Csodálatos, hogy ez a könyv tényleg mindenki számára elérhető! A célja és a tartalma mentén is önazonosan jelenik meg, nagyon köszönöm/köszönjük! Már el is kezdtem olvasni! Szuperizgalmas volt ez az interjú, már a Freire kötetbemutatón meghallgatott beszéd is lelkesítő volt, örülök, hogy a Partizánon keresztül eljutnak ezek a gondolatok sokakhoz!
Érthető, hogy fel kell vetni problémákat. Az a kérdés, hogy a megoldások mikor jönnek? A magam részéről úgy látom, hogy van a társadalomban egy olyan nehéz, hátrányos helyzetben lévő réteg, osztály, aki teljesen elveszett. Valahol Harari írja, hogy "szembe kell nézni a gazdaságilag haszontalanok tömegével" - egyszerűen van, amit nem lehet megjavítani. Beszélünk kulturális közegről, aminek elvárásai vannak, beszélünk a gettó törvényeiről, de az szóba sem jön, hogy mit lehetne csinálni, hogy ilyen különbségek ne legyenek, hogy gettók ne legyenek. A nyomor hatványozottan újratermeli saját magát. Kell ezekről a dolgokról beszélni és így kell beszélni, hogy nincs tabusítva semmi, mégis ez a két sor Petőfi ugrott be: "Megint beszélünk s csak beszélünk, A nyelv mozog s a kéz pihen"
Jó vitaindító, viszont az az elmélet - hogy a középosztálybeliek legyenek végtelenül toleránsak, engedjenek el a fülük mellett nagyon sértő/fenyegető szavakat, ne zavarja őket, ha hangoskodnak (ami ha az ember szomszédjában élnek nem csak habitusbeli kérdés, hanem konkrétan életminőséget rontó tényező, ha éjszaka nem tud valaki attól aludni, hogy a szomszédja 200 decibellel hallgat "zenét") miközben a szegregátumbeliek mindent megengednek maguknak és ugyan ezen szintű toleranciát/ tiszteletet nem tanusítják a középosztálybeliekkel szemben - nagyon sok sebből vérzik. Ez az elfogadásra és toleranciára való törekvés egyébként szintén egy középosztálybeli habitus. Úgy hogy az elmélet szerint a mostani iskolarendszer is középosztálybeli milliőnek próbál megfelelni (annak is nagyon rosszul egyébként), akkor nem tudom, hogy ezzel a szintén középosztálybeli habitussal mit lehet elérni...
Elfogadónak, együttérzőnek, toleránsnak kell lenni, hiszen ők is ugyanolyan emberek mint mi, szeretni kell embertársainkat (mindaddig amíg jó távol lakunk, sosem találkozunk velük és csak másoknak osztjuk a remek tanácsokat)
Ha elolvasod, akkor talán még világosabb lesz (amit itt is próbalok kifejteni), hogy pont nem azt mondom, mint a liberális menstream, hogy " légy toleráns!", hanem, hogy a habitustól nem tudunk egyszerűen megszabadulni, és persze hogy zavar a másik. Viszont ha fölfedezem, hogy az együttélés konfliktusai mögött ilyen habitusbeli különbségek vannak (s teljesen igazad van, a tolerancia is az), akkor azt is esély van meglátni, hogy ezen a társadalmi tényezőn túl észrevehetjük azokat a pontokat, amelyekben meg közös érdekeink vannak (lehetnétek). A társadalom egymastól annyira nem távoli tagjai kerülnek súlyos konfliktusba itt, a felsőbb réteg közben meg vígan éli világát, és ugyanannak az elnyomó rendszernek vagyunk az alárendeltjei (az egymásra puffogtatás közben)... Én nem várom, hogy egy középosztálybeli legyen toleráns, hanem azt mutatom fel, hogy akkor is, ha zavar a masik, találhatnánk közös platformot, mert nem ezek a valódi tarsadalmi problémák (ahol a "harc" folyik)…
ahhoz nem kell 'elkulonulni' a szegenyektol, hatranyos helyzetuektol, stb, hogy masok viselkedese, hangoskodasa idegesitsen. a gazdagok harsanysaga ugyanugy idegesito :D
@@BerylliumToxicity Ettől valahogy nem jobb a helyzet. Reméltem, hogy ezen a mutogatós szinten már túllépet az átlag Magyar... Attól, hogy máshol is van probléma még a mi helyzetünk nem változik, nem lesz jobb.
@@MrDxx7Egyrészt talán örülnénk mi annak a huszadiknak is, másrészt az oktatásnak talán van más szerepe is, mint hogy szép eredményeink legyenek a felméréseken. A finn modell márpedig hatékonyan kezeli a társadalmi egyenlőtlenségekből fakadó hátrányokat sok tekintetben.
@@bgllrk Ez így van, de én némileg becsapva érzem magam, h a sok évig bezzegfinnoktatás egyszer csak elkezd visszacsúszni. És ennek biztos voltak jelei, csak erről a kedves zsurnaliszták nem beszéltek nekünk. Ráadásul a bezzegfinnből nem lesz bezzegszingapúr, mert ott ugye nem totágast állnak a gyerekek az osztályteremben, hanem fegyelmezetten ülnek és tanulnak.
"az oktatásnak talán van más szerepe is, mint hogy szép eredményeink legyenek a felméréseken" Nagy szöveg. Tehát a finn oktatás addig hivatkozási alap, amíg jó. Amikor kiderült, h annyira mégsem, már nem lesz szempont a helyezés. :D
@@MrDxx7 Bocsáss meg, de szerintem szalmabábérvelést folytatsz. A finn modellnek nem az a célja, hogy a finn gyerekek írják a legjobb PISA-t a világon, hanem az, hogy minimálisra csökkentse az egyenlőtlenségeket az egyének között, így pedig intézményi szinten nagyjából egyenlő esélyeket teremtsen mindenkinek, azaz hosszú távon egy egyenlőbb és egységesebb társadalmat hozzon létre. Az, hogy ezzel a megközelítéssel egy adott időben esetleg a rangsorok elejére ugrottak, csak járulékos dolog, ahogyan az is, hogy azóta meg esetleg más országok (akik lehet, hogy adott esetben felmérés- és eredményfókuszú oktatáspolitikát folytatnak, és közben minimálisan vagy egyáltalán nem foglalkoznak az oktatás társadalmi vetületeivel) feljebb kerültek a rangsorban. A hazai oktatás helyzetét tekintve a gyalázatos PISA-eredmények csak tünetei a számtalan problémának, amelyek közül számosat a beszélgetés is érint. Nem azon kell dolgoznunk, hogy jobb PISA-eredményeink legyenek, hanem azon, hogy jobb, okosabb, fenntarthatóbb, adaptívabb és emberibb oktatási rendszerünk legyen.
Középosztálybeli habitushoz: vica versa kellene ennek működnie. Pl nekem is extra tanulásba került, hogy ne minden középosztálybeli emberben egy kapzsi bunkót lássak, mert alulról jöttem. Ma már elég pár szót váltani egy módosabb emberrel, lecsekkolom, aztán jól van. De még mindig kedvesebben fordulok mondjuk egy takarítónőhöz. Szóval valahogy el kellene hitetni a szegényebbekkel, hogy nem a vérüket akarják kiszipolyozni. ...ami a mai világrendben rohadt nehéz feladat
Az, hogy kinek mi a munkája vagy szakmája, az egy szelete az ember életének, nem pedig meghatározója. Főképp manapság, mikor rengeteg élethelyzet van és nemcsak munkásosztály és kifejezett elit létezik. Nem tudjuk, hogy pl. adott takarító nem másodállásban dolgozik-e ott vagy az őr csak éjjel tud dolgozni, mert nappal iskolába jár. Esetleg azért dolgozik valaki egy részmunkaidős állásban diplomával, mert pici gyereke van otthon, akit csak bizonyos órákban tud a párjával hagyni. Olyan emberek is vannak, akik nem azért dolgoznak, mert nem tudnának anyagilag meglenni anélkül, de kell nekik a munka az élet keretének. Módosabb vagy szegény, semmit sem mond el egy ember jelleméről. Nem tudod, hogy örökölte-e a pénzét vagy ő kereste. Ha ő kereste, akkor milyen módon, ha szegény, honnan tudjuk, hogy miért úgy alakult a sorsa stb. Ezek miért számítanak? Az a fontos, hogy mikor valamilyen interakció van, az pozitív legyen.
Várom a diskurzust! Fontos, talán a legsürgetőbb kérdés-együttes ez (az oktatás szintjén is, de össztársadalmilag is). Hallgatva Mészáros Györgyöt arra gondoltam, hogy egy, a mainál jobb megközelítés remélhetőleg azt a jelenséget is megoldaná, hogy a kiemelkedő egyéneket az eredeti közegük sokszor jobban (és nyilván fájóbban) eltaszítja magától, mint az új közösségeik. (A gyermekvédelembe látok bele valamelyest, - ott általános tapasztalat. Nem "tesók" többé...)
Köszönöm szépen Mászáros Györgytől ezt a szemszőget és szerintem tökéletesen jól látja és tökéletesen igaza van neki. De szerintem ebben a szegratációs tanitásban nagyon nagy szerepet játszanak a tanárok is. Én szemtanúja voltam gyermekként egy olyannak mikor egy nem magyar gyerek jellenkezet történelem orán és mondtaba tanárnak hogy nem érti a tanárnak az volt a válasza neked nem is kell értened hoszen ez nem a te történelmed. Hatalmas szerepûk van a tanároknak ebben a diszkriminácionak és a szegratációban
Egy Igazgyöngyös oldalon olvastam egy példát, miszerint a szorgalmas fiút felvették a nagyvárosi szakmunkásképzőbe, kollégiumba is. Viszont míg az osztálytársai mekiben meg egyéb helyeken szerezték be a tízórait uzsonnát, ő szendvicset csomagolt magának. Aztán az osztálytársak elkezdték emiatt cikizni, ami rendkívül megterhelő volt ennek a diáknak, így kiiratkozott ebből az iskolából és visszament a falujába.
Sajnos nem kapható a könyv a megadott oldalon, de máshol sem, csak a Bookline-on van fent egy használt példány 12.000 Ft-ért. (Igen, látom, hogy van pdf is, de az nem búmerkompatibilis.)
Nem lehet csak úgy átvenni rendszereket, amelyek organikusan alakultak ki. Azért nincs adott rendszer x helyen, mert ott másra van igény vagy nincsenek olyan szinten gondolkodásban, hogy kialakult volna. Ezt nem lehet csak úgy "bevezetni". Ez vagy kialakul vagy nem.
Na jó. 15 percig bírtam. Tesó, 7 évnyi kutatómunka kellett ahhoz, hogy rágyertek, hogy a gettóban a Maslow alsó harmadában nem bizti, hogy a felső harmadot kellene meglebegtetni a diákok előtt? Már '95-ben Coolio elmondta, hogy mi a baj: "They say I gotta learn, but nobody's here to teach me If they can't understand it, how can they reach me? I guess they can't, I guess they won't I guess they front, that's why I know my life is out of luck, fool"
Te jó ég, végre valaki, aki azt mondja, hogy tessék meghallgatni a diákot / a másik társadalmi osztályt! Köszönöm! A másik, hogy az elkülönülések megjelennek a nyelvben is. A harmadik, hogy úgy tűnik számomra, hogy a társadalmunk nemcsak vízszintesen rétegzett, hanem egyéb irányú repedezettség is van jelen. És ez is akadályozza a különböző együttműködéseket / összefogást.
A "hallgassuk meg a másik osztályt" típusú hozzáállás pontosan amiatt veszett ügy, mert annyira sok szempontból rétegzett (Szerk.:)"vertikálisan és horizontálisan" is a társadalmunk, hogy még "osztályon" belül is hatalmasak tudnak lenni a különbségek, nézeteltérések. Tulajdonképpen nincs igazán értelme osztályokról beszélni, mert nem elég, hogy ezek nem homogén csoportok (valójában soha nem voltak azok), de most ezt tudatosan meg is éli mindenki. Amíg ennyire individualisták vagyunk, addig ebben nem nagyon lesz változás.
@@BotloBNa de amit itt elmondott annak elég nagyrésze individualista és liberális legalábbis ebben a formában ahogy elmondta. Egyszerűen csak hamisan az új balos dolgok egy részét átpakolta a liberalizmushoz még a liberális gondolkodásmódot az antikapitalista baloldali nézetekhez sorolta.
@@vilagistene2939 a baloldalnak mindig problémája volt, hogy nem tud különbséget tenni az egyén és a társadalmi csoport (osztály) között. Ez már abban az alapelvben is megfigyelhető, hogy "a javakból mindenki az igényei szerint részesüljön". Ez egy mérhetetlenül individualista megközelítés, hiszen mindenkinek mások az igényei, de a baloldali ideológia ezt is osztályszinten próbálta értelmezni.
@@BotloB Gondolom a "vizszintes ér horizontális" alatt a vertikális és horizontálist érted, mivel a fent megnevezett két fogalom egy és ugyanaz... :) Osztályokról, a fenti érvelésed alapján, csak és kizárólag Marxista megközelitésből nincs értelme beszélni, ugyanis szocio-ökonómiai rétegződés jól lehatárolhatóan és statisztikai adatokkal egyértelműen kimutathatóan jelen van a magyar társadalomban (is). A homogenitást nem az emberek ideológiai hasonlógása vagy "egyformasága (?)" adja, hanem PÉLDÁUL: a jól megfigyelhető társas mechanizmusok és a rendelkezésükre álló tőke (társadalmi / monetáris) szerzési- valamint felhasználási módjai (és akkor csak két példát emlitettem). Ha esetleg szeretnél többet tudni az egyébként kiválóan kutatott területről, lehet érdemes lenne a "szocioökonómia" kulcsszóra rákeresni és olvasgatni kicsit (nem teljesen azonos terület, de tudom ajánlani Max Weber-t 0. lépcsőnek). Ezáltal talán elkerülheted, hogy a fentihez hasonlatos; tárgyi tévedésekkel tűzdelt és alaptalan prekoncepciókkal tartkitott megjegyzéseket tegyél a jövőben. With all due respect! :)
A téma, a beszélgető felek, a megjelenített tudás ÉS a hozzászólók! frrenetikus, példaértékű... bár több témában találkozna ilyen termékeny üzemmódban laikus, érintett, tapasztalt, szakmabeli, egyszerű érdeklődő és megannyi másféle hozzászóló!
Csak finn oktatás kell (vessző!) és megjavul a társadalom? Kérlek, javítsátok. Legalább a cím legyen hibátlan. Amúgy nagyon elgondolkodtató, lájkoltam. Jólesett baloldali gondolkodót hallgatni.
Gyakorló tanárként mondom, hogy ennek semmi köze nincs a valósághoz.... Én értem, hogy felvet axiómának tekintett dolgokat kérdésként, de miért is? Megint mi ezzel a cél?.... Az, hogy tanárként vegyem figyelembe a túlélési utakat? Szerintem, ott téved a kutató, hogy oktatással nem lehet társadalmi problémákat megoldani.... Erre építi fel ezt a diskurzust, hogy úgyse lehet mit tenni... akkor bölcsészkedjünk.... Pedig az információs társadalombam mi más változtathat meg társadalmakat, ha nem az oktatás?....... Ezt csak halkan kérdezem... Nem látok célt a tanár úr felvetéseiben azon kívül, hogy beszélgessünk egy jót elméleti dolgokról és reflexiókról.... A tanári pályán lévők átlagèletkora 55 év... Egy ennyi idős ember ritkán fog reflektálgatni, meg magát vizsgálni reflexiókban... Ez a tapasztalatom! És távol álljon tőlem, hogy az idősebb kollegák nyitottságát kérdőjelezzem meg, mert pont van egy 77 éves kollégám, aki imád tanítani, és rettentő lelkes, érdeklődő az innovációk iránt!!!! De ez olyan ritka mint a fehér holló. Én nagyon fiatalnak számítok... Számtalanszor meghallgattam, hogy: ,,30 éve is így volt, most is így lesz" Érdemes lenne figyelembe venni a kronológiát is és összefüggésekben gondolkodni. Nekem kicsit olyan volt ez az interjú ,mintha feltételezve lenne az, hogy itt emberek öntudatlanul élték volna le a pályán az éveket... A régi rendszer szocializációja (Rákosi, Kádár) nem megmásítható modern pedagógiai elméletekkel a tanárokat illetően. Nagyon elutasítóak sokszor, főleg a hangadók az ilyen és ehhez hasonló dolgokkal kapcsolatban. Természetesen az új, most végző, vagy éppen tanuló tanároknak ez még adhat valamit... De a pedagógustársadalom életkori, szocializációs szerkezete nem teszi lehetővé, hogy ezek a friss gondolatok, érdekes felvetések gyökeret verjenek... Talán majd 20 év múlva..... A könyvet nem olvastam, csak a videót láttam az alapján alkottam véleményt. A megoldások azért fontosak.... A lektoroknak igazuk volt. 😁 Én azt gondolom, hogy nem szabad elvetni az oktatás társadalomformáló erejét, hiszen akkor önmagát az oktatás létét kérdőjelezzük meg... Minek van akkor közoktatás?... Elég lenne vigyázni a gyerekekre, vagy elemi szinten olvasni és írni, szöveget érteni... Számolni. Hiszen a túléléshez az is elég, meg az agresszió mint érdekérvényesítő eszköz... Nekem ez az egész túlságosan parttalan... De üdítő volt egy nem politikai témájú a Partizánon! Marci még mindig professzionális! 👍😁
Oktatással nem lehet társadalmi problémákat megoldani, hisz addig ameddig világ a világ, szűkség van különböző muszáj elvégezni vagy a társadalom bukik munkákra, amik nagyon keveset érnek anyagilag(többnyire fizikai), mint pl: szakmunkák, addig nem fog sokat segíteni, max annyit, hogy majd nem az adott ország lakossága fogja megcsinálni, hanem egyéb migránsok, tehát semmivel nem vagyunk előrébb. Szellemi+fizikai munka=társadalom. Inkább szemlélet mód váltásra hierarchia szempontjából és melyik munka mennyit ér újrabalanszolására van szűkség.
Számomra az volt a zavaró liberálisként, hogy lényegében fel sorol egy csomó liberális érvet a liberális oktatással szemben majd az új balos gondolkodást áttolja a liberalizmusra. Pont az agresszió esetében a liberálisok pláne a gyerekekkel mindenben is toleránsabbak, szemben a szélső balosokkal akik már szóbeli dolgokat, sőt “mikroagressziókat” is agressziónak bélyegeznek tehát már meg sem szólalhatsz. A fizikai erőszakot viszont nyilván nem lehet engedni, ezt ideológiától független sem szokták. Viszont az enyhe büntetések/azok hiánya minden esetben a liberális gondolkodásmódhoz kapcsolódik gyereknevelés terén pláne még fizikai erőszak esetén is, tehát ha valamelyik ideológiához kapcsoljuk a legnagyobb toleranciát a gyerekek akár fizikailag agresszív viselkedésével szemben is az leginkább a liberalizmus, de pláne ami a leginkább mindent is agressziónak bélyegző ideológia ez az új balos Woke. Ugyanez a gyerek nem PC-n fogalmaz egy témában egy baloldal sokkal előbb kijavítja, hogy “nem illik ilyet mondani a melegekre” mint egy liberális ráadásul határozottabban. Csomó minden amit elmond az oktatással kapcsolatban gyerekközpontúnak, elfogadónak és individualistának hangzik csak ugye ez pont maga a liberális elképzelés az oktatásról/gyereknevelésről. Úgy tesz mintha az illemtan n4ciság és a szigorúan mozdulatlanul a padban ülés is hozzátartozna a liberális neveléshez is mert, hogy a “kapitalizmusra nevel” és a “munkahelyeden is ez lesz” holott a liberális nevelés antikapitalista nézőpont nélkül is remekül megvalósítható.
Köszi a felvetéseket. Fontos erről vitázni. Szerintem nézz bele a könyvbe, mert ott árnyaltabb. Egyébként nem azt mondom, hogy az oktatás egyáltalán nem társadaslomformáló, csak lehet nem azon a módon, ahogy a liberális elképzelések sejtetik. Pl. szerintem nem az a fő jellemzője a társadalomnak, hogy információs, meg tudásalapú (ezek szerintem inkább szlogenek, ha mélyebben a társadalmi struktúrák mélyére nézünk), de ez már egy más vitatéma. Akkor tud társadalomalakító lenni az iskola, ha figyelembe veszi a tágabb rendszert is (nem úgy tesz, mintha az nem létezne). A pedagógusok tekintve viszont én vagyok az optimistább. Én sok pedagógusközösségben tanítottam, kutattam, dolgoztam együtt tanárokkal, és azért sok nyitottság is van. S azt is láttam (nagyon konkrét, hétköznapi eseteken keresztül), hogy a reflektáljunk és gondolkozzunk, nem "csak", hanem eszméletlen sokat számít. Az, hogy mit gondolok, pl. arról, hogy mit jelent jó és rossz gyereknek lenni (csak egy példa) nagyon erősen meghatározza, hogy fogok a gyerekekkel kapcsolatba lépni mint pedagógus, és mennyire tudom akár a tantárgyamat is jól tanítani...
@MeszarosGyuri Köszönöm a reagálását! Őszintén mondom, hogy ebben a turbulens, katyvaszos magyar közéletben, kifejezetten friss levegő egy ilyen típusú diskurzus is. Megszerzem majd, és köszönöm a gondolatait!
Első hallásra a már régen felfedezett spanyolviasz és sok problematikus gondolat. Marci végszava ad némi okot a bizakodásra, hogy a kötet esetleg használ.
Szerintem csak arról, hogy hamisan átveszi a liberális álláspontok nagy részét majd az új baloldaliakat áttolja a liberalizmushoz és azt állítja, hogy csak antikapitalista/baloldali gondolkodással lehet megvalósítani azt a liberális oktatást ami amúgy egyáltalán nem antikapitalista….
Minden tiszteletem a Partizane, de ez az egy ora beillesztheto a “sok beszednek sok az alja” kategoriaba. Minden tiszteletem Meszaros urnak is, de ket nagy problema van azzal amit mond. Egyreszt rettento felszines szinten kritikai az allaspintja, a beleolt evek dacara. Azok a szempontok amik menten a legelesebbnek tunik a kritikaja (kapitalista kizsakmanyolas, non-konformizmus, stb), teljesen uresen csengenek, lathatoan nem erti mi van ezek mogott, mi a lenyege ezeknek es hogyan lehetne ezek ellen fellepni. Masreszt, es ez kovetkezik a fentiekbol: a felszines, ertelmetlen kritika tunik a legfobb okanak, hogy nem kepes megoldasi javaslatokat tenni. Amikor olyanokat mond, hogy a terhesseg az egy valid megkuzdes bizonyos helyzetekben 14 eves lanyoknal, vagy hogy a zsebre tett kezzel a tanarhoz beszelo diak 10 fekvotamasza valamifele modon a kapitalista kizsakmanyolas eszkoze, akkor teljesen vilagossa valik, hogy Meszaros ur egyfajta ertelmisegi ures makogas minositett esetet koveti el. Amit tanacsolni tudnek, hogy filozofia helyett kedves eloado, olvasson a kimeneteket pontosan mero tanulmanyokat, ami alapjan szet lehet cincalni hogy mi a hatekony es mi nem hatekony a gyerekek jovoje szempontjabol. A terhesseg es a zsebre tett kez engedese nem fogja megjavitani a gyerekek eletet hosszu tavon, ezert ennek es hasonloknak a propagalasa igen karos. Tudom, erre az lesz a valasz, hogy ezek csak peldak, es beszelgessunk roluk, stb. de ennek kb annyi haszna van mint a mein kempfrol mely diskurzust folytatni.
Egy törvénymódosítás javaslat -általános iskolát végzett anya 1 gyerekre kaphat támogatást -Középiskolát végzett 2 re -felsőfukút vegzett 3 vagy többre Ilyen egyszerű lenne, ha valaki felvallalná.
@@hecanzsolt4427 te kajak elhiszed, hogy a mélyszegénységben élő emberek a nevetségesen (vagy inkább felháborítóan) alacsony családi pótlék miatt szülnek gyermeket? 🤦♂️ Jaj.
@@zullottrocker Nevére keress rá a yt-n, több interjú és panelbeszélgetés van vele fent. Elmondja hogyan látja. Megoldása is van, de az nem biztos, hogy politikailag kivitelezhető.
Finn modell? Ez már a múlté. A nagyvárosokban az osztályokban már kisebbségben vannak a finnek, hasonlóan Nyugat-Európa nagyvárosaihoz. Mohamedet (a legnépszerűbb újszülött név) meg taníthatod.
Finnországban a 2023-ban adott legnépszerűbb fiú nevek: Eino, Oliver, Väinö, Elias and Onni Lány nevek: Aino, Olivia, Aada, Lilja and Sofia Hol van Mohamed???
Csodálatos, hogy ez a könyv tényleg mindenki számára elérhető! A célja és a tartalma mentén is önazonosan jelenik meg, nagyon köszönöm/köszönjük! Már el is kezdtem olvasni! Szuperizgalmas volt ez az interjú, már a Freire kötetbemutatón meghallgatott beszéd is lelkesítő volt, örülök, hogy a Partizánon keresztül eljutnak ezek a gondolatok sokakhoz!
Köszönöm, nagyon jó volt! Gondolatébresztő, lelkesítő, erőt adó. Rendkívül értelmes, innovatív vendég. Üdvözlettel: Egy gyakorló tanár.
Érthető, hogy fel kell vetni problémákat. Az a kérdés, hogy a megoldások mikor jönnek? A magam részéről úgy látom, hogy van a társadalomban egy olyan nehéz, hátrányos helyzetben lévő réteg, osztály, aki teljesen elveszett. Valahol Harari írja, hogy "szembe kell nézni a gazdaságilag haszontalanok tömegével" - egyszerűen van, amit nem lehet megjavítani. Beszélünk kulturális közegről, aminek elvárásai vannak, beszélünk a gettó törvényeiről, de az szóba sem jön, hogy mit lehetne csinálni, hogy ilyen különbségek ne legyenek, hogy gettók ne legyenek. A nyomor hatványozottan újratermeli saját magát. Kell ezekről a dolgokról beszélni és így kell beszélni, hogy nincs tabusítva semmi, mégis ez a két sor Petőfi ugrott be:
"Megint beszélünk s csak beszélünk,
A nyelv mozog s a kéz pihen"
Jó vitaindító, viszont az az elmélet - hogy a középosztálybeliek legyenek végtelenül toleránsak, engedjenek el a fülük mellett nagyon sértő/fenyegető szavakat, ne zavarja őket, ha hangoskodnak (ami ha az ember szomszédjában élnek nem csak habitusbeli kérdés, hanem konkrétan életminőséget rontó tényező, ha éjszaka nem tud valaki attól aludni, hogy a szomszédja 200 decibellel hallgat "zenét") miközben a szegregátumbeliek mindent megengednek maguknak és ugyan ezen szintű toleranciát/ tiszteletet nem tanusítják a középosztálybeliekkel szemben - nagyon sok sebből vérzik. Ez az elfogadásra és toleranciára való törekvés egyébként szintén egy középosztálybeli habitus. Úgy hogy az elmélet szerint a mostani iskolarendszer is középosztálybeli milliőnek próbál megfelelni (annak is nagyon rosszul egyébként), akkor nem tudom, hogy ezzel a szintén középosztálybeli habitussal mit lehet elérni...
Elfogadónak, együttérzőnek, toleránsnak kell lenni, hiszen ők is ugyanolyan emberek mint mi, szeretni kell embertársainkat (mindaddig amíg jó távol lakunk, sosem találkozunk velük és csak másoknak osztjuk a remek tanácsokat)
a középosztàly mintaosztàly ? ugyan màr ...
Ha elolvasod, akkor talán még világosabb lesz (amit itt is próbalok kifejteni), hogy pont nem azt mondom, mint a liberális menstream, hogy " légy toleráns!", hanem, hogy a habitustól nem tudunk egyszerűen megszabadulni, és persze hogy zavar a másik. Viszont ha fölfedezem, hogy az együttélés konfliktusai mögött ilyen habitusbeli különbségek vannak (s teljesen igazad van, a tolerancia is az), akkor azt is esély van meglátni, hogy ezen a társadalmi tényezőn túl észrevehetjük azokat a pontokat, amelyekben meg közös érdekeink vannak (lehetnétek). A társadalom egymastól annyira nem távoli tagjai kerülnek súlyos konfliktusba itt, a felsőbb réteg közben meg vígan éli világát, és ugyanannak az elnyomó rendszernek vagyunk az alárendeltjei (az egymásra puffogtatás közben)... Én nem várom, hogy egy középosztálybeli legyen toleráns, hanem azt mutatom fel, hogy akkor is, ha zavar a masik, találhatnánk közös platformot, mert nem ezek a valódi tarsadalmi problémák (ahol a "harc" folyik)…
@@MeszarosGyuri - itt a lecsùszàstól tartó kispolgàrsàg hangja szólalt meg (a rasszizmus, a szegénygyûlölet, a meritokràca, a fennsôbbrendûség ..)
0
Hiánypótló interjú ez. Köszönöm!
Nekem "az érettségire kell felkészíteni" mondat az egyik legárulkodóbb jele az oktatás és az élet/gazdaságtól való elszakadásának.
ahhoz nem kell 'elkulonulni' a szegenyektol, hatranyos helyzetuektol, stb, hogy masok viselkedese, hangoskodasa idegesitsen. a gazdagok harsanysaga ugyanugy idegesito :D
Jó videó.
Csak pozitívan. A mai nap kicsit erős volt már. :D
Szánalmas ami ebben az országban történik... és ezek a "vezetőink".
@@TeslaElonSpaceXFan Nem mint ha máshol más lenne. Lépj ki az országból, a politikusok mindenhol ugyanolyanok.
@@BerylliumToxicity Ettől valahogy nem jobb a helyzet.
Reméltem, hogy ezen a mutogatós szinten már túllépet az átlag Magyar...
Attól, hogy máshol is van probléma még a mi helyzetünk nem változik, nem lesz jobb.
@@BerylliumToxicitya harmadik világban talán
Gyuritól volt szerencsém tanulni röviden, nagyon jó volt most ismét vele tölteni egy órát, várom, hogy olvashassam a könyvet is!
Ozora ❤
Szia Uram! Finn modell érdekel?
Igaz a finn modell már kb a huszadik helyre csúszott vissza a Pisa rangsorban, de azért irigyeljük. :)
@@MrDxx7Egyrészt talán örülnénk mi annak a huszadiknak is, másrészt az oktatásnak talán van más szerepe is, mint hogy szép eredményeink legyenek a felméréseken. A finn modell márpedig hatékonyan kezeli a társadalmi egyenlőtlenségekből fakadó hátrányokat sok tekintetben.
@@bgllrk Ez így van, de én némileg becsapva érzem magam, h a sok évig bezzegfinnoktatás egyszer csak elkezd visszacsúszni. És ennek biztos voltak jelei, csak erről a kedves zsurnaliszták nem beszéltek nekünk.
Ráadásul a bezzegfinnből nem lesz bezzegszingapúr, mert ott ugye nem totágast állnak a gyerekek az osztályteremben, hanem fegyelmezetten ülnek és tanulnak.
"az oktatásnak talán van más szerepe is, mint hogy szép eredményeink legyenek a felméréseken"
Nagy szöveg. Tehát a finn oktatás addig hivatkozási alap, amíg jó. Amikor kiderült, h annyira mégsem, már nem lesz szempont a helyezés. :D
@@MrDxx7 Bocsáss meg, de szerintem szalmabábérvelést folytatsz. A finn modellnek nem az a célja, hogy a finn gyerekek írják a legjobb PISA-t a világon, hanem az, hogy minimálisra csökkentse az egyenlőtlenségeket az egyének között, így pedig intézményi szinten nagyjából egyenlő esélyeket teremtsen mindenkinek, azaz hosszú távon egy egyenlőbb és egységesebb társadalmat hozzon létre. Az, hogy ezzel a megközelítéssel egy adott időben esetleg a rangsorok elejére ugrottak, csak járulékos dolog, ahogyan az is, hogy azóta meg esetleg más országok (akik lehet, hogy adott esetben felmérés- és eredményfókuszú oktatáspolitikát folytatnak, és közben minimálisan vagy egyáltalán nem foglalkoznak az oktatás társadalmi vetületeivel) feljebb kerültek a rangsorban. A hazai oktatás helyzetét tekintve a gyalázatos PISA-eredmények csak tünetei a számtalan problémának, amelyek közül számosat a beszélgetés is érint. Nem azon kell dolgoznunk, hogy jobb PISA-eredményeink legyenek, hanem azon, hogy jobb, okosabb, fenntarthatóbb, adaptívabb és emberibb oktatási rendszerünk legyen.
Kíváncsi vagyok, hogy közülünk, akiket Gyuri tanított az ELTE tanárképzésén, hányan tanítanak jelenleg… (én nem)
én sem
Sajnálom. Persze ez is sokat elmond a tanári pálya tarsadalmi helyzetéről.
Nagyon informatív volt.Esetleg nem lehetne inkább ezt sugározni, az esti híradó helyett? Több haszna lenne.
Középosztálybeli habitushoz: vica versa kellene ennek működnie. Pl nekem is extra tanulásba került, hogy ne minden középosztálybeli emberben egy kapzsi bunkót lássak, mert alulról jöttem. Ma már elég pár szót váltani egy módosabb emberrel, lecsekkolom, aztán jól van. De még mindig kedvesebben fordulok mondjuk egy takarítónőhöz. Szóval valahogy el kellene hitetni a szegényebbekkel, hogy nem a vérüket akarják kiszipolyozni.
...ami a mai világrendben rohadt nehéz feladat
Az, hogy kinek mi a munkája vagy szakmája, az egy szelete az ember életének, nem pedig meghatározója. Főképp manapság, mikor rengeteg élethelyzet van és nemcsak munkásosztály és kifejezett elit létezik. Nem tudjuk, hogy pl. adott takarító nem másodállásban dolgozik-e ott vagy az őr csak éjjel tud dolgozni, mert nappal iskolába jár. Esetleg azért dolgozik valaki egy részmunkaidős állásban diplomával, mert pici gyereke van otthon, akit csak bizonyos órákban tud a párjával hagyni. Olyan emberek is vannak, akik nem azért dolgoznak, mert nem tudnának anyagilag meglenni anélkül, de kell nekik a munka az élet keretének. Módosabb vagy szegény, semmit sem mond el egy ember jelleméről. Nem tudod, hogy örökölte-e a pénzét vagy ő kereste. Ha ő kereste, akkor milyen módon, ha szegény, honnan tudjuk, hogy miért úgy alakult a sorsa stb. Ezek miért számítanak? Az a fontos, hogy mikor valamilyen interakció van, az pozitív legyen.
Várom a diskurzust! Fontos, talán a legsürgetőbb kérdés-együttes ez (az oktatás szintjén is, de össztársadalmilag is). Hallgatva Mészáros Györgyöt arra gondoltam, hogy egy, a mainál jobb megközelítés remélhetőleg azt a jelenséget is megoldaná, hogy a kiemelkedő egyéneket az eredeti közegük sokszor jobban (és nyilván fájóbban) eltaszítja magától, mint az új közösségeik. (A gyermekvédelembe látok bele valamelyest, - ott általános tapasztalat. Nem "tesók" többé...)
Köszönöm szépen Mászáros Györgytől ezt a szemszőget és szerintem tökéletesen jól látja és tökéletesen igaza van neki. De szerintem ebben a szegratációs tanitásban nagyon nagy szerepet játszanak a tanárok is. Én szemtanúja voltam gyermekként egy olyannak mikor egy nem magyar gyerek jellenkezet történelem orán és mondtaba tanárnak hogy nem érti a tanárnak az volt a válasza neked nem is kell értened hoszen ez nem a te történelmed. Hatalmas szerepûk van a tanároknak ebben a diszkriminácionak és a szegratációban
Hú, ez nagyon jó volt. Meg akartam rendelni a könyvet, de sajnos csak előrendelhető!
Ingyen letöthető!
@@juditbekes Igaz:))
Nagyon izgalmas téma, jó beszélgetés, köszönöm!
Egy Igazgyöngyös oldalon olvastam egy példát, miszerint a szorgalmas fiút felvették a nagyvárosi szakmunkásképzőbe, kollégiumba is. Viszont míg az osztálytársai mekiben meg egyéb helyeken szerezték be a tízórait uzsonnát, ő szendvicset csomagolt magának. Aztán az osztálytársak elkezdték emiatt cikizni, ami rendkívül megterhelő volt ennek a diáknak, így kiiratkozott ebből az iskolából és visszament a falujába.
Szerzetes úrnak megtanitották az (ön)kritikus látásmódot. Szerintem teljesen jó az irány.
Sajnos nem kapható a könyv a megadott oldalon, de máshol sem, csak a Bookline-on van fent egy használt példány 12.000 Ft-ért. (Igen, látom, hogy van pdf is, de az nem búmerkompatibilis.)
Dehogynem, én (1953) már csak képernyőn olvasok.
Ez nagyon izgalmas, és gondolatébresztő volt!
Nem lehet csak úgy átvenni rendszereket, amelyek organikusan alakultak ki. Azért nincs adott rendszer x helyen, mert ott másra van igény vagy nincsenek olyan szinten gondolkodásban, hogy kialakult volna. Ezt nem lehet csak úgy "bevezetni". Ez vagy kialakul vagy nem.
Egészen biztos hogy javulni javulna, de hogy meg is javuljon az már más kérdés. Vagyis határozott előrelépés lenne számunkra.
Engem már a karkötője meggyőzött! :)
Ozora Fesztivál ?
@@viszokid Igen, az! Biztos nyitott a világ dolgaira! :)
❤
Steven Seagal kabátja.
Végre egy jó műsor! Ilyenből kellene több!
Na jó. 15 percig bírtam. Tesó, 7 évnyi kutatómunka kellett ahhoz, hogy rágyertek, hogy a gettóban a Maslow alsó harmadában nem bizti, hogy a felső harmadot kellene meglebegtetni a diákok előtt?
Már '95-ben Coolio elmondta, hogy mi a baj:
"They say I gotta learn, but nobody's here to teach me
If they can't understand it, how can they reach me?
I guess they can't, I guess they won't
I guess they front, that's why I know my life is out of luck, fool"
Ha tovább nézed talán látszik, hogy ennél többről szól azért a könyv. :) Az idézet jó!
Okoskodás, ködszurkálás, önfényezés. Nesze semmi...
Valami zúg vagy süvít? Elég rossz a hang.
Nagy háttérzaj lehetett amit zajzárral és gate-tel próbált vki kibírhatóbbá tenni. Ezért csak a beszéd alatt hallott, és igazából még zavaróbb.
Te jó ég, végre valaki, aki azt mondja, hogy tessék meghallgatni a diákot / a másik társadalmi osztályt! Köszönöm! A másik, hogy az elkülönülések megjelennek a nyelvben is. A harmadik, hogy úgy tűnik számomra, hogy a társadalmunk nemcsak vízszintesen rétegzett, hanem egyéb irányú repedezettség is van jelen. És ez is akadályozza a különböző együttműködéseket / összefogást.
A "hallgassuk meg a másik osztályt" típusú hozzáállás pontosan amiatt veszett ügy, mert annyira sok szempontból rétegzett (Szerk.:)"vertikálisan és horizontálisan" is a társadalmunk, hogy még "osztályon" belül is hatalmasak tudnak lenni a különbségek, nézeteltérések. Tulajdonképpen nincs igazán értelme osztályokról beszélni, mert nem elég, hogy ezek nem homogén csoportok (valójában soha nem voltak azok), de most ezt tudatosan meg is éli mindenki. Amíg ennyire individualisták vagyunk, addig ebben nem nagyon lesz változás.
Az egész világ ilyen, nem csak mi.
@@BotloBNa de amit itt elmondott annak elég nagyrésze individualista és liberális legalábbis ebben a formában ahogy elmondta. Egyszerűen csak hamisan az új balos dolgok egy részét átpakolta a liberalizmushoz még a liberális gondolkodásmódot az antikapitalista baloldali nézetekhez sorolta.
@@vilagistene2939 a baloldalnak mindig problémája volt, hogy nem tud különbséget tenni az egyén és a társadalmi csoport (osztály) között. Ez már abban az alapelvben is megfigyelhető, hogy "a javakból mindenki az igényei szerint részesüljön". Ez egy mérhetetlenül individualista megközelítés, hiszen mindenkinek mások az igényei, de a baloldali ideológia ezt is osztályszinten próbálta értelmezni.
@@BotloB Gondolom a "vizszintes ér horizontális" alatt a vertikális és horizontálist érted, mivel a fent megnevezett két fogalom egy és ugyanaz... :)
Osztályokról, a fenti érvelésed alapján, csak és kizárólag Marxista megközelitésből nincs értelme beszélni, ugyanis szocio-ökonómiai rétegződés jól lehatárolhatóan és statisztikai adatokkal egyértelműen kimutathatóan jelen van a magyar társadalomban (is). A homogenitást nem az emberek ideológiai hasonlógása vagy "egyformasága (?)" adja, hanem PÉLDÁUL: a jól megfigyelhető társas mechanizmusok és a rendelkezésükre álló tőke (társadalmi / monetáris) szerzési- valamint felhasználási módjai (és akkor csak két példát emlitettem).
Ha esetleg szeretnél többet tudni az egyébként kiválóan kutatott területről, lehet érdemes lenne a "szocioökonómia" kulcsszóra rákeresni és olvasgatni kicsit (nem teljesen azonos terület, de tudom ajánlani Max Weber-t 0. lépcsőnek). Ezáltal talán elkerülheted, hogy a fentihez hasonlatos; tárgyi tévedésekkel tűzdelt és alaptalan prekoncepciókkal tartkitott megjegyzéseket tegyél a jövőben.
With all due respect! :)
A téma, a beszélgető felek, a megjelenített tudás ÉS a hozzászólók! frrenetikus, példaértékű... bár több témában találkozna ilyen termékeny üzemmódban laikus, érintett, tapasztalt, szakmabeli, egyszerű érdeklődő és megannyi másféle hozzászóló!
Röviden:
- Erre az alkalomra jó lesz ez az öltözet?
- Nem.
- Akkor mit vegyek fel?
- Nem tudom.
Csak finn oktatás kell (vessző!) és megjavul a társadalom? Kérlek, javítsátok. Legalább a cím legyen hibátlan. Amúgy nagyon elgondolkodtató, lájkoltam. Jólesett baloldali gondolkodót hallgatni.
Jól esett. Külön.
@@csongormagnusA kaszkadőr jól esik, az értelmes emberi hang jólesik.
@@krisztiankovacs3532 Valóban. Nem tudom, ez mikor történt. Nagyon bántó néha a helyesírás.
Folytassátok. Ep.02!!!!
B. Ez nem "üres" pofázás!
Gyakorló tanárként mondom, hogy ennek semmi köze nincs a valósághoz.... Én értem, hogy felvet axiómának tekintett dolgokat kérdésként, de miért is? Megint mi ezzel a cél?.... Az, hogy tanárként vegyem figyelembe a túlélési utakat? Szerintem, ott téved a kutató, hogy oktatással nem lehet társadalmi problémákat megoldani.... Erre építi fel ezt a diskurzust, hogy úgyse lehet mit tenni... akkor bölcsészkedjünk.... Pedig az információs társadalombam mi más változtathat meg társadalmakat, ha nem az oktatás?....... Ezt csak halkan kérdezem... Nem látok célt a tanár úr felvetéseiben azon kívül, hogy beszélgessünk egy jót elméleti dolgokról és reflexiókról.... A tanári pályán lévők átlagèletkora 55 év... Egy ennyi idős ember ritkán fog reflektálgatni, meg magát vizsgálni reflexiókban... Ez a tapasztalatom! És távol álljon tőlem, hogy az idősebb kollegák nyitottságát kérdőjelezzem meg, mert pont van egy 77 éves kollégám, aki imád tanítani, és rettentő lelkes, érdeklődő az innovációk iránt!!!! De ez olyan ritka mint a fehér holló. Én nagyon fiatalnak számítok... Számtalanszor meghallgattam, hogy: ,,30 éve is így volt, most is így lesz" Érdemes lenne figyelembe venni a kronológiát is és összefüggésekben gondolkodni. Nekem kicsit olyan volt ez az interjú ,mintha feltételezve lenne az, hogy itt emberek öntudatlanul élték volna le a pályán az éveket... A régi rendszer szocializációja (Rákosi, Kádár) nem megmásítható modern pedagógiai elméletekkel a tanárokat illetően. Nagyon elutasítóak sokszor, főleg a hangadók az ilyen és ehhez hasonló dolgokkal kapcsolatban. Természetesen az új, most végző, vagy éppen tanuló tanároknak ez még adhat valamit... De a pedagógustársadalom életkori, szocializációs szerkezete nem teszi lehetővé, hogy ezek a friss gondolatok, érdekes felvetések gyökeret verjenek... Talán majd 20 év múlva..... A könyvet nem olvastam, csak a videót láttam az alapján alkottam véleményt. A megoldások azért fontosak.... A lektoroknak igazuk volt. 😁 Én azt gondolom, hogy nem szabad elvetni az oktatás társadalomformáló erejét, hiszen akkor önmagát az oktatás létét kérdőjelezzük meg... Minek van akkor közoktatás?... Elég lenne vigyázni a gyerekekre, vagy elemi szinten olvasni és írni, szöveget érteni... Számolni. Hiszen a túléléshez az is elég, meg az agresszió mint érdekérvényesítő eszköz... Nekem ez az egész túlságosan parttalan... De üdítő volt egy nem politikai témájú a Partizánon! Marci még mindig professzionális! 👍😁
Oktatással nem lehet társadalmi problémákat megoldani, hisz addig ameddig világ a világ, szűkség van különböző muszáj elvégezni vagy a társadalom bukik munkákra, amik nagyon keveset érnek anyagilag(többnyire fizikai), mint pl: szakmunkák, addig nem fog sokat segíteni, max annyit, hogy majd nem az adott ország lakossága fogja megcsinálni, hanem egyéb migránsok, tehát semmivel nem vagyunk előrébb. Szellemi+fizikai munka=társadalom. Inkább szemlélet mód váltásra hierarchia szempontjából és melyik munka mennyit ér újrabalanszolására van szűkség.
Számomra az volt a zavaró liberálisként, hogy lényegében fel sorol egy csomó liberális érvet a liberális oktatással szemben majd az új balos gondolkodást áttolja a liberalizmusra. Pont az agresszió esetében a liberálisok pláne a gyerekekkel mindenben is toleránsabbak, szemben a szélső balosokkal akik már szóbeli dolgokat, sőt “mikroagressziókat” is agressziónak bélyegeznek tehát már meg sem szólalhatsz. A fizikai erőszakot viszont nyilván nem lehet engedni, ezt ideológiától független sem szokták. Viszont az enyhe büntetések/azok hiánya minden esetben a liberális gondolkodásmódhoz kapcsolódik gyereknevelés terén pláne még fizikai erőszak esetén is, tehát ha valamelyik ideológiához kapcsoljuk a legnagyobb toleranciát a gyerekek akár fizikailag agresszív viselkedésével szemben is az leginkább a liberalizmus, de pláne ami a leginkább mindent is agressziónak bélyegző ideológia ez az új balos Woke. Ugyanez a gyerek nem PC-n fogalmaz egy témában egy baloldal sokkal előbb kijavítja, hogy “nem illik ilyet mondani a melegekre” mint egy liberális ráadásul határozottabban. Csomó minden amit elmond az oktatással kapcsolatban gyerekközpontúnak, elfogadónak és individualistának hangzik csak ugye ez pont maga a liberális elképzelés az oktatásról/gyereknevelésről. Úgy tesz mintha az illemtan n4ciság és a szigorúan mozdulatlanul a padban ülés is hozzátartozna a liberális neveléshez is mert, hogy a “kapitalizmusra nevel” és a “munkahelyeden is ez lesz” holott a liberális nevelés antikapitalista nézőpont nélkül is remekül megvalósítható.
Köszi a felvetéseket. Fontos erről vitázni. Szerintem nézz bele a könyvbe, mert ott árnyaltabb. Egyébként nem azt mondom, hogy az oktatás egyáltalán nem társadaslomformáló, csak lehet nem azon a módon, ahogy a liberális elképzelések sejtetik. Pl. szerintem nem az a fő jellemzője a társadalomnak, hogy információs, meg tudásalapú (ezek szerintem inkább szlogenek, ha mélyebben a társadalmi struktúrák mélyére nézünk), de ez már egy más vitatéma. Akkor tud társadalomalakító lenni az iskola, ha figyelembe veszi a tágabb rendszert is (nem úgy tesz, mintha az nem létezne). A pedagógusok tekintve viszont én vagyok az optimistább. Én sok pedagógusközösségben tanítottam, kutattam, dolgoztam együtt tanárokkal, és azért sok nyitottság is van. S azt is láttam (nagyon konkrét, hétköznapi eseteken keresztül), hogy a reflektáljunk és gondolkozzunk, nem "csak", hanem eszméletlen sokat számít. Az, hogy mit gondolok, pl. arról, hogy mit jelent jó és rossz gyereknek lenni (csak egy példa) nagyon erősen meghatározza, hogy fogok a gyerekekkel kapcsolatba lépni mint pedagógus, és mennyire tudom akár a tantárgyamat is jól tanítani...
@MeszarosGyuri Köszönöm a reagálását! Őszintén mondom, hogy ebben a turbulens, katyvaszos magyar közéletben, kifejezetten friss levegő egy ilyen típusú diskurzus is. Megszerzem majd, és köszönöm a gondolatait!
érdekes beszélgetés és meglepően kevés troll van a kommentek között, rég láttam már ilyet
Ha cenzúráztok nincs miről beszélni.
?
Első hallásra a már régen felfedezett spanyolviasz és sok problematikus gondolat. Marci végszava ad némi okot a bizakodásra, hogy a kötet esetleg használ.
amúgy ez miről szól? mert 25 perce pofzás megy a semmiről
Szerintem csak arról, hogy hamisan átveszi a liberális álláspontok nagy részét majd az új baloldaliakat áttolja a liberalizmushoz és azt állítja, hogy csak antikapitalista/baloldali gondolkodással lehet megvalósítani azt a liberális oktatást ami amúgy egyáltalán nem antikapitalista….
azt hittem, csak én nem figyelek eléggé
Oktatás, nevelés, ön- és társadalmi reflexió, alapvetések megkérdőjelezése… gondolatébresztés
@torzsmokus ja, reflexió. Az más. Az sokmindent megold
Minden tiszteletem a Partizane, de ez az egy ora beillesztheto a “sok beszednek sok az alja” kategoriaba.
Minden tiszteletem Meszaros urnak is, de ket nagy problema van azzal amit mond. Egyreszt rettento felszines szinten kritikai az allaspintja, a beleolt evek dacara. Azok a szempontok amik menten a legelesebbnek tunik a kritikaja (kapitalista kizsakmanyolas, non-konformizmus, stb), teljesen uresen csengenek, lathatoan nem erti mi van ezek mogott, mi a lenyege ezeknek es hogyan lehetne ezek ellen fellepni.
Masreszt, es ez kovetkezik a fentiekbol: a felszines, ertelmetlen kritika tunik a legfobb okanak, hogy nem kepes megoldasi javaslatokat tenni. Amikor olyanokat mond, hogy a terhesseg az egy valid megkuzdes bizonyos helyzetekben 14 eves lanyoknal, vagy hogy a zsebre tett kezzel a tanarhoz beszelo diak 10 fekvotamasza valamifele modon a kapitalista kizsakmanyolas eszkoze, akkor teljesen vilagossa valik, hogy Meszaros ur egyfajta ertelmisegi ures makogas minositett esetet koveti el.
Amit tanacsolni tudnek, hogy filozofia helyett kedves eloado, olvasson a kimeneteket pontosan mero tanulmanyokat, ami alapjan szet lehet cincalni hogy mi a hatekony es mi nem hatekony a gyerekek jovoje szempontjabol. A terhesseg es a zsebre tett kez engedese nem fogja megjavitani a gyerekek eletet hosszu tavon, ezert ennek es hasonloknak a propagalasa igen karos. Tudom, erre az lesz a valasz, hogy ezek csak peldak, es beszelgessunk roluk, stb. de ennek kb annyi haszna van mint a mein kempfrol mely diskurzust folytatni.
öcsém már a címben érvelési hiba.... hihetetlen. De azért valami normális kaja jól esne a pulyáknak...
Egy törvénymódosítás javaslat
-általános iskolát végzett anya 1 gyerekre kaphat támogatást
-Középiskolát végzett 2 re
-felsőfukút vegzett 3 vagy többre
Ilyen egyszerű lenne, ha valaki felvallalná.
@@hecanzsolt4427 te kajak elhiszed, hogy a mélyszegénységben élő emberek a nevetségesen (vagy inkább felháborítóan) alacsony családi pótlék miatt szülnek gyermeket? 🤦♂️ Jaj.
Nyitott, logikus gondolkodásra kell nevelni, ami nem osztálykérdés.
Hogy hogyan tudsz, az már inkább lehet az, nem?
Nem. Nyitott, kreatív, gondolkodó oktatás kell az megold mindent, plusz normális ösztöndíjrendszer.
Bogdán János egykori cserdi polgármester megoldotta anno. Erre itt van egy semmilyen interjú, tele eufemizmussal, és nem tudom mi a szándék.
MCC, Setényi János álláspontját javaslom figyelmetekbe
Link pls.
@@zullottrocker Nevére keress rá a yt-n, több interjú és panelbeszélgetés van vele fent. Elmondja hogyan látja. Megoldása is van, de az nem biztos, hogy politikailag kivitelezhető.
Igazabol a tanarokat kene fellogatni a hosok terere az eü dolgozok utan
Ezt miért kellett? Nagyon alacsony színvonalú..
Fél órája tettek ki egy másfél órás videót, neked 9 perc után sikerült kommentelni, hogy nem jó. Gratulálok.
Pedig nagyon szép distinkciókat tettek.
Neked nem színvonalu mert eszed annyi mint egy döglőt lònak
Finn modell? Ez már a múlté. A nagyvárosokban az osztályokban már kisebbségben vannak a finnek, hasonlóan Nyugat-Európa nagyvárosaihoz. Mohamedet (a legnépszerűbb újszülött név) meg taníthatod.
Nem kell olyan távolra menni, Magyarország keleti részén az osztályokban is kisebbségben vannak a magyarok.
Finnországban a 2023-ban adott legnépszerűbb fiú nevek: Eino, Oliver, Väinö, Elias and Onni
Lány nevek: Aino, Olivia, Aada, Lilja and Sofia
Hol van Mohamed???
Írnál pontos számokat, ha már ennyire biztos vagy benne?
@@wat01ebucso33statisztikát, számokkal?
@@Eva-mp7xg ne zavard össze a tényekkel.