Kedves Hozzászólók! Nagyon sok kedves és bátorító üzenetet kaptam a beszélgetés megjelenése után, ami elmondhatatlanul sokat jelentett. Szeretném veletek is megosztani, hogy jelenleg a 20. hétben járunk a kislányunkkal, aki a harmadik lombikunk eredményeként növekszik a hasamban, és biztos vagyok benne, hogy érzi a sok támogató energiát, amit tőletek is kapott. ❤
Szia kedves Cintia! Nagyon örülök, hogy meghallgathattam veled ezt a beszélgetést! Szinte teljesen magamra ismertem a történetedben, márint a cisztával kapcsolatban. Ugyanezen mentem keresztül. Tavaly március óta küzdöttem jobboldali petefészek cisztával. A kontrollok során senki nem tudta megállapítani, hogy mi ez a ciszta. Egyedül az ultrahangos hölgy vetette fel az endometrioma lehetőségét. Novemberben viszont emelkedett a tumormarkerem és teljesen kétségbe voltam esve, hogy rosszindulatú. Idén márciusban műtöttek meg, negyedik stádiumú endometriózis volt a diganózis. Nekem a diagnózistól számítva három hónapot kellett várnom a műtétre, azt az időszakot, amit addig átéltem, senkinek nem kívánom. Nagyon örülök, hogy megosztottad a történetedet! A babához pedig gratulálok.:)
Kedves Cintia! Most néztem meg másodszor ezt a beszélgetést és még mindig meghatódok rajta. Hatalmas gratuláció nektek, hogy sikerült! Nálunk az 5. lombik volt sikeres, amit 10 kemény év előzött meg, rengeteg bizonytalanság és dilettáns diagnózis, ami megtépázta az önbizalmamat, de nem adtuk fel. Köszönöm neked, hogy őszintén beszéltél a lombikról, mert még mindig rengeteg a tévhit és mázlim van, hogy végül eljutottam egy olyan orvoshoz, aki végre profi volt, kereste a megoldásokat és így megszülethetett a kisfiam. Sok boldogságot és jó egészséget kívánok nektek!
A hölgy személyes története is megrázó volt, és nem kérdéses, hogy a mesterséges megtermékenyítés során mind fizkailag, mind pszichésen a nő viseli a terhek abszolút többségét. Ráadásul tisztában vagyok azzal, hogy ennek a médiumnak már a neve is az, hogy WMN, mégis nagyon szívesen meghallgatnék, ha nem itt, akkor máshol egy beszélgetést arról, hogy egy férfi hogyan éli meg mindezt. mondom, kétségem sincs, hogy a nőé az összehasonlíthatatlanul nehezebb teher, de ki vigasztalja meg azt a férfit, aki napról-napra megvígasztalja a nőt? A terhek nem azonosak, de a veszteség közös.
Kiváló beszélgetés. Cintiának pedig rengeteg kitartást kívánok. Tényleg a nőnek kell a legerősebbnek lennie ebben a helyzetben, de ki kell tartania!! A mi "egyenlegünk" 10 lombik (6 teljes stimuláció + 4 fagyasztott visszaültetés), 2 vetélés a 7. héten, nőgyógyászati műtét. DE! Ma már mindjárt 6 éves a mi kicsi csodánk, kislányunk. Az utolsó fagyasztott beültetés, amit igazából már el is engedtünk, hozta meg a sikert. Kinek mi de nekünk az jött be "töltődésnek", hogy sikertelen próbálkozás után és a következő között elmentünk valami meleg helyre Európában. Nyaralni, Őszölni, kirándulni...
Az a durva, hogy csak bele akartam nézni... Erre nem tudtam abbahagyni. Gratulálok a beszélgetéshez! Cintia előtt le a kalappal és sok sikert és egészséget kívánok neki!! ❤❤❤
Cintiának köszönet ezért az őszinteségért, szerintem nem sokan merték volna bevállalni, hogy elmesélik az életüket ilyen részletességgel, mert ez a kitárulkozás sebezhetővé teheti az embert! Óriási dolog szerintem, hogy az életéről így tudott és mert beszélni. Az élettörténete annyira lekötötte a beszélgetőtársakat (és engem is), hogy szinte el is került a fókusz a meddőségről. Nagyon érdekes volt hallgatni. Endósként (IV-es fokú és szintén Bokor dr. betege voltam) és volt lombikosként írom, hogy az iszonyú jó hír, hogy már az első lombikból is elindult valami, ez nagyon-nagyon bíztató a jövőre nézve. Bár nem kért tanácsot, de ez a tapasztalatom, hátha olvassa :-)
Rengeteg pár küzd a meddőséggel, 4 év alatt megduplázódott a számuk. (A mi orvosunk tapasztalata alapján 2016 és 2020) Iszonyú fontos, hogy Cintia erről ír és ez a beszélgetés annyira jól, részletesen bemutatja, hogy milyen a folyamata. Elképesztő, amit elért Cintia ilyen nehéz gyerekkor után és hatalmas erő kell egy lombik folyamat végig viteléhez. Végtelen szerencsés 2x-es lombikos anya vagyok. Szívből kívánom, hogy Cintiáéknak is sikerüljön. Minden írás, beszélgetés erről nagy segítség azoknak, akik benne vannak. Köszi WMN
Mi az államosítás után kezdtük el, egy vidéki városba. Ott nem volt várólista. Viszont iszonyat futószalag. Mikor elkezdtük, akkor volt a 4. orvos még "friss". Ez után, egy év alatt 2 dokit vettek még fel...
4 év távlatából tudok erről beszélni, ha úgy adódik és nem azért nem beszéltem eddig, mert tabu téma, bár nyilván az ember nem ezzel nyit minden ismerősének... egyszerűen idő kell ahhoz, hogy el tudjam mondani a történetünket.
Húha...tragédia hegyek egy gyermek életében....nem csoda, hogy szervi problémái lettek! Nagyon átérzem a helyzetét és sajnálom ! 😔 Hasznos és tanulságos beszélgetés volt, három nagyon értelmes és intelligens emberrel ! Köszönöm ! (Egyébként hátrahajló méhhel és endometriózissal, amiről nem is tudtam, simán terhes lettem...többször is! Akkor még nem is igazán ismerték az endometriózist, diagnosztizálni sem tudták, nemhogy kezelni ! Az egyetlen kezelési mód a teljes "kipakolás" volt - amin át is estem 43 évesen ! A lányom "lombikos" volt 38 évesen, s mindkettőjüknél gond volt - ennek ellenére elsőre sikerült, gyönyörű, egészséges 3,5 hónapos kisfiú unokám van - szóval fel a fejjel !!! 😇 Egyébként a "lelki támogatás" egyáltalán nem jellemző - személytelen az egész sajnos ! 😥 Sok-sok erőt és kitartást kívánok !!! 😘)
69 éves vagyok. Anno én is megküzdöttem az endometriózissal. Abban az időben ( 80-as évek közepe) még nehezebben született meg a diagnózis. Nem jött a baba nálunk. Kezdődött az orvoshoz rohangálás.Az UH is nagyon gyerekcipőben járt. Peteérés stimulációként kaptam egy bizonyos gyógyszert, ami sajnos elindította a petefészkek cystás "elfajulását". Iszonyú fájdalmas volt nálam a két ciklus közötti időszak. Peteéréskor szinte elviselhetetéen fájdalmaim voltak. Nőgyógyászati, tapintásos vzsgálatkor kiderült, hogy egyik oldalon almányi, másik oldalon nagy diónyi cysta van. Meg kellett operálni, olyan nagyok voltak. Rendes, nagy vágással, nem laparoszkópiás beavatkozással távolították el a cystákat. Mkét petefészket rezekálták. A műtét kapcsán derült ki az endometriózisom. Annyira vastag réteg alakult ki a petefészkek felületén, hogy nem tudtak kiszabadulni az érett peték a tüszőkből. Ez okozta a nagy fájdalmakat is. Műtét során hámozták le ezt a réteget. A regenerálódás után 6-8 hónappal már terhes lettem természetes úton. Nagyon jó beszélgetés volt. Gratulálok Cintiának! Értesültem, hogy a 3. lombik beültetés már sikeres volt.
Szia Cinti.Hihetetlen,de az én élettörténetem is hasonló annyiban:1 éven belül a szülők elvesztése,endometriózis,van egy testvérem,a rengeteg költözés...Most szembesültem azzal, és nem is értem,hogyan éltem ezt épp ésszel túl...nyilván elfojtással.❤Köszönöm szépen
Nagyon sok mindenben tudok sorsközösséget vállalni Cintiával. 10 év egyedüllét után most úgy néz ki, hogy megtaláltam a párom és nemrég derült ki, hogy valószínűleg endometriózisom van, a gyerekkorunkban is nagyon sok közös van, és én is kontrollmániás vagyok. :(
Köszönöm a Címet, aki az én párom lenne és netán meddő Minden hitem ereje hassa át...❤Élni fog belül. Mert a tűzpróbán ketten haladtunk át.. Már most üzenem neki: Belül is ég,ami kint van.❤🔥🙏 Gloria in Excelsis Deo!🙏❤💯
Kedves Hozzászólók! Nagyon sok kedves és bátorító üzenetet kaptam a beszélgetés megjelenése után, ami elmondhatatlanul sokat jelentett. Szeretném veletek is megosztani, hogy jelenleg a 20. hétben járunk a kislányunkkal, aki a harmadik lombikunk eredményeként növekszik a hasamban, és biztos vagyok benne, hogy érzi a sok támogató energiát, amit tőletek is kapott. ❤
Szia kedves Cintia! Nagyon örülök, hogy meghallgathattam veled ezt a beszélgetést! Szinte teljesen magamra ismertem a történetedben, márint a cisztával kapcsolatban. Ugyanezen mentem keresztül. Tavaly március óta küzdöttem jobboldali petefészek cisztával. A kontrollok során senki nem tudta megállapítani, hogy mi ez a ciszta. Egyedül az ultrahangos hölgy vetette fel az endometrioma lehetőségét. Novemberben viszont emelkedett a tumormarkerem és teljesen kétségbe voltam esve, hogy rosszindulatú. Idén márciusban műtöttek meg, negyedik stádiumú endometriózis volt a diganózis. Nekem a diagnózistól számítva három hónapot kellett várnom a műtétre, azt az időszakot, amit addig átéltem, senkinek nem kívánom. Nagyon örülök, hogy megosztottad a történetedet! A babához pedig gratulálok.:)
Kedves Cintia! Most néztem meg másodszor ezt a beszélgetést és még mindig meghatódok rajta. Hatalmas gratuláció nektek, hogy sikerült! Nálunk az 5. lombik volt sikeres, amit 10 kemény év előzött meg, rengeteg bizonytalanság és dilettáns diagnózis, ami megtépázta az önbizalmamat, de nem adtuk fel. Köszönöm neked, hogy őszintén beszéltél a lombikról, mert még mindig rengeteg a tévhit és mázlim van, hogy végül eljutottam egy olyan orvoshoz, aki végre profi volt, kereste a megoldásokat és így megszülethetett a kisfiam. Sok boldogságot és jó egészséget kívánok nektek!
Köszi Cintia !❤
A hölgy személyes története is megrázó volt, és nem kérdéses, hogy a mesterséges megtermékenyítés során mind fizkailag, mind pszichésen a nő viseli a terhek abszolút többségét. Ráadásul tisztában vagyok azzal, hogy ennek a médiumnak már a neve is az, hogy WMN, mégis nagyon szívesen meghallgatnék, ha nem itt, akkor máshol egy beszélgetést arról, hogy egy férfi hogyan éli meg mindezt. mondom, kétségem sincs, hogy a nőé az összehasonlíthatatlanul nehezebb teher, de ki vigasztalja meg azt a férfit, aki napról-napra megvígasztalja a nőt? A terhek nem azonosak, de a veszteség közös.
Kiváló beszélgetés. Cintiának pedig rengeteg kitartást kívánok. Tényleg a nőnek kell a legerősebbnek lennie ebben a helyzetben, de ki kell tartania!!
A mi "egyenlegünk" 10 lombik (6 teljes stimuláció + 4 fagyasztott visszaültetés), 2 vetélés a 7. héten, nőgyógyászati műtét. DE! Ma már mindjárt 6 éves a mi kicsi csodánk, kislányunk. Az utolsó fagyasztott beültetés, amit igazából már el is engedtünk, hozta meg a sikert.
Kinek mi de nekünk az jött be "töltődésnek", hogy sikertelen próbálkozás után és a következő között elmentünk valami meleg helyre Európában. Nyaralni, Őszölni, kirándulni...
Nagyon szeretem ezt az évadot! Köszönjük, hogy ilyen nyitottan osztottál meg személyes dolgokat. Sokat tanultam belőle ❤️
Az a durva, hogy csak bele akartam nézni... Erre nem tudtam abbahagyni. Gratulálok a beszélgetéshez! Cintia előtt le a kalappal és sok sikert és egészséget kívánok neki!! ❤❤❤
Cintiának köszönet ezért az őszinteségért, szerintem nem sokan merték volna bevállalni, hogy elmesélik az életüket ilyen részletességgel, mert ez a kitárulkozás sebezhetővé teheti az embert! Óriási dolog szerintem, hogy az életéről így tudott és mert beszélni. Az élettörténete annyira lekötötte a beszélgetőtársakat (és engem is), hogy szinte el is került a fókusz a meddőségről. Nagyon érdekes volt hallgatni. Endósként (IV-es fokú és szintén Bokor dr. betege voltam) és volt lombikosként írom, hogy az iszonyú jó hír, hogy már az első lombikból is elindult valami, ez nagyon-nagyon bíztató a jövőre nézve. Bár nem kért tanácsot, de ez a tapasztalatom, hátha olvassa :-)
Fantasztikusan értelmes és szuggesztív a hölgy. Nem az én témám de nem tudtam abbahagyni a hallgatást, a legjobbakat kívánom neki!
Ugyanez
Rengeteg pár küzd a meddőséggel, 4 év alatt megduplázódott a számuk. (A mi orvosunk tapasztalata alapján 2016 és 2020) Iszonyú fontos, hogy Cintia erről ír és ez a beszélgetés annyira jól, részletesen bemutatja, hogy milyen a folyamata. Elképesztő, amit elért Cintia ilyen nehéz gyerekkor után és hatalmas erő kell egy lombik folyamat végig viteléhez. Végtelen szerencsés 2x-es lombikos anya vagyok. Szívből kívánom, hogy Cintiáéknak is sikerüljön. Minden írás, beszélgetés erről nagy segítség azoknak, akik benne vannak. Köszi WMN
Szeretem ezt az évadot. Jó témák, emberi beszélgetések.
Köszönöm ezt a beszèlgetèst!❤
Nagyon jó helyre fog születni az a kisbaba! ❤
Kedves Cintia, nagy ölelést küldök 🩷
Kitartást Cinti, sikerülni fog.
Köszönöm ezt a beszélgetést♥️
Fantasztikus beszélgetés volt. Így hogy állami lettek a klinikák mekkoràk a várólisták?
Mi az államosítás után kezdtük el, egy vidéki városba. Ott nem volt várólista. Viszont iszonyat futószalag. Mikor elkezdtük, akkor volt a 4. orvos még "friss". Ez után, egy év alatt 2 dokit vettek még fel...
4 év távlatából tudok erről beszélni, ha úgy adódik és nem azért nem beszéltem eddig, mert tabu téma, bár nyilván az ember nem ezzel nyit minden ismerősének... egyszerűen idő kell ahhoz, hogy el tudjam mondani a történetünket.
❤köszönöm❤
Húha...tragédia hegyek egy gyermek életében....nem csoda, hogy szervi problémái lettek! Nagyon átérzem a helyzetét és sajnálom ! 😔 Hasznos és tanulságos beszélgetés volt, három nagyon értelmes és intelligens emberrel ! Köszönöm ! (Egyébként hátrahajló méhhel és endometriózissal, amiről nem is tudtam, simán terhes lettem...többször is! Akkor még nem is igazán ismerték az endometriózist, diagnosztizálni sem tudták, nemhogy kezelni ! Az egyetlen kezelési mód a teljes "kipakolás" volt - amin át is estem 43 évesen ! A lányom "lombikos" volt 38 évesen, s mindkettőjüknél gond volt - ennek ellenére elsőre sikerült, gyönyörű, egészséges 3,5 hónapos kisfiú unokám van - szóval fel a fejjel !!! 😇 Egyébként a "lelki támogatás" egyáltalán nem jellemző - személytelen az egész sajnos ! 😥 Sok-sok erőt és kitartást kívánok !!! 😘)
Minden jót kîvànok, fantasztikus beszélgetés volt♥️
69 éves vagyok. Anno én is megküzdöttem az endometriózissal. Abban az időben ( 80-as évek közepe) még nehezebben született meg a diagnózis. Nem jött a baba nálunk. Kezdődött az orvoshoz rohangálás.Az UH is nagyon gyerekcipőben járt. Peteérés stimulációként kaptam egy bizonyos gyógyszert, ami sajnos elindította a petefészkek cystás "elfajulását". Iszonyú fájdalmas volt nálam a két ciklus közötti időszak. Peteéréskor szinte elviselhetetéen fájdalmaim voltak. Nőgyógyászati, tapintásos vzsgálatkor kiderült, hogy egyik oldalon almányi, másik oldalon nagy diónyi cysta van. Meg kellett operálni, olyan nagyok voltak. Rendes, nagy vágással, nem laparoszkópiás beavatkozással távolították el a cystákat. Mkét petefészket rezekálták. A műtét kapcsán derült ki az endometriózisom. Annyira vastag réteg alakult ki a petefészkek felületén, hogy nem tudtak kiszabadulni az érett peték a tüszőkből. Ez okozta a nagy fájdalmakat is. Műtét során hámozták le ezt a réteget. A regenerálódás után 6-8 hónappal már terhes lettem természetes úton.
Nagyon jó beszélgetés volt. Gratulálok Cintiának! Értesültem, hogy a 3. lombik beültetés már sikeres volt.
Szia Cinti.Hihetetlen,de az én élettörténetem is hasonló annyiban:1 éven belül a szülők elvesztése,endometriózis,van egy testvérem,a rengeteg költözés...Most szembesültem azzal, és nem is értem,hogyan éltem ezt épp ésszel túl...nyilván elfojtással.❤Köszönöm szépen
Nagyon sok mindenben tudok sorsközösséget vállalni Cintiával. 10 év egyedüllét után most úgy néz ki, hogy megtaláltam a párom és nemrég derült ki, hogy valószínűleg endometriózisom van, a gyerekkorunkban is nagyon sok közös van, és én is kontrollmániás vagyok. :(
Köszönöm a Címet,
aki az én párom lenne és netán meddő
Minden hitem ereje hassa át...❤Élni fog belül.
Mert a tűzpróbán ketten haladtunk át..
Már most üzenem neki: Belül is ég,ami kint van.❤🔥🙏
Gloria in Excelsis Deo!🙏❤💯
Haaaat nem semmi... szo szerint az ember csak hallgat es filozik...
❤️🤗
❤
Elég idemotiváló h nyáron készült.
Ezt kifejtenéd, hogy pontosan miért? Ezek a problémák sajnos nem évülnek el, csak azért, mert már novembert írunk.
@@krajnyikcintia nekem éppen tegnap volt a pete leszivasom, mar a második kör. Szóval nekem pont tökéletes időben jött ez a video. Nagyon köszönöm ❤
Csinos nő Cintia.