Hiánypótló mondatok! 😇 Én mindig mondom a vendégeimnek, hogy ne kávézzanak egyáltalán. Így is van elég baja szegényeknek a napi 9 óra üléstől meg a ritmustalan munka közbeni evéstől. Már csak önmagában, az ilyen "ártatlan" függőségek felszámolása is, fantasztikus fejlődéssel jár! (egy személyi edző voltam:)
le a kalappal, köszönöm a videót.. kb másfél éven át éhgyomorra ittam a kávét (két kiskanál török kávé), plusz utánna mentem dolgozni viszonylag stresszes munkakörbe (menedzser). A vége az lett hogy elkezdett foltokban hullani a hajam. Először lent a tarkonál egy nagy lyuk, utánna több kicsi összevissza.. Abbahagytam a kavet abszolut 3-4 hónapra és a kicsi foltok eltüntek, sajnos a nagy a tarkó felett megmaradt. Kávé éhgyomorra >>> Kortizol szint növekszik >>> foltos hajhullást tud okozni...
En most kapcsolodom bele a mentalis egeszseg honapba, csak most jutott el hozzam ennek a hire es a video megnezese utan erdekesnek es hasznosnak tunik az otlet, igy arra jutottam, hogy akkor nekem a december lesz ez a honap. A reggeli etkezeses kavefogyasztassal kapcsolatban gondolkodom egy alternativ gyakorlaton. Ha jol ertem ez abbol indul ki, hogy az emberek nagy resze a reggeli kavejat ehgyomorra issza meg, tehat a gyakorlat celja a reggeli stressz szint csokkentese az etkezes hozzaadasaval. (Andrew Huberman azt hirdeti, hogy 9-10 ora elott ne is igyunk kavet, mert az ebredes utani kortizolszint eleve magas, folosleges meg tolni rajta...) Arra gondolok, hogy szamomra lehet az lenne a megfelelo gyakorlat inkabb, hogy a reggeli kavefogyasztast hagynam el teljesen es legkorabban ebed utan innek egyet. Ezzel kapcsolatban mi a velemenye? Ezzel a modositassal is elerhetem a kivant hatast? Ezen kivul meg egy negyedik gyakorlat is felmerult bennem, hogy az ebredes utani no-social, no-mobil idot bevezetnem, lehetoleg valami olyan tevekenyseggel helyettesitve, amit kint kell vegeznem: seta pl. Tul sokat akarok? Vagy mindegy, csak tulgondolom?
@@kordazoo Nem, nem viszi fel. A koffeinnek van hatása a kortizol szintre, ami a kávéban található, de értelemszerűen a koffeinmentes kávé nem tartalmazza ezt a stimulánst.
Az evészavarok pszichológiai hátterét nem ismerem, de eszembe jutott ennek a mostani, kávézást is éríntő videó meghallgatása közben, hogy ha esetleg szorongás az alapjuk, akkor a kávéivás teljes felfüggesztése megfontolandó lehet. Persze ha más tőről fakad, az más kérdés. Van a kávénak, pontosabban a koffeinnek - ahogy Gréta is mondta a videóban - egy kortizolszint emelő hatása. Ezt két gondolattal kiegészíteném, hátha valaki nem hallott róla és az objektív eredménymérés szempontjából hasznos lehet: A kortizolnak van egy napszaki ingadozása, ami mérhető. Ugyanígy lehet mérni az ACTH-t is, amit az agyalapi mirigy termel, egyébként ez is változik a nap folyamán. Ahhoz hasonló negatív visszacsatolás van az ACTH és kortizol viszonylatában, mint ami a TSH és pajzsmirigyhormonok között. Mérni lehet a koffein lebontását végző cyp enzimek genetikailag meghatározott aktivitását is, ami természetesen nem változik a nap folyamán, hanem egy egész életen át tartó „adottság”. Tulajdonképpen van 4-5 egymást eléggé befolyásoló tényező, ami döntő lehet abban, hogy kire milyen hatással van a koffein. Ha valaki változtat a kávézási szokásain, akkor érdemes lehet ezeket megnézetni laborban a változtatás előtt, és a változtatás után. A kortizolt nézik nyálmintából is, a nap folyamán kb. 7-szer le lehet venni mintát megfelelő időközönként, és kiad egy görbét. Ugyanígy az ACTH-t is érdemes lehet megnézetni vérből, de ha valakit érdekel persze olvasson utána. A lényeg, hogy a kávé elhagyásának eredményét objektíven számszerűsítve is le lehet mérni hormonális szempontból, amit igen hasznos összevetni a közérzetben bekövetkezett változásokkal. A koffein lebontását egyébként minden olyan megevett, megivott, bevett, elszívott és még ki tudja mikre vetemednek az emberek, na de bevitt anyag befolyásolni tudja, ami a koffein lebontásáért felelős enzimre hatással van, ami lehet gátló hatás az adott enzimre nézve, de lehet serkentő hatású is. Plusz azt is érdemes megjegyezni, hogy maga a koffein is hatással van néhány enzimre, aminek azért van jelentősége, mert a kávéfogyasztás általában krónikus, és ha valaki pont olyan gyógyszert szed, amit az az enzim metabolizál amit a koffein befolyásol, akkor a gyógyszer vérszintje is változhat pusztán a rendszeres kávéfogyasztástól, illetve a kávéfogyasztás felfüggesztése is tud gyógyszerszinteket befolyásolni. Ezért érdemes mindig utánanézni, hogy ha valaki pl antibiotikumot, fájdalomcsillapítót, vagy bármilyen típusú gyógyszert szedni kezd vagy szed, hogy a hatóanyag lebontásában részt vesznek-e azok az enzimek amikre a koffein hatással tud lenni. Ezek a szakirodalmi adatbázisokban interneten is megnézhetőek, de gyógyszereknél pl az ogyei honlapján az alkalmazási előiratokban a farmakokinetika résznél szokták felsorolni a lebontásban részt vevő enzimeket. Írok egy fiktív példát a jelentőség kihangsúlyozására: Ha pl a paracetamol (pl Panadol) - ami egy igen elterjedt fájdalomcsillapító - lebontásában csak a cyp1A2 enzim venne részt (ami nem így van, tehát ez csak egy kitalált példa) és a rendszeres koffeinfogyasztás lényegesen gátló hatást fejtene ki az 1A2 enzimre (ez annyiban igaz, hogy tényleg gátolja a koffein az 1A2-t), az azért lehetne különösen veszélyes és toxikus a májra nézve, mert a paracetamolnak alapból szűk a biztonságos dózistartománya, és ha valaki pont a max dózist szedi, akkor ott már baj lehet ha épp gátlás alatt lennének a lebontó enzimek. A másik érdekes dolog, hogy a kávézás még a bélflórára is hat, mert a kortizolszint hatással van a bélben lévő baktériumokra is. A bélflóra összetétele pedig alapvetően befolyásolja a stresszt. A kávéivási szokások megváltoztatása ezért valóban markáns közérzetváltozásokat hozhat, főleg az elhagyása, vagy aki nem ivott egy ideig, az újbóli visszavezetése. Ezeket méricskélni azért érdemes és érdekes, mert az ember saját szervezetében annyi paraméter tud egyetlen anyagnak az elhagyására megváltozni vagy épp változatlan maradni, hogy sokkal könnyebben lehet döntéseket hozni tapasztalati úton annak ismeretében, hogy valaki megtudja, a kávé objektíven miket machinál a szervezetében.
Sajnálom, de nem értek egyet. A rövidtávú koplalás sok pozitívummal tud járni. Nem véletlen, hogy rengeteg diéta része a reggeli és/vagy az esti étkezés elhagyása. A stressz meg szintén fontos rövid/közép távon a jó teljesítéshez. Ugye bár "üss vagy fuss". Szóval nem a stressz meglétével van elsősorban a gond (mert stressz mindig is volt, van és lesz is), hanem azzal hogy mire használjuk. És pszichológus ként biztosan tudod, hogy csupán a stresszhez való hozzáállással nagyban meg tudjuk változtatni azt, ahogyan kezeljük a stresszes helyzeteket. Ha már a stressz kezeléséről van szó én fontosabbnak tartánám, ha a megfelelő alvásról, táplálkozásról, folyadék bevitelről, mozgásról, és nem utolsó sorban a társasági életről beszélnénk.
Sokat dolgozom evészavarral küzdőkkel, és sajnos az utóbbi években megemelkedett az ilyen problémával élők száma. Tapasztalataim szerint sokan kerültek bele a koplalásos diéták rendkívül káros világába, ahol a kiegyensúlyozott, mértékletes és rendszeres étkezés helyett az étkezések elhagyása került a középpontba. Anorexia esetén az étkezések kihagyása gyakran további étkezések elhagyásához vezetett, míg falásrohamok és túlevések esetén jellemzően a rövid koplalási időszakok után jelentkeztek a tünetek. Emiatt pszichológusként nem tudom osztani azt az álláspontot, hogy a rövid távú koplalás feltétlenül pozitív hatású lenne. Tudomásom szerint ma már egyre több dietetikus - különösen azok, akik evészavarokkal is foglalkoznak - igyekszik olyan étrendet összeállítani, ami koplalásmentes, helyette kiegyensúlyozott, változatos, tápanyagdús étrendet javasolnak, ami ezek mellett támogatja az egyén számára ideális testsúly elérését vagy fenntartását. A videóban a kávéban található koffein kortizolszintre gyakorolt hatásáról beszéltem. Kifejtettem, hogy éhgyomorra fogyasztva a koffein jobban megemeli a stresszhormonnak is nevezett kortizolt, mint a nap későbbi szakaszában. Ez azt eredményezi, hogy a napot eleve magasabb kortizolszinttel kezdjük, és amikor valódi stresszfaktorral találkozunk, ami szintén megemeli a kortizolszintet, akkor erőteljesebb stresszt és szorongást élhetünk át, mint egyébként. Ez pedig nem szolgálja azt, hogy hatékonyan tudjunk megküzdeni az adott stresszfaktorral. A Mentális Egészséghónaphoz kapcsolódó második videónak javaslom a megnézését, amiben stressz- és szorongásoldó gyakorlatokat mutatok be. Ebben a videóban csak az állandó gyakorlatok, de nem a Mentális Egészséghónap teljes gyakorlatsorozata található.
@@vargagretapszichologus értem. Csak az átlag ember nem kűzd anorexiával, és nem mindenki fogyaszt (rendszeresen) kávét. Szívesebben hallottam volna kevésbé helyzet specifikus megoldásokat. Köszönöm a válaszodat és mindenképp megnézem a további videókat is!
Hiánypótló mondatok! 😇 Én mindig mondom a vendégeimnek, hogy ne kávézzanak egyáltalán. Így is van elég baja szegényeknek a napi 9 óra üléstől meg a ritmustalan munka közbeni evéstől. Már csak önmagában, az ilyen "ártatlan" függőségek felszámolása is, fantasztikus fejlődéssel jár! (egy személyi edző voltam:)
le a kalappal, köszönöm a videót.. kb másfél éven át éhgyomorra ittam a kávét (két kiskanál török kávé), plusz utánna mentem dolgozni viszonylag stresszes munkakörbe (menedzser). A vége az lett hogy elkezdett foltokban hullani a hajam. Először lent a tarkonál egy nagy lyuk, utánna több kicsi összevissza.. Abbahagytam a kavet abszolut 3-4 hónapra és a kicsi foltok eltüntek, sajnos a nagy a tarkó felett megmaradt. Kávé éhgyomorra >>> Kortizol szint növekszik >>> foltos hajhullást tud okozni...
Köszönöm!!
Ha nekem ilyen pszichológusom lenne, rögtön kigyógyulnék! 😊
🙏🙏🙏
En most kapcsolodom bele a mentalis egeszseg honapba, csak most jutott el hozzam ennek a hire es a video megnezese utan erdekesnek es hasznosnak tunik az otlet, igy arra jutottam, hogy akkor nekem a december lesz ez a honap.
A reggeli etkezeses kavefogyasztassal kapcsolatban gondolkodom egy alternativ gyakorlaton.
Ha jol ertem ez abbol indul ki, hogy az emberek nagy resze a reggeli kavejat ehgyomorra issza meg, tehat a gyakorlat celja a reggeli stressz szint csokkentese az etkezes hozzaadasaval.
(Andrew Huberman azt hirdeti, hogy 9-10 ora elott ne is igyunk kavet, mert az ebredes utani kortizolszint eleve magas, folosleges meg tolni rajta...)
Arra gondolok, hogy szamomra lehet az lenne a megfelelo gyakorlat inkabb, hogy a reggeli kavefogyasztast hagynam el teljesen es legkorabban ebed utan innek egyet.
Ezzel kapcsolatban mi a velemenye? Ezzel a modositassal is elerhetem a kivant hatast?
Ezen kivul meg egy negyedik gyakorlat is felmerult bennem, hogy az ebredes utani no-social, no-mobil idot bevezetnem, lehetoleg valami olyan tevekenyseggel helyettesitve, amit kint kell vegeznem: seta pl. Tul sokat akarok? Vagy mindegy, csak tulgondolom?
Nagyon jó ötlet mind! :) Sok örömöt a decemberi Mentális Egészség Hónaphoz!
Kedves Gréta! Koffeinmentes kávé is felviszi a kortizol szintet?
@@kordazoo Nem, nem viszi fel. A koffeinnek van hatása a kortizol szintre, ami a kávéban található, de értelemszerűen a koffeinmentes kávé nem tartalmazza ezt a stimulánst.
@@vargagretapszichologus Juhuu, kiskapu, köszönöm :)
Az evészavarok pszichológiai hátterét nem ismerem, de eszembe jutott ennek a mostani, kávézást is éríntő videó meghallgatása közben, hogy ha esetleg szorongás az alapjuk, akkor a kávéivás teljes felfüggesztése megfontolandó lehet. Persze ha más tőről fakad, az más kérdés. Van a kávénak, pontosabban a koffeinnek - ahogy Gréta is mondta a videóban - egy kortizolszint emelő hatása. Ezt két gondolattal kiegészíteném, hátha valaki nem hallott róla és az objektív eredménymérés szempontjából hasznos lehet:
A kortizolnak van egy napszaki ingadozása, ami mérhető. Ugyanígy lehet mérni az ACTH-t is, amit az agyalapi mirigy termel, egyébként ez is változik a nap folyamán. Ahhoz hasonló negatív visszacsatolás van az ACTH és kortizol viszonylatában, mint ami a TSH és pajzsmirigyhormonok között. Mérni lehet a koffein lebontását végző cyp enzimek genetikailag meghatározott aktivitását is, ami természetesen nem változik a nap folyamán, hanem egy egész életen át tartó „adottság”. Tulajdonképpen van 4-5 egymást eléggé befolyásoló tényező, ami döntő lehet abban, hogy kire milyen hatással van a koffein. Ha valaki változtat a kávézási szokásain, akkor érdemes lehet ezeket megnézetni laborban a változtatás előtt, és a változtatás után. A kortizolt nézik nyálmintából is, a nap folyamán kb. 7-szer le lehet venni mintát megfelelő időközönként, és kiad egy görbét. Ugyanígy az ACTH-t is érdemes lehet megnézetni vérből, de ha valakit érdekel persze olvasson utána. A lényeg, hogy a kávé elhagyásának eredményét objektíven számszerűsítve is le lehet mérni hormonális szempontból, amit igen hasznos összevetni a közérzetben bekövetkezett változásokkal. A koffein lebontását egyébként minden olyan megevett, megivott, bevett, elszívott és még ki tudja mikre vetemednek az emberek, na de bevitt anyag befolyásolni tudja, ami a koffein lebontásáért felelős enzimre hatással van, ami lehet gátló hatás az adott enzimre nézve, de lehet serkentő hatású is. Plusz azt is érdemes megjegyezni, hogy maga a koffein is hatással van néhány enzimre, aminek azért van jelentősége, mert a kávéfogyasztás általában krónikus, és ha valaki pont olyan gyógyszert szed, amit az az enzim metabolizál amit a koffein befolyásol, akkor a gyógyszer vérszintje is változhat pusztán a rendszeres kávéfogyasztástól, illetve a kávéfogyasztás felfüggesztése is tud gyógyszerszinteket befolyásolni. Ezért érdemes mindig utánanézni, hogy ha valaki pl antibiotikumot, fájdalomcsillapítót, vagy bármilyen típusú gyógyszert szedni kezd vagy szed, hogy a hatóanyag lebontásában részt vesznek-e azok az enzimek amikre a koffein hatással tud lenni. Ezek a szakirodalmi adatbázisokban interneten is megnézhetőek, de gyógyszereknél pl az ogyei honlapján az alkalmazási előiratokban a farmakokinetika résznél szokták felsorolni a lebontásban részt vevő enzimeket. Írok egy fiktív példát a jelentőség kihangsúlyozására: Ha pl a paracetamol (pl Panadol) - ami egy igen elterjedt fájdalomcsillapító - lebontásában csak a cyp1A2 enzim venne részt (ami nem így van, tehát ez csak egy kitalált példa) és a rendszeres koffeinfogyasztás lényegesen gátló hatást fejtene ki az 1A2 enzimre (ez annyiban igaz, hogy tényleg gátolja a koffein az 1A2-t), az azért lehetne különösen veszélyes és toxikus a májra nézve, mert a paracetamolnak alapból szűk a biztonságos dózistartománya, és ha valaki pont a max dózist szedi, akkor ott már baj lehet ha épp gátlás alatt lennének a lebontó enzimek.
A másik érdekes dolog, hogy a kávézás még a bélflórára is hat, mert a kortizolszint hatással van a bélben lévő baktériumokra is. A bélflóra összetétele pedig alapvetően befolyásolja a stresszt. A kávéivási szokások megváltoztatása ezért valóban markáns közérzetváltozásokat hozhat, főleg az elhagyása, vagy aki nem ivott egy ideig, az újbóli visszavezetése. Ezeket méricskélni azért érdemes és érdekes, mert az ember saját szervezetében annyi paraméter tud egyetlen anyagnak az elhagyására megváltozni vagy épp változatlan maradni, hogy sokkal könnyebben lehet döntéseket hozni tapasztalati úton annak ismeretében, hogy valaki megtudja, a kávé objektíven miket machinál a szervezetében.
Megkésve, de feledve nem. Itt vagyok, csinálom. 😊
Sajnálom, de nem értek egyet. A rövidtávú koplalás sok pozitívummal tud járni. Nem véletlen, hogy rengeteg diéta része a reggeli és/vagy az esti étkezés elhagyása.
A stressz meg szintén fontos rövid/közép távon a jó teljesítéshez. Ugye bár "üss vagy fuss". Szóval nem a stressz meglétével van elsősorban a gond (mert stressz mindig is volt, van és lesz is), hanem azzal hogy mire használjuk. És pszichológus ként biztosan tudod, hogy csupán a stresszhez való hozzáállással nagyban meg tudjuk változtatni azt, ahogyan kezeljük a stresszes helyzeteket.
Ha már a stressz kezeléséről van szó én fontosabbnak tartánám, ha a megfelelő alvásról, táplálkozásról, folyadék bevitelről, mozgásról, és nem utolsó sorban a társasági életről beszélnénk.
Sokat dolgozom evészavarral küzdőkkel, és sajnos az utóbbi években megemelkedett az ilyen problémával élők száma. Tapasztalataim szerint sokan kerültek bele a koplalásos diéták rendkívül káros világába, ahol a kiegyensúlyozott, mértékletes és rendszeres étkezés helyett az étkezések elhagyása került a középpontba. Anorexia esetén az étkezések kihagyása gyakran további étkezések elhagyásához vezetett, míg falásrohamok és túlevések esetén jellemzően a rövid koplalási időszakok után jelentkeztek a tünetek. Emiatt pszichológusként nem tudom osztani azt az álláspontot, hogy a rövid távú koplalás feltétlenül pozitív hatású lenne. Tudomásom szerint ma már egyre több dietetikus - különösen azok, akik evészavarokkal is foglalkoznak - igyekszik olyan étrendet összeállítani, ami koplalásmentes, helyette kiegyensúlyozott, változatos, tápanyagdús étrendet javasolnak, ami ezek mellett támogatja az egyén számára ideális testsúly elérését vagy fenntartását.
A videóban a kávéban található koffein kortizolszintre gyakorolt hatásáról beszéltem. Kifejtettem, hogy éhgyomorra fogyasztva a koffein jobban megemeli a stresszhormonnak is nevezett kortizolt, mint a nap későbbi szakaszában. Ez azt eredményezi, hogy a napot eleve magasabb kortizolszinttel kezdjük, és amikor valódi stresszfaktorral találkozunk, ami szintén megemeli a kortizolszintet, akkor erőteljesebb stresszt és szorongást élhetünk át, mint egyébként. Ez pedig nem szolgálja azt, hogy hatékonyan tudjunk megküzdeni az adott stresszfaktorral. A Mentális Egészséghónaphoz kapcsolódó második videónak javaslom a megnézését, amiben stressz- és szorongásoldó gyakorlatokat mutatok be. Ebben a videóban csak az állandó gyakorlatok, de nem a Mentális Egészséghónap teljes gyakorlatsorozata található.
@@vargagretapszichologus értem. Csak az átlag ember nem kűzd anorexiával, és nem mindenki fogyaszt (rendszeresen) kávét. Szívesebben hallottam volna kevésbé helyzet specifikus megoldásokat.
Köszönöm a válaszodat és mindenképp megnézem a további videókat is!
@@vargagretapszichologus
ÚRISTEN de gyönyörű nő...😃
Hát igen! 😮
Röffröff