, nekem való. Szerintem gyerekes dolog azért nem csinálni, amit szeretünk, mert jujj, gyerekes.
Én 11 éves voltam mikor leültem anyával a TV elé és 5 perc alatt beszívott a világ. Mint ahogy említetted a menekülés nem jó választás, de én egy kicsit azt tettem. Elolvastam minden létező dolgot a HP világáról, így kívűlről fújom az egészet. Mikor már nem volt új hír (csak nagy ritkán) nem tudtam mit kezdeni magammal. Fogalmam sincs hogyan jöttem ki ebből a gödörből, azt hiszem egyszerűen felálltam és megpróbáltam másra figyelni. Ma 17 éves vagyok, néha hagyom magam bele csöppeni ebbe a világba, de már csak nosztalgiát érzek, nem ragaszkodást. Felnőttem a HP-val és azt hiszem minden úgy volt jó, ahogy volt. Tanultam belőle mind a könyvekből, mind az elengedésükkel. Ma a Pottcast néhány részét hallgatom, ha éppen van rá időm (ajánlom mindenkinek). Valami hasonlóba részt vennék szívesen. Kibeszélni azt a rengeteg érzelmet. Majd talán egyszer!💗
Velem is a Harry Potter szerettette meg az olvasást. Rowlingnak Nóbel díjat kéne adni, hogy gyerekek milliárdjait visszaszoktatta az olvasásra, de nem, inkább cancelelték mert szerinte transzoknak külön WC kéne.
Elsőnek érdemes lenne az embert, és a művészetét kicsit különválasztani. Emberként azt is mondta hogy: - csak az nő, aki menstruál - transzok jogai = nőgyűlölet - transzjogi mozgalomak = nőgyűlölő mozgalom Kicsit úgy veszi a jogokat, ahogy sok férfi is, hogy ha másoknak jut a tortából, akkor neki kevesebb marad. Érdemes a The Witch Trials of J.K. Rowling podcastot is meghallgatni, ami olyan, mintha utólag mindent azzal magyarázna, hogy csak félreértik őt. Ugyanakkor vannak visszásságok, amiben szerintem jól megfogalmaz, pl a sportban ez ügyben.
Szerintem a legelső rész szól még gyerekeknek (is), de egyre inkább megy át a történet egy ilyen fantasy- thriller szerűségbe. Amellett hogy persze nagyon izgalmas. Én meg se mertem még soha nézni az utolsó részeket egyedül. 😅 Igaz horrort is pl. sosem néztem, de nekem inkább már egy kicsit az a kategória volt néhány utolsó részes jelenet. Aki ezt mondta, hogy ez gyerekmese, az még az életben nem olvasta/nézte végig az egészet. Ezen túl is viszont miért ne nézhetne meg egy felnőtt pl. egy jól sikerült animációs filmet? A Shrek- sorozat is talán népszerűbb volt a felnőttek körében anno.
Na igen, én a Babylon 5 szériával vagyok még így. Hiába nem olyan látványos mint az új sorozatok, a történet, és a színészek játéka számomra kenterbe verik az újabb sci-fi filmeket.
22 éves leszek június elején, de egyszerűen nem tudom nem szeretni a Harry Pottert. Szeretem a könyveket, a filmeket(igen még a Legendás állatokat is), rengeteg órám van benne a Hogwarts Legacyban, de a Lego Harry Pottert is bármikor szívesen előveszem. Jövőre lesz 10 éve, hogy a Universal Studios Orlandoban járhattam, ami Harry Potter fanként egy valóra vált álom volt. A londoni múzeumba is el szeretnék jutni valamikor.
Rajongó alkat vagyok, mindig is az voltam és kétlem hogy kinövöm. Lassan 32 vagyok, de nem tudnám mi lenne velem a filmek, sorozatok, játékok s egyéb elfoglaltság nélkül. Igaz nem olvasok, de videojátékok és filmek\sorozatok szint úgy kirántanak ebből a szörnyűségből ami néha folyik a világon. Gyerekként imádtam az Anime-ket és sokat is voltam basztatva érte, túl éltem s még mindig nézem. Több mint 10 éve már K-Pop-ot halgatom, és bár egyre több rajongó van a világon, még mindig kevés ember tudja hogy én bizony rajongok érte, merthát sokan nem értenék. 90%-ban Introvertált vagyok és soha, de soha nem érdekelt a bulizás stb. Persze nem kell engem úgy elképzelni mint a South Park WOW-os karakterját, merthát van rendesen életem és munkám is. Imádok utazni ( szigorúan egyedül ) és szeretném még a halálom előtt végig utazni a világot amennyire csak lehet, és szeretem a természetet, de nincs jobb egy jó sorozatnál vagy játéknál. A lényeg az hogy ne félj attól hogy olyan dolgot szeretsz amitől mások furának néznek, vagy hogy 'gyerekes' dolgokat csinálsz felnőtként. Hiszem, hogy sokan vannak olyanok akik már rég nem lennének köztünk ezek a 'gyerekes' rajongás nélkül, beleértve velem. Sokat köszönhetek ezeknek, mert minden egyes életem részében ott volt valami ami fogta a kezem hogy véletlenül se essek bele a szakadékba. S ezért sosem fognak ezek a 'gyerekes' rajongások az életemből eltűnni.
Nálam hasonló a Naruto. Összesen 3x néztem és olvastam végig, egyszer gyerekként, tiniként és felnőttként és mindháromszor teljesen mást mutatott, mintha teljesen más dolgot néztem/olvastam volna. A mai napig is meghatároznak azok a dolgok amiket ott tanultam, főleg hogy "törött" családban nőttem fel. Nem cosplayezek, nem ragadtam benne az anime-be, 3x végigjártam és utána egyszer sem néztem meg. Mint emlék és tanulság úgy jó ahogy van és nem is fogok vele foglalkozni, csak tovább viszem magammal.
Engem 2 napja totálisan beszippant a Varázsalmanach😍❤️ imádom a HP-t, bármikor meg tudom nézni/olvasni bármelyik részt, néha főzés közben Hp ambience zene szól. Van HP-s fülbevalóm, cikeszes nyakláncom. 29 vagyok😅 #potterheadforever
Hát Miriam Margolyes nagyon beszűkült látókörű egy személy. Üzenem Bimba professzornak hogy ne felejtsen el néha szórakozni. Amúgy eggyetértek a videóban elhangzottakkal. Nekem az a véleményem hogy senki se nő fel teljesen, csak más érdeklődési körünk lesz és több felelősséget kell vállalnunk. Vannak bizonyos dolgok amiket felnőttként meg kell csinálnunk, mint például a számlafizetés, adóbevallás, munka stb. de a felnőttkor eggyik számomra legélvezetesebb része hogy a pénzemet úgy osztom be ahogy akarom ezért azt veszek és azt csinálok amit akarok. A felnőttkor abból állna hogy dolgozunk és alszunk (sajnos sokan ezt csinálják) akkor az nem élet. Nem kell szégyellni emiatt magát senkinek, vedd meg azt a Kubus űdítőt ha ízlik, menj vidámparkba, öltözz be szuperhősnek. Ha ez téged boldogsággal tölt el akkor CSINÁLD. Amúgy a témával kapcsolatban, imádom a Harry pottert és szerintem és életkortól függetlenül mindenkinek ajánlanám.
Curtis Connor csinált egy nagyon jó átfogó videót a Potterhead jelenségről. Megértem a rajongást a sorozattal kapcsolatban, de egy bizonyos kor fölött kiszabottul kínos, ahogy tud viselkedni a rajongók nagyja.
Nem bírálva a színésznőt, azt gondolom, hogy amikor egy felnőtt elfelejt bizonyos szituációkban gyereknek lenni, ott van baj. Pedagógusként nem tudom, s nem is akarom “megtenni”, hogy ne tudjak a gyerekek világáról, érdeklődési köréről. Arról nem is beszélve, hogy a HP összehozza a generációkat. Jó kapcsolódási pont, élményt ad a szülőnek és a gyereknek is, hogy valamiért közösen rajonganak. Minden korosztály megtalálja benne, amire szüksége van.
Imádtam, most is bármikor vevő vagyok HP re😁 32 évesen is normális szerintem. A gyerekes dolgok boldoggá tesznek, nem kell stresszelni, szabadon engedhetjük érzéseinket. Szabadon szárnyalhatunk. Persze arányosan kell a valós élettel, pont annyira hogy feltöltsön lelkileg.
23 évesen olvastam először. Anyuci is kiolvasta, pedig már akkor is elég idős volt, de kell egy kis szórakozás neki is. Apuci csak a filmeket látta. Az is vmi.
Ahogy elmondtad a videóban, minden korosztály megtalálja a maga rétegét a történetben (például hogy érezhetné át egy 7 éves gyerek Piton valódi küzdelmét, míg aki elvesztett már valakit, azonosulni tud vele). Nekem külön szerencse hogy gyakorlatilag egyidős vagyok a főszereplő trióval, így kvázi "együtt" nőttünk fel. Így ez is egyfajta kötődési pont. Mindezeken kívül talán a Bölcsek köve volt az első igazi mozis élményem (a Tarzan rajzfilm volt a másik), persze akkor még mit sem tudtunk az egészről, a könyv sem volt ismerős számunkra, és hogy hova fog kifutni végül az egész sztori, vagy egyáltalán hogy ez egy sorozat lesz. Akkor csak az volt hogy nagyon nagy méretben láttunk egy izgalmas "mese-filmet".
2001-ben 44 kamaszt táboroztattak felnőttek Harry Potter témáju táborban. Sokan azóta is barátok vagyunk. Most màr a gyerekeink olvassák a könyveket.:) Ha nem Tolkienből,akkor a Harry Potterből írtam volna a szakdogámat.:)
Sokszor voltak problémáim általános suliban. Így nyolcadikban egy délután sikerült megismernem a God of War franchiset. 14 éves voltam, amikor találkoztam a harmadik résszel. Lassan 10 éve már, hogy tapasztalt vagyok a témában. Azóta kijátszottam az első két részt, a barátomnál félig a harmadik részt. Ugyan a Harry Potteren nem sokat ábrándoztam. Ellenben a Gyűrűk Urát az nagyon élvezem még a mai napig. 9 éves koromtól kezdve a mai napig szeretem és a kedvenc fantasy történetem. Tervezem egyszer kiolvasni is. A filmeket legalább 80 alkalommal néztem rongyosra. A Star Wars is fontos az életemnek. De nem úgy, mint a Gyűrűk Ura. 2022 óta kezdtem el rajongani a Vaják sorozatért. Később számomra nézhetetlenné vált és beiratkoztam a könyvtárba és elolvastam a Vaják Az utolsó kívánság című könyvét. Tervezem a többit is, de inkább megveszem őket. Kedvenc játékommá avanzsálódott a Red Dead Redemption 2 is, amiben főleg azt csodálom, hogy egy játékot hogy tudtak ennyire élettel megtölteni. Sok állat van benne, a tájak meseszépek. Minden egyes apró részletre odafigyeltek benne. A főszereplő és a banda ahová tartozik jól van felépítve. Kivéve egy karaktert benne, jó a stílusa, de egy valódi genya. Összességében egy valódi westernálom.
Én 18 éves vagyok, szóval még csak közelítek ahhoz a fogalomhoz, hogy "felnőtt", de teljesen egyetértek abban, hogy egy fiktív világban elmerülni az egyik legjobb érzés a világon! :D Én személy szerint jobban szeretek animációs tartalmakat fogyasztani, nem csak animét, hanem rajzfilmeket is. Sokan lenézik/gyerekesnek titulálják azt, ha valaki animációs sorozatot néz, de rájöttem, hogy nem kell foglalkozni mások véleményével, mindenki azt néz, amit szeret!:) Még most is izgalommal ülök le megnézni egy Lego Ninjago vagy egy Miraculous epizódot XD És persze a HP (meg a Percy Jackson) is olyan könyv, amit ha már egyszer megszerettem, akkor az örök életre szól:) Az animékre visszatérve, az Attack on Titan az, ami teljesen beszippantott magába, teljesen kihozza belőlem a gyermeki izgalmat/rajongást, és amit még köszönhetek neki, az az, hogy miatta el is kezdtem a fanfiction "művészetét", pedig alapból utálok írni :D A fiktív világok, amiket megismertem, mind a szívemhez nőttek, és tényleg egy "safe place-t" nyújtanak nekem💙
olvastam, és néztem is, de én lélekben sosem akarok felnőni ott örökké gyerek akarok maradni, de a HP-n kívül rajongok a Star Trek-ért, a Csillagkapuér, a Pokémon-ért, a YuGiOh-ért és még jó pár dologért is :D
A Harry Potter nemcsak azért hat, mert alternatív univerzumban játszódik. Hanem azért is, mert olyannyira rétegzett és kusza a történet egy idő után, hogy évek kellenek, míg minden összefüggést fel tud fedezni az ember. Felnőttként is újraolvasom a könyveket két-három évente, mint a gyerek, aki ugyanazt a mesét kéri esténként. Ráadásul épp tegnap olvastam el az első rész első pár fejezetét, és hangosan kacarászom Tóth Tamás Boldizsár leleményes fordításán és elálmélkodom, hogy ez még mindig mennyira nagyon jó.
Minden szavaddal egyetértek! Először is, senki ne akarja előírni, hány éves korig lehet a Harry Pottert szeretni. Szerintem a, mondjuk 45 fölöttiek gyakran azért nem értik, tudják mennyire fontosak a Harry Potter könyvek, mert ők nem ezen nőttek fel, nem olvasták, mert minimum 18 fölött voltak, mikor elkezdett megjelenni. Pedig ez az a könyvsorozat, ami kb. "6-99 éves korig" mindenkinek ajánlott. Az egyik fülszövegén írja egy kislány, hogy "az öcsém ugyanúgy várja a folytatást, mint a nagymamám". Az én generációm a Harry Potteren nőtt fel, mellesleg a könyvsorozat feldolgozza a nácizmust és sok fontos témával is foglalkozik, ahogy említetted is. Amellett ahogy szintén mondtad, sokan emiatt szerettek meg olvasni. Ezt nem sok könyv tudja, tudta elérni. Én már előtte is szerettem olvasni, mert 3 éves koromtól minden nap olvastak nekem, de a Harry Potter magasan a legjobb könyvek között volt és van. És nem annyira gyerekkönyv, inkább ifjúsági és fantasy. Ahogy mondod, a 4. kötet a fordulópont, annak a végén ölt újra emberi alakot Voldemort, és utána komolyodik a történet, viszont a 4-7 kötet az első háromra alapszik. Van ami a második kötetben szerepelt és lesz jelentősége a 6-7-ben. Kb. olyan népszerű, mint Dickens könyvei voltak a maga idején (én bizonyos könyveit most is szeretem). Egyébként pl. Harry Potteres cuccokat sokszor csak gyerek méretben gyártanak, pedig az én generációm (35 vagyok, 12 voltam, mikor kijött az első 2-3 kötet) még jobban érintett és mi legalább annyira szeretjük ezeket. De mondjuk leginkább a könyvek számítanak, mert élményt azok olvasása ad, nem a könyv/filmek után készült tárgyak. Erről az élményről eszembe sincs lemondani. Mellesleg rendszerint 20-nak néznek:) De attól, hogy van az ember lelkének egy gyermeki/kamasz része, amellett olvasok sok szépirodalmat is, dolgozom, irányítom az életem, stb. Fiktív történetek szerintem könyv esetén nem ártanak, az olvasásnak csak pozitív hatása van, videójáték vagy sorozat inkább. Az nem jó, mikor azért kell a sorozat, mert nincs életünk, és a szereplők életét éljük. Amúgy A gyűrűk ura mellett Christopher Paolini Örökség tetralógiája az, amit fantasyk közül nagyon szeretek (a Murtagh ami most jelent meg, viszont sajnos nem jó, és A villa, a boszorkány és a sárkány viszont az alap 4 kötet után olvasandó, de igazából ami a 4. kötet óta kijött, nem annyira jó). Emellett nagyon szerettem pl. a Narutot, Shippuudent, vagy a Yugioh első 50 részét (utána nem volt olyan jó). De ha lenne gyerekem, vele is elolvasnám, felolvasnám neki a Harry Pottert.
Én a Disney/Dreamworks és hasonló rajzfilmeket nézem időről időre újra és még mindig imádom őket. (28) 😊 Szerintem nem ettől függ a felnőtt lét, nem kell karótnyeltnek lenni, attól, hogy felnőtt valaki.
Szeretem a Harry Potter filmeket és könyveket is. És rajongás? Minden ami fantasy, sci-fi és azok keveréke. Warhammer 40k világa, Gyűrűk ura best, de ha lehetnek játékok, akkor StarCraft története, Baldur's Gate világa, Elden Ring világa iránt is eléggé "rajongok", pedig nem vagyok már gyerek. Szerintem semmi baj nincs azzal, ha egy felnőtt is szereti az olyan történeteket, filmeket esetleg meséket, amik gyerekeknek is készül. Harry Potter meg nem is annyira gyerekeknek való. Amúgy tetszett a videód, úgy mint általában mindegyik.
Szerintem nagyon sokan vagyunk ezzel így, hogy a HP miatt szerettük meg az olvasást. Általános iskola 6. osztályos voltam, amikor az első pár könyv megjelent és faltam őket. És azóta is imádok olvasni. A HP utáni kedvenc "gyerek" sorozatom a Darren Shan vámpír sorozata volt. Az szintén úgy beszippantott, hogy emlékszem az első 3 részt még anyukámnak is felolvastam, aki utána magától befejezte a többit 😀
Gyerekként is nagyon-nagyon szerettem a Dragon Ball világát, na ez fikarcnyit sem változott így 40-hez közel sem. ;-) Ugyanígy király a Star Trek, Star Wars világa, a PC Gaming stb. Remélem ugyanígy leszek ezekkel még 30 év múlva is. :-)
Engem a HP filmek mindig megérintettek. Mikor vége van egy ilyen filmenek rájövünk hogy ahhoz képest ami a filmben van hogy várázslás ilyesmi az az igazi világban nincs. És ez nagyon rossz xd
Igazad van, én hasonlóan gondolkodok de az Így neveld a sárkányod filmek kapcsán. Az én kedvenceim, bárcsak lene egy házi szárnyasom amivel elrepüljek ebből az országból Hibant szigetre, egy állom.
Férjemmel mai napig minden évben legalább egyszer megnézzük a legendás állatokkal együtt, és mindig fedezek fel vmi "újdonságot" bennük. Plusz olvastam a könyveket is egyszer, de tervben van h újra elolvasom őket. Azt sajnálom h ikonikus jelenetek nincsenek leforgatva és benne a filmben.
Érdekes téma szerintem mindegy hány éves valaki az életétől személyiségétől függően van egy történet ami valamiért "megszólítja". A gyerekek hajlamosabbak az izgalmat keresni míg egy felnőttnek lehet hogy pont egy gyerekeknek írt varázslatosabb vagy nyugalmasabb történet amit gyerekeknek írtak fog kikapcsolódást nyújtani. Az még külön érdekes téma hogy egy egy műfaj miért lehet "safe place" az embereknek hisz egy harry potternél (első könyv amit olvastam) még jobban érthető de például vannak durvább műfajok is mint a horror vagy olyanok amik kifejezetten nehéz tragikus témákat dolgoznak fel. Elöbbit (ragyogás) például nekem kifejezetten jó érzés volt olvasni legfőképp azoat a részeket ahol a családon belüli feszültségről írtak de a többi dolog se nagyon készített ki ebben meg ehez hasonlló könyvekben ennek ellenére egy tragikusabb könyv mondjuk a zsidó táborokkal kapcsolatos simán kikészítene de ismerek olyat akinek ez a megnyugtató.
Szia! A Harry Potter 5. és 6. volt otthon, amikor kezdték promózni a filmet. Sajnos én a 4-est nem szerettem, annyira vártam a folytatást, hogy x100 oldal ide-vagy oda, lekaptam a polcról és a 2 hét végére a 7-est úgy kellett kölcsön kérni, mert akartam tudni, mi a vége! ❤❤ A könyves polc egyik emeletén bekeretezve Sirius es a gyerekkoromban nevelt kutyusunk képe vigyáznak a könyvekre. Imádom az Odaátot, a Star Warst, szeretem a Gyűrűk Urát, A Végtelen Történeten ma is sírok, es egy szuperhős-univerzumban is le tudnám élni az életem; majdnem minden hónapban van animés háttérképem a telefonon és imádom a sárkányokat. Ha ettől nem vagyok igazi felnőtt, hát legyen. De boldogabb és egészebb ember igen. "Emlékezz rá, hogy ki vagy!" ❤❤❤
Én ezzel kapcsolatban csak ennyit mondanék: “Nem azért felejtünk el játszani, mert megöregszünk, hanem attól öregszünk meg, hogy elfelejtünk játszani.” George Bernard Shaw
Pontosan
Más legózni a gyerekkel vagy kint játszani.
Azért ne keverjük össze a 30+-os cosplayes felnőttekkel.
Köszi Attis! Ez egy újabb remek videó itt a csatornádon. Mint "vénség" a nézőid között, azt szeretném ehhez még hozzáfűzni, hogy talán nem kellene ennyire dobozokba raknunk mindent. Mint ahogyan a videóban 15 perc körül elhangzik, az egyensúly a lényeg. Mindegy, hogy az ember gyerek vagy felnőtt, nő vagy férfi, értelmiségi vagy csak 8 osztályt végzett, tévét néz vagy nem néz, ezt vagy azt kedvel. Emberek vagyunk és mindenkinek szíve joga úgy élni és azt szeretni, ami neki kedves, persze amíg ezzel nem bánt másokat. A lényeg az lenne, hogy élvezzük az életünket, játsszunk sokat, miközben 100%-ig felelősséget vállalunk önmagunkért.
Szívembôl szóltál! Bár többen látnák így💝
Teljesen igazad van, én 13 vagyok és még mindig legózok, meg játszok a hasonló játékkaimmal, de az anyukám meg a családom ebben nem támogat. Szerintük le kéne bontanom, és csinálni helyette mást. Amikor megkérdeztem, hogy ja nem ezt, akkor mit csináljak, és azt mondták nem tudják. Ez az állapot tart kb. 3 éve. Van 1-2 barátom, akik szintén ezt csinálják, és sokkal szociálisabbak, boldogabbak és mentálisan egészségesebbek. Azok akik elásták magukban a gyermeki énjüket a telefonoknál és a laptopoknál kötöttek ki napi 8 órában. Én nem adom fel! És köszi Attis!❤😄
@@GGTHENOOB-yp6tq Nincs veled semmi baj, sôt! A kommentedet elnézve helyesen, értelmesen, szép kerek mondatokban fogalmazol. Ritka az ilyen. Ràadásul Attist nézel- megy a pacsi!✋🏼Felnôttek is legôznak, ezért van felnôtt legó is. Van, aki modellezik (repülô,vasút, stb). Maradj ilyen, és figyelj a boldogságodra. Esetleg mutasd meg a szüleidinek Attist,hátha közös hobbitok is születik belôle. A legjobbakat kívánom neked😄
Amit most leírtál az a régi módban vett liberális. Mindenki azt csinál amit akar amíg azzal másokat nem zavar. Most már szimplán csak egy szitok szó (libsi) maradt ebből és kész.
Szülés utáni depresszióból rángatott ki a könyvsorozat újraolvasása + a filmek. Annyira kikapcsolt és úgy éreztem kiszakadhatok kicsit a mindennapokból. Amikor aludt a babám olvastam és feltöltődve tudtam tovább csinálni a mindennapjainkat. Csinálhattam volna valami hú de felnőttes dolgot is helyette de az nem segített volna átvészelni azt az időszakot. Nekem örökre a HP marad a safe place ❤
megyek megcsinálom az adóbevallásomat még egyszer, mert az olyan felnőttes
De minimum egy csekket is tölts ki mellé. Úgy az igazi.
Én azt se tudom hogy kell, és 27 vagyok
Ha SZJArol van szó akkor azt vagy a céged amelyik alkalmaz vagy a NAV csinálja meg. 😊
@@akosfellner5061 Igen amúgy a cég csinálja, ezért is nem tudom hogy kell 😄
😂
Köszönöm ezt a videót, mivel ezek szerint nem velem van a baj, hanem a világgal. 😉
Én mindig megállok, hogy megcsodáljam a napfelkeltét, az esőt, a naplementét, a felhők formáját, a növényeket a kertemben, a rovarokat (amelyik nem bánt meg is fogom), élvezem a kutyáim társaságát, stb.
33 éves vagyok és 13 éves korom óta Harry Potter rajongó vagyok. Emellett imádom a Vaják univerzumot és részben az álmodozó gyermeki énem miatt imádok olvasni. 😊
Szeretem, amikor a bennem élő gyermek előjön. Olyankor sokkal szebb és színesebb, békésebb a világ. 😊😊😊
A világnak nincs baja, de sok a gonosz ember. Ha egy kicsit is kilógsz az általuk "normálisnak" tekintett keretek közül, már rögtön minimum furcsa vagy.
Lehet, ennek van evolúciós oka, nem tudom, de ne érezd magad miatta rosszul.
30 evesen mar tervezem az idei HP maratonom, a tavaly oktoberi ota mar hianyzik. Miert kellene egy szam miatt leszoknom dolgokrol, ha amugy nem gatol semmiben, sot, varazslatosabba teszi az eletem?
A LEGO is a 99 éves korig játszható 😞
@@Dr.Jegesmedve én aki 102 vagyok és legózok: 👮
@bachcoffe5957 és ugyan úgy tudod értékelni a többi filmet?
@@davidkis3653 többi alatt mit értesz?
A HP univerzumon kivulieket? Termeszetesen, hatalmas filmrajongo vagyok, Trier, Gaspar Noe, Lanthimos, Fritz Lang, Chanwook, Almodóvar, Cronenberg eletmuvet imadom, most a nemet expresszionistak vannak epp teriteken megint. Ez egy kulon kis szeglete a filmes erdeklodesemnek, amolyan menedek, ahova neha visszahuzodok :) Komfortzona a komfortzonan belul.
05:09 Ha ez definiálja a felnőttséget, akkor haggyatok vele békén a fenébe!
Ha pedig az amit én gondolom, akkor már vannak felnőtt tulajdonságaim, de teljesen csak felnőtt tulajdonságokkal sohasem fogok rendelkezni.
15 éves kadét programban tanuló 9-es diák vagyok. Sokkal érettebb vagyok a korosztályomnál, mert én tanulók, edzőterembe járok, és foglalkozok a csáládommal, azon belül a húgommal. Ezen felül hatalmas Star Wars rajongó vagyok, a húgomat is rászoktattam. A barátaim és a családom egy jó része úgy áll hozzá a dologhoz, hogy majd szóljak ha elhagytam ezt a gyerekes dolgot és felnőttem. Figyelmen kívül hagyják, hogy sok felnőttnél cél tudatosabb vagyok. Én személy szerint úgy látom, hogy életem végéig érdekelni fog az SW, és a gyerekemnek meg fogom tanítani, hogy ne ez alapján ítéljen.
Én 18 vagyok, és nálam is azt várták, hogy majd mikor fogom kinőni a SW rajongásomat, de szerintem soha. A régi dolgokat nosztalgia miatt bármikor szívesen újból nézem, de új dolgok is érkeznek folyamatosan amik lekötnek, legyen ez film, sorozat, játék, könyv vagy képregény😄
@@alizsarvari9765 szint úgy, és az is nagyon tetszik az SW-ben, hogy rengeteg párhuzamot lehet húzni vele a valós politikában, és világ helyzetekbe
@@attilabognar9669 Pontosan!
43 éves vagyok SW és HP rajongó.
SW-ről az első emlékem az, hogy ovis mozizáson a Jedi visszatértet indították el, és majdnem mindenki rettegett, át kellett vinni őket a kisterembe, ahol egy mesét indítottak el nekik. Mondjuk annyiban felnőttem, hogy legalább 20 éve felfogam, hogy akármennyire is szeretném, nem fog Han Solo az Ezeréves Sólyommal leparkolni a házunk előtt és feleségül kérni.
@@annamariamakos8900 Nekem az, hogy dvd-ről nézem a klónok támadását, sajnos azok az idők elmúltak. Sajnos nekem is el kellett fogadnom, hogy nem fogom a galaxist védeni a jedik oldalán
2020-ban apám halálát követően mély depresszióba estem, anyám rá tett egy lapáttal mert abban az időszakban rengeteget veszekedett velünk és gyakran gondoltam az öngyilkosságra.
Akkoriban volt egy kis félretett pénzem amiért vásároltam egy jobb pc-t és néhány leárazott játékot, hogy terelni tudjam a figyelmemet és ezt követően rá függtem 2013-as Tomb Raidere majd a Witcher3-ra, ami szó szerint kirántott a depresszióból.
Ürességet éreztem, de a Witcher megtöltötte boldogsággal vettem egy hatalmas falivásznat, könyveket , képregényeket és még az elb@szott Netflixes sorozatot is többször megnéztem és azon kaptam magamat hogy éneklem a Jussát várja a Vajákot :D
De mondhatnám akár Berserket is, ami segített elviselni apám zaklatásait vagy FMA-t ami miatt felfogtam az élet és a testvériség fontosságát.
Narutót ami miatt foggal körömmel küzdöttem azért hogy elérjem a céljaimat, igen ki merem jelenteni hogy a Narutó miatt jelenleg nem egy gyárban szenvedek hanem a hobbimból élek (Hentait rajzolok patreonra X"D )
Szóval én hálás vagyok azért, hogy sohase tudtam kinőni a fiktív világokat és nem szégyellem hogy Shinobu és Tanjiro plüssel alszok!
Amúgy meg, 29 vagyok és máig szeretem a HP-t és mindig is szeretni fogom, még a Kindert is megveszem a kis figurák miatt.
Egy percig se gondolj arra, hogy ezért szégyenkezned kellene, vagy infantilis lennél! NEM! Nem vagy az, dehogy! Minden történetből lehet tanulságokat levonni gyerekként is és felnőttként is. Én imádtam felnőni és élveztem, hogy felnőttem, de nem felejtettem el gyerek is lenni! Baromi jó dolog! 🤗
Kíváncsivá tettél a munkáid iránt...😂😂😂
Draco megvan már? :D
@@annamariamakos8900 Sajnos ő nincs de több Diumbledore is lett , ő és Harry ritkák voltak sajnos.
@@RadicGaming Ját nem szívesen reklámozgatom itt mert ugró deszkaként használom, mi9nden vágyam hogy egyszer egy rendes mangát publikáljak. DioGio néven megtalálsz Pixiven, főleg Skinsuitos mangáim vannak.
Akkor en leszek az "ELSŐ" normális komment. 😀😀
Szerintem ez nézőpont kérdése. Ezer megegyszer láttam már... De mai napig 29 évesen is újra megtudom nézni, és meg is fogom még párszor szerintem 🙌🏿
detto👋🙃
Egy évre a negyventől is mind a mai napig szeretem a filmeket és a könyveket. Barátokra tettem szert általuk. Így nekem megmarad kedvencnek. Örökké.
Ez így van .. nem létezik olyan , hogy minden embernek pontosan ugyanolyan legyen az ízlése .. , mint ahogy nem mindenkinek egyformán ízlik egy bizonyos étel .. Lehet , hogy valakinek nagyon , de más meg mást szeret .. Ennyi !
Amikor egy mondatban van a Harry Potter ès a làttam szó, enyhèn ràng a szemem sarka... 😅
5:25 Nagyjából ez a felfogás egyenes út a depresszióhoz. A felnőtté válás lényegében a tőkés osztály rabszolgájává válást jelenti.
Szia! Én pont most olvasom a könyveket szerintem nagyon szuperek! Én most még csak 15 vagyok de szerintem felnőtt koromban is el fogom olvasni még egyszer a könyvsorozatot!
A HP sorozat gyermekek millióival szerettettette meg az olvasást világszerte.
Olvasd azt ami érdekel. Legyen az képregény, használati utasítás, vagy a zabpelyhes doboz. A lényeg hogy olvass és gondolkozz el rajta.
Én is szeretem a HP-t :-)
Van magyar hangoskönyv is YTn.
Mi minden évben megnézzük karácsony környékén (38 éves) :D Ezek a tipikus cozy filmjeink ilyenkor, szóval ha egyszer jól érzi magát "benne" az ember, akkor miért kéne felnőni belőle? Sőt, harry potter tematikus bulit is szerveztünk farsangra. Zenéjét is időnként előveszem hallgatni, és most voltunk egy zongoraesten harry potter tematikában. Persze nem ekörül forog az életünk, kis százalékát foglalja el csak, de egy időben fontos szerepe volt, ezen nőttünk fel, és a mai napig jó nézni. Ennyi erővel a Gyűrűk ura fanok is felnőhetnének, nem? :D Sőt, társasjátékozni sem szabad, mert csak a gyerekek játszanak! :D Egyetértek a videóval, felnőttnek lenni nem az a vaskalapos munkakereső belefásult lét, az a jó, ha még mindig találunk valami csodát magunk körül.
Jaj de jó volt ezt olvasni❤️😊
13:30 körül: "Rossz úton jár, ki álmokból épít várat, és közben elfelejt élni." (Dumbledore). :)
Harry Potterről először huszonévesen hallottam, amikor az első film megjelent.
Az egyetemi gyülekezetben, ahová jártam szabályos Harry Potter-láz volt. Kissé számomra még visszataszító volt is ez a rajongás, el is határoztam, hogy én nem fogok elmerülni benne. Sikeresen távol is tartottam magamat tőle, amíg - pár hónap múlva - adódott egy helyzet, amelyben unaloműzés gyanánt a harmadik kötetből volt lehetőségem elolvasni az első hatvan oldalt.
Meglepően jónak találtam, de gondoltam, hogy ennyi volt részemről, a többit "csakazértsem"....
Majdnem egy évvel később egy kis magántanítványom így szólt: "Ha te adtál leckét nekem a húsvéti szünetre, akkor én is neked: itt a Harry Potter első két kötete, olvasd el a szünet végére!" Mire Budapestről hazaértem vonattal (akkoriban kb.5-6 óra út), mindössze tíz oldal volt hátra az első kötetből. A második kötethez kellett két nap, mert azért a családdal is kellett lennem, meg az itthoni gyülekezetünkben is voltak húsvéti alkalmak. :)
Ezután gyorsan beszereztem az elérhető köteteket, a negyedikért már legjobb barátnőmmel és egyben lakótársammal álltunk sorban a megjelenése napján éjfélkor az egyik Tescóban. :D
A hét alapkötet mellé azóta beszereztem a Legendás lények.. tankönyvet és A kviddics évszázadait (kétszer is, mert egyszer kölcsönadtam, és nem jöttek vissza), illetve egy sor kapcsolódó könyvet (Ki kicsoda Harry Potter világában, Harry Potter pszichológiája, filozófiája, Angol-magyar varázsszótár az első 3 kötetből stb.), és persze Bogar Bard meséi, na meg a nyolcadik kötet.
Óóó, és egy magyar író (Juhász Roland, azt hiszem) írt további néhány kötetet, azok is megvannak pdf-ben.
A filmeket is szeretem, de a könyveket évente-kétévente újraolvasom, és valóban mindig van valami új gondolat, mozzanat, amit addig nem fedeztem fel.
Alapból is szeretek gyerek- és ifjúsági könyveket olvasni (meg egy sor mást is). Szóval alapvetően szeretek olvasni. (Ötéves korom körül tanultam meg úgy, hogy a szüleimet folyton nyúztam: ez milyen betű? és amaz?)
Gyerekkori nagy kedvencem a Szíriusz kapitány című, a 25. században, a Holdon játszódó sci-fi sorozat volt. Vannak kötetek, amelyeket már többször megvásároltam, mert az évek során elrongyolódtak.
Bár visszaemlékezve apukám is többször említette, meg a könyvek elejébe is bele van írva, hogy a történetek egy rádiójáték-sorozat alapján íródtak, csak felnőttként találkoztam ezekkel. Le is töltöttem őket, házimunka közben hallgatom. (Az a László Endre írta a könyveket is, meg a rádiójátokokat is, akinek a Szabó családot is köszönhetjük.) Szóval mosogatás közben nálam tiszta retró-hangulat van. :) És Szíriusz kapitány történeteiben is mindig felfedezek valami újat, amit addig nem. Hiszen gyerekként ismertem meg a történeteket (nem az összeset, mert csak hat könyv van, de 13 rádiójáték), és felnőttként már egészen másképp látom a dolgokat. Néha pedig meglepő, hogy bizonyos dolgokban mennyire haladóan gondolkodtak az emberek, még ha ezeket a haladó gondolatokat a 25. század szereplőinek a szájába adták is. :) Máskor pedig megmosolyogtató, hogy amit a 25. századra álmodtak meg, azt mára már technikailag túlszárnyaltuk. :)
Köszönjük hogy elmondtátok mindketten hogy ti lettetek az első kommentelők, hasznos volt
11 éves voltam mikor megjelent nálunk az első kötet, addig nem szerettem olvasni, de a HP annyira beszippantott hogy alig vártam az új kötetek megjelenését. A Tűz serlegét a megjelenés másnapján, 1 nap alatt olvastam végig. Pár év múlva pedig már Rejtő Jenő-t és Stephen King-et is olvastam. Óriási hatással volt rám, Rowling könyvein nőttem fel. A filmeket is szeretem, de nekem nem érnek a könyvek nyomába. Most 35 vagyok, de ugyanúgy szeretem ezeket a dolgokat, alig várom hogy a most 2 éves fiamnak is megmutathassam a Harry Potter világát!
Animegyetemisták sorakozó!
Hiszen ami rajzolt az csak gyerekeknek szólhat, jaj de szép is az Attack on Titan világa 🤘😀. A Hazbin Hotel is rajzolt 😳.
Viccet félre téve, szerintem amíg az ember elintézi a "felnöttes" tennivalóit, addig a fennmaradó időben mért nem lehetne akár gyerekes.
Amíg nincs rossz hatással az életére, mért lenne rossz dolog játszani, szórakozni.
Rettenetesen tudok fangörcsölni az animéken, mivel felnőtt vagyok, ezért kordában tartom ezt a függőséget. Mert igen, ez egy szinten már függőség nálam. Viszont akkora boldogságot ad a sivár mindenapokkal szemben, nekem ez a drogom.
Én mai napig az egyik hp film zenéjét hallgatom motivációként
Főnix rendjéből- firework :)
Nekem a Harry in winter című a kedvencem. Van belőle egy órás folytonosított verzió itt youtubeon, az megy sokszor a háttérben munka mellett is.
A negyedik részben van, amikor havazik, mutatják az eegész Roxfortot, és gyönyörű a látvány és a zene is. Akkor ér véget a zene amikor Harry felér a bagoly toronyba, belefut Choba és megkérdezi, hogy menne-e vele a bálba.
Londonban éltem, és többször voltam a HP stúdióban is, ott a Roxfort makettnél megy ez a zene megállás nélkül.
A Royal Albert Hallban pedig láttam a Harry Potter in concert-ből a negyedik részt, libabőr volt az egész, de persze leginkább ez a szám...
6 éves voltam, amikor az első Harry Potter film megjelent a mozikban. Életem első moziélménye volt, akkor még együtt voltak a szüleim, és a mai napig emlékszem mekkora eseményt csináltak belőle nekem. Onnantól kezdve hatalmas rajongó voltam, amint tudtam magabiztosan olvasni, a könyvet is a kezembe vettem, és eszelős sebességgel elolvastam. A hetedik részből kettőt kellett rendelnünk, mert anyukámmal egyszerre akartuk elolvasni. 😂 Élénk emlék az is, hogy a hetedik rész olvasását a HÉV-en hazafelé fejeztem be, és szinte az agyamba égett a záró két mondat: “A sebhely 19 éve nem fájdult meg. Minden rendben van körülötte”. Aztán ráfordítottam a borítót az utolsó oldalra és úgy éreztem, mintha egy nagyon hosszú utazás után bezártam volna magam mögött a házam kapuját. Mint annyi másik gyereknek, nekem is meghatározó élmény volt a Harry Potter világa, és bármikor meg tudom nézni a filmeket, bár a könyveket már régen nem vettem elő. Nem tudunk csak úgy “kinőni” valamiből ami ekkora nyomott hagyott rajtunk, és azt hiszem nyugodtan mondhatom hogy ez a történet egy teljes generáció kollektív élménye.
30 éves vagyok és hála a Jurassic parknak még mindig örülök ha meglátok valami dínós cuccot és vannak jurassic world-ös párnáink ráadásul elmentünk Bécsig, hogy láthassuk a dinó csontvázakat a természettudományi múzeumban 😅
Szóval Jurassic Park, dinók és Forma-1 minden mennyiségben gyerekkorom óta 😁♥️
Wow én szinte ugyanez vagyok amit leírtál 😀 31 éves vagyok, a jurassic park miatt minden létező dinoszaurusz tartalmat imádok a mai napig, tudományos szempontból is érdekelnek a mai napig is, minden dokumentumfilmet megnézek és az új felfedezésekről is elolvasom a cikkeket. Kisgyerekként egy időben paleontológus akartam lenni 😀 ráadásul a Forma-1 és az autósportok szintén nagy szenvedély nekem is 😀
Legalább minden 4. Évben Harry Potter maraton ❤ én sosem fogom kinőni.. nem vagyok nagy fan, de imádom.
Én is a HP könyvek miatt szerettem meg az olvasást, még ha néhány évig mást nem is olvastam, csak ezt a hét könyvet. Gyerekkorom legmeghatározóbb eleme volt, és valószínűleg ma nem lennék ugyanaz, ha nem lett volna az életem része. Az idén újraolvastam a könyveket így 32 éves "felnőtt" fejjel, és szerintem egész más élmény volt, mint anno gyerekként. De pl párom nem olvasta/nézte gyerekkorában, 30 évesen együtt néztük, és most már ő szokta javasolni, hogy tartsunk egy maratont.
Amúgy Attis emlékszem, mikor voltatok a Studio Tour-on, még írtam is instán, hogy engem itthon hagytatok :'D No az idén mi is eljutottunk, és könny szökött a szemünkben a buszon ülve, ahogy végig szólt a film zenéje, meg mikor beléptünk a Nagyterembe.
Ebből nem lehet kinőni!
Jó emlékeket ébreszt bennem. Bár nem volt jó gyerekkorom, de nekem akkor ez a film nagy boldogság volt. 36 vagyok, a mai napig megnézem. A könyveket is olvastam amikor kijöttek.
Bimba professzort játszó nőstényről kiderült, hogy valójában Bamba.... xD
Ha gyerekmese lenne a HP, akkor is hülyeség lenne, hogy csak gyerekeknek való....
"Akit az istenek szeretnek,
Örökre meghagyják gyereknek,.."
Dédi koromban is imádni fogom a meséket.
A Harry Potter és a Titkok kamrája az a film amit szerintem második osztályos korom óta kb 200-250 alkalommal tuti láttam! A könyveket mind elolvastam bár abból a Tűz serlege volt a kedvencem! Nem tudom mennyire gyerekes dolog én jelenleg 28 éves vagyok és minden évben legalább kétszer mindegyik részt megnézem mert nagyon szeretem a filmeket! De témán kívül is nézek rajzfilmeket! Én nem tudtam abbahagyni ezek nézését de igazából nem is akarom! Egyébként nagyon jó videó 👏
Én 30 fölött sem tudom le tenni a HP könyveket! 😅 Illetve, néha megnézem a filmeket. 👌 Megunhatatlan!
Köszi Attis, lelkemből szóltál :)
Erre annyit mondanék, hogy van egy régi (talán) magyar mondás: mindenki addig gyerek, míg élnek a szülei😊
És a szüleim szülei?
@@AverageHungaryan azok is
Nekem huszonéves koromig a dédszüleim is éltek
@@kittinagy8223 Szerencsés vagy! :)
Részben igaz mert sok embernek addig megvan az a háttér amire számíthat ha szükség van rá.
De nem minden esetben.
Mikor nem nyom agyon a sok probléma akkor olyan gyerek tudok lenni ami miatt mindenki csodálkozik az is én vagyok. Már nincs szülő sem nagyszülő igazából senki így az a mondás megbukott nálam.
Én pl 2 évvel ezelőtt 47 évesen lettem HP rajongó, miután meghallgattam a hangoskönyveket itt a UA-cam -on. Sőt, a kvázi folytatásaként, Juhász Roland által megírt fanfiction -t, a Nurmengard trilógiát is nagyon szeretem 🥰
Nekem a harry potterem az avatar. Kicsiként azon nőttem fel és valószínűleg adott hozzá hogy megszeressem az animéket és az ázsiai kultúrákat. Megmondani se tudom hányszor láttam aangtt és korrát is. Egyértelműen felnőttként nézve sokkal többet látsz bele mint gyerekként. Szerintem ezért is szép az ilyen gyerekkori rajongás, mert felnőttként úgy is szereted hogy már másképp fogod fel a történeteket/egyes karaktereket.
Te vagy Magyarország legjobb youtubere❤❤❤
amióta nem nagyon Minecraftozok, nem igazán rajongok semmiért. Azóta nincs értelme az életemnek. XD
Hát akkor ideje az mc-nek
Én meg csak 20 vagyok ez igaz,de szerintem ilyen gyerekkori rajongasok örökle meg fognak maradni,amivel szerintem semmi baj nincs. Én szeretem a Harry Potter filmeket. Kiskorom óta játszok videojátékokkal és az animeket is azóta nézzek. Szerintem ezekkel semmi gond nincs. Ha valakinek ez már gyerekes,akkor szerintem az a ő saját dolga. De szerintem senkinek se kéne megmondania a másiknak,hogy mivel foglalkozzon a szabad idejében.
56 éves vagyok. Olvastam a könyveket, láttam a filmeket. Tetszettek.
Soha nem voltam "rajongó". Semmiben. Vannak "mániáim" (horgászat, késgyűjtemény, makettezés, lövészet, könyvek), de kinek mi köze hozzá.
Ha valaki H.P. rajongó, az ő dolga. Nem én fogom megmondani, hogy mivel töltse a szabadidejét.
Ennyi.
37 éves vagyok, úgy döntöttem, hogy egye fene, elolvasom, mert annyira megkerülhetetlen. Nem rossz, el kell ismerni, bár azért ennyi idősen itt-ott látok benne apró gondokat. De nem bánom már, hogy belevágtam.
Idén lesz tetoválásom az egész storyról, már menthetetlen vagyok😂🙏🏻
Az 1. és a 4. könyv a legjobb imho. Minden ősszel megjön a késztetés hogy újra olvassam őket 30 felett is Azt sosem tagadtam hogy az első 3 eléggé gyerekes még, de a 4-től beindul a story. Amúgy a boomereknek minden gyerekes még a Gyűrűk Ura is, mert vannak benne törpök, és csak ez alapján ítélkeznek. Pedig a HP univerzum és a Narnia is alapművek a fantasy világában bármennyire is fiataloknak írták őket.
ATIS!!! Nagyon jók ezek az animációk😍
Általában azok az emberek akik azt vallják, hogy a felnőtt csak komoly és szürke dolgokat csinál, szokták mondani, hogy "De jó lenne megint gyereknek lenni"
Én 13 éves vagyok odáig vagyok érte most olvasom a bölcsek köve könyvet mert jó könyv és szerintem ez a nö nem dönti el hogy a felnöttek mit nézzenek apukám 47 éves és még mindig szereti ezt a filmet ö is
34 éves vagyok! 11 voltam amikor megjelent, így tökéletesen tudtam azonosulni a könyv szereplőivel! :) Minden könyvet olvastam majd a filmeket is megnéztem! Nekem nagyon jól átadta a film a könyv élményét! A mai napig időről időre újra nézem sőt, a férjemmel maratont is szoktunk tartani 😃 Én imàdom!
Attól lesz valami felnőtt hogy felelősséget vàllal önmagàért és tud gondoskodni magàról és nem pedig attól hogy mi az érdeklődési köre.
Szerintem ha valaki azért bántalmaz egy felnőttet, mert az Minecraftozik, vagy más "gyerekes" dolgot csinál, vagy a gyermekkori képein nosztalgiázik, az gáz.
Ezek alanyi jogok.
Engem a Star Wars, és a Mass Effect az amik nagyon magával ragadtak. A Star Wars-t már ált sulis korom óta imádom. Rengeteg SW könyvem, LEGO-m van, számos SW videojátékkal is játszottam/játszok, filmeket, sorozatokat is láttam. Sőt még saját karaktereket is csináltam már magamnak. A Mass Effect játékok kedvenc videojátékaim, már a negyedik végigjátszásnál tartok nagyon magával ragadt a történet. A Dűne univerzumot is imádom igaz még csak ismerkedem vele. És te Attis milyen más fiktív univerzumokat szeretsz a Star Wars, Gyűrűk ura, és a Harry Potter mellett?
ma néztem meg a Halál ereklyéit újból, tök jó időzités xddd
Én meg pont a bölcsek kövét.
Magyartanár vagyok, most adom ki majd a jövő évi olvasmányokat (6. osztálynak). Pont azon gondolkoztam, hogy kiadom nekik a HP sorozatból az 1-2 részt, hátha jobban megszeretik az olvasást jobban. 😊 Ja, minimum 20 éve vagyok fan kb. 😅
Nem tudom.Én a Sziklák szemén,Vegső állomáson és Borzongáson nőttem fel😂 most meg Spongyabobot meg Kalandra fel-t nézek.🤔
Amúgy igen, 30 után a francnak sincs kedve a gusztustalságokhoz
@@gergelykorody690 pontosan! én inkább vígjátékot vagy szitkomot vagy animációs meséket nézek ,mint a mai egymást csesztetős karakteres vagy káromkodással teli vérengzős műsorokat
plusz az élet maga is lehangoló , a tv-ben már nem vagyok hajlanó ezt nézni is (hamár választhatok valami vidámat is)😊
Jól teszed😌Én felnôtt létemre „H2o, egy vízcsepp elég“ ( a sellôs lànyok) nézek hébe-hóba, és egyáltalán nem zavar.😂
@@kadoradork4228 😂 szerintem az összes részt láttam tizen pár évesen 🫠
@@tamasbernat8893 Óriási vagy!!😎🫶🏼
Nagyon szuper videó! Én is a Harry Potteren nőttem fel és nagyon sokat segített. Mai napig kötődöm hozzá, a gyerekeim is tudják, hogy nagy kedvencem. 😊 Ezen felül még így vagyok az animékkel, különösen a Narutoval és az Ezüstnyíllal. Nem érzem kevésbé felnőttnek magam ezektől, hiába kaptam a szüleimtől a lehúzást.
Star wars minden mennyiségben. Könyv, képregény, filmek, sorozatok, animációs sorozatok…. A game annyira nem érdekel, de az összefoglaló youtube videókat megnézem mindig, figurákat sem gyűjtöm sem a promós anyagokat, de ha véletlen meglátok valamit ami tetszik akkor nem zárkózom el tőle. Legóból csak az 1000 éves sólyom és luk x szárnyúja.
Nagyon érdekes számomra, hogy kb 10 éves lehettem, amikor Magyarországon megjelent az első Harry Potter könyv, és akkoriban egyáltalán nem varázsolt el, pedig próbálkoztam. Akkoriban koraérett gyerek voltam, és inkább Merle Két nap az életét, vagy Victor Hugot olvastam.....aztán felnőtt fejjel, majdnem 30 (!!!) évesen ismét rávettem magam, mert a párom mondta, hogy ő a filmeket sem látta, meg nem is olvasta, mondom kezdjük el együtt. És annyira kedvesnek és aranyosnak tűnt, hogy most meg imádom. Jó, fan nem lettem, de engem elvarázsolt így öreg fejjel :)
17:13
25 éves vagyok és Nekem a sok anime, Star wars/Harry Potter filmek rajongása (többször is megnéztem mind a két filmet/anime sorozatokat).
Szeretek hobbiként fantasy videó játékokkal játszani( adventure quest world the 13 chaos lord) és fantasy kártyákat gyűjteni (hatalom kártyái kártyajáték).
Így van a Harry Potter a személyiségem része lett,napi szinten átkozom az embereket
Köszi Ati, jó volt a videjó😊 én lassan 34 évesen is szeretem a Harry Pottert, és igazából amíg a belső gyermeket megőrizzük, addig mindig is olyanok maradunk mint egy gyermek, ez persze inkább csak az otthoni körülmények közt... a munkahelyen persze megfelelünk, de pl én a munkahelyemen is egy mókamester vagyok, és pont emiatt szeretnek velem dolgozni, mert nem unalmas velem a meló és ki tudnak kapcsolódni velem
Én igazából gyerek korom óta vagyok Harry Potter fan! Most a 20 as éveimben járok és minden hónapban tartok olyan napot amikor meg nézek egy Harry Potter filmet főleg akkor amikor nincs jó hangulatom és amikor nézem a filmet annyira fel tölt hogy utána már jó kedvem lesz mert miközben nézem a filmet ki kapcsol az agyam a mindennapos gondok abba a 2 órában meg szűnnek ameddig megy a film ! És mindig rá jövök úgy mond “ erőt ad” egy Harry film bármelyik részt nézem belőle de mindegyiktől így érzek! Ha bárhol látok egy Harry Potteres dolgot mindig meg veszem bármi legyen az! Mindig boldogsággal tőlt el amikor látok valamit 🤗
Szeretem a HP könyveket. A filmektől hidegrázásom van. Már akkor se voltam gyerek, amikor megjelentek a könyvek. Nagyon komoly világépítést művelt, ettől a siker. A HP világ kidolgozottságát a Gyűrűk utához, aStar Warshoz vagy a Star Trekhez hasonlithatnám. Nagyon komoly háttere van, komoly kidolgozottsággal. Attól, hogy felnőttem, pontosan ugyanugy szeretem mondjuk a Star Trek TNG-t, mint mikor anno nyomoztam utána német csatornákon. Ha kedvem van megnézni egy filmet, elolvasni egy könyvet, sose érdekelt, hogy mások szerint kinek való. Ha élvezem, nekem való. Szerintem gyerekes dolog azért nem csinálni, amit szeretünk, mert jujj, gyerekes.
Én 11 éves voltam mikor leültem anyával a TV elé és 5 perc alatt beszívott a világ. Mint ahogy említetted a menekülés nem jó választás, de én egy kicsit azt tettem. Elolvastam minden létező dolgot a HP világáról, így kívűlről fújom az egészet. Mikor már nem volt új hír (csak nagy ritkán) nem tudtam mit kezdeni magammal. Fogalmam sincs hogyan jöttem ki ebből a gödörből, azt hiszem egyszerűen felálltam és megpróbáltam másra figyelni. Ma 17 éves vagyok, néha hagyom magam bele csöppeni ebbe a világba, de már csak nosztalgiát érzek, nem ragaszkodást. Felnőttem a HP-val és azt hiszem minden úgy volt jó, ahogy volt. Tanultam belőle mind a könyvekből, mind az elengedésükkel. Ma a Pottcast néhány részét hallgatom, ha éppen van rá időm (ajánlom mindenkinek). Valami hasonlóba részt vennék szívesen. Kibeszélni azt a rengeteg érzelmet. Majd talán egyszer!💗
Velem is a Harry Potter szerettette meg az olvasást.
Rowlingnak Nóbel díjat kéne adni, hogy gyerekek milliárdjait visszaszoktatta az olvasásra, de nem, inkább cancelelték mert szerinte transzoknak külön WC kéne.
Elsőnek érdemes lenne az embert, és a művészetét kicsit különválasztani.
Emberként azt is mondta hogy:
- csak az nő, aki menstruál
- transzok jogai = nőgyűlölet
- transzjogi mozgalomak = nőgyűlölő mozgalom
Kicsit úgy veszi a jogokat, ahogy sok férfi is, hogy ha másoknak jut a tortából, akkor neki kevesebb marad. Érdemes a The Witch Trials of J.K. Rowling podcastot is meghallgatni, ami olyan, mintha utólag mindent azzal magyarázna, hogy csak félreértik őt.
Ugyanakkor vannak visszásságok, amiben szerintem jól megfogalmaz, pl a sportban ez ügyben.
Szerintem a legelső rész szól még gyerekeknek (is), de egyre inkább megy át a történet egy ilyen fantasy- thriller szerűségbe. Amellett hogy persze nagyon izgalmas. Én meg se mertem még soha nézni az utolsó részeket egyedül. 😅 Igaz horrort is pl. sosem néztem, de nekem inkább már egy kicsit az a kategória volt néhány utolsó részes jelenet. Aki ezt mondta, hogy ez gyerekmese, az még az életben nem olvasta/nézte végig az egészet. Ezen túl is viszont miért ne nézhetne meg egy felnőtt pl. egy jól sikerült animációs filmet? A Shrek- sorozat is talán népszerűbb volt a felnőttek körében anno.
Ahh olyan jó, hogy Attis foglalkoztál ezzel a témával!
Én csak annyit mondok hogy az utolsó részek beteg sötét nyomasztó világa megfogott és el nem enged. Mindig szeretni fogom.
Társasjáték a másik dzenvedélyem. Zseni Attis a Düne Impérium 7/10
Az anime kért rajongok és szerintem mindig is fogok még élek vagy akár a következő életembe is😀❤
Csak is a csillagkapu filmek ,és mind a 3 sorozat ! mai napig :)
Na igen, én a Babylon 5 szériával vagyok még így. Hiába nem olyan látványos mint az új sorozatok, a történet, és a színészek játéka számomra kenterbe verik az újabb sci-fi filmeket.
Sziasztok! 36 éves vagyok de én azt mondom: A Harry Potter olyan mély tartalom,hogy soha nem lehetsz túl öreg hozzá. Harry Potter mindhalálig!
22 éves leszek június elején, de egyszerűen nem tudom nem szeretni a Harry Pottert. Szeretem a könyveket, a filmeket(igen még a Legendás állatokat is), rengeteg órám van benne a Hogwarts Legacyban, de a Lego Harry Pottert is bármikor szívesen előveszem. Jövőre lesz 10 éve, hogy a Universal Studios Orlandoban járhattam, ami Harry Potter fanként egy valóra vált álom volt. A londoni múzeumba is el szeretnék jutni valamikor.
Rajongó alkat vagyok, mindig is az voltam és kétlem hogy kinövöm.
Lassan 32 vagyok, de nem tudnám mi lenne velem a filmek, sorozatok, játékok s egyéb elfoglaltság nélkül. Igaz nem olvasok, de videojátékok és filmek\sorozatok szint úgy kirántanak ebből a szörnyűségből ami néha folyik a világon. Gyerekként imádtam az Anime-ket és sokat is voltam basztatva érte, túl éltem s még mindig nézem. Több mint 10 éve már K-Pop-ot halgatom, és bár egyre több rajongó van a világon, még mindig kevés ember tudja hogy én bizony rajongok érte, merthát sokan nem értenék. 90%-ban Introvertált vagyok és soha, de soha nem érdekelt a bulizás stb. Persze nem kell engem úgy elképzelni mint a South Park WOW-os karakterját, merthát van rendesen életem és munkám is. Imádok utazni ( szigorúan egyedül ) és szeretném még a halálom előtt végig utazni a világot amennyire csak lehet, és szeretem a természetet, de nincs jobb egy jó sorozatnál vagy játéknál.
A lényeg az hogy ne félj attól hogy olyan dolgot szeretsz amitől mások furának néznek, vagy hogy 'gyerekes' dolgokat csinálsz felnőtként.
Hiszem, hogy sokan vannak olyanok akik már rég nem lennének köztünk ezek a 'gyerekes' rajongás nélkül, beleértve velem. Sokat köszönhetek ezeknek, mert minden egyes életem részében ott volt valami ami fogta a kezem hogy véletlenül se essek bele a szakadékba. S ezért sosem fognak ezek a 'gyerekes' rajongások az életemből eltűnni.
"Nőj már fel!" - párom. Szerintem ezzel mindent elmondtam 😆
Reméljük, hogy ez a legnagyobb félreértés köztetek.
Az a baj, hogy sokan léteznek olyan párkapcsolatban, ami nem engedi őket kibontakozni, fejlődni, mert visszafogják a másikat.
Ez izgalmas téma, érdemes generációs nézőpontból is vizsgálni 😊
Nálam hasonló a Naruto. Összesen 3x néztem és olvastam végig, egyszer gyerekként, tiniként és felnőttként és mindháromszor teljesen mást mutatott, mintha teljesen más dolgot néztem/olvastam volna. A mai napig is meghatároznak azok a dolgok amiket ott tanultam, főleg hogy "törött" családban nőttem fel. Nem cosplayezek, nem ragadtam benne az anime-be, 3x végigjártam és utána egyszer sem néztem meg. Mint emlék és tanulság úgy jó ahogy van és nem is fogok vele foglalkozni, csak tovább viszem magammal.
Engem 2 napja totálisan beszippant a Varázsalmanach😍❤️ imádom a HP-t, bármikor meg tudom nézni/olvasni bármelyik részt, néha főzés közben Hp ambience zene szól. Van HP-s fülbevalóm, cikeszes nyakláncom. 29 vagyok😅
#potterheadforever
Olvastam, minden filmet többször megnéztem.
A mai napig rajongom érte.
44 éves vagyok.
❤😁❤
Hát Miriam Margolyes nagyon beszűkült látókörű egy személy. Üzenem Bimba professzornak hogy ne felejtsen el néha szórakozni.
Amúgy eggyetértek a videóban elhangzottakkal. Nekem az a véleményem hogy senki se nő fel teljesen, csak más érdeklődési körünk lesz és több felelősséget kell vállalnunk. Vannak bizonyos dolgok amiket felnőttként meg kell csinálnunk, mint például a számlafizetés, adóbevallás, munka stb. de a felnőttkor eggyik számomra legélvezetesebb része hogy a pénzemet úgy osztom be ahogy akarom ezért azt veszek és azt csinálok amit akarok. A felnőttkor abból állna hogy dolgozunk és alszunk (sajnos sokan ezt csinálják) akkor az nem élet. Nem kell szégyellni emiatt magát senkinek, vedd meg azt a Kubus űdítőt ha ízlik, menj vidámparkba, öltözz be szuperhősnek. Ha ez téged boldogsággal tölt el akkor CSINÁLD. Amúgy a témával kapcsolatban, imádom a Harry pottert és szerintem és életkortól függetlenül mindenkinek ajánlanám.
Curtis Connor csinált egy nagyon jó átfogó videót a Potterhead jelenségről.
Megértem a rajongást a sorozattal kapcsolatban, de egy bizonyos kor fölött kiszabottul kínos, ahogy tud viselkedni a rajongók nagyja.
Nem bírálva a színésznőt, azt gondolom, hogy amikor egy felnőtt elfelejt bizonyos szituációkban gyereknek lenni, ott van baj. Pedagógusként nem tudom, s nem is akarom “megtenni”, hogy ne tudjak a gyerekek világáról, érdeklődési köréről. Arról nem is beszélve, hogy a HP összehozza a generációkat. Jó kapcsolódási pont, élményt ad a szülőnek és a gyereknek is, hogy valamiért közösen rajonganak. Minden korosztály megtalálja benne, amire szüksége van.
Összes részt újra néztem még télen és szerintem még mindig jók. Én nem rajnongok semmi iránt úgy igazán, csak szeretek játszani. 🤔
Imádtam, most is bármikor vevő vagyok HP re😁 32 évesen is normális szerintem.
A gyerekes dolgok boldoggá tesznek, nem kell stresszelni, szabadon engedhetjük érzéseinket. Szabadon szárnyalhatunk.
Persze arányosan kell a valós élettel, pont annyira hogy feltöltsön lelkileg.
23 évesen olvastam először. Anyuci is kiolvasta, pedig már akkor is elég idős volt, de kell egy kis szórakozás neki is. Apuci csak a filmeket látta. Az is vmi.
Ahogy elmondtad a videóban, minden korosztály megtalálja a maga rétegét a történetben (például hogy érezhetné át egy 7 éves gyerek Piton valódi küzdelmét, míg aki elvesztett már valakit, azonosulni tud vele). Nekem külön szerencse hogy gyakorlatilag egyidős vagyok a főszereplő trióval, így kvázi "együtt" nőttünk fel. Így ez is egyfajta kötődési pont. Mindezeken kívül talán a Bölcsek köve volt az első igazi mozis élményem (a Tarzan rajzfilm volt a másik), persze akkor még mit sem tudtunk az egészről, a könyv sem volt ismerős számunkra, és hogy hova fog kifutni végül az egész sztori, vagy egyáltalán hogy ez egy sorozat lesz. Akkor csak az volt hogy nagyon nagy méretben láttunk egy izgalmas "mese-filmet".
2001-ben 44 kamaszt táboroztattak felnőttek Harry Potter témáju táborban. Sokan azóta is barátok vagyunk. Most màr a gyerekeink olvassák a könyveket.:)
Ha nem Tolkienből,akkor a Harry Potterből írtam volna a szakdogámat.:)
Sokszor voltak problémáim általános suliban. Így nyolcadikban egy délután sikerült megismernem a God of War franchiset. 14 éves voltam, amikor találkoztam a harmadik résszel. Lassan 10 éve már, hogy tapasztalt vagyok a témában. Azóta kijátszottam az első két részt, a barátomnál félig a harmadik részt. Ugyan a Harry Potteren nem sokat ábrándoztam. Ellenben a Gyűrűk Urát az nagyon élvezem még a mai napig. 9 éves koromtól kezdve a mai napig szeretem és a kedvenc fantasy történetem. Tervezem egyszer kiolvasni is. A filmeket legalább 80 alkalommal néztem rongyosra. A Star Wars is fontos az életemnek. De nem úgy, mint a Gyűrűk Ura. 2022 óta kezdtem el rajongani a Vaják sorozatért. Később számomra nézhetetlenné vált és beiratkoztam a könyvtárba és elolvastam a Vaják Az utolsó kívánság című könyvét. Tervezem a többit is, de inkább megveszem őket. Kedvenc játékommá avanzsálódott a Red Dead Redemption 2 is, amiben főleg azt csodálom, hogy egy játékot hogy tudtak ennyire élettel megtölteni. Sok állat van benne, a tájak meseszépek. Minden egyes apró részletre odafigyeltek benne. A főszereplő és a banda ahová tartozik jól van felépítve. Kivéve egy karaktert benne, jó a stílusa, de egy valódi genya. Összességében egy valódi westernálom.
Én 20 éves vagyok de annyira rajongó vagyok, hogy még a Hogwarts Legacy gyüjtői kiadását is meg vettem sőt még a profilképem is az 🤣
Én 18 éves vagyok, szóval még csak közelítek ahhoz a fogalomhoz, hogy "felnőtt", de teljesen egyetértek abban, hogy egy fiktív világban elmerülni az egyik legjobb érzés a világon! :D Én személy szerint jobban szeretek animációs tartalmakat fogyasztani, nem csak animét, hanem rajzfilmeket is. Sokan lenézik/gyerekesnek titulálják azt, ha valaki animációs sorozatot néz, de rájöttem, hogy nem kell foglalkozni mások véleményével, mindenki azt néz, amit szeret!:) Még most is izgalommal ülök le megnézni egy Lego Ninjago vagy egy Miraculous epizódot XD És persze a HP (meg a Percy Jackson) is olyan könyv, amit ha már egyszer megszerettem, akkor az örök életre szól:)
Az animékre visszatérve, az Attack on Titan az, ami teljesen beszippantott magába, teljesen kihozza belőlem a gyermeki izgalmat/rajongást, és amit még köszönhetek neki, az az, hogy miatta el is kezdtem a fanfiction "művészetét", pedig alapból utálok írni :D
A fiktív világok, amiket megismertem, mind a szívemhez nőttek, és tényleg egy "safe place-t" nyújtanak nekem💙
Kertvárosi gettó mindörökké!
Legnagyobb! :D
olvastam, és néztem is, de én lélekben sosem akarok felnőni ott örökké gyerek akarok maradni, de a HP-n kívül rajongok a Star Trek-ért, a Csillagkapuér, a Pokémon-ért, a YuGiOh-ért és még jó pár dologért is :D
A Harry Potter nemcsak azért hat, mert alternatív univerzumban játszódik. Hanem azért is, mert olyannyira rétegzett és kusza a történet egy idő után, hogy évek kellenek, míg minden összefüggést fel tud fedezni az ember. Felnőttként is újraolvasom a könyveket két-három évente, mint a gyerek, aki ugyanazt a mesét kéri esténként. Ráadásul épp tegnap olvastam el az első rész első pár fejezetét, és hangosan kacarászom Tóth Tamás Boldizsár leleményes fordításán és elálmélkodom, hogy ez még mindig mennyira nagyon jó.
Minden szavaddal egyetértek! Először is, senki ne akarja előírni, hány éves korig lehet a Harry Pottert szeretni. Szerintem a, mondjuk 45 fölöttiek gyakran azért nem értik, tudják mennyire fontosak a Harry Potter könyvek, mert ők nem ezen nőttek fel, nem olvasták, mert minimum 18 fölött voltak, mikor elkezdett megjelenni. Pedig ez az a könyvsorozat, ami kb. "6-99 éves korig" mindenkinek ajánlott. Az egyik fülszövegén írja egy kislány, hogy "az öcsém ugyanúgy várja a folytatást, mint a nagymamám". Az én generációm a Harry Potteren nőtt fel, mellesleg a könyvsorozat feldolgozza a nácizmust és sok fontos témával is foglalkozik, ahogy említetted is. Amellett ahogy szintén mondtad, sokan emiatt szerettek meg olvasni. Ezt nem sok könyv tudja, tudta elérni. Én már előtte is szerettem olvasni, mert 3 éves koromtól minden nap olvastak nekem, de a Harry Potter magasan a legjobb könyvek között volt és van. És nem annyira gyerekkönyv, inkább ifjúsági és fantasy. Ahogy mondod, a 4. kötet a fordulópont, annak a végén ölt újra emberi alakot Voldemort, és utána komolyodik a történet, viszont a 4-7 kötet az első háromra alapszik. Van ami a második kötetben szerepelt és lesz jelentősége a 6-7-ben. Kb. olyan népszerű, mint Dickens könyvei voltak a maga idején (én bizonyos könyveit most is szeretem). Egyébként pl. Harry Potteres cuccokat sokszor csak gyerek méretben gyártanak, pedig az én generációm (35 vagyok, 12 voltam, mikor kijött az első 2-3 kötet) még jobban érintett és mi legalább annyira szeretjük ezeket. De mondjuk leginkább a könyvek számítanak, mert élményt azok olvasása ad, nem a könyv/filmek után készült tárgyak. Erről az élményről eszembe sincs lemondani. Mellesleg rendszerint 20-nak néznek:) De attól, hogy van az ember lelkének egy gyermeki/kamasz része, amellett olvasok sok szépirodalmat is, dolgozom, irányítom az életem, stb. Fiktív történetek szerintem könyv esetén nem ártanak, az olvasásnak csak pozitív hatása van, videójáték vagy sorozat inkább. Az nem jó, mikor azért kell a sorozat, mert nincs életünk, és a szereplők életét éljük. Amúgy A gyűrűk ura mellett Christopher Paolini Örökség tetralógiája az, amit fantasyk közül nagyon szeretek (a Murtagh ami most jelent meg, viszont sajnos nem jó, és A villa, a boszorkány és a sárkány viszont az alap 4 kötet után olvasandó, de igazából ami a 4. kötet óta kijött, nem annyira jó). Emellett nagyon szerettem pl. a Narutot, Shippuudent, vagy a Yugioh első 50 részét (utána nem volt olyan jó). De ha lenne gyerekem, vele is elolvasnám, felolvasnám neki a Harry Pottert.
Én a Disney/Dreamworks és hasonló rajzfilmeket nézem időről időre újra és még mindig imádom őket. (28) 😊 Szerintem nem ettől függ a felnőtt lét, nem kell karótnyeltnek lenni, attól, hogy felnőtt valaki.
Szeretem a Harry Potter filmeket és könyveket is. És rajongás? Minden ami fantasy, sci-fi és azok keveréke. Warhammer 40k világa, Gyűrűk ura best, de ha lehetnek játékok, akkor StarCraft története, Baldur's Gate világa, Elden Ring világa iránt is eléggé "rajongok", pedig nem vagyok már gyerek.
Szerintem semmi baj nincs azzal, ha egy felnőtt is szereti az olyan történeteket, filmeket esetleg meséket, amik gyerekeknek is készül. Harry Potter meg nem is annyira gyerekeknek való.
Amúgy tetszett a videód, úgy mint általában mindegyik.
Szerintem nagyon sokan vagyunk ezzel így, hogy a HP miatt szerettük meg az olvasást. Általános iskola 6. osztályos voltam, amikor az első pár könyv megjelent és faltam őket. És azóta is imádok olvasni. A HP utáni kedvenc "gyerek" sorozatom a Darren Shan vámpír sorozata volt. Az szintén úgy beszippantott, hogy emlékszem az első 3 részt még anyukámnak is felolvastam, aki utána magától befejezte a többit 😀
Felnőtt férfit a fiútól a játékai értéke különbözteti meg.
55 éves vagyok, és imádom az RC modelleket.
Elolvasok egy könyvet,majd úgyan ezt megfilmesítve,ég és föld a külömbség.🎉
Gyerekként is nagyon-nagyon szerettem a Dragon Ball világát, na ez fikarcnyit sem változott így 40-hez közel sem. ;-) Ugyanígy király a Star Trek, Star Wars világa, a PC Gaming stb. Remélem ugyanígy leszek ezekkel még 30 év múlva is. :-)
Engem a HP filmek mindig megérintettek. Mikor vége van egy ilyen filmenek rájövünk hogy ahhoz képest ami a filmben van hogy várázslás ilyesmi az az igazi világban nincs. És ez nagyon rossz xd
Igazad van, én hasonlóan gondolkodok de az Így neveld a sárkányod filmek kapcsán. Az én kedvenceim, bárcsak lene egy házi szárnyasom amivel elrepüljek ebből az országból Hibant szigetre, egy állom.
Férjemmel mai napig minden évben legalább egyszer megnézzük a legendás állatokkal együtt, és mindig fedezek fel vmi "újdonságot" bennük. Plusz olvastam a könyveket is egyszer, de tervben van h újra elolvasom őket. Azt sajnálom h ikonikus jelenetek nincsenek leforgatva és benne a filmben.
Ezt csak a muglik gondolják igy😅
Ideje felnőni a Harry Potter fanoknak!
Én:Álmodik a nyomor
Érdekes téma szerintem mindegy hány éves valaki az életétől személyiségétől függően van egy történet ami valamiért "megszólítja". A gyerekek hajlamosabbak az izgalmat keresni míg egy felnőttnek lehet hogy pont egy gyerekeknek írt varázslatosabb vagy nyugalmasabb történet amit gyerekeknek írtak fog kikapcsolódást nyújtani. Az még külön érdekes téma hogy egy egy műfaj miért lehet "safe place" az embereknek hisz egy harry potternél (első könyv amit olvastam) még jobban érthető de például vannak durvább műfajok is mint a horror vagy olyanok amik kifejezetten nehéz tragikus témákat dolgoznak fel. Elöbbit (ragyogás) például nekem kifejezetten jó érzés volt olvasni legfőképp azoat a részeket ahol a családon belüli feszültségről írtak de a többi dolog se nagyon készített ki ebben meg ehez hasonlló könyvekben ennek ellenére egy tragikusabb könyv mondjuk a zsidó táborokkal kapcsolatos simán kikészítene de ismerek olyat akinek ez a megnyugtató.
Jó ez így. A muglik ezt nem értik 😊😅
Szia! A Harry Potter 5. és 6. volt otthon, amikor kezdték promózni a filmet. Sajnos én a 4-est nem szerettem, annyira vártam a folytatást, hogy x100 oldal ide-vagy oda, lekaptam a polcról és a 2 hét végére a 7-est úgy kellett kölcsön kérni, mert akartam tudni, mi a vége! ❤❤
A könyves polc egyik emeletén bekeretezve Sirius es a gyerekkoromban nevelt kutyusunk képe vigyáznak a könyvekre.
Imádom az Odaátot, a Star Warst, szeretem a Gyűrűk Urát, A Végtelen Történeten ma is sírok, es egy szuperhős-univerzumban is le tudnám élni az életem; majdnem minden hónapban van animés háttérképem a telefonon és imádom a sárkányokat.
Ha ettől nem vagyok igazi felnőtt, hát legyen. De boldogabb és egészebb ember igen. "Emlékezz rá, hogy ki vagy!" ❤❤❤