Wow én 13-14 évesen kezdtem, de már 1 éve követem kb a csatornát :D Lenne kedved beszélgetni elektronikával kapcsolatban? Nagyon nincs semmilyen ismerősöm, kb velem egykorúval meg méginkább 🤭(17 vagyok)
@@kooan112 szia lehet ciki de én mivel nem volt senki akitől tanuljak csak angol nyelven tanultam elektronikát😬és igazából nem tudom miről lehetne beszélgetni ezzel kapcsolatban😅de az tisztelendő hogy "gyerekek" is vannak akiket érdekel a téma. Én majd később szeretnék electrotechnikusnak tanulni szóval nem árt ha ilyen jellegű oktató,mindenféle videókat nézegetek.
@@maffiagaming1378 énis angolul tudtam meg mindent, de 11.es vagyok most elektronika szakon, így magyarul is tanuljuk a dolgokat, és így jól össze fog állni minden a fejedben :D sok értelmetlen hülyeséget fogsz tanulni, mivel az alapok alapjaitól kezdjük, meg olyan számítások amikre ritkán lesz szükség, de megtanultuk oké 👍 Sok sikert a jövőben, jó suliba juss be jó tanárokkal, mert rengeteget számít😁
Üdv! Mit gondolsz egy skj215 és egy reloop dominance 702 mk2 végfok milyen párosítás? Volt már esetlegdolgod reloop erősítőkkel, vagy milyen más erősítőt javasolnál amivel normálisan ki lehetne őket hajtani? Előre is köszönöm a választ!
Akkor megnézted. :) Amúgy én azért kezdtem kapcsoló üzeművel építeni végfokokat mert akkoriban túl drága volt egy olyan trafó ami megfelelő ampert tudott volna az erősítő kihajtására. Sokkal kisebb könnyebben elkészíthető a kapcsolóüzemű trafója és arányaiban nagyobb teljesítmény vehető ki belőle a méreteihez képest. Tudtam vele lapos rackszéles erősítőket csinálni. Hagyományos trafós tápnál nem volt lehetséges. Mondjuk még szóba jöhetett volna a toroid amiket nagyon szerettem de rohadt drága volt. igaz eleinte kapcsolóüzeműt sokkal bonyolultabbnak tűnt. Ahogy egyre többfélét csináltam egyre könnyebb volt. Amiket csináltam és nyomon tudom követni mind a mai napig működik semmi baj nincs vele. Amit a videóban látsz az még a mai napig működik. Még mindig nincs bedobozolva és elég gyakran használom mert az alatta látható gyári sony most jelenleg rossz. (Már rég óta valamelyik vékfok tranyó miatt. Nincs időm foglalkozni vele) Kapcsoló üzeműnél lényeges legyen előtte- utánna zavarszűrő. (nem úgy mint a kínai LED reflektor előtt ahol azt mondja a rádió, hogy sssssSSSSSS mikor be van kapcsolva.) Amúgy szerintem mindegy, hogy kapcsoló vagy trafós használat szempontjából. A nagy cégek azért csinálnak trafósat mert az tradíció egyszerűbb legyártani. Erősítőnek az a fontos minél inkább stabilabb tápja legyen és ne üssön ki maxba teljes kivezérlésnél. Legyen elég tartalék. A számítógépeknél szinte csak kapcsolóüzemű tápokat használnak, pedig ott a az elektronika sokkal érzékenyebb arra, hogy stabil egyenfeszt kapjon mindenféle zavar nélkül. igaz ott sokkal kissebb a feszültség, de mekkora áramok vannak. 3,3volt stabilnak kell lenni. Elégsok megugró áram csúcs is van.
Szia az elhangzottakal maximálisan egyett értek! De. A hifi-nél szódával elmegy. Az audiofile-nél már blaszfémia a kapcsoló üzemű táp! Az igazi High-end meg csak akku. Jó munkát,jók és informativak a videók!
Szuper csatornád van! Az érdekelne hogy a Feszültség emeléssel milyen hatással van a hangra? Nem úgy viselkedik mint egy Expander, vagy épp Compressor..? Mert az minőségromlást is jelenthet... Studió technikában a probléma az hogy a kapcsoló üzeműből nehezebb rendes minőséget faragni. A lineár tápokat nem kell agyonszűrni az is előny, emiatt jpbban leköveti a tápváltozásokat a rendszer, amikor apró változásokat a hangban kell lekövetni.. Nagy teljesítménynél előnyös, a nagy membránok mozgatásához. Viszont sz@rból várat készíteni nem könnyű, ráadásul minden kondi egy plusz alkatrész ami rugalmatlanabbá teszi a visszakapcsoló rendszerét a tápnak, ami reagál a földben visszajövő impulzusokra.Még a regulátorok is csinálnak ilyesmit ha jól vannak megtervezve. Aztán, Ha egyáltalán normális kondi kerül e bele. Általában nem megfelelő minőség kerül bele. És már azt third partyba tervezik, pl nem a hangszer készítői. Tehát nem diszkrét, hanem utólagos a design kontroll. Aztán az is érthető hogy a szűrés egy telezajozott 100khz-ben nem lehet 100%os, mert olyan a valóságban nincs, a szűrés a Low PAss szűrés képe alapján ismert és decibelben látható ha mérjük. Digitális rendszerekben eleve fontos a tiszta magas freki táp, mert az magas frekin dolgoz meg zajozza a rendszert.
Elvileg semmilyen hatással! Egy emitterkövetős végnek nagyon mindegy, hogy mennyiből ereszti rá a hangszóróra, amennyit kell. Ha elfogy torzít, ha van még, tovább emelhető a hangerő. Pontosan úgy, mint egy áteresztő tranzisztoros lineáris tápnál, a tápfeszültség beesést kikompenzálja, ez a stabilizátor ic-k működési elve is.
Üdv! Egy kapcsolóüzemű táp építős video? Szerintem lenne rá igény és sokaknak segítene. Én mondjuk trafó párti vagyok, de ezzel se rossz ha tisztában van az ember, hogy pontosan hol világít a mit kapcsol az izé :D.
Szerbusz Pityu.Minden videód követem .Én analog mániás vagyok.Szeretnék egy tanácsot kérni tőled hogy mi lenne a teendőm.Van egy YAMAHA KX-25O MÉG JAPÁN DECKEM.Most a kérdésem az lenne hogy be teszek egy kazettát akár lejátszáshoz akár felvételhez,kb 30 perc után elkezd fémes hangot adni.Olyat mint ha fém tárgyat köszörülnék.A meghajtó motort egy picit megpöcköltem akkor abba hagyta de két másodperc múlva újra kezdte.Szerinted mi lehet a baj?
Így működnek az autóerősítők is! Lesz róla videó, de olvasnivalóm már van róla! :www.hobbielektronika.hu/cikkek/autos_erosito_mit_is_rejt_a_hutoborda_szornyeteg.html
Szia Pityu ! Van egy Pioneer X-MH70 rádióerősítőm, mely egy villámcsapás következménye során kipurcant. Kérdésem az lenne, hogy érdemes-e még költeni rá? Válaszodat előre is köszönöm. Tisztelettel.: Gábor
Egy kis hibára azért reflektálnék kb 4 perc környékén. A rezonáns tápegységeknél az áram színuszos, és nem a kimenőfeszültség. A kimenőfeszültség úgyanúgy négyszög! Viszont a szinuszos áram miatt van viszonylag jó hatásfoka és kicsi zavarkibocsájtása. Ráadásul a kimenődiódán is kb nagyobb áramoknál ugyanúgy 0,6-0,7 vagy akár mégtöbb feszülség esik. Ha megnézel pl. egy mbr20200 adatlapot, akkor látszik, hogy 10A esetén már 0,8V esik rajta. A nagy puffer valójában nem szükséges a kimenőfeszülség simításához, viszont a bemenetnél igen, mert ha ott beesik, akkor ugye a kimeneten is beesik. Amúgy egy jó rezonáns táp sokkal kisebb zajú lehet mint egy analóg toroidos. A sok10 vagy akár 100kHz-et meg egész jól le lehet árnyékolni.
Szia! Sosem ellenőriztem, a HE-n olvastam valamikor régen. A shottky-kal 0,1-0,2V-ot is lehet ejteni, pl. Graetz hídban használva 45V-os shottky diódákkal 90V-ig lehet egyenirányítani! (tudom határérték, akkor 80%-át). Síma szilícium gyors diódákkal valóban ugyanannyit, mint 50Hz-en használatos társaikkal.
Tsa 4 1300 asok is jók. És van bennük power. Ebben is! toppra okés.. Nem rosszak ezek a T Amp cuccok.. De nem valók szubra a 4-700 asok.. Egy tsa 2000 már más... De én maradok analóg párti! Crownom is volt kapcsi táppal lejött a teljesítmény de nem volt jó szubra!
@@mouse098 Épp ezért a tsa ból a 2000 sorozat! Amúgy az is robbanik, csak szólok. Általában a tápjuk adja meg magát vagy így, vagy úgy! Olcsó kapcsolóüzemű tápos erősítő nincs. PKN XD széria, vagy a Xe széria, vagy Powersoft, Labgruppen LA ezek a jók. De ez már nem a gyerekjáték otthon a szobában "citera"...
@@t-beat588 Nem ez folyamatos műterheléses átlagmérés, 1 khz en, 100 hz en, és 50 hz en szoktam mérni... Zeneiben csúcsokban 250-300w környéke.. 8 ohm természetesen 1 csatornára.. Több csatornát terhelve is lehetne mérést csinálni, mert bizony akkor nagyobb lenne már a tápesés is stb.. Én saccra ha 8 ohmon koppon megy 4 csatornán 200w jó ha megvan zeneiben is!
@@zotyadjszia , nem tudom mit mértél , hozzám hoztak egyet javításra s miután a tápját rendbe raktam szinte az összes gyári adatot tudta , annyi hogy 8 ohm on nem tudta a 490w át mind a 4 csatornán hanem csak 400w ot de minden csatorna terhelve , nagyon tápfüggő erősítő , én maradok a trafósoknál
De fordítva problémás a dolog. A kapcsolóüzemű pont a magas frekvencia miatt nem probléma az analóg erősítőnél, mert egyrészt nem hallani, másrészt nyilván szűrik, hogy feleslegesen ne erősítse amit nem hallunk, de a digitális dolgoknál, az erősítőknél is sima trafós tápot ajánlanak mindenhol, pont a magas frekvencia miatt. De tényleg mindenhol azt javasolják, hogy digitális eszközökhöz ne kapcsolóüzemű tápot használjanak, mert zavarhatja, és a PWM erősítőket is. Persze ettől még azt látni, hogy mindenbe használnak mindent, de nem tudom, talán ebben a videóban ua-cam.com/video/vVcQvWZP9U8/v-deo.html láttam egy részt, amiben erről beszéltek, de olvasni se olvastam mást sehol. Pedig tényleg érdekes, mert ugye mobil, meg a PC is el van vele, de mégis mindenhol ellenzik a kapcsolóüzemű tápot a kapcsolóüzemű dolgok táplálására. Ja, hozzáteszem akkor a tapasztalataim. Van egy ilyen, vagy ehhez hasonló www.aliexpress.com/item/1005002200039154.html?spm=a2g0o.productlist.0.0.b06b562e1F36eq&algo_pvid=dc70cb7a-d6fa-4fb5-8a8d-3bbbf6e32aaa&algo_exp_id=dc70cb7a-d6fa-4fb5-8a8d-3bbbf6e32aaa-15&pdp_ext_f=%7B%22sku_id%22%3A%2212000025795125175%22%7D&pdp_pi=-1%3B3377.31%3B-1%3B-1%40salePrice%3BHUF%3Bsearch-mainSearch D-osztályú szimmetrikus bemenetű erősítő modulom. Ezt én mobil töltőkkel használtam, és minddel zúgott, egyikkel csak halkan. Mobilt erősítettem vele. Hozzáteszem, hogy az is számított, hogy a mobil is tápról megy-e, mert ha igen, akkor az is tett rá zúgást. De mikor a PC-re kötöttem a jack-el, egyszerűen csak zúgás volt. Pedig a PC táp is fém dobozban van. Persze a kapcsolóüzemű tápokat ettől függetlenül nem ezért nem szokták ajánlani, hanem azt mondják torzíthatja a kimenetet. Ezt én nem tudom, hogy az én erősítőmet valahogy lehetne-e használni PC-vel. Ezek szerint annyit sugároz a táp és/vagy gép, hogy felveszi a kábel, vagy a lap, vagy bármi.
Kapcsolóüzemű dolgok valóban zavarhatják egymást, én csak a végfok-táp kombó esetén hiszek a kapcsolóüzemű - kapcsolóüzemű összeállításban. A kék koffererősítőmben rezonáns ellenütemű szabadon futó van, iraudamp7-el, egy nesznyi zaja sincs, és nem gerjed! A fekete koffererősítőmben mehet üzem közben a "laptoptáp", a "D" TDA-t ugyancsak nem zavarja, síri csend van, ha letekerem a hangerőt! A nagy toroid, sok kondi, "D" class ampot tartom értelmetlennek, amit az egyiken nyerünk, a másikon elveszítjük!
Analóg erősítőnél is stabil zavarmentes tápra van szükség. PWM erősítőnél azért bonyolultabb a kapcsoló üzemű mert az is nagyfrekin rezeg és a kapcsoló táp is nagyfrekin rezeg. Két rezgés frekvenciája, és ha a tápban van némi bizonytalanság, (szóval hosszú) de megoldható az is. Az viszont igaz hogy úgy álltalában az elektronikában vannak vallások, hitek tézisek, stb. Ez főleg igaz a hangtechnikára. Az megint más kérdés mi hogyan működik, és amit hallunk vagy hallani vélünk valóban létezik, vagy csak hiszünk benne, hogy létezik. Ez már szinte feng shui.
@@roguesquadron909 De abban mi a hit, hogy a kapcsolóüzemű táp az analógot nem, de a digitálisat zavarhatja? Ha meg ez nem hit, akkor ebből nem következhet az, hogy a kapcsolóüzemű táp D-osztályú erősítőhöz illik inkább, hanem az következik, hogy az analóghoz illik inkább, és esetleg akár megoldható, hogy D-osztályút se zavarjon nagyon.
@@gyulamolnar8971 Én ezt a videóval kapcsolatban is mondtam amit ajánlottál. De az is egy hit hogy mihez jó meg mihez nem. Egy jó kapcsoló üzemű tápból nem jöhet ki zavar se jobbra se balra. Amiből ki jön az egy zavaróállomás bár kapcsoló üzeműnek indulhatott valójában. Egyébként a trafósból is kijöhet zavar csak az általában Hmmmmmmm 50hz a kapcsoló üzemű az meg Ssssssssssssssok KHz. Ami rosszul csinálunk meg az rossz.
@@roguesquadron909 De nem hit kérdése, hogy mi jöhet ki belőle. Nem hit kérdése, hogy mi zavarhat mit. Ha már az egyiknek esélyesebb zavarnia az egyiket, mint a másikat, akkor nem lehet az számára jobb, mint amelyiknek nincs, vagy kisebb esélye van zavarni. Ez sem hit kérdése. Én az én zúgásos dolgomat külön kiemeltem, hogy nem azért írtam, mert ez szokott a probléma lenni, a hifim is D-osztályú, és a DVD lejátszóm is, mégsem volt ilyen probléma, azt azért írtam, hogy hátha tudja valaki, hogy mitől van. Egyébként hasonló volt a helyzet mikor egyszer kivittem a kocsmába, és telefonról akartam megszólaltatni, bár akkor szólt, csak nagy volt a zaj. Ott viszont nem volt PC, csak hűtők, meg lámpák. Az is inkább fénycső, és nem hiszem, hogy elektronikus gyújtású, és talán nem is égtek. Visszatérve a témára, hasonlítsuk össze a párosításokat! 50Hz táp, A erősítővel. Az 50Hz-et nem könnyű kiszűrni, és nagyobb alkatrészek kellenek hozzá. Ezen túl, vegyük figyelembe, az A-súlyozást, és hogy általában nagyon sokan szeretik a mélyet! Szóval a tápon csillapítani kell, a jelben pedig erősíteni. És ugye főleg pont ezért a mély terheli legjobban a tápot, ez az amihez sokszor gyenge, mert ezt jobban kell erősítenie, hogy jó hangja legyen. Ez lehet zavaros volt, de a lényege annyi, hogy a kimeneten attól függ a brumm, hogy a táp után mennyre csillapítják, ebből valamennyi rajta lesz a jelen, és azt még megint megszűrik valahogy, igazából a bemenetből le is szokták vágni ugye valamilyen meredekséggel ezt a frekvenciát és így oldják meg. És az eddigi része az 50 Hz-nek mindkét erősítőre érvényes. Akkor ebből összegezhetjük, hogy az 50Hz-es trafó egyforma hatású mindkét erősítőre. Legalábbis brumm tekintetében. Felvetődhet mondjuk, hogy az 50 Hz-es színuszos táp egyenirányítva, melyik terhelést tudja jobban kiszolgálni természetesen ugyanakkora terhelés esetén. Az AM-et, vagy a PWM-et? Akkor vegyük az ultrahangos tápokat! Ezt nem azért szűrik, mert zúg, hanem, hogy ne erősítse amit nem kell. Ennél ez a rész az, ami azonos mindkét erősítőnél. Viszont bezavarhat a vezérlésnek, és a PWM-nek is. Nézzük máshogy! Tegyük fel, hogy bezavar mindkettőbe! Akkor mi történik a 2 esetben! A-osztályú erősítőnél, a színusz hullámokban mit okoz az UH-os zavar, és a PWM-ben mit okoz, aminél az összes hangfrekvencia az UH sávban kódolódik? És felmerül itt is, hogy melyik erősítő terhelését tudja jobban kielégíteni? Ezeket be lehetne tenni egy táblázatba, és szerintem kiderülne mihez mi jobb.
Mondjuk az analóg erösítöben sem kellene elfogynia a tápnak csúcsterhelésnél...ha jó a damping factor. Az a baj mivel próbálnak a tápon spórolni mivel az a legdrágább ezért szeretik alulméretezni a tápot meg a puffer kondikat is azért fogy el a táp amikor csúcsra van járatva...de normális esetben nem kellene elfogynia. Ha jól van méretezve a trafó meg van bőven puffer kondi akkor azért nem annyira fogy el a delej még akkor sem ha bele szalad néha valami csúcs terhelésbe. (Még annyi hogy amúgy is hülye az aki csúcson hajt egy erösítöt) na de tudjuk hogy sok a hülye a világban. Jók a videók nagy penge vagy a témában..én csak lelkes amatör vagyok. Bár épitettem már én is sok erősítőt
Boldog, és tranzisztorban gazdag új évet mindenkinek!
EcoPityu! Köszönöm a feltöltéseket,nagyon tanulsàgos szàmomra mindegyik.Nagyon jok.
További sok sikert, és boldog új évet!
Köszönöm a videókat, így tovább! Boldog új évet kívánok!
Boldog Új Évet nekem nagyon tetszenek a videóid :)
Boldog ujj Evet kivanok!!
Köszönöm mindent!B.U.É.K. !
Nagyon jó videó :) ;) És Eredményekben,Egészségben Gazdag Boldog Új Évet Nektek is.
Köszi.
Boldog újévet Pityu :)
Jó videó!
14 éves vagyok,kb 7 éve elektronikákkal foglalkozok(komolyabban nem) és most hogy rá találtam erre a csatornára nagyon sok újdonságot tanulok!:)
Wow én 13-14 évesen kezdtem, de már 1 éve követem kb a csatornát :D
Lenne kedved beszélgetni elektronikával kapcsolatban? Nagyon nincs semmilyen ismerősöm, kb velem egykorúval meg méginkább 🤭(17 vagyok)
@@kooan112 szia lehet ciki de én mivel nem volt senki akitől tanuljak csak angol nyelven tanultam elektronikát😬és igazából nem tudom miről lehetne beszélgetni ezzel kapcsolatban😅de az tisztelendő hogy "gyerekek" is vannak akiket érdekel a téma. Én majd később szeretnék electrotechnikusnak tanulni szóval nem árt ha ilyen jellegű oktató,mindenféle videókat nézegetek.
@@maffiagaming1378 énis angolul tudtam meg mindent, de 11.es vagyok most elektronika szakon, így magyarul is tanuljuk a dolgokat, és így jól össze fog állni minden a fejedben :D sok értelmetlen hülyeséget fogsz tanulni, mivel az alapok alapjaitól kezdjük, meg olyan számítások amikre ritkán lesz szükség, de megtanultuk oké 👍
Sok sikert a jövőben, jó suliba juss be jó tanárokkal, mert rengeteget számít😁
Örömmel tölt el, hogy ilyen fiatal nézőközönségem is van, ti vagytok a jövő reménysége!
Üdv! Mit gondolsz egy skj215 és egy reloop dominance 702 mk2 végfok milyen párosítás? Volt már esetlegdolgod reloop erősítőkkel, vagy milyen más erősítőt javasolnál amivel normálisan ki lehetne őket hajtani? Előre is köszönöm a választ!
Akkor megnézted. :) Amúgy én azért kezdtem kapcsoló üzeművel építeni végfokokat mert akkoriban túl drága volt egy olyan trafó ami megfelelő ampert tudott volna az erősítő kihajtására. Sokkal kisebb könnyebben elkészíthető a kapcsolóüzemű trafója és arányaiban nagyobb teljesítmény vehető ki belőle a méreteihez képest. Tudtam vele lapos rackszéles erősítőket csinálni. Hagyományos trafós tápnál nem volt lehetséges. Mondjuk még szóba jöhetett volna a toroid amiket nagyon szerettem de rohadt drága volt. igaz eleinte kapcsolóüzeműt sokkal bonyolultabbnak tűnt. Ahogy egyre többfélét csináltam egyre könnyebb volt. Amiket csináltam és nyomon tudom követni mind a mai napig működik semmi baj nincs vele. Amit a videóban látsz az még a mai napig működik. Még mindig nincs bedobozolva és elég gyakran használom mert az alatta látható gyári sony most jelenleg rossz. (Már rég óta valamelyik vékfok tranyó miatt. Nincs időm foglalkozni vele) Kapcsoló üzeműnél lényeges legyen előtte- utánna zavarszűrő. (nem úgy mint a kínai LED reflektor előtt ahol azt mondja a rádió, hogy sssssSSSSSS mikor be van kapcsolva.) Amúgy szerintem mindegy, hogy kapcsoló vagy trafós használat szempontjából. A nagy cégek azért csinálnak trafósat mert az tradíció egyszerűbb legyártani. Erősítőnek az a fontos minél inkább stabilabb tápja legyen és ne üssön ki maxba teljes kivezérlésnél. Legyen elég tartalék. A számítógépeknél szinte csak kapcsolóüzemű tápokat használnak, pedig ott a az elektronika sokkal érzékenyebb arra, hogy stabil egyenfeszt kapjon mindenféle zavar nélkül. igaz ott sokkal kissebb a feszültség, de mekkora áramok vannak. 3,3volt stabilnak kell lenni. Elégsok megugró áram csúcs is van.
Írtam rád messengeren! (amúgy)
Szia az elhangzottakal maximálisan egyett értek! De. A hifi-nél szódával elmegy. Az audiofile-nél már blaszfémia a kapcsoló üzemű táp! Az igazi High-end meg csak akku. Jó munkát,jók és informativak a videók!
B.U.É.K. mindenkinek.:))
Nekem is volt egy Sony TA-F60 típusú erősítő! Az is kb 40éves, és abban is kapcsoló üzemű tápegység volt! Sajnos el is romlott!
Helló. Szuper videó lett ez is!!! Egy videót nem tervezel mostanában a kapcsoló üzemű tápok működéséről, vagy javításáról? Válaszodat köszönöm szépen.
Az elektronika konyhanyelven majd folytatódik, abban lesz egy külön kapcsitápos rész! (hideg, fázós téli estéken...)
Szuper csatornád van! Az érdekelne hogy a Feszültség emeléssel milyen hatással van a hangra? Nem úgy viselkedik mint egy Expander, vagy épp Compressor..? Mert az minőségromlást is jelenthet... Studió technikában a probléma az hogy a kapcsoló üzeműből nehezebb rendes minőséget faragni. A lineár tápokat nem kell agyonszűrni az is előny, emiatt jpbban leköveti a tápváltozásokat a rendszer, amikor apró változásokat a hangban kell lekövetni.. Nagy teljesítménynél előnyös, a nagy membránok mozgatásához. Viszont sz@rból várat készíteni nem könnyű, ráadásul minden kondi egy plusz alkatrész ami rugalmatlanabbá teszi a visszakapcsoló rendszerét a tápnak, ami reagál a földben visszajövő impulzusokra.Még a regulátorok is csinálnak ilyesmit ha jól vannak megtervezve. Aztán, Ha egyáltalán normális kondi kerül e bele. Általában nem megfelelő minőség kerül bele. És már azt third partyba tervezik, pl nem a hangszer készítői. Tehát nem diszkrét, hanem utólagos a design kontroll. Aztán az is érthető hogy a szűrés egy telezajozott 100khz-ben nem lehet 100%os, mert olyan a valóságban nincs, a szűrés a Low PAss szűrés képe alapján ismert és decibelben látható ha mérjük. Digitális rendszerekben eleve fontos a tiszta magas freki táp, mert az magas frekin dolgoz meg zajozza a rendszert.
Elvileg semmilyen hatással!
Egy emitterkövetős végnek nagyon mindegy, hogy mennyiből ereszti rá a hangszóróra, amennyit kell. Ha elfogy torzít, ha van még, tovább emelhető a hangerő. Pontosan úgy, mint egy áteresztő tranzisztoros lineáris tápnál, a tápfeszültség beesést kikompenzálja, ez a stabilizátor ic-k működési elve is.
Üdv! Egy kapcsolóüzemű táp építős video? Szerintem lenne rá igény és sokaknak segítene. Én mondjuk trafó párti vagyok, de ezzel se rossz ha tisztában van az ember, hogy pontosan hol világít a mit kapcsol az izé :D.
Lesz tápegységes konyhanyelv, abban lesz róla szó!
Hello tudnánk váltani pár szót? Lenne egy kérdésem ha esetleg nem zavarnak vele!😊(hol tudnálak elérni?) EcoPityu
Szia!
A kamionos mikro 24V-ra alatt ott van az e-mail címem.
Szerbusz Pityu.Minden videód követem .Én analog mániás vagyok.Szeretnék egy tanácsot kérni tőled hogy mi lenne a teendőm.Van egy YAMAHA KX-25O MÉG JAPÁN DECKEM.Most a kérdésem az lenne hogy be teszek egy kazettát akár lejátszáshoz akár felvételhez,kb 30 perc után elkezd fémes hangot adni.Olyat mint ha fém tárgyat köszörülnék.A meghajtó motort egy picit megpöcköltem akkor abba hagyta de két másodperc múlva újra kezdte.Szerinted mi lehet a baj?
Szia!
Lendkerék "sutulódásra" gondolnék, hozzáér valahol a mechanikához. Okozhatja akár szíj elcsúszás is, de tengely menti zsírzás lehet javít rajta.
Szia Az lene a kerdesem hogy kinai erosito kit 2x250w egy nagy meretu dc dc converterel meg lehet hajtani autoba 12v
Így működnek az autóerősítők is!
Lesz róla videó, de olvasnivalóm már van róla! :www.hobbielektronika.hu/cikkek/autos_erosito_mit_is_rejt_a_hutoborda_szornyeteg.html
Szia Pityu ! Van egy Pioneer X-MH70 rádióerősítőm, mely egy villámcsapás következménye során kipurcant. Kérdésem az lenne, hogy érdemes-e még költeni rá? Válaszodat előre is köszönöm. Tisztelettel.: Gábor
Az valószínűleg full digitális, pwm végfokkal, kapcsolóüzemű táppal. Villám után hozzá se kezdenék! :(
Ezeket még a szakszervíz is inkább cseréli!
Köszönöm szépen a gyors válaszod. Üdv.: Gábor
Szia! Mi a zene, amikor próbálod az erősítőt?
Az első Snoop DD, a második elvileg Anthony Pappa, egyik sem konkrétabb, mert két felirat nélküli írott karcos cd-n van.
Egy kis hibára azért reflektálnék kb 4 perc környékén. A rezonáns tápegységeknél az áram színuszos, és nem a kimenőfeszültség. A kimenőfeszültség úgyanúgy négyszög! Viszont a szinuszos áram miatt van viszonylag jó hatásfoka és kicsi zavarkibocsájtása. Ráadásul a kimenődiódán is kb nagyobb áramoknál ugyanúgy 0,6-0,7 vagy akár mégtöbb feszülség esik. Ha megnézel pl. egy mbr20200 adatlapot, akkor látszik, hogy 10A esetén már 0,8V esik rajta. A nagy puffer valójában nem szükséges a kimenőfeszülség simításához, viszont a bemenetnél igen, mert ha ott beesik, akkor ugye a kimeneten is beesik. Amúgy egy jó rezonáns táp sokkal kisebb zajú lehet mint egy analóg toroidos. A sok10 vagy akár 100kHz-et meg egész jól le lehet árnyékolni.
Szia!
Sosem ellenőriztem, a HE-n olvastam valamikor régen.
A shottky-kal 0,1-0,2V-ot is lehet ejteni, pl. Graetz hídban használva 45V-os shottky diódákkal 90V-ig lehet egyenirányítani! (tudom határérték, akkor 80%-át).
Síma szilícium gyors diódákkal valóban ugyanannyit, mint 50Hz-en használatos társaikkal.
tudomásom szerint nagyobb smps tapokat inkább pá vegfokoknal nyomják 3-5kw felett,és hatásosabb a normál trafonal
Ez pont így van! A videóban van is róla szó!
Helló tudnánk valahol beszélni? Lenne egy pár kérdésem 🙂
Ha van messengered, gyorsan írj rám, ott tudunk.
@@EcoPityu van persze, hogy vagy fent?
Keress az EcoPityu - ra, zárójelben lesz!
Tsa 4 1300 asok is jók. És van bennük power. Ebben is! toppra okés.. Nem rosszak ezek a T Amp cuccok.. De nem valók szubra a 4-700 asok.. Egy tsa 2000 már más...
De én maradok analóg párti! Crownom is volt kapcsi táppal lejött a teljesítmény de nem volt jó szubra!
Nekem volt tsa 1400am és elmondhatom hogy topra nagyon szar a hangja subra még nem jó
@@mouse098 Épp ezért a tsa ból a 2000 sorozat! Amúgy az is robbanik, csak szólok. Általában a tápjuk adja meg magát vagy így, vagy úgy! Olcsó kapcsolóüzemű tápos erősítő nincs. PKN XD széria, vagy a Xe széria, vagy Powersoft, Labgruppen LA ezek a jók. De ez már nem a gyerekjáték otthon a szobában "citera"...
JBL ládáról lehet kérni tervrajzott?
Miért nem inkább a Magyar Nemzeti Bank páncélszekrényéről kérsz ??
50L gyári adat, 40x35x50 külső méret, előlap 2cm-el süllyesztve, reflex "rés" 2cmXelőlap szélesség, bemegy a hátuljáig, ott talán 4cm távolság van.
GT512
Mi lehet a valós teljesítménye ennek az erősítőnek 8ohm-on?
200w
@@zotyadj ennyit add ki kb egy hangszóróra1khz-en?
@@t-beat588 Nem ez folyamatos műterheléses átlagmérés, 1 khz en, 100 hz en, és 50 hz en szoktam mérni... Zeneiben csúcsokban 250-300w környéke.. 8 ohm természetesen 1 csatornára.. Több csatornát terhelve is lehetne mérést csinálni, mert bizony akkor nagyobb lenne már a tápesés is stb.. Én saccra ha 8 ohmon koppon megy 4 csatornán 200w jó ha megvan zeneiben is!
@@zotyadjszia , nem tudom mit mértél , hozzám hoztak egyet javításra s miután a tápját rendbe raktam szinte az összes gyári adatot tudta , annyi hogy 8 ohm on nem tudta a 490w át mind a 4 csatornán hanem csak 400w ot de minden csatorna terhelve , nagyon tápfüggő erősítő , én maradok a trafósoknál
@@Norbydaner 8 ohmos mérést végeztem el. Kb annyi igen! Én csakis analóg párti maradok... A 2KW os 15 kg os toroid nem hazudik..
ua-cam.com/video/6F0Ex74bZ98/v-deo.html Ez lenne az.
De fordítva problémás a dolog. A kapcsolóüzemű pont a magas frekvencia miatt nem probléma az analóg erősítőnél, mert egyrészt nem hallani, másrészt nyilván szűrik, hogy feleslegesen ne erősítse amit nem hallunk, de a digitális dolgoknál, az erősítőknél is sima trafós tápot ajánlanak mindenhol, pont a magas frekvencia miatt. De tényleg mindenhol azt javasolják, hogy digitális eszközökhöz ne kapcsolóüzemű tápot használjanak, mert zavarhatja, és a PWM erősítőket is. Persze ettől még azt látni, hogy mindenbe használnak mindent, de nem tudom, talán ebben a videóban ua-cam.com/video/vVcQvWZP9U8/v-deo.html láttam egy részt, amiben erről beszéltek, de olvasni se olvastam mást sehol. Pedig tényleg érdekes, mert ugye mobil, meg a PC is el van vele, de mégis mindenhol ellenzik a kapcsolóüzemű tápot a kapcsolóüzemű dolgok táplálására. Ja, hozzáteszem akkor a tapasztalataim. Van egy ilyen, vagy ehhez hasonló www.aliexpress.com/item/1005002200039154.html?spm=a2g0o.productlist.0.0.b06b562e1F36eq&algo_pvid=dc70cb7a-d6fa-4fb5-8a8d-3bbbf6e32aaa&algo_exp_id=dc70cb7a-d6fa-4fb5-8a8d-3bbbf6e32aaa-15&pdp_ext_f=%7B%22sku_id%22%3A%2212000025795125175%22%7D&pdp_pi=-1%3B3377.31%3B-1%3B-1%40salePrice%3BHUF%3Bsearch-mainSearch D-osztályú szimmetrikus bemenetű erősítő modulom. Ezt én mobil töltőkkel használtam, és minddel zúgott, egyikkel csak halkan. Mobilt erősítettem vele. Hozzáteszem, hogy az is számított, hogy a mobil is tápról megy-e, mert ha igen, akkor az is tett rá zúgást. De mikor a PC-re kötöttem a jack-el, egyszerűen csak zúgás volt. Pedig a PC táp is fém dobozban van. Persze a kapcsolóüzemű tápokat ettől függetlenül nem ezért nem szokták ajánlani, hanem azt mondják torzíthatja a kimenetet. Ezt én nem tudom, hogy az én erősítőmet valahogy lehetne-e használni PC-vel. Ezek szerint annyit sugároz a táp és/vagy gép, hogy felveszi a kábel, vagy a lap, vagy bármi.
Kapcsolóüzemű dolgok valóban zavarhatják egymást, én csak a végfok-táp kombó esetén hiszek a kapcsolóüzemű - kapcsolóüzemű összeállításban.
A kék koffererősítőmben rezonáns ellenütemű szabadon futó van, iraudamp7-el, egy nesznyi zaja sincs, és nem gerjed!
A fekete koffererősítőmben mehet üzem közben a "laptoptáp", a "D" TDA-t ugyancsak nem zavarja, síri csend van, ha letekerem a hangerőt!
A nagy toroid, sok kondi, "D" class ampot tartom értelmetlennek, amit az egyiken nyerünk, a másikon elveszítjük!
Analóg erősítőnél is stabil zavarmentes tápra van szükség. PWM erősítőnél azért bonyolultabb a kapcsoló üzemű mert az is nagyfrekin rezeg és a kapcsoló táp is nagyfrekin rezeg. Két rezgés frekvenciája, és ha a tápban van némi bizonytalanság, (szóval hosszú) de megoldható az is. Az viszont igaz hogy úgy álltalában az elektronikában vannak vallások, hitek tézisek, stb. Ez főleg igaz a hangtechnikára. Az megint más kérdés mi hogyan működik, és amit hallunk vagy hallani vélünk valóban létezik, vagy csak hiszünk benne, hogy létezik. Ez már szinte feng shui.
@@roguesquadron909 De abban mi a hit, hogy a kapcsolóüzemű táp az analógot nem, de a digitálisat zavarhatja? Ha meg ez nem hit, akkor ebből nem következhet az, hogy a kapcsolóüzemű táp D-osztályú erősítőhöz illik inkább, hanem az következik, hogy az analóghoz illik inkább, és esetleg akár megoldható, hogy D-osztályút se zavarjon nagyon.
@@gyulamolnar8971 Én ezt a videóval kapcsolatban is mondtam amit ajánlottál. De az is egy hit hogy mihez jó meg mihez nem. Egy jó kapcsoló üzemű tápból nem jöhet ki zavar se jobbra se balra. Amiből ki jön az egy zavaróállomás bár kapcsoló üzeműnek indulhatott valójában. Egyébként a trafósból is kijöhet zavar csak az általában Hmmmmmmm 50hz a kapcsoló üzemű az meg Ssssssssssssssok KHz. Ami rosszul csinálunk meg az rossz.
@@roguesquadron909 De nem hit kérdése, hogy mi jöhet ki belőle. Nem hit kérdése, hogy mi zavarhat mit. Ha már az egyiknek esélyesebb zavarnia az egyiket, mint a másikat, akkor nem lehet az számára jobb, mint amelyiknek nincs, vagy kisebb esélye van zavarni. Ez sem hit kérdése.
Én az én zúgásos dolgomat külön kiemeltem, hogy nem azért írtam, mert ez szokott a probléma lenni, a hifim is D-osztályú, és a DVD lejátszóm is, mégsem volt ilyen probléma, azt azért írtam, hogy hátha tudja valaki, hogy mitől van. Egyébként hasonló volt a helyzet mikor egyszer kivittem a kocsmába, és telefonról akartam megszólaltatni, bár akkor szólt, csak nagy volt a zaj. Ott viszont nem volt PC, csak hűtők, meg lámpák. Az is inkább fénycső, és nem hiszem, hogy elektronikus gyújtású, és talán nem is égtek.
Visszatérve a témára, hasonlítsuk össze a párosításokat! 50Hz táp, A erősítővel. Az 50Hz-et nem könnyű kiszűrni, és nagyobb alkatrészek kellenek hozzá. Ezen túl, vegyük figyelembe, az A-súlyozást, és hogy általában nagyon sokan szeretik a mélyet! Szóval a tápon csillapítani kell, a jelben pedig erősíteni. És ugye főleg pont ezért a mély terheli legjobban a tápot, ez az amihez sokszor gyenge, mert ezt jobban kell erősítenie, hogy jó hangja legyen. Ez lehet zavaros volt, de a lényege annyi, hogy a kimeneten attól függ a brumm, hogy a táp után mennyre csillapítják, ebből valamennyi rajta lesz a jelen, és azt még megint megszűrik valahogy, igazából a bemenetből le is szokták vágni ugye valamilyen meredekséggel ezt a frekvenciát és így oldják meg. És az eddigi része az 50 Hz-nek mindkét erősítőre érvényes. Akkor ebből összegezhetjük, hogy az 50Hz-es trafó egyforma hatású mindkét erősítőre. Legalábbis brumm tekintetében. Felvetődhet mondjuk, hogy az 50 Hz-es színuszos táp egyenirányítva, melyik terhelést tudja jobban kiszolgálni természetesen ugyanakkora terhelés esetén. Az AM-et, vagy a PWM-et? Akkor vegyük az ultrahangos tápokat! Ezt nem azért szűrik, mert zúg, hanem, hogy ne erősítse amit nem kell. Ennél ez a rész az, ami azonos mindkét erősítőnél. Viszont bezavarhat a vezérlésnek, és a PWM-nek is. Nézzük máshogy! Tegyük fel, hogy bezavar mindkettőbe! Akkor mi történik a 2 esetben! A-osztályú erősítőnél, a színusz hullámokban mit okoz az UH-os zavar, és a PWM-ben mit okoz, aminél az összes hangfrekvencia az UH sávban kódolódik? És felmerül itt is, hogy melyik erősítő terhelését tudja jobban kielégíteni? Ezeket be lehetne tenni egy táblázatba, és szerintem kiderülne mihez mi jobb.
Mondjuk az analóg erösítöben sem kellene elfogynia a tápnak csúcsterhelésnél...ha jó a damping factor. Az a baj mivel próbálnak a tápon spórolni mivel az a legdrágább ezért szeretik alulméretezni a tápot meg a puffer kondikat is azért fogy el a táp amikor csúcsra van járatva...de normális esetben nem kellene elfogynia. Ha jól van méretezve a trafó meg van bőven puffer kondi akkor azért nem annyira fogy el a delej még akkor sem ha bele szalad néha valami csúcs terhelésbe. (Még annyi hogy amúgy is hülye az aki csúcson hajt egy erösítöt) na de tudjuk hogy sok a hülye a világban. Jók a videók nagy penge vagy a témában..én csak lelkes amatör vagyok. Bár épitettem már én is sok erősítőt