A sharing economy hazugsága I PartizánINFO
Вставка
- Опубліковано 25 лип 2024
- 2020 őszén, Budapesten komoly viták zajlanak az Airbnb szabályozása körül. Ebben a videóban eggyel hátrébb lépve mutatjuk be a rövid távú lakáskiadásra szakosodott platform mögött álló gazdasági modellt: a sharing economyt. Ez, a magyarul közösségi gazdaságnak, vagy megosztáson alapuló gazdaságnak nevezett rendszer csak néhány éve lett szélesebb körben ismert, de ilyen rövid idő alatt is fenekestől felforgatott több különböző iparágat, ahol megjelent. Az ígéret szerint a sharing economy "áruk és szolgáltatások közösségi hozzáférését teszi lehetővé", hogy a fogyasztók könnyen hozzájuthassanak különböző erőforrásokhoz, anélkül, hogy ezeket meg kellene vásárolniuk: az Ubernek köszönhetően taxi és taxis engedélyek nélkül lehet beszállni a személyszállításba, az Airbnb pedig bárkiből pillanatok alatt szállásadót csinál.
A gyakorlatban azonban hamar kiderültek a modell árnyoldalai, egyesek ma már arról beszélnek, hogy ezek a cégek valójában az állami szabályozástól mentes vadkapitalizmusra építik az üzletüket. Ebben az adásban azt mutatjuk be, hogy mi térítette el a sharing economy eredeti koncepcióját, és hogyan lehet ezt kijavítani.
Fejezetek:
0:00 Az Airbnb története
8:12 A sharing economy ígérete
14:00 A sharing economy kritikája
23:32 A megosztás másodlagos, a profitlogika mindent felülír
28:56 Közös tulajdon, gazdasági demokrácia, és a Nobel-díjas válasz a közlegelők tragédiájára
38:39 Működő példák mutatják: lehet máshogy!
A videót a Rosa Luxemburg Stiftung támogatta. Az adásban említett, korábbi anyagaink:
Azért termelünk élelmiszert, hogy megegyük? Dehogy!
• napiPartizán #30 | Azé...
Miért ilyen drága a lakhatás?
• napiPartizán #18 | Mié...
Tetszett az adás? Akkor szállj be a finanszírozásunkba, legyél patronálónk, és férj hozzá az extra tartalmakhoz is! / partizanpolitika
Egyszeri, vagy rendszeres banki átutalásos támogatással is segítheted a finanszírozásunkat! Számlaszám (Partizán Alapítvány): 16200106-11669030
Közlemény: Támogatás
Külföldről: IBAN: HU68 1620 0106 1166 9030 0000 0000 BIC/SWIFT kód: HBWEHUHB
Ha azonnal értesülnél a legfrissebb videóinkról, iratkozz fel a csatornánkra UA-cam-on: bit.ly/35qa5gT
Nem tudod nézni? Most már hallgathatod is: open.spotify.com/show/18YmaCQ...
Kövess minket Instán! Csatlakozz a Facebook-csoportunkhoz: / partizantarsalgo
Az Uber betiltását a taxisok követelték leginkább. Kíváncsi lennék készült e valaha felmérés hogy , hány Uber használó volt rendszeres Taxizó, szerintem elhanyagolható töredékük... Be lett tiltva az Uber, amivel több dolgot elértek, pl amihez elég volt egy autó, ahhoz most 3-4 kell ezzel nagyobb dugó lesz a városban, vagy jobb esetben a tömegközlekedést választja a delikvens. Maradjunk annyiban, hogy a teljes tiltás SENKINEK nem jó. Az AirBNB esetében ugyanezt gondolom, meg kell reformálni, de nem tűzzel-vassal üldözni.
az UBER meg a hasonlók azt a trükköt játsszák el, hogy ők nem is taxiznak, ezért a taxizás szabályai rájuk nem kötelezőek. Így olcsóbban működnek stb. Amikor itthon is hivatalosan kimondták, hogy az Uberre is a taxisokra irányadó kötelezettségek vonatkoznak, mindjárt nem volt kedvük maradni...Tehát valójában ez egy adóelkerülési és jogmegkerülési innováció.
@@ferenckovacs2267 ...meg mondjuk UBER-esek sosem vertek át, ellenben taxisokkal. Nyilván, mivel az útvonal és költés utólag is ellenőrizhető volt. Szóval érdekes módon a szolgáltatás színvonala lényegesen magasabb volt, mint a hiéna társaságnál.
@@ferenckovacs2267 a piacon volt / lenne igény a taxis / szállodás szabályozástól különböző szolgáltatásra. De betiltják, mert jaj szegény taxisok / szállodások.
@@ferenckovacs2267 De nem lehet, hogy egyrész nem igazi taxi, de mégis utasszállítás (és ez nem teljesen azonos fogalom!, ugyanakkor kellenek szabályok és kötelmek ekkor is) másrészt nem lehet, hogy valami nagyon el van rontva a taxik szabályozásán?
@@ferenckovacs2267 "az UBER meg a hasonlók azt a trükköt játsszák el, hogy ők nem is taxiznak, ezért a taxizás szabályai rájuk nem kötelezőek"
Akkor nem inkább a szarrá szabályozott jogi környezetet kéne enyhíteni? Tényleg olyan fontos az a sárga szín ahhoz, hogy az utas eljusson A-ból B-be? Ja, hogy a szigorú szabályokat maguk a taxisok lobbizták ki, hogy a gyengébb taxitársaságokat kiszorítsák, nem? Aztán jött az uber és sírt a szájuk, hogy ha már nekik sikerült önmagukat megnyomoríttatni a túlszabályozással, akkor nyomorodjon meg a másik is. Azaz azt is kilobbizták, hogy az uber be legyen tiltva, és ezzel lényegében magukon kívül mindenkivel kicsesztek.
Ez az adás rengeteget adott nekem. Nagyon tetszik, hogy mennyit tudok tanulni a műsoraitokból. Köszönöm! Az adás hihetetlenül jól fel volt építve. Folyamatosan egyre inkább figyelemfelkeltő témák. Leginkább a vége tetszett. A Cargobikes-ra tuti be fogok nevezni, a szoftveres példa a munkám miatt kifejezetten tetszett, ahol lakok pedig tuti éltre fogok hozni egy ilyen eszközmegosztó közösséget! Csak így tovább!
Marci, általában bírlak, a tényfeltáró munkáidat nagyon is szeretem, de most azért jól felbasztad az agyam.
Hogy kell érteni azt, hogy a közlegelők problémáját megcáfolták? Ez olyan, mintha azt mondanád, hogy a Pitagorasz-tételt megcáfolták. A közlegelő-probléma egy matematikai modell, azt hogyan lehet megcáfoln? A bugyutának nevezett tanmese nem tanmese, hanem annak a grafikus elmagyarázása, hogy mit értünk ezalatt a modell alatt. A közlegelő-probléma, a fogolydilemma stb ezek *nem* valós példák, hanem mesébe vagy történetbe szőtt matematikai problémák, amiket összefoglaló néven játékelméletnek neveznek. Tehát szöveges matekpéldák. (Nem mellesleg ezen elvek gazdasági alkalmazásáért is adtak gazdasági Nobelt, ha már ez egy érv, Nash 1995.)
Namost mi is ez a játékelmélet? Ehhez először is kell egy szituáció, amiben két vagy több ember (állat, cég, stb) bizonyos peremfeltételek között verseng vagy kooperál. Pl ilyen a szarvasok pózolása nőstényért. Ezekben a szituációkban feltétel, hogy legyenek bizonyos költségek, és bizonyos jutalmak. A szarvas pózolásnál a "költség" az, hogy amíg pózol addig nem tud élelmet keresni, illetve jobban ki van téve annak, hogy megeszi egy farkas. A jutalom az hogy párzáshoz jut, de csak a győztes kap jutalmat, a vesztes csak a költségeket szenvedi el. A játékelmélet kidolgozói azt vetették fel, hogy egy csomó ilyesmi játszma van, és ezek kategorizálhatóak (pl egy másik a fogolydilemma). Ezeket a "játszmákat" megpróbálták matematikailag absztrahálni, a költségeket és a hasznot számszerűsíteni, és megmutatni, hogy milyen számok mellett milyen kimenetek várhatók, ha minden fél racionálisan viselkedik. Attól függően, hogy a felek milyen áldozat mellett mennyit és hogyan nyerhetnek, viszonylag kevés számú ilyen játszma "séma" létezik amúgy. Például azt vették észre, hogy a pályázás pont olyan "játszma", mint a szarvas pózolás: minden pályázó cégnek bele kell tennie munkát, pénzt stb (költség), de csak az egyik nyer. Tehát matematikailag itt ilyen peremfeltételek vannak: "ha ezt csinálom és a másik is ezt csinálja, akkor ilyen költség mellett ezt az eredményt kapom" - és mindez matematikailag modellezhető, vizsgálható minden fél szempontjából. És bizony, vannak olyan játszma típusok, amikbe kódolva van az összeomlás, ilyen volt pl a Conocorde repülőgép is, ami híres példa.
Namost a közlegelők elve is egy ilyen játékelméleti modell, ami csak akkor omlik össze, ha a kiindulási paraméterek olyanok. Tehát soha senki nem mondta, hogy a közös legelőnek *mindenképp* össze kell omlania. Már csak azért sem, mert mint mondtam, maga a sztori inkább egy absztrakt példamese, egy "szöveges feladat", az absztrakció nem feltétlenül lesz igaz egyetlen konkrét legelőre sem. Viszont vannak közlegelő-szerű valós problémák. Pontosan ilyen közlegelő-szerű probléma a légszennyezés, hiszen mindenki tudja, hogy többet szennyez mint amennyi neki jut (igen, te is, nem mentség, hogy a másik még többet), mégse tudjuk megoldani. Illetve hajszál pontosan ugyanilyen közlegelő probléma volt a vásárlási láz a járvány miatt: mindenki tudta, hogy többet vesz mint amennyi a boltban neki "jutna", de pont leszarta, csak azzal foglalkozott, hogy neki legyen elég. Cserébe másnak egyáltalán nem jutott, és *pontosan* ez a közlegelők összeomlása. Tehát azt mondani, hogy mivel vannak közös legelők, ezért az elv meg van cáfolva, az kurva nagy műveletlen butaság, már bocs. Pedig általában úgy néz ki érted amit mondasz, aztán beleszaladunk egy ilyenbe.
A másik amin lehaltam, amikor ideológiailag átitatva ostorozod a másik ideológiát. Nyilván a kapitalista gazdasággal egy csomó probléma van, de azért azt mondani, hogy nézzétek, 8 ember megvalósította a közös ház modellt, gyorsan terjesszük ki 8 millióra vagy 8 milliárdra, hát több érvelési hiba egymása csomagolva (cherry picking, nirvana érv).
Egy részt vegyük észre, hogy a kapitalizmust nem néhány pocakos angol öregúr találta fel a 19. században. Kapitalizus-szerű gazdaság létezett a Római Birodalomban, ugyanolyan mechanizmusokkal mint ma, ugyanolyan károkkal mint ma, csak senki nem hívta így. Aztán összeomlott, jött egy középkor, de amint az emberiség elért egy adott fejlettséget megint, hajaszál pontosan elindult a kapitalista irányba. Azt ugyanis az emberi birtokolni vágyás hajtja, semmi egyéb. Ez pedig egy evolúciósan belénk kódolt ősi tulajdonság, ami minden fajban ott van, ami kijelöli és védi a területét. Nem is lenne vele ekkora baj, ha nem lennénk 8 milliárdnyian. Az ember olyan, hogy szeret gyorsan és kényelmesen többre jutni, olyan volt már az iskolában is amikor inkább lemásolta a matekleckét, és olyan akkor is, amikor inkább bliccel a vonaton, ha megteheti, vagy inkább torrenten szerzi be a filmet, ha megteheti. Nem véletlen, hogy a rendszerváltás előtt spontán és önszerveződő módon pontosan egyfajta proto-kapitalista árnyékgazdaság jött létre. Azért, mert ahogy az olaj is összeáll a víz tetején, ha szétzavarják, mert ez a *természete*, úgy az ember is (kimondva-kimondatlanul) a kapitalizmus felé tendál, ha kap egy fúrót, amit bérbe adhat másoknak. Ez evolúciósan kódolt, nem lehet úgy tenni, mintha nem lenne, és olyan társadalmi modellt javasolni, ami ezt nem veszi figyelembe.
Más részt azt is vegyük észre, hogy a csillogó szemű, motivált, egymásban bízó hippi közösség az a *kivétel*, nem a szabály, ha közös ház vagy akármilyen egyéb hippi modellt társadalom szinten akarunk üzemeltetni, akkor bizony számolni kell a potyautasokkal, alkohilstákkal, morcos öregurakkal, stb. Tehát az ilyen a valóságban ugyanúgy nem fog működni, mint a kapitalizmus "láthatatlan keze". Ha valaki tudni akarja, hogy hogy hogyan működik a közösség, a közösségi tulajdon meg a közösségi érdek a valóságban, akkor nagyon szép egy darab jól funkcionáló közösségre mutogatni, hogy bezzeg hogy megvédték a tavukat, de tessék inkább elmenni 20 lakókgyűlésre, ahol mindig lesz egy öreg macskás néni, aki keresztbe tesz a felújításnak, mert neki úgy is jó. Mert sajnos a valódi helyi közösségek ilyenek: ha mákunk van, akkor nincs benne se macskás néni, se egymást utáló két gazda, akik tíz éve ássák az árkot, se hasonló, és akkor az egy példás közösség lesz, ami bekerül a hírekbe. Vagy nem olyan, és akkor cseszhetjük a tavunkat - és ebből van több.
Arról meg már nem is beszélve, hogy az alternatív modellek egy része csakis a kapitalizmuson belül, azt megcsapolva működőképes. Az egyik múltkori videódban - talán pont az házközösségesben - ecsetelte az egyik fickó, hogy az a modell, hogy megtermelik a biouborkát, majd drágán eladják a Hiltonnak. Hát bakker, a Hiltonnál nagyobb szimbóluma a kapitalizmusnak nincs is! A Hilton pont azoknak a gazdagoknak fogja eladni a biouborkát 5000 forintos biouborkás szendvics formájában, akiknek a világából ki akarsz vonulni, különben tőled se venné meg. Ha nincsenek gazdagok, nincs kapitalizmus, nincs Hilton meg bioubi sem, ergo a modell ami erre épít, na az sincs. Magyarul ez a rendszer épp hogy nagyban, rendszer szinten nem működik, csakis zárványként, csakis azért, mert kapitalizmus elég luxust termel ki ahhoz, hogy éppenséggel kitermeljen és elviseljen néhány antikapitalistát is.
Köszönöm, hogy ezt ilyen klasszul megírtad. Én mérgemben csak egy sommás sűrítményt írtam erről. A kulcs mondat itt van: "az alternatív modellek egy része csakis a kapitalizmuson belül, azt megcsapolva működőképes. " . Tehát lehet népbarát módon lakhatást teremteni a hajléktalanoknak, olcsóbb bérleteket a frekventált területeken, azoknak a szerény jövedelműeknek, akik a lakhatást csak ott tudják elképzelni, amíg van a mások pénzéből megvalósított lakó ingatlan. Más szavakkal jó dolog a szocializmus, amíg a mások pénze el nem fogy.
Tisztelt Peter Horvath mivel ilyen hosszan és alaposan érvelt. Pár megjegyzést tennék. A valódi kérdés az az hogy hogyan értelmezzük a modellt. Vagyis probálom életszerűsiteni. A termeszetben sem csak a legjobban pózoló szarvas alfahímek jutnak nőstényhez. Ezer.módon még. Magyarán ha hallunk egy elméletet azt rögtön kiterjesztjük. Erre is van kutatás. De a lényeg valójában hogy arra mutatsz hogy a kapitalizmus mint egy termeszeti törvény (az olaj a víz tetején példa stb) automatikusan kialakul. Ebben.nem is tudod mennyire marxista /hegeliánus vagy jobban mint egyes kommunisták. Ez volt ugyanis a nagy álom hogy a törtenelem tart valahová, van fonala iránya. Ezzel szemben a valóság azt mutatja hogy sok helyen ( ha majd törzset írok országresznyi teruletre gondolj) organikusan más szemlélet alkult ki ami több ezer évig is tartotta akár magát. Hopi indiánok, de egyéb torzsek is,Maorik, Oceánia, Japán feudalista társadalma a Meiji reformig(ami elnyomó volt de kimondottan lenézte a kereskedőket és a profitszerzést, és gátolta is). Fontos bár.most nem részletezem hogy most ne őskori állapotokra gondoljunk. Az észak amerikai indiánok fele legalább mezőgazdaságból élt ezt tette tönkre.a terjeszkedő hajósvállalkozó felfedező rablókereskedelem. Vagy ha már az ősibb társadalmakat is.megvédjem az ausztrál benszülöttek napi 3 óránál többet nem töltenek vadászattal 2 óra élelemfeldolgozás 5 óra munkával termelték meg évezredekig az életbenmaradásukat. Mindezt közösségben és ahol nem sivatag van és lehet halaszni.stb ott bőven annyi kalóriat vettek fel ami.mar sok is mint egy mai USA.lakos. mindezt törzsszövetségben,megosztva mindent. Szóval nem.alakul ki természetes módon.a.felhalmozás és.a.kapitalizmus sem. Sajnálom ez is tény, nem csak.a Pitagorasz tétel. Sokkal érdekesebb kérdés hogy maguk az emberek (pl az eleve elrendelés tana mint a kapitalizmus mozgatórugója Max Weber megfigyelése stb) bizonyos elméletek, vagy világnézetek mentén hogyan vesznek alapnak vagy értenek félre elmélwteket. Jelen esetbem Marci az absztrakt legelő modellt, ön pedig hogy a kapitalizmus organikusan kialakul. Remélem nem voltam túl fennhéjazó, néha hajlamos vagyok rá. Ezert elore bocs.
Szerintem nem mondott olyat, hogy kapitalizmus alakul ki. Kapitalizmusra hajazó. Nem mindegy. Köszönöm egyébként a szép, korrekt magyarázatot. Nekem is belobbant az agyam a rengeteg csúsztatáson amit Marci művelt most... Persze utánanézhet még a játékelméletnek, jó dolog az, nem árt megtanulni. Nem csak a magyar vonatkozásai miatt...
@@ThePoormanklinik Nekem nem a kapitalizmussal van a gondom, hanem a kapitalizmus és állam (itt egy idealizáltan demokratikus államról lenne szó, ami ugye valamiképp igazságos és hatékony, távlatos és mindenkit képvisel).
A kapitalizmus csak akkor lehet "jó" (élhető, humánus, emberi, igazságos), ha az én definícióm szerint pár tételt teljesít:
- Szabad piaci versenyre épít (lobbi, korrupció, monopol, kvázi monopol, kartel, versenykorlátozás stb. problémákra van megoldás, ez meg ugye az állam lehet)
- A piaci verseny feltétele a kellő számú piaci szereplő, így a tőkekoncentráció is korlátok közé van szorítva (ugye megint az állam feladata, sőt innen szocializmus elméletek (állami tulajdonlás) is belépnek, hiszen vannak mérethatékonysági megfontolások is és szükségszerűen társadalmi-demokratikus kontrol kell a tulajdonosi kontrol helyett [*])
- Az alapelv legyen a tulajdon ill. jövedelem szétosztásában a "társadalmi hasznosság" (ezt ideje lenne komoly szakembereknek megfogható fogalommá fogalmazni:) Ez már az idealizált kapitalizmusban is így lenne, hiszen a piac láthatatlan keze nem más, mint a fogyasztók döntése, egy demokratikus folyamat, ahol a vevők a pénzükkel szavaznak. Annak adják, aki a leghasznosabb nekik, a legolcsóbb, vagy legjobb, vagy kedves esetleg közel van. Mindenesetre "társadalmilag hasznos", pontosabban neki ez a nézet így jelentkezik, ezért rá 'szavaz', az ő termékét veszi meg.
Ha limitált a tőkenagyság és ez is egyértelműen a társadalmi hasznossághoz kötődik, tehát azért van nagy tulajdona [**], mert
[*] megjegyzem a "tulajdonos" kapitalista szemlélet pont ugyanúgy tönkre tudja tenni a termelőeszközt, mint a "közlegelők" közösségi tulajdona, ha nem jók a paraméterei. És a szocialista (állami, közösségi) tulajdon is képes működni, ha jók a paraméterek azaz szabályok, adott a demokratikus kontrol, és a jogálamiság.
[**] a tulajdon átváltható tőkévé, de ha van tőkelimit, onnan ez korlátozott. A tulajdon koncentráció lehet magas, de ekkor vagyonadók és egyéb technikai korlátok kellenek a kordában tartására. Önszabályzó folyamatban a nagy vagyonnak nagy a költsége és ha nincs kellő jövedelem mellé (tőke+munka jövedelem), akkor csökkenni kezd.
@@ThePoormanklinik (1/2) Köszönöm a választ. A következőkkel vitatkoznék.
"A termeszetben sem csak a legjobban pózoló szarvas alfahímek jutnak nőstényhez."
Ha a nempózoló szarvas is biztos nőstényhez jutna, akkor nem lenne értelme a pózolásnak, és a nevető harmadik nyerné az összes nőstényt, míg a másik kettő pózol. Akkor már rég kiszelektálódott volna ez a viselkedés. Nyilván a pózolás nem kizárólagos, de elég erős szűrő ahhoz, hogy megérje pózolni. És egyébként egy csomó fajban jelen van hasonló, illetve játékelméletileg hasonló helyzet. A lugasépítő madár hímjei például bonyolult fészket építenek, és a nőstény a fészek szépsége alapján párzik az adott hímmel. (A nőstények körbejárják a fészkeket és visszatérnek ahhoz, amelyik tetszik nekik, amíg meg nem állapodnak az egyiknél.) Egyértelmű, hogy játékelméletileg nézve ez is egy "pózolás": minden hím egyedileg beleöl egy csomó erőforrást, némelyik veszít, és ráadásul a győztesnek sem érdeke "túlnyerni" magát, mert ha csak egy picivel győz, az is elég, illetve ha egy madár valahogy eleve tudja hogy vesztene, jobban megérné neki el sem indulni. Mindez egy bonyolult dinamikához vezet, ami ugyanazokat a kérdéseket veti fel (játékelméleti szempontból), ami felmerülhet egy pályázás esetén.
"Magyarán ha hallunk egy elméletet azt rögtön kiterjesztjük."
Nem az elmélet kiterjesztéséről van szó, hanem annak felismeréséről, hogy egyes mintázatok ugyanolyanok, függetlenül attól, hogy szarvasok, emberek vagy cégek versengéséről van szó, és emiatt ugyanolyan matematikával lehet közelíteni őket. Márpedig ha egy modell jól jelez előre vagy jól ír le valamit, akkor az egy jó modell, nem pedig önkényes kiterkesztés.
Van egy ismert játékelméleti probléma, "dollár-árverés" néven híresült el. Itt valaki felajánl megvételre egy dollárt 1 centért, de a trükk az, hogy a második helyezettnek is ki kell fizetnie a licitet, de nem kap érte semmit. Ezt pszichológusok többször megcsinálták élesben, és szinte mindig őrületes összegekig fajult a licit, akár több száz dollárig, ahol már mindegy, hogy ki nyer, mindenki ugyanakkorát bukik.
Ugye az elején még az van, hogy oké, egy centért venni egy dollárt az kész haszon (1 dollár = 100 cent, tehát 99 centtel gazdagodom). Nyilván 2 vagy 3 centért is még kész haszon, így ha valaki ajánl 1 centet de ráígérnek, akkor még mindig érdemes adni 3 centet, mint bukni a saját 1 centjét. (Ne feledjük: a trükk az, hogy ez nem hagyományos árverés, hanem a második helyezettnek is fizetnie kell, de nem kap érte semmit.) Itt még általában többen licitálnak (a harmadik helyezettnek már nem kell fizetnie), és nagyjából az a felkiáltás, hogy a hülye árverő mekkora mafla, mindjárt elad valakinek egy dolcsit 10-20 centért, azaz bukik egy jó nagyot.
Amikor eléri az 51 centet a licit, akkor történik az első nagy felismerés, hiszen innen kezdve értelem szerint az eladó nyer (nem is olyan balek ez a fickó): mindenképp legalább kap 51 centet a nyertestől és 50-et a veszestől, tehát 101 centet a dollárért. Ugyanakkor a nyertes még mindig kap egy dollárt 51 centért, azaz nyer. A vesztes még mindig inkább ráígér, hiszen inkább kap egy dollárt 52 centért, mint veszt 50 centet a semmiért. Így megy tovább, a dollár tulajdonosa már mindenképp nyer, de a nyertes licitáló is még nyer valamennyit. Itt általában már csak két ádáz licitáló van, a többi kiszáll.
A második törés akkor van, amikor túllépjük az 1 dollárt azaz 100 centet. Itt már sem a nyertes, sem a vesztes nem nyer az üzleten, hiszen a nyertes is többet fizet a dollárért, mint 1 dollár. Tehát a vesztes motivációja a veszteség minimalizálása, még mindig jobb ráígérni a 101 centre és adni 102 centet a dollárért (azaz bukni 2 centet), mint bukni egy egész dollárt. A licit gyakran elment olyan összegekig, ahol már mindegy, hogy ki nyer, mert ha a nyertes 100 dollárért kap 1 dollárt, a vesztes pedig 99,99 dollárért semmit, az lényegében pont ugyanakkora veszteség. A pszichológusok megvizsgálták azt is, hogy milyen milyen érzelmeket és motivációkat adnak a licitálók, és azt vették észre, hogy a racionális érvek ("nyerek 1 dollárt 1 centért") egyre inkább eltolódtak az érzelmi érvek felé ("ez már becsületbeli ügy, nem hagyhatom hogy a másik nyerjen").
Namost a vietnámi háború esetén észre vették, hogy az amerikai elnök érvelése egyre inkább tolódott a racionális felől a nemzeti-érzelmi-becsületbeli érvek felé. És pontosan, a vietnámi háború egy ilyen dollárárverés szituáció volt, eleinte valami célt akartak eléri ami megért volna egy gyors villámháborút, de utána már azért küzdöttek, hogy ha már annyit buktak, akkor legalább legyen értelme (jobb 102 centet adni a dollárért, mint bukni 100 centet és üres kézzel hazakullogni).
A játékelmélet ismeretében az ilyen mintázatokat fel lehet ismerni, és még az eszkaláció előtt be lehet avatkozni, mondjuk egy errefelé tartó túszdráma esetében. Ez nem egy önkényes kiterjesztés, hanem egy modell, aminek segítségével mintázatokat lehet felismerni, az azokban levő csapdahelyzeteket elemezni, stb. Ha észrevesszük, hogy a környezetszennyezés egy közegelő-probléma, akkor esetleg tudunk kezdeni vele valamit, de legalább tudjuk, hogy amit próbálunk, az miért nem működik. Mert például pont a környezetszennyezés ellen egy csomó drága de nem működő kamu pótcselekvés létezik, ami adott esetben inkább kárt okoz, mint használ.
"Ez volt ugyanis a nagy álom hogy a törtenelem tart valahová, van fonala iránya."
Én ezt sose mondtam. Egyébként a korabeli evolúció-értelmezések ugyanezt a hibát követték el (azaz hogy az evolúciónak volna valamiféle iránya), szóval ez inkább a kor közös gondolkodásának valamiféle közös bekattanása volt. A történelemnek nincs feltétlenül fonala vagy iránya, de az emberi evolúciós adottságok (önzés, tulajdonhoz való ragaszkodás stb) hasonló körülmények között hasonló viselkedési mintázatokhoz vezet. Vagyis inkább mintázatok, hasonló körülmönyek között zajló hasonló folyamatok vannak. Hasonlóan szennyezünk, egészen hasonló a nők elnyomása mindenhol, egész hasonló pénzek jelentek meg, stb, persze mindenre lehet kivételt mutatni. És ezek között egy csomó kapitalizmus-szerű gazdasági viselkedés jelenik meg, pusztán azért, mert ha valakinek valahogy lesz egy extra legelője, és meg tudja tenni, akkor pénzért ki fogja adni a szomszédnak. Ehhez persze nyilván kell az, hogy az adott embercsoport elérjen egy szintet, hiszen amíg mindenki a jégen küzd a puszta túlélésért, addig nem tud kialakulni olyan egyenetlen tulajdoneloszlás ("eredeti tőkefelhalmozás"), ami ezt lehetővé tudja tenni. Illetve ha nincs valamekkora túltermelés (azaz napról-napra élnek az emberek, nincs raktár), akkor hiába talál az egyikük egy aranyrögöt a földjében, nem tud megindulni a folyamat. Vagy ha ott állnak a legelők üresen, akkor nekem hiába van kettő, senki nem fogja kibérelni. Tehát nyilván nem csak egy körlmény kell a folyamat beindulásához.
Bármilyen közösködős kezdeményezés életképessége elsősorban azon múlik, hogy a társadalom mennyire képes a közösségben élni, együttműködni. Magyarországon a közös lónak tényleg mindig túros a háta, elég csak elmenni bármelyik társasházi lakógyűlésre és az embernek elmegy a kedve a közösködéstől
Ma már nem kell hozzá talalkozni sem a tobbiekkel. Egy aplikacio az egesz.
Angliában már harminc éve a kollégák együtt járnak kocsival a munkahelyre, nálunk egy kocsi, egy ember
Az USA-ban már annyi Uber-es van, hogy nem nagyon eri meg csak azt csinálni, abból élni. Másodállásként csinálják már sokan. Szóval nem rossz dolog.
Ez csak az érem egyik oldala. Szívesn meghallgatnék egy interjút Schumicky Balázzsal, a Magyar Apartmankiadók Egyesületének elnökével itt a Partizánon. Ő sem állít mást ti csak a szigorú szabályozást hiányolja.
9:40 A mese az Oszkárról nagyon szép, de már nagyon régóta nem igaz. Messze a legális és illegális fuvarosok vannak túlsúlyban az Oszkáron, akik megélhetésből autóznak bizonyos útvonalakon, hogy bevételre tegyenek szert és olyan áron visznek el, hogy saját autóval oda-vissza kevesebb az útiköltség, mint velük csak oda. Egy 300 km-es távra simán elkérnek 22 ezer forintot. Elvétve lehet már csak valódi telekocsist találni; én is az voltam éveken át, aztán elegem lett a nem normális utasokból, akik taxinak gondoltak, ami szinte ingyen van. Elviszed 450 km-t őket 6-7 ezer forintért, aztán fel vannak háborodva, hogy ott teszed ki őket, ami meg volt adva és nem viszed el őket a konkrét címre, ahová mennek, ami neked még másfél óra kitérő lenne... A meg nem jelenő és az utat le se mondó utasokról (99%-ban nők csinálják ezt, több tucat nővel jártam így, de csak egy férfival), vagy a részegen megjelenő, vagy 50 percet késő, vagy ápolatlan, büdös stb. utasokról már ne is beszéljünk.
21:45 Éppen ezért a legközelebbi, nem csak földrajzi értelemben véve európai fővárosban, Bécsben az elmúlt években hatalmas városi építkezés kezdődött és zajlik ma is, összesen több tízezer (állami) bérlakást építenek, hogy ezzel tegyék lehetővé és elérhetővé a városban a lakhatást.
Oszkár kapcsán: Valóban egyes viszonylatokon és időszakokban túlsúlyba kerültek az üzleti fuvarosok. Ennek az az oka, hogy nincs annyi magán hirdető, aki az igényt ki tudná elégíteni.
Ahogy te is írtad, hozzád hasonlóan sokan vannak úgy, hogy autósként pár ezer Forintért nem hajlandóak vállalni a megosztással járó "macerát". Viszont annak az autósnak, aki népszerű viszonylaton hirdet magánautósként normál költségmegosztó áron, szinte biztos hogy lesz utasa, hiszen az utasok is szívesebben utaznak költségmegosztó autósokkal. Csak hát sajnos nehéz őket rávenni a hirdetésre, egyre nehezebb.... Így ha nem lenne (az egyébként már legalizál) üzleti pluszkapacitás, elég hamar összeomlana a rendszer, mert az utasok kis eséllyel találnának autóst, így hamar elpártolnának.
Én is sokat telekocsizom és egyáltalán nem tapasztaltam olyan negatív dolgokat, mint amiket te írtál. Nyilván vannak nehézkesebb, körülményesebb utasok, de pl. az ilyen dolgokat, hogy hol tegyem ki, már előre tisztázzuk és 1) vagy belefér az időmbe/útvonalamba, hogy tényleg kitegyem akár háznál, 2) vagy kérek pluszpénzt a kitérőért és van, aki megadja, van, akinek meg annyira azért nem fontos és mégis jó neki az eredeti kiszállóhely, 3) vagy előre megmondom neki, hogy nekem ekkora kitérő sajnos nem fér bele és akkor vagy kell neki a hely vagy nem. Egyszer-kétszer előfordult meg nem jelenő ember (amúgy az a pár illető, akivel előfordult, valóban nő volt nálam is), ha pedig 50 percet késik az nem érdekes, mert max 10-15 perc után úgyis elindulok, tehát felőlem késhet 2 órát is, nem érint. Nem csak rólam van szó, ha van még másik 2 ember, akkor nem tehetem meg, hogy hármunk idejét rabolom egy negyedik miatt. A rendszeren belüli értékelések sokat segítenek a szűrésben, illetve bevallom, hogy én mindig maxra fölnyomom az árakat is, mert az is jelent egyfajta szűrőt. A forgalmasabb útvonalakon (pl. Bécs-Budapest) 4500 Ft-ért is pont ugyanolyan túljelentkezés szokott lenni, mint 3000 Ft-ért, csak az emberek normálisabbak a magasabb ár mellett. Sokszor adnak egy 5000-est és nem kérnek vissza.
Isten bizony nem akarom védeni az airbnb-t, egyáltalán nem vagyok érdekelt benne, és teljesen értem hogy mik a gondok vele, és persze azt is hogy a szálloda-lobbinak mi a baja vele :-)...de nem jár-e ez együtt azzal hogy olyanok is képesek utazni-világot látni akik számára a normál szálloda árak nem megfizethetőek? A gazdagabb országokban is vannak szegényebbek (pl. fiatalok) itt meg a nyugati szinthez képest gyakorlatilag mindenki az, ez nem-e egy előnye azért a dolognak.
Teljesen értem hogy egy belvárosi házban ez a "lakótársakat" nagyon kiszolgáltatottá teszi...
Én is így gondolom. De ugyanakkor nem csak a szegényebb utasok számára lehetőség, hanem olyan helyi lakosoknak is, akiknek nincs vagy csak szezon munkája van. Pl. ahol én élek, a szállodák nyitva sincsenek szezonon kívül. De nekem egyedül a szoba kiadás az egyetlen szimpatikus eleme a programnak. Amikor a tulajdonos is ott lakik, és így oda is tud figyelni arra, hogyan viselkednek a vendégei mondjuk például egy társasházban.
A lényeg viszont nem ez. A lényeg, hogy a vásárlói igény ezek szerint kevésbé a szálloda. Én se szeretem a szállodát. Nem zavarna, ha a szállodások meg a taxisok a rájuk kényszerített túlszabályozás ellen harcolnának, de inkább csak az zavarja őket, hogy a vevők nem az ő portékájukra vágynak.
Furcsa dolgok ezek. A szállodák most, hogy ennyi privát lakás kiadó rövid távra és a korona miatt bedőlt a turizmus, hirtelen a feléért meg a harmadáért is ki tudják adni a szobáikat.
A hatósági áras taxik pedig csak akkor tiltakoztak a hatósági ár ellen, amikor magas volt az üzemanyag ára. Mikor brutálisan csökkent, egyik sem tüntikézett, hogy csökkentsék a hatósági árat, hiszen durván megcsappant a kiadása, így olcsóbban is el tudná vinni az utasokat... Helyette azért randalíroztak, hogy tiltsák ki a konkurenciát, aki nem olyan drága.
Én spec azért szeretem jobban az airbnb-t, mert a szállodában egy kis lyuk a sajátod, és bármit akarsz csinálni, fel kell öltöznöd, emberekkel kell találkoznod, feszenghetsz, kényszeresen pakolhatsz, mert tudod, bejár a takarító, nomeg túl sok a szabály is általában, míg egy jól kiválasztott magánszálláson akár még a hobbidat sem kell nélkülöznöd. Ja, és együtt tud lenni a család, nem vagytok külön kétszobás lyukakba kényszerülve egy folyósó két végén, hogy ne tudj egy szál alsógatyában átmenni.
Ez. Ez a nézőpont fájóan hiányzik a videóból. Én sem szeretem a szállodát és a taxit, és disznóságnak tartom, hogy a szállodás- és taxislobbi csírájában fojtja el az alternatívát. Ha lakhatási válság van, építsenek bérlakásokat, adóztassák meg a nem lakott lakásokat (függetlenül attól hogy üresen áll vagy airbnb), de ne tiltsák be / lehetetlenítsék el a jelenleg legjobb szálláshely-fajtát.
Nicsak, hol találkozunk! Szerintem elég lenne a szálloda, csak állambácsi nem mindenhol nyújt olyan támogatást, mint nálunk. (Hi... Haha... :-) )
@@ww1www Hasonlókat gondolok én is, plusz még a szállodák egy csomó, számomra szükségtelen szolgáltatást tartanak fenn, amiért én nem akarok fizetni. Ilyen szempontból tetszik a fapados légitársasági modell is: ne kerüljön már ugyanannyiba egy kézitáskával utazni, mint egy nagy bőrönddel, meg köszönöm szépen, két-három órát kibírok kajálás nélkül is.
Így kell hatékonyan elmagyarázni a népeknek, miért lesz szuper jó nekünk a "The Great Reset ". Engem totál meggyőztél ! Köszönöm, eddig elég szkeptikus voltam...
Marci, lakásszövetkezet a 70-es években is volt itthon, az állam hitellel és garanciával támogatta. A hátránya az volt, hogy az akkori szabályok szerint csak egyszer volt örökölhető a tulajdonjog. De ez nem okozott gondot, mert aztán 90-ben meg kellett/lehetett venni - az egész Józsefvárosi lakótelep ilyen volt pl.
Ami az Ubert illeti, bár a taxi nagyon drága, mégiscsak egy burkolt taxiszolgálatás volt, annak összes simlis megoldásával. Sokan főállásban tolták jó esetben katásként és taxiengedély nélkül.
Egy olyan modell, hogy megyek kocsival a Baross 83-ból a XVII-be MOST, és elviszlek két BKV jegy áráért, akár müködőképes is lehetne, de...
1., Budapest kicsi ehhez, mind távolság mind lélekszámban és utazási szokásokat is nézve.
2., a magyar társadalom bizalmi (v)iszonyait ismerve...
3. ki fogja megcsinálni, ha nincs pénz benne, app, server, lsd. 1. pont.
De a videó nagyon tetszett, én a vegyes modellben hiszek: kapitalimus+állam+commons. Mindben van jó és rossz, és egymást kiegyenlíthetik.
lakásszövetkezet-ügyben erős tévedésben vagy, szó sem volt arról, hogy csak egyszer örökölhető. A szövetkezeti lakás kezdetektől fogva teljesen szabályos tulajdon volt. Semmi értelme nem lett volna, hogy csak egyszer lehessen örökkölni, mert mi lett volna a következő fázisban? Állami tulajdonná válik? A szövetkezetesítés a szocializmusban csak a termelőeszközök esetén járt "társadalmi tulajdonná" válással, a lakás nem volt ebbe a körebe tartozó. Ahogy a gépkocsi sem.
@@ferenckovacs2267 sajnos ezt rosszul tudod, a mienk egyszer volt csak örökölhető, és utána visszaszállt volna a szövetkezet tulajdonába, ez elég nagy para is volt, de szerencsére meg lehetett vásárolni.
Vannak, akik jobban szeretnek olyan helyen dolgozni, ahol szigorúan teljesítmény alapú bérezés van, és teljesen szabadon oszthatják be az idejüket. Nem feltétlenül tartom tisztességtelennek vagy kizsákmányolónak ezt a foglalkoztatási formát. Egyébként nagyon jó a műsor, köszönjük a minőségi tartalmakat! ;)
Nem rossz ötlet a gazdasági közösségek valamilyen szintű rendszerbe állítása. De buktatója, hogy feltételezi minden ember együttműködési szándékát. Viszont valóban sok kérdést felvet amit meg lehet fogni vele! Köszi a tartalmas videót! :)
Airbnb-sérült vagyok. :D Tényleg! Most költöztem egy olyan külső kerületbe, ahol ez nem igazán tudott v akart gyökeret verni. A lakóközösség is leszavazta a rövidtávú kiadást. Valszeg nem én vagyok az egyedüli, aki megtapasztalta, hogy milyen ilyen lakások tőszomszédságában élni.
Nézzük meg az egyéb\magán szálláshely felfutása előtti helyzetet a 7. kerületben.
-2013 az ingatlan árak csökkennek, a 7. kerületben 90m2 -es felújítandó lakás ára 14 millió Ft körül van, egy teljesen felújított studio lakás ára 8-9 millió Ft. Vásárló nem igazán, a tulajdonosok nem tudnak/akarnak lakást felújítani, az épületek külseje romosak, omladoznak, még a golyónyomok 56 vagy a 2. világháborúból látszanak. bérleti díjak 40-60 Ft + rezsi, de egy részük (10%) a rezsi fizetése fejében volt hosszú távra kiadva, csak ne legyen a tulajnak költsége.
-A 7. kerületben minden 3-4. üzlethelyiség van kiadva, a többi üres, az utcák kutyaszarral és hajléktalanokkal tele akik az üres üzlethelyiségek bejáratánál fészkelik be
magukat, kétes külsejű alakok őgyelegnek esténként, főleg Erzsébetvárosban. A lakosság nagyon finoman szólva is vegyes, sok hasonlóság van a 8. kerülettel.
-A Belvárosban ebben az időszakban kb. 10 ezer lepukkant lakás áll üresen! Miért? Mert a magyar jogszabályok a tulajdonosokat büntetik ha a bérlő nem fizet/nem akar kimenni a lakásból.
-2014 Elkezd híre menni a szálláshely szolgáltatás lehetőségének, ezzek a kerületben élők nem tudnak mit kezdeni, mert nem beszélnek idegen nyelveken. Elkezdődtek az ingatlan felvásárlások és a lakás felújítások, bebútorozások, majd üzemeltetés.
A legtöbb helyen a lakókkal megegyezés történt, hogy 2x -ét fizetik a közös költségnek, és míg az előző tulajdonosok egy fillért sem voltak hajlandóak megszavazni az épület állagának megújulásáért, addig az új tulajdonos igennel szavazott, sokszor célbefizetést is vállalt.
Az üzlethelyiségek is kapósak lesznek, egyre-másra nyitnak új helyek.
-2015. a pénzügyi válság és stagnálás vége, megindul a gazdaság.
2019
-lakosságcsere megtörtént 60-70%-ban
-tulajdonoscsere megtörtént 40-50%-ban
-a felújított ingatlanok sokszor elérték a 700-800e Ft/m2 árat.
-rengeteg munkahely jött létre közvetlenül és közvetve, sok kisnyugdíjas is ki tudta egészíteni a jövedelmét pl. takarításból.Az üzemeltetők pedig kiszakadhattak a "te csak egy alkalmazott vagy" létből.
-Valós piacgazdaság működött valós szereplőkkel, nem a haveri kapitalizmus szabályai szerint. Természetesen a szabályozás és a feketézést büntetni kell ez nem kérdés.
Aktuálisan az V. kerületből.
-Jelenleg is küzdünk olyan V. kerületi ház felújításáért ahol a lakók egy része kispénzű, nagy alapterületen élnek jórészt egyedül (70-100m2 4 méter belmagasság)30 év alatt nem tettek semmit az épület állagmegóvásáért sem, de még felújítási alapot sem hoztak létre.
Természetesen mindent leszavaznak ami változást hozna nekik. 700eFt/m2 (felújítandó állapot) lakásokban vannak és nem akarják felfogni a szerencséjüket, hogy nem pl. Békásmegyeri kiutalt panelt vehették meg nevetséges összegért a 90-es évek elején.
Ki kell mondani végre, hogy az Europai Unió fővárosaiban a történelmi belvárosi részeken NEM az alsó-középosztály lakik! Meg lehet nézni Prágát vagy Bécset, ott a közép-felsőközép osztály lakik vagy tulajdonos.
Nyugodtan tönkre lehet tenni ezt az ipart, semmi gond. Viszont utána kéretik az eddig hőzöngő belvárosi tulajdonosokat, hogy amikor piacra dobják a lakásukat akkor az árat megfelezzék vagy harmadolják...lásd a fentebb lévő árakat.
Jelenleg
A dokiknak/ápolóknak pedig a "pihentesd a dokit" mozgalomban elég sok egyéb vagy magánszálláshely üzemeltetett lakás lett ingyen
odaadva nekik amíg szükségük volt rá.... a hoteleknél nem hallottam ilyenről..
Penge vagy, köszönöm
Miért nem lehet erre a kommentre töb like-ot dobni? Nagyon jól bemutatja a helyzetet!
"Valós piacgazdaság működött valós szereplőkkel, nem a haveri kapitalizmus szabályai szerint"
"Ki kell mondani végre, hogy az Europai Unió fővárosaiban a történelmi belvárosi részeken NEM az alsó-középosztály lakik"
Egyetértünk. A probléma a kapitalizmus, és ez egy kőkemény osztálykonfliktus.
A legnagyobb fenyegetésed meg az, hogy a belvárosi tulajok majd olcsóbban fogják árulni a lakásaikat? Haver, ez lenne a CÉL :DDDDD
Több dolog is nagyon félremegy a magyarázat során, túl sok az egyszerűsítés annak érdekében, hogy a kritika megállja a helyét. Egy dolgot emelnék csak ki, a közlegelőd tragédiája kapcsán:
1. az alap példa azt mondja, hogy az önérdekkövető egyének túlhasználják az erőforrást, mert nem veszik figyelembe a többieket a a döntésük során
2. hogy ez ne történjen meg, érdemes lehet a közös erőforrás megszüntetni, darabjait hozzárendelni a szereplőkhöz, akik továbbra is önérdekkövető módon cselekszenek, de már mivel nincs más rajtuk kivül, aki ugyanazt az erőforrást használná, úgy fogják egyedül használni ezt, ahogy nekik az maximális hasznot nyújt
3. Ostrom példái megmutatják, hogy nem a 2. pontban kifejtett mód az egyedüli járható út: úgy is lehet, hogy az emberek a közös erőforrást nem darabolják szét, viszont ekkor a túlhasználat elkerülése érdekében figyelembe kell venniük a többieket is, azok döntését. ha pedig kevesen használják az erőforrást, akkor van esély arra, hogy olyan koordinált használata alakuljon ki az erőforrásnak, aminek a célja a túlhasználat elkerülése _is_. a lényeg, hogy ahhoz, hogy ez működjön fel kell adni a vak önérdekkövetést és kell egy újabb cél.
4. az önérdekkövetés feltevésének feladása a legneccesebb a közgazdasági modellekben, mert nem nyilvánvaló, hogy mi az, ami ezt általánosan ki tudná váltani. (a 3. pontban amit írok ott is látszik, hogy nem univerzális ebben az esetben sem, hogy mi kell helyette). ettől viszont igaz az az állítás, hogy vakon önérdekkövető, a másikat figyelembe nem vevő ágensek túl fogják használni a közös erőforrást.
két út van: a piaci mechanizmus a tulajdonjogok egyértelmű kijelölésével megoldja ezt. ha nem jelöljük ezt ki, akkor egy sokkal nehezebben megfogható mechanizmus kell helyette, ami nem fog automatikusan létrejönni magától. nem lehetetlen, de sokkal nehezebb megcsinálni és nem is általánosan működő dolog.
végére: a közgazdasági Nobel-díjat közgazdászok ítélik oda, Ostrom egy közölük és tőlük kapja. az egész haladó mikroökonómia abba az irányba halad, hogy általánosabb mechanizmusok leírásával foglalkozik, idén, ezért kaptak Nobel-díjat ketten is. a közlegelők tragédiája egy sor feltevés mellett jó példa arra, hogy megmutassa, az önérdekkövető szereplők közös eroforrás használatakor milyen problémába futnak bele és mi kell ahhoz, hogy a piac ezt megoldja. de nem a piac az egyetlen mechanizmus, de a legegyszerűbb, legkevesebb információigényű, így legkönnyebben kialakuló/kialakítható.
tus. Meg hozzatennem hogy az egesz ostromi premissza, hogy a magantulajdon csak ugy johet letre, ha az allam garantalja es az allam szabalyozza a magantulajdoni viszonyokat, viszont azon belul az allam semmilyen szinten nem tudja szabalyozni a felhasznalasi viszonyokat, nem igaz. Ha ezt igy hirtelen megkerdojelezed, akkor onnantol barmit amit mond, az inkabb fantaziavilag, raadasul egy eleg skizoid tipus. Ez van ha political science-ben utazo szociologusoknak adnak kozgazdasagi nobelt.
A piac automatizmus (ami ugyanűgy összeomolhat), de jogszabályok is adhatnak automatizmust a "közlegelőre", csak ekkor szabályzás-mérés-ellenőrzés-büntetés rendszert kell mögé tenni. Ez az állam.
Persze mára kiderült, hogyha a kapitalizmus mögé sem teszünk szabályzás-mérés-ellenőrzés-büntetés rendszert, akkor az is képes megbolondulni és diszfunkcionálisan működni.
Márpedig a költség a mérés-ellenőrzés nagyon jól automatizálható. Tulajdonképpen már most is minden mért és ellenőrzött (adórendszer), innen csak akarni kellene jó-jobb megoldásokat összerakni.
Szóval csak fel kellene osztani az óceánokat, folyókat és tavakat magánszereplők között, és az automatikusan megoldaná a vízszennyezés, túlhalászás, stb. problémáit... És ha jól értem, ez lenne a legegyszerűbb, hisz így a nagy ipari vállalatok nem szennyeznék tovább a vizeket (a levegőt, a földet, stb.).
@@zoltanbarath7371 standard közgazdasági elméletek alapján ez is egy út lenne, de igazából kellően jól meghatározni azt, hogy mi egy egység a történetben, az a nehéz. Ronald Coase Nobel-díjat kapott a témában, őt olvasva elég jól kijön az, hogy hol vannak ennek a fenti magántulajdonos rendszernek a korlátai.
Két kérdés:
- nem lehet, hogy egyszerűen bizonyos iparágak üzleti modelljét átalakítja a technológia? Most Uber, de ha jönnek az önvezető autók akkor mi lesz a taxisokkal?
Milyen "extraprofit" (ha már divatos itthon ez a szó) van egy görög szigeten lévő hotelen, illetve mekkora a keresleti többlet, hogy ha új szereplőket ilyen arányban tud felszívni az airbnb?
A piac hosszú távon azért főleg intenzív verseny mellett arról szól, hogy az árakat leviszi, tehát valamivel optimálisan összállapotot eredményezhet a közösség számára (jó ez mindig is vita tárgya). Nem lehet, hogy nem az airbnb minden rossz okozója a városokban, csak könnyű rá mutogatni?
- ebből adódóan nem lehet, hogy az egyes országok szabályozása van rohadtul lemaradva? Nem szimplán a kiskapukat kellene gyorsan bezárni, és egyenlő feltételeket teremteni a "sharing economy" vállalkozások és a hagyomános szereplők között?
Nyilván egyszerűbb utólag betiltani az egészet mint átgondolt szabályozást alkotni. Hány éve indult az airbnb itthon és van már átgondolt szabályozás?
Visszatérve az airbnb árfelverő hatására:
Ha nincs elég lakás, és kiszorulnak az emberek, akkor hosszú távon nem fognak új házak épülni, megújulni, mert megéri magasabb ár mellett építeni már?
Nem fog a munkavállaló több pénzt kérni, mert nem tud megélni már?
Nyilván a képzettség nélküliek fognak a legjobban szívni, de gondolom ez mindig is így volt. A mezőgazdaságban jöttek a gépek, az iparban is volt egy forradalom stb stb. Ezt a problémát is lehet kezelni kellene, de nyilván kevés pozitív haszna van 5-10 év alatt összerakni egy jó oktatási rendszert, aminek 20 év múlva lenne eredménye
Naná hogy átalakítja. Édesanyám műszaki rajzolóként ment nyugdíjba valamikor a kilencvenes években, szerintem per pillanat a világon nincs egy ember ezzel a szakmával - jött a számítógép és a CAD.
"A piac hosszú távon azért főleg intenzív verseny mellett arról szól, hogy az árakat leviszi" Én is sokáig "hittem" ebben a városi legendában, mert a széthúlló szocializmusban felnőtt szüleim is ebben látták a nyugati kapitalizmus előnyét. Csakhogy ez kizárólag akkor igaz, ha a verseny tiszta, és - most meg fogsz lepődni -: jól szabályozott. Nem véletlenül van minden országban versenyhivatal például, ugyanis a rosszul szabályozott, vagy nem kellően szabályozott és ELLENŐRZÖTT piacon a szereplők monopóliumra törekednek és a verseny felszámolására.
Az egyik kérdés az, hogy a verseny jelenleg tiszta-e és kellően jól szabályozott-e?
Ehhez jön hozzá egy másik probléma, a lakáspiac nem egy átlagos közgazdasági "jószág", mint mondjuk az esernyő, vagy a mobiltelefon. Nem véletlenül hívjuk az egyiket ingóságnak, a másikat pedig ingatlannak. A lakások száma egy adott területen korlátos és nem vmi rugalmasan változtatható a mennyisége, ellenben a kereslet akkor is drámaian meg tud nőni - ami által az árak is -, ha valójában nem is akarnak többen ott lakni. Képzeld el, hogy egy településen él 10 család, és a növekvő porontyok számából tudható, hogy a következő 5 évben kelleni fog 2 új ingatlan, mert ennyi új család lesz. Épül is a két ingatlan, de egyszer csak a közeli város nyugdíjalapja befeketetési lehetőségeket keres, ezért a 2 házra hirtelen 3 új vevő lesz. Ez megemeli az árat egy picit, és egy másik város befektetési alapja felfigyel arra, hogy ezen a kicsiny településen hirtelen emelkedésnek indultak az ingatlan árak, így a rákövetekző 5 évben a nyugdíjalap és a befektetési alap mellett kell versenyeznie az ott lakóknak az épülő ingatlanokért, miközben valójában a befektetési alap nem is akar bajlódni az ingatlan kiadásával, ő csak megvette az egyiket, hogy később nagyobb áron túladjon rajta. Ennek persze örül a nyugdíjalap, aki kiad, mert hirtelen épült még két új lakás, így van 14 lakás a 14 családnak, de csak 13 lakás érhető el, ez növeli az albérlet árakat. Ez hirtelen vonzani kezdi a környező falukból a tehetős családokat, mert magas áron kiadni jó üzlet, jobb, mint bankban tartani a pénzt, látható túlkereslet van, miközben valójában mindenkinek jutna elég lakás, de ezeket felvásárolták tehetős befektetői csoportok, vagy pénzzel alaposan kitömött nyugdíjalapok, hogy aztán albérletként, visszacsorgassák az ott élőknek. Pontosan ez történt Hollandiában, Németországban, Angliában. Svéd, brit, holland, német, svájci nyugdíjalapok elkezdték felvásárolni a lakásokat, mert volt miből, erre elkezdtek emelkedni az árak, most meg már német, orosz és kínai magánemberek van, hogy csak azért vesznek meg egy lakást, hogy később magasabb áron eladják, és közben üresen áll. Erre jött az AirBnB, ami meg behozta azokat a tehetősebb középosztálybelieket is, akik könnyen jutottak lakáshitelhez, és gyakorlatilag egy létező problémát még inkább drámaivá tettek azzal, hogy tovább csökkentették a piacon, lakhatásra elérhető lakásokat, ami még kedvezőbbé tette az ingatlan befektetéseket, és lassan ott tartunk, hogy 10 lakónak kell 13 lakás, mert a többi kizárólag befektetési céllal lett felvásárolva. És ez a helyzet valójában a befektetőknek sem jó, mert látható, hogy egymás elől vásárolják fel a lakásokat sok esetben, és nem valódi keresletnövekedésről beszélünk. Ezért kezdett már a holland kormány is azon gondolkozni, hogy törvényben kötelezi az új lakást építő cégeket, hogy az új lakásokat kizárólag valódi lakóknak adhatják csak el, és az új lakásokban megtiltanak mindenféle lakáskiadást, vagy azt, hogy üresen álljon, mert egy kínai/orosz mágnás vette meg csupán az árak emelkedésére játszva.
@@fchris82 Értelek. Tehát te úgy gondolod, hogy kirakod a kerítésedre, hogy "Itt állj meg Világ" ezen a környéken csak én és a rokonaim építkezhetnek? Ok, és mi lesz akkor, ha hirtelen megváltozik ott a környezet? Becsuknak a gyárak, vagy olyan nyit, ami miatt hirtelen menekülni kezdenek onnét az emberek. A Te lakásod /ingatlanod pillanatok alatt értéktelenné válik. Akkor? Természetesen az ingatlanberuházóké is. És azok a csúnya nyugdíjalapok, akik ilyen gonoszul járnak el elveszítik azt a pénzt amiből a Te nyugdíjadat is fizetnék... Itt a vége fuss el véle...
@@fchris82 fasza. Akkor ki kell vetni jó magas adót a nem lakott lakásokra, nem pedig betiltani őket. Az adóbevételekből pedig állami / önkormányzati bérlakásokat építeni, és szociális áron kiadni.
@@laszlorekvenyi2086 És mi lesz, ha kitör a 3. világháború? És mi lesz, ha aranyat találnak a földben és bánya nyílik a környéken? És mi lesz, ha eltűnnek a fecskék, és menekülni kell a szúnyogok elől? Tényleg, mi lesz?
Egyébként egy szóval sem mondtam, hogy itt állj világ, azt mondtam, hogy vannak piactorzító hatások, amiket hétköznapi néven buborékoknak is hívunk, amikor vminek az ára nem a valós kereslet miatt kezd nőni, hanem spekuláció vagy alapvető emberi reakciók miatt, mert látják, hogy nő az értéke, és arra játszanak, hogy ez a végtelenségig így lesz, amíg ki nem derül, hogy a keresletet a spekuláló befektetők hajtották fel, nem a valós háttérben meghúzódó teljesítmény. A problémára világítottam rá, az, hogy mi a megoldás, arra én sem tudom a választ.
Kicsit hamar ugrottunk az autómegosztásról a bújtatott foglalkoztatásra. Pedig tudtommal ma nincs bújtatott foglalkoztatással operáló személyszállító az országban, van viszont több valóban autómegosztó Budapesten, ahol a parkoló autók számának csökkentése is áldás lenne.
Egy lakás, mióta közvagyon? Az airbnb-nél lehet könnyű szabályozást hozni. Minden cég/személy max 1-2 lakást adhat ki így. Slussz. Az uber-t pont, h. káros volt kiebrudalni. Az ugye a taxi-lobbi miatt volt. Valamiért ők "csókosok." Szerintem nincs így jól.
Ez! Itt a lényeg!
Mert OV emlekszik mèg a taxi-s sztrajkra es tart tőle...
@@viktoriahorvath7656 A taxisok az éjszaka szemei.. Össze vannak nőve a "szolgálatokkal" kissé, így valójában állami szervi funkciót is betöltenek.. Szerintem inkább innen a privlégium..
Mar regota nagyon jo contentet csinaltok, de az elmult par honap technikai es tartalmi fejlesztese miatt dontottem, hogy Patreon elofizeto leszek. Koszi a munkat, ha marad a minoseg, akkor maradok en is, es tobbeket buzditani fogok, hogy tegyenek igy! A Kadarkori rasszizmusrol es a magyar punkrol szolo sorozat abszolut egyedulallo anyagok, meg tobb ilyet, koszi :)
Ezt köszi nagyon! Jó látni amikor aktuális jelenségek ténylegesen baloldali kritikája megjelenik valahol. Illetve a Scheiring Gábor poént én adtam:D
Nagyon jó volt, köszönöm szépen!!!☺️
A szabadszoftverekről lesz valamikor egy videó? Most említetted a videóban, és én, (aki szinte csak szabadszoftvereket használok, családommal együtt) ezt is fontosnak tartom.
Azt gondolom, hogy az Uber és az Airbnb is jól szabályozható lehetne, ha akarnák. Olyan szabályokkal, amivel alkalmi lehetne....gondolok itt az Uberre
Igen, vagyis a rossz törvénykezés illetve a tiltás valójában piacvédelmi intézkedések, a verseny korlátozásai.
Az állam nem jól látja el a feladatát.
@@emelhu akkor nem látod a lényeget. Ezek a cégek azzal nyernek piacot, hogy megkerülik a szabályokat. És az államok ezt nem engedik. Ld Uber-taxi. Miután kimondták, hiogy az UBER szolgáltatása valójában taxiszolgáltatás, aminek szabályait be kell tartani, akkor inkább az Uber el is takarodott. Vagyis nem akart a piacra előírt szabályok szerint működni, mert akkor versenyeznie kell...
@@ferenckovacs2267 Miért nem lehet a taxis szabályokat az Uberhez igazitani? Igy most van egy gazdagokra igazitott taxi szabályozás, és egy szegényekhez igazitott tömegközlekedés. A budapesti agglomeracioban a nyugdijas anyukam szinte alig tud mozogni.
@@ferenckovacs2267 A gond csak az, hogy nem biztos, hogy a taxi szabályok mind jók és célszerűek, valamint az UBER-t sem egy a megújult világhoz illeszkedő szabályrendszerbe akarták betagozni. Valahogy az észteknek ez sikerült, sőt új észt startup lépett a világra a megújult, taxizáshoz jobban igazodó strukturával. Persze ők nem annyira vesztes típusúak mint mi. Valahogy genetikailag életrevalóbb a politikai rendszerük.
Szia Marci, egyszer lehetne beszélni a nemlétező (vajon miért-nem-létező) állami ill. önkormányzati bérlakás építési programról...
Létezik. Ausztriában, Bécsben pl. több tízezer épül jelenleg is. :)
Igen, az Európában van, ez nagy különbség. Abban az "elvesztett Európában", ahová Lézer Dzsoni rettegni (és bevásárolni) jár... 😆
Igen, azt valahogy elfelejtette, hogy ha lenne több tízezer állami bérlakás, akkor az airbnb nem tudná így rángatni a piacot, akár még maradhatna is. A normális megoldás szerintem nem a betiltás, de még csak nem is a vendégéjszakák számának korlátozása (wtf, engedjük csak hatékony ne lehessen?), hanem sávosan (vendégéjszakák száma, kiadott lakások száma stb szerint) növekvő adók az airbnb-re, amiből aztán bérlakásokat vesznek / építenek.
@@torzsmokus A videó azt próbálja hangsúlyozni, hogy - ahogy mondod is - lehetne jó is az airbnb, de mivel egyáltalán nincs szabályozva a 'hogy' meg a 'hány', így egy új, eddig rejtett kapacitásoknól létrejövő piac helyett két-három másik szektorból csípett ki magának egy új piacot. Igazából ha nem elég szigorú a szabályozás, akkor nem szűnik meg a probléma. Ha mondjuk csak azt korlátozzák, hogy 1 szállás/személy, de továbbra is sokkal több a realizálható haszon, akkor lesznek majd strómanok, és megy tovább a játék.
Az önkoris lakás nem rossz, de lényegében ugyanaz a gond vele, mint a CSOK-kal. Nagyon sokat elvesz a költségvetésből, viszont kevesen részesülnek belőle (és nem feltétlen azok, akik ezt adó formájában kifizetik). Lakhatási problémákat nem old meg hatékonyan. Bérlakás a hajléktalankáoknak, rokkantaknak, mélyszegényeknek, esetleg bérkompenzációként a közalkalmazottaknak kell(ene) alapvetően. A piacot bérlakásokkal szabályozni lehet, de akkor ennyi erővel már az állam és az önkorik közvetlenül is beleszólhatnának az albi árakba vagy támogatás, vagy korlátozás formájában. Ennek is lennének vesztesei a civil oldalon (a főbérlők szigorúbb feltételek mellett adnák az albérletet), de sok szempontból egyszerűbb megoldás, mint egy meglehetősen komplex beruházást az önkormányzatokra bízni.
Az 1972-es stockholmi konferencián azért nem képviseltették magukat a keleti blokk országai, mert az externáliákra épülő környezetszennyezés a kapitalista nyugat problémája, szocialista tulajdonviszonyok mellet ilyen nem alakulhat ki. Tévedtek!
Nagyon jó a videó, köszi!
Mi eddig az airbnb és a carsharing szép oldalát láttuk felhasználóként. Persze mikor az airbnb-t választottuk, szándékosan a jófej házigazdákat kerestük, akik a saját lakásukban adtak ki egy szobát. A legszebb külföldi élményeinket mind-mind egy jófej házigazdának vagy sofőrnek köszönhetjük. Vagy szereztünk már szuper barátot közös blablacar út alatt a hátsó ülésen kuporogva.
Kár, hogy ilyen irányba ment el a rendszer :(
Azért remélem egy jól megválasztott házigazdával nem ártunk felhasználóként a helyi közösségeknek!
Nagyon jó összefoglaló, a második fele rendkívül érdekes volt és felkeltette az érdeklődésemet, de az első felében több helyen félremegy a kritika.
1. Nem alkalmazotti jogállással kellene összehasonlítani például az Uber-ezést, hiszen maguk a taxisok is a legritkább esetben alkalmazottak, hanem a vállalkozásokkal. Ebben az összehasonlításban már nincs is nagy különbség. Természetesen a munkák rendszeressége és jellege alakíthatná az adózás típusát és bejelentési kötelezettségeit.
2. A rövidtávú lakáskiadás minimális munkaráfordítás különbséggel van jelen a piacon, mint a hosszútávú albérlet. Ez erős csúsztatás. Jelentősen több munkát igényel, mint a hosszútávú lakáskiadás.
Tény, a szabályozás szükségszerű lett volna mindkét esetben, leginkább olyan módon, hogy adózott bevételként, számlaadással egybekötve kelljen működnie. Szabályozással, vagy közösségi kontrollal kellene elérni, hogy az eredeti, szerintem mindenképp progresszív célok legyenek megvalósítva.
Egy igen igen jol atgondolt es elkeszitett video. Egy kedves ismerosom megjarta a rovid tavu kolcsonzessel Desmond Tutu meglepte agyi poloskaval ...
Mozognak hátul a csíkok :O Dizájnos! ^^
A közlegelők problémájából én mindig azt a tanulságot szűrtem le, hogy "önzéseddel mindenki munkáját tönkreteszed". Sosem jutott eszembe, hogy a közös tulajdonlás a probléma.
És valahogy a kapitalizmusra is ugyanúgy igaz, hogy "önzéseddel mindenki munkáját tönkreteszed" :)
A közös legelő - nem arról szól, hogy mindenki egy kicsit többet legeltet, hanem, hogy egy valaki többet, (többet vesz ki a legelőből) és borul az egész rendszer.
Valóban. Az inkább a kooperáció metastabil állapotáról szól. Amíg működik a kooperáció, mindenki betartja a szabályokat, addig mindenkinek garantált és kiszámítható a haszna. Amint egy dezertőr megjelenik, az extra hasznot realizálhat a többi kárára, és ezzel megbontja a kooperációt. Amikor már a dezertőrök kerülnek többségbe (egy korlátos erőforrás használatában), akkor már a szabályszegéssel sem lehet többlet hasznot elérni, de a kooperáció, a helyzet kiszámíthatósága már felborult. Ld. Hankiss Elemér tanulmányát a kooperatív stratégiáról.
Azért rossz példa a legelő, mert nincs befektetett munka, csak kivett haszon, a természet adja az erőforrást. Jó esetben arányosan járul hozzá mindenki a közöshöz, aki többet legeltet, annak nagyobb részt kellene visszafüvesítenie.
szerintem azt senki nem vitatja, hogy abban az absztrakt játékelméleti modellben, amivel ezt meg szokás fogni, ez jön ki - az állítás inkább az, hogy ez az absztrakció nem tükrözi azt, ami a valóságban történik ezekben a szituációkban, történetesen, hogy nincs lehetősége bárkinek csak úgy többet legeltetni, hiszen a résztvevők kommunikálnak, képesek adaptálni a viselkedésüket, és így tovább. ezek a finomságok mind hiányoznak a "közlegelők tragédiája" elterjedt modelljéből - ezért is jön ki aztán a kooperációt felborító végeredmény.
Ami tökéletesen kezelhető szabályok alkotásával, a közösen használt mennyiség mérésével és a túlhasználat megfizettetésével.
A példa középkori, miközben az informatikai korban érünk. Mindent mérünk, mindent tárolunk és mindenre van hivatal-hatóság. (Hogy szarul működnek a hivatalok? Az másik probléma!)
@@emelhu Ma már ki lehet számolni a szükséges mennyiséget, még ha millió tonnákról is van szó. Egyetértek
Nem lettem meggyőzve. És azt is gondolom, hogy az Airbnb csak és kizárólag budapesti probléma, és ott is csak a kifejezett belvárosé. Nem hinném, hogy a külső nem felkapott kerületekben ilyen gondok lennének. Ugyanakkor a tulajdonhoz való jog korlátozása - pláne önkormányzati rendelettel - nálam kiveri a biztosítékot. Ma az ingatlanra, holnap már az ingóságaimra is hozhatna egy önkormányzat valamilyen rendelkezést. Ez nem ok. (Utána már az asszony jön/jöhet gyerekestűl stb.) Azzal inkább egyetértenék, ha az ilyen túlburjánzó tevékenységet előbb a parlament adójogi szempontból előbb szabályozná nagy vonalakban, és ennek végrehajtására kapnának felhatalmazást a helyi önkormányzatok. Pont úgy ahogy ez a helyi adókról szóló tv-ben benne van. Ámbár, az így megszerzett jövedelmet is lehetne adóztatni valahogy, esetleg ingatlant? Mert nekem tudomásom van régi nagy alapterületű polgári lakásoknak kis 30 nm-nyi studiolakássá alakításáról. Gondoljunk bele egy nagy 150 nm-es ilyen lakásból 5 ilyen kicsi studiólakást is kialakíttathat a tulajdonosa. S ezek után szedi a pénzt. - hisz az építési költséget vissza kell rövid idő alatt szerezni. De utána ...... Bár az ilyen studiólakások kiadása nem az Airbnb vonatkozásában érdekesek, hisz ezeknél a hosszú távú kiadás érdekes. Mindenesetre én talán még problémát sem látok ebben a kérdésben. Az angol randalírozó szurkolók meg elmennek 2-3 nap után. A kérdés nézetem szerint fel van tupírozva, de adóztatással a dolgot meg lehetne oldani. De ehhez jogi felhatalmazás, megfelelő szakember, és ezeknél sokkal több infót adó besúgóra, (adatközlő Mószer Arankákra) lenne szükség.
Törvénybe kéne iktatni , hogy magántulajdonról az önkormányzat nem dönthet.
Nagyon jó volt ez az adás
Bizony a Loach film jutott be nekem is egyből és erre jön is belőle az idézet! Szerintem nagyon jól megvilágítja ez a videó a sharing economy bullshitet.
A Ken Loach filmnek semmi koze sincs a sharing economy-hez. Pont az ellenkezojere pelda, hogy ha nincs sajat tulajdonod, amivel a magad urakent penzt csinalhatnal, es munkanelkuli lettel, mennyire ki vagy szolgaltatva a munkaado kenyenek-kedvenek, a vallalati normaknak, es semmi idod nem marad magadra es a csaladodra.
Nagyon jó lett! Tudnátok esetleg hasonlót készíteni, úgy általánosságban véve a szövetkezetekről, illetve a szövetkezeti modellekről? A mi korosztályunknak (87-es) általában semmi sem jut eszükbe a TSZ vagy a termelőszövetkezet, vagy a szövetkezet szavak hallatán, az idősebbeknek meg általában semmi jó, esetleg az, hogy annak idején ezek állami irányítás alatt álltak, és hogy jól szét lehetett lopni....mi a szövetkezet? hogyan épüle fel? milyen fajtáji vannak? lehet-e egy szövetkezet multifunkcionális, pl egyszerre termelő, és energia illetve lakás? Lehet e egy személy több szövetkezet tagja is? Mik a jogi feltételek, hátterek, stb? Egyre többen gondolkodnak ebben, és valamiféle kommunában mint a kapitalizmus alternatívája, és a látszatdemokrácia igazi demokrata alternatívájában.
Hát, én éltem akkor. Nincs igaza Marcinak, ami közös tulajdon volt, azt tényleg szétlopták. A magántulajdon tiszteletére szükség van. A termelésre használt magántulajdon egy másik dolog.
@@emesepellach6972 2 év alatt sokat változott nekem is a véleményem és a világnézetem. :) Le a kapitalizmussal, általános sztrájk! :)
Politican sharing nincs? Adjuk már kölcsön Viktort Azerbajdzsánnak és kérjük kölcsön a svájci kormány vezetőjét! Nem sokáig, csak köv. 50 évre!
Vagy Haynaut, Hruscsovot, vagy valami hasonszőrűt. De én jobban örülnék ha az idegen vezetőkhöz való vonzódásodat inkább - mondjuk - külföldre való költözéseddel elégítenéd ki.
@Peter Kiss Én nem tejben folyó kánaánt szeretnék, csak korrekt ügyvezetést. Pl. ne lopják el a közpénzeket, hanem arra legyen fordítva amire kell.
@Peter Kiss Pedig kína is azzal kezdte, hogy olcsó munkaerőt kezdett árusítani :)
Igaz a cél az volt, hogy ezzel technológiát és ipart hozzon be, azt adaptálja, hasznosítsa a saját munkaerejével és emiatt nagyobb hozzáadott értéket teremtsen és képes legyen nagyobb jövedelmekre...
Na itt a perc, amikor kiderül a kínai kommunisták ezerszer különben a mi kis orbánunknál.
Csökkentek a szállodai árak ?? Tényleg ?? Hol ? Érdekelne.
Egyetlen helyen jelent ez meg. Szállodai szobákat adtak ki hosszú távra 90-100 ezer forintért Budapest belvárosában.
Szállodai árak hol érdekelne ? Alapből nem opció ,mert drága. Nem mindenki célközönség :-(
öööö, Párizsban a 60e airbnb-n kiadott lakás mekkora része a teljes lakásállománynak?
9-12M lakos van (gyors google keresés eredménye), gondolom akkor összesen lehet olyan 3-4M ház és lakás...
@@KalloComKft Nem a teljes lakásállománnyal kell összehasonlítani, hanem azzal ami bérbe adható (azaz nem lakja a tulajdonos).
@@KaproG Így van. De tippre lehet az is 600e alsó hangon, szóval az airbnb nem meríthette ki annyira katasztrofálisan a lakáspiacot ott sem, mint ahogy idehaza sem tette. Egy tényező a sok közül, ha a lakásárakat, albi árakat tekintjük. A fő ok szerintem inkább az urbanizációban keresendő, illetve a jegybankok 0 kamat politikájában. Pl. idehaza tavaly ahogy megjelent az értelmezhető, stabil hozamú, de rugalmas alternatív befektetési forma (MÁP+), a lakásár-növekedés azonnal meg is torpant... Pedig tavaly még masszívan zakatolt az Airbnb vonat.
Ettől még szabályozni kéne az Airbnb-t (pontosabban: normálisan megadóztatni), csak ne nagyítsuk fel a szerepét.
@@juliusk5669 Visszatérő érv "Ettől még szabályozni kéne az Airbnb-t (pontosabban: normálisan megadóztatni)" . Már ne is haragudjatok, de honnét veszitek ezt a szamárságot? Én csináltam a rövidtávú bérbeadást. Ez az egész tökéletesen le van szabályozva, mind az SZJA, mind a HIPA szempontjából + idegenforgalmi adó. Nem mellesleg az Airbnb, csak az egyik szálláshely közvetítő, több is van rajta kívül.
@@laszlorekvenyi2086 ez esetben kicsit emelni lehetne az adókon, lehetőleg sávosan (vendégéjszakák száma, kiadott lakások száma stb szerint). De semmiképpen sem betiltani
Én nem látok ellentmondást a két modell között. Mindkettő működhet jól és rosszul is. A kérdés csak, hogyan lehet hatékonyan szabályozni. Egy adott közösségen belül mindig lesz olyan, aki rövid távú érdeke miatt megpróbál ügyeskedni. Ezt kell megakadályozni.
Amikok a "közlegelő" problémával szemben felhozzuk a "közösségi szabályzás" elméletet, az lehet rosszab és jobb is, körülményektől függően.
Jobb, ha feltételezzük, hogy a közösség racionálisan dönt és nem befolyásolja propaganda, valaki túlhatalma, tudatlanság, kényszer stb. (azért lássuk be, ezek benne vannak a kalapban). továbbá roszabb, ha ezek valamelyike, vagy mindegyike közrejátszik.
És ha a roszabbik eset teljesül, vissza is jutottunk a klasszikus esetbe.
Emiatt én a klasszikus modell kiegészítéseként tekintek az "újabb" modellre.
Facebook, Airbnb, Uber, mind alapítási szándéka jó, de néhány év után destruktív útra léptek, összefügg a befektetői körével, JP Morgan, Amazon. Kis emberként alapból nem fektetek be ezekbe a cégekbe, kevés, de ennyit legalább megteszek
Szenzációs volt! Köszönöm!
A magyar történelemben lásd Sárköz törtenetét vagy a székely önszerveződési formákat. Mindkettő esetében a közvagyon tartotta el a társadalom népes csoportjait és közösen is alkottak törvényeket a megóvására.
Sajnáljuk, nem találtuk otthon. Pont ez a film jutott eszembe, amikor a rugalmas foglalkoztatásról beszélt, és erre be is játszották. Hát nagyon jól esett! Az a film tényleg pont erről az átverésről szól. Köszi szépen! :)
Azt elismerem, hogy a felelősség és a szabályok azonos mértékben terheljék az airbnbztetőket, mert ők is lakáskiadók. De ha nekem ahhogy van kedvem, hogy rövidtávra adjam ki a lakásomat, akkor ki az aki beleszólhat? Senki, mert enyém a ház.
Egy jó sávos ingatlanadó megoldana sok problémát.
@@gezajakab3180 Miért is? Jó lenyúlni mások pénzét?
@@mdrsz7649 minden adó lenyúlás, az már elvi kérdés, hogy kiket, milyen mértékben terheljen. A munkát vagy a vagyont kell-e inkább adóztatni.
Az utat a kiadó ház előtt milyen adóból építik?
@@gezajakab3180 A vagyon munkából van. Nem azt mondtam hogy semmit se a dózzunk, hanem azt hogy nem az a megoldás. Az nem vagyon egyébként ha valaki hosszútávra adja ki a lakását?
@@mdrsz7649 De ha a vagyon mondjuk a papa munkájából van, akkor az jogos, ha a gyerekeknek már csak elkölteni kell a vagyon által termelt pénzt?
A fizetés összegét még egyszer elszedi az állam, míg a lakás alig adózik.
Semmi baj nincs ezekkel a kezdeményezéssekkel, csak szabályozni kellene. Lásd Uber. 100x korrektebb volt mint bàrmelyik taxis cég.
Törtènt egyszer egy barátommal hogy ittasan ment haza, az uber sofőr nem a leggyorsabb és legrövidebb úton vitte haza hanem kerülő úton. Ezt nem vette észre közbe, viszont másnap jött a bocsánatkérő email az ubertól, hogy a sofőr rossz útvonalat “választott” és ezért a különbözetet visszautalják. Fel volt tüntetve a megtett utvonal és a leggyorsabb útvonal is.
Hol van ilyenfajta átláthatóság a taxis cégektől? Úgy húznak le ahol tudnak, ha csúcsidő van (szilveszter, karácsony) szemrebbenés nélkül mondják hogy 10 ezer az alapdíj. Biztos nem mindegyik ilyen de a többségük ilyen az tuti. 100x az uber mint a taxi bagázs.
Ugyanez az arbnb. Közük van a megnövekedett albérletdíjakhoz, de rajtuk elverni a vizes lepedőt ez hülyeség. Pl. Pesten (pont a ti vitátokba hangzott el,) hogy több ezer kiadatlan lakás áll üresen különböző okokból.
Szuper elgondolás a valós sharing economy - a megosztási közösségek meg a többi. Szuper volt a videó is, és egy kicsi reményt ad nekem is, hogy vannak már működő megoldások. Továbbra is azt gondolom, hogy globális skálán ez nem működőképes. Nem a módszertan a hibás ebben, hanem az ember. Mindig lesz olyan, akinek ez a fajta túl kényelmetlen, túl kevés, túl sokat kell beletenni, hogy valamit kivegyen. Az ember egy olyan nyílt seb, ami sose gyógyul be és egy idő után biztosan elfertőződik. Alapvetően azért sikeres létforma, mert képes nagyobb közösségekbe szerveződni, és azért egy rákfene, mert nem képes hosszú távon, valódi, itt is felvázolt közösségi alapokon működni, mindig több kell. Ezért van kapitalizmus, és nem baloldali közösségi társadalmak.
39:33 "...cargo bike races in Paris back in like 1900." Ez nem az 1800-as éveket jelenti. (Bár lehet, hogy már akkor is voltak.) :D
Modell lehetne a főváros számára a vörös Bécs, amely hatalmas nagy bérlemény hálozattal rendelkezik!
…ezért nem is kell betiltaniuk az airbnb-t
Az airbnb megszüntetése nem oldaná meg a lakhatási problémát.
- 1, Olyan keves használnak airbnb lakáskiadást hogy a piac azonnal felszívná. Nem lenne hatása semmire sem.
- 2, A Csok hatására a megnövekedett a lakáskereslet és a befektetői lakás vásárlás, illetve az új építésű lakásoknál munkaerő költségek növekedése csak felfelé tolja az árakat.
- 3, továbbá a lakás árak azért is nem csökkennek drasztikusan mert a kismértékü csökkenés hatására a drága albérlet és lakásárak miatt a városból kiszorult emberek vissza akarnak költözni így növeléve a keresletet.
-4, Budapesten csak az állami vagy önkormányzati tulajdonba lévő lakások számának növekedése tudja lenyomni az árakat.
Végre egy értelmes hozzászólás.
"Budapesten csak az állami vagy önkormányzati tulajdonba lévő lakások számának növekedése tudja lenyomni az árakat."
Vagy piaci alapon az állam/önkormányzat infrastruktúrát visz területekre (adópénzből, amit azok fizettek be, akik laknak és lakni akarnak az országban).
Ezekre a területekre építési engedélyeket ad ki.
Mellé spéci adószabályokat bérlakás alapú ingatlanberuházásra.
És voilá. Megoldódnak a gondok.
Persze ehhez nem korrupt, tolvaj, semmivel nem törődő kormányzat kell, ami 5 percet szán csupán a problémára, betiltva azt egy szabállyal.
Nagyon jó lett.
Kapitalizmusban szerintem az a szép, hogy bárki dönthet úgy, hogy hatalmas vagyont képez és gazdag lesz vagy úgy, hogy mindig minden hónapban elkölti az összes pénzét.
Természetesen érdekes lenne egy rendszerváltás egy másik izmusra.
Nagyon jó adás, volt köszönet érte! Átfogó képet adtatok a témáról. Bár a háromnegyedénél elaludtam, de esküszöm nem Marci hibája, ;-) ébredés után pótoltam a végét. :-) Kösz még1x.
Jelentéktelen részlet: elírtad Blecharczyk nevét (ejtsd blehárcsik, bár amerikaiaknál sose lehet tudni)
Mínőségi videó👍🏼
Szerintem nagyon király dolog az Uber és az AirBnb, ha külföldön vagyok nagyon szívesen használom mindkettőt. Gyors, kényelmes, ár/érték arányban versenyképes szolgáltatások. Mindkettőt nagyon jól lehetne szabályozni nemzeti szinteken, a szolgáltatásuk utáni áfa befizetéssel egyetemben.
De mivel a hatalom a taxiztatásban és a hotelszektorban érdekelt, így kizárólag az ő érdekeiket fogja képviselni, a fogyasztók érdekeivel szemben. Nálam Magyarországon épp ezért a hotelben alvás és a taxival utazás erősen kerülendő dolgok, ha csak tehetem alternatív megoldásokat keresek ezek kiváltására.
most arra célzol, hogy ha csinálnak egy rendszert, ahol a legnagyobb profitszerzés a "nyerő" stratégia; akkor az (szinte) bármit képes feláldozni a profit oltárán?
Hogy egy profitra kihelyezett rendszer profitot termel és nem fenntarthatóságot, vagy akár jólétet?
Akik a commons-ba teszik az idejüket és energiájukat, miből élnek?
Jó kérdés. Én is szoktam rajta gondolkodni.
Köszi srácok s lányok! Ez elég összeszedett lett!
Mennyivel biztosabb egyéni vállalkozóként a megélhetés mint mondjuk Uber sofőrként?
@@matyasendrey2263 De akkor azt is korlátozni kéne, hogy milyen szektorban lehet az ember egyéni vállalkozó? Nem férhet meg egymás mellett a maguk előnyeivel és hátrányaival a mind két megoldás?
@@matyasendrey2263 Én azért nem gondolnám, hogy jelenleg minden egyéni vállalkozó rosszabbul járna azoknál akik ugyan azt a munkát munkavállalóként végzik. Ha valaki jó munkát végez, akkor magasabb jövedelmet érhet el egyéni vállalkozóként. A munkavállalóknak járó juttatások valóban nem járnak neki, de ezeket saját magának megteremtettheti ha pénzügyileg tudatos.
@@matyasendrey2263 Miért szűnne meg? Egy jó szakember csak azért tud többet keresni most, mert ugyan azon a területen dolgoznak alkalmozttként is emberek? Ha neked szükséged van egy könyvelőre, vagy egy grafikusra és megegyeztek, akkor te leszel a munkáltatója ideiglenesen. Ha te spórolni akarnál rajta, akkor nem fogtok tudni megegyezni.
Ha te attól tartasz, hogy mondjuk a gyárban meg irdodákban dolgozó tömegek egyszer csak vállalkozóként dolgoznak tovább pontosan ugyan abban a pozícióban, akkor ezt meg értem, nem lenne jó, bár a realitását nem látom.
Általánosságban nem szeretem amikor az a narratíva, hogy ha valaki vagyonos, az csak valaki(k) kárára történhetett meg vele. Sőt szerintem ez rendkívül káros. Az Uber nyílván olcsóbban tudott üzemelni így. De egyrészt igen is hasznos volt annak aki mellék állásban szerette volna csinálta, másrészt miért feltételezzük azt, hogy az emeberek szándékosan rosszat akarnak maguknak már akkor mielőtt munkába állnának. Ha valaki nem mozul akkor amikor úgy érzi, hogy kizsákmányolják, akkor valamekkora részben az ő felelőssége is felvethető. És tudom, hogy vannak olyan helyzetben lévő emberek akik előtt nincs alternatíva. De én azokra utalok akiknek igen is lenne lehetősége változtatni, de valamilyen okból nem teszik.
@@matyasendrey2263 Az Amazonnál egyéni vállalkozók dolgoznak a raktárakban? Én nem így tudom, de persze simán lehet, hogy elsiklottam felette.
De miért lehet az, hogy sokan választják önként az egyéni vállalkozói létet? Ők mind önként a számukra kedvezőtlenebb lehetőséget választják vagy lehet, hogy még is csak vannak előnyei is?
@@matyasendrey2263 Így értem. De erre nem lehet az a megoldás, hogy szabályozással igyekeznénk a monopóliumok kialakulását megakadályozni? Ha pl. több Uberhez hasonló szolgáltató van, akkor a választási lehetőség megmaradna. Persze ez az alacsonyabb hozzáadott értékű munkákon nem segítene sokat, de azok most is rosszabb helyzetben vannak.
MMT-ről lesz valamikor adás? Szvsz totál releváns lenne
Na az engem is nagyon érdekelne.
Még mindig kérdezem, hogy mi ez a főcímzene? :P
A stáblista a végén: zene Fancsikai Péter. Ennyi biztos...
Sej, a mi lobogónkat
Szerintem örülj neki, hogy nem tudod.
Egyébként ha már így beszélünk, megnéztem gyorsan hogy mit csinált Ostrom. Na hát ő nem cáfolta meg a közlegelők problémáját. Ahogy korábban mondtam, a közlegelők tragédiája a közös tulajdon (lehet az a levegő, a közterület vagy akármi) túlhasználatáról szól, azaz egy olyan modell, ami azt írja le, hogy (ha a megfelelő kezdeti feltételek fennálnak, akkor) hogyan omlik össze a köztulajdon pusztán amiatt, hogy mindenki kicsit többet akar kivenni magának. Ostrom tehát nem mondta, hogy ilyen nem létezik, hiszen a valóságban is látjuk hogy közlegelő-dinamikájú problémák igenis vannak.
Ostrom valójában pont azt tárta fel, hogy hogyan lehet elkerülni az összeomlást. Vagyis azonosított olyan peremfeltételeket, amik segítenek elkerülni az ezek nélkül jó eséllyel bekövetkező tragédiát. Ez ugyebár NEM cáfolat, mert ha valaminek lennie kell ahhoz hogy elkerüljük az összeomlást, akkor logikusan ha nincs ez a valami, akkor lesz összeomlás.
Ostrom amúgy olyan peremfeltételeket azonsoított, hogy a köztulajdon nem lesz túlhasználva akkor:
- Ha nagyon pontosan lehet tudni hogy kinek mi jár,
- Ha van egy hatékony és gyors konfliktuskezelési útvonal és szankcionálás a közösség tagjai közt (mert ugye attól még az emberek nem lesznek szentek, megpróbálnak sunyizni, tehát muszáj hogy legyen valami ellenszer).
- Ha hatékonyan figyelik hogy ki mit vett ki (megint csak, az emberek megpróbálnak sunyizni, ha senki sem néz oda)
Meg még pár ilyen peremfeltétel van. Gyakorlatilag Ostrom azt mondja, hogy ha mindenki közelről nézi a másik kezét hogy ne lopjon, akkor az emberek nem kezdik el lopni a közöst, amúgy meg de. Nyilván naiv csillogó szemű forradalmárként ez egy fájdalmas gondolat, hogy az ember szétlopja a saját közössége vagyonát, de ez a realitás, és pont ezt írja le a közlegelők problémája kicsit szofisztikáltabban.
Most a korona miatt úgyis mindenhol áttérnék home office-ra, aztán remélhetőleg mindenki rájön, hogy amúgy nem is akarnak Budapesten lakni, főleg nem a belvárosban. (Heti 1-2-szer belefér egy óra utazás, de minden nap elég gáz)
A munkavállalói jogok megnyirbálásaval nem igazan értek egyett, mármint értem en hogy ez történik, de senki nem tart pisztolyt azok fejéhez, akik az ubernel dolgoznak. Elmehetnének pizzafutárnak bejelentve, de valamiért mégis inkább önként ezt választják.
Az a fránya kapitalizmus ugye, nem központilag vezérelt és az egyének maguk hozzák a gazdasági döntéseiket. Pedig milyen jól és hasznosan tudnak működni a nem piaci mechanizmusok által irányított területek, pl.: az EU-s támogatások elosztása ...
A couchsurfinggel az alapötlet már jóval korábban megvolt, az miért nem tudott nagyobbat menni?
Ezt a munkavállaló-munkaadó terminológiát felejtsük már el, könyörgöm! A dolgozók nem vállalják a munkát, hanem rá vannak kényszerítve, hogy eladják a munkaerejüket a tulajdonosnak, aki pedig megveszi azt. Aki itt ad valamit valakinek, az az alkalmazott, aki megtermeli a javakat.
Akkor az alkalmazott miért nem megy el saját vállalkozást csinálni?
@@JustBalazs És mégis miből? Éppen azért kell elmennie máshoz dolgozni, mert nincs alaptőkéje, amiből vállalkozni tudna.
@@MrKataklysm ha mindenkinek lenne alaptőkéje, akkor sem mindenki vállalkozna, az sem mindenkinek való, élethelyzettől is függ, szóval a terminológia alkalmazása attól még helyes
@@petkovacs Egyáltalán nem ui. a dolgozó esetében fennáll a munkakényszer esete, a tulajdonos esetében pedig nem. A vállalat tulajdonosának nem kötelező dolgoznia ahhoz, hogy megéljen, mivel mások dolgoznak helyette. Pont.
@@MrKataklysm
És szerinted akinek volt alaptőkéje az honnan szerezte a pénzt?
Jajj tudom...biztosan lopta...
Nagyon informatív videó, viszont gyakorlatilag körülbelül 70 %-ban a pár mondatban "bemutatott" Fordulat-tanulmány megismétlése. Olyannyira, hogy teljes mondatok, sőt egész bekezdések szóról szóra át lettek emelve belőle. A hitelesség kedvéért a leírásban és a videó elején ezt azért egyértelműen le kellett volna szögezni.
méchánizmusai révén... :D ez vicces volt, de a videó egyébként atom!
Ismét zseniális.
Nincs már albérlet, mert nincs főbérlő, csak bérlő van, mert tulajdonostól bérelni lehet.
Nyilván nem jó az airbienbi de elég érdekes gyakorlat, hogy rendeztek egy vitamusort, ahol az airbienbi-t képviselő ember felmossa a padlót a felkészületlen főpolgármester tanácsadóval utána meg pár héten belül addig készítitek a műsorokat az airbienbirol, hogy az jöjjön ki nektek van igazatok. Miért rendeztetek vitaműsor, ha az egyik vitapartnernek semmiképpen nem lehet igaza? Legalább nem kellett volna erre a Misetics gyerekre hivatkozni azok után, hogy beégett nálatok. Lehet érdemes lett volna a vitát ezek a műsorok után megtartani, nem pedig előtte.
Egyébként pont ezt gondolom ezzel kapcsolatban én is. Tényleg olyan mintha azóta a make-misetics video óta, folyamatosan igazolni szeretnének Marciék igazolni vmit. A bpi Airbnb egy kis részére összpontosul a városnak. 5kerulet, 6,7,kerületek belső részei. 8,9,13, nem számottevő. Ezt a 8,9, kerületi polgik is elmondták a héten a műsorban. Namost, miért is kéne a szociálisan raszorultak lakhatási gondjait éppen a főváros kellős közepén orvosolni? Ráadásul úgy h az önkormányzat mindig is rossz gazdakent bánt eddig a lakasállomanyaval mert elég jelképes összegért adja ezeket a belvarosi ingatlanokat bérbe. A 40-50ezer Ft os önkormányzati bérleti díjak hoz viszonyítva persze h drága a mondjuk 150 e Ft os bérleti díj, de a világon, minden (fő)városvan drágábbak az ingatlanok bérleti díjai a belső kerületekben, mint a külsőkben. Az sem világos, h miért az Airbnb s lakások lettek most egyedül kiemelve, amik a lakhatási válságot okozzák elvileg. Mi a helyzet a lakás irodákkal, a lakás rendelők kell, joga stb, vagy oktatási helyszínekkel amiket belvárosi lakásokban tartanak? Ezek jóval nagyobb számot jelentenek mint a magánszálláshelyek. Puzsér írta, hogy az arbnb szálláshelyek betiltása helyet lehet, hogy a szállodákat volna érdemes inkább kollégiumokká, megfizethető szobákká alakítani ha már minden áron a budapesti lakhatási helyzet a legnagyobb probléma a belvárosban...
Egyszerűen lehetett volna szabàlyozni akár az Ubert is, plusz adó bekérésével. Ehelyett győzött a taxis kartell, akinek bedőltek a politikusok, gondolom pénz landolt itt-ott. És most fizethetem a nyugdíjas anyukámnak a drága taxit, ha orvosi vizsgálatra megy vagy nincs ereje a tömegközlekedésre várni.
Bocs, szerintem van egy komoly félreértés a videó első felében: a "tragedy of commons" egy metafora. Nem szó szerint értelmezendő. A szabályozatlanul igénybe vehető közjavakat modellezi. Amint a közösség eljut oda, hogy koordinálja az adott erőforrás felhasználását, már ki is kerül a törvényszerűség hatálya alól.
2:30 Egy cég értékét nem aktuális bevétele határozza meg, hanem a jövőbeli várható cash-flow-k jelenértéke! Emiatt teljesen fals ez az ábra, nem lehet tudni, hogy a jövőben a cég értéke nőni vagy csökkenni fog, hiszen a jelenlegi értékét már a jövőbeli várható bevételei alapján határozzuk meg.
Alapvető defekt az airbnb-nél, hogy egy felhasználó korlátlan számú lakást kiadhat rajta.
Valami pozitiv dologrol is csinalhatnatok videot ... tobbet ne csak a gondokrol ..
Ami az élelmiszertermelést illeti, a szocialista Szovjetunió soha nem tudta ellátni a polgárait elegendő élelmiszerrel, az USA-tól meg Kanadától kellett gabonát vásárolniuk.
Most pedig a kapitalista Oroszország és Ukrajna bőven el tudja látni az állampolgárait, és még exportálnak is.
Marci for president!
15:23
miért fáj a vállalkozói lét?
Szerintem nem a vállalkozói léttel van gond, hanem azzal, hogy egy filléres appal be lehet hülyiteni tömegeket.
Az nem vállakozás, ha beállsz egy hatalmas multi szervezet utolsó rabszolgájának, akár Uber akár Airnb, és közben elveszed mások legális, szabályozott és befektetést igényló piacait, és a versenyelőnyöd ebből van.. Plusz közben kibaszol másik szegmensekkel, pl. lakásbérlők, szállodások, sárga taxisok. És közben magad is szarul keresel.
A vállakozói lét az, hogy tudsz valamit termelni versenyképesen, fizikai terméket vagy csak gondolatokat, amire van valódi kereslet.
Az hogy bérelt Skoda Fabiaval vagy akár saját autóval feketén taxizol, az tipikusan nem az.
És akkor miért nem az volt a megoldás, hogy megoldják az adóztatását, miért szüntették be az Ubert?
Vannak, akik adóznak az Airbnb után is. Az miért nem valódi vállalkozói lét? Csak azért, mert modern, hatékony módon adják ki a lakást?
@@budanemeth5111 mivel nem vagyok döntéshozó, csak költői kérdésnek tudom tekinteni sorry.
@@budanemeth5111 de nem az adózás volt a gond, hanem hogy ez egy nem regisztrált taxiszolgáltatás volt és nem arról szólt, hogy elviszlek töredékáron ha velem egy irányba jössz. A kettő elég más műfaj.
@@attilanemeth8955 Vagy csak eddig tartottak az érveid.
A coachsurfingről végighallottam egy rádióműsort, lényegében ott is van fizetség, csak azt szex-nek hívják.
Felnőtt emberek had dönthessék már el, hogy mit csinálnak. Hogy biztos munkát vagy freelance munkát szeretnének csinálni. Had csináljanak már olyan céget olyan szolgáltatással amilyet akarnak. (legálisat persze, bár ezen is lenne mit csiszolni, mert szarrá van minden szabályozva és nem pozitívan) Ha ez rosszul érint más szereplőket a piacon hát így jártak. Szabad piac "van" nem? (Nem.) Ennyi erővel autók se legyenek mert a lovat áruló kereskedőnek elviszi a bevételét. Azok akik pl az Uberből éltek, azokkal most mi van? Akkor ők nem érdemlik meg a lehetőséget? Szóval az dönt aki első volt? Akkor irány vissza a vonalas telefonhoz, mert a mobiltelefon károsítja a vonalas telefon gyártóját és az ott dolgozókat. Szánalmas ez az ország. Ha felmennek az árak, a pénz kevesebbet ér, akkor nem lehet, hogy azzal kéne valamit kezdeni? A kenyér is 3-4x annyi mint 7-8 éve, nem csak a lakások, pedig ott nincs AirBnB
Marci, azért az a rész, hogy kiszolgáltatott egy olyan ember, aki egy Uber szerű valamiben dolgozik, nem teljesen igaz. Kiválthatja az egyéni vállalkozást, és akkor van minden. Főállás mellett meg ráadásul még kedvezményesebb is, mert TB-t megfizeti a fő munkaadója. Azért ebben az országban nagyon sokan dolgozunk EV-ként, és köszönjük szépen, jól vagyunk, befizetjük a TB-t, a járulékokat, az adót, és megélünk. Rugalmas a munkaidőnk, akkor dolgozunk, amikor akarunk (max ha nem dolgozunk, nem keresünk pénzt, de ez mindenhol igaz).
Aki meg feketézik, az legyen kedves ne sírjon, hogy kiszolgáltatott, előtte is ott a lehetőség, hogy legalizálja a tevékenységét.
"nem teljesen igaz." természetesen. viszont azt mondja marci, hogy amíg valaki jövedelemkiegészítésként uberezett, addig semmiféle hátrány nem érhette emiatt. és az uber igazából erről szólt, erről kellett volna szólnia. "unatkozol, van fölös erőforrásod? legyél egy órára taxis!" csak épp nem ez lett belőle. mert az emberek egy része arra jött rá, hogy a kiegészítéssel jobban keres, mint a főállásával. ergo váltott, kirúgta maga alól a biztonságot jelentő főállását, és kiszolgáltatta magát egy olyan rendszernek, ami felett még annyi kontrollja sem volt, mint munkavállalóként az állásával kapcsolatban. természetesen lehetett egyéni vállalkozó, végezhette az uberezést teljesen legálisan. egy darabig, amíg nem okozott ezzel rendszerszintű problémát. ez kódolva volt a dologban. ha mindenki csak havi néhány fuvart vállalt volna, ma is működne az uber. de miután "a legjelentősebb taxis céggé" vált budapesten úgy, hogy egyébként jogilag nem taxis cég volt, nyilván szúrni kezdte valakik szemét. és látjuk, ki lett nyírva (és a még meg nem született társai is el lettek lehetetlenítve) egy túl szigorú taxistörvénnyel.
@@rablobanda Ha valaki ezt önszántából tette meg, akkor már bocsánat, de az az egyén saját hülyesége, nem a platform hibája.
Csak bökte a taxisoknak a csőrét, hogy más is tudja azt csinálni, amit ők, nem egy nagy szakma a taxizás, túl volt misztifikálva. GPS, jogosítvány, vezetési tapasztalat, normális pszichológiai állapot, jó állapotban lévő autó (itt nem az idióta sárga matricára gondolok), ennyi kell hozzá, a többi bullshit. Sikerült kiharcolniuk a fix árakat is.
A hatósági árat is rettentő kártékony volt bevezetni. Megszűnik a versenyzés. Ha én egy szuper autóval szállítok, akkor több pénzt is el tudok kérni. Ha egy 15-20 éves (de műszakilag rendben lévő) autóval fuvarozok, akkor valószníűleg kevesebbet.
Ugyanez az Airbnb és a hotelek kapcsolata is. Rájöttek, nem akkora művészet vendégeket ellátni, akik tényleg csak aludni akarnak, minden extra szolgáltatás nélkül, mert mondjuk napközben úgyis a várost járják. És böki a csőrüket, hogy ezért Budapesten nem tudnak annyira sillagászati összeget elkérni.
@@budanemeth5111 annyiban igazuk van a taxisoknak, hogy nem egyenlő feltételek mellett kellett versenyezniük az Uber-rel (már amelyik taxis szabályosan csinálta). Az Uber gyakorlatilag annyit javított a feketén taxizáshoz képest, hogy az utast nehezebb lehúzni vele, de attól még ugyanúgy feketén taxizás. Az AirBnB-nek meg sokkal korábbról már volt egy működő modellje ami nem tette tönkre turisztikai célpontok lakáspiacát, úgy hívták, hogy couch surfing. Az AirBnB kitágította ezt a piacot és beledobott valami őrült mennyiségű pénzt, aminek az eredménye ez a szörnyszülött lett, ahol a növekvő turizmus gyakorlatilag kiszorította a helyi lakosokat a városból. Számomra pl. a GreenGo, MolLimo azért eszményi, mert nem jelenhet meg a rendszerben egy adag tőkével rendelkező, aki az egész piacot eltorzíthatja, mint az AirBnb-nél és nem valami szürkezónában utaznak, mint az Uber, viszont szerintem legalább annyira a sharing economy részei, mint az előző kettő.
Lol, előbb kommenteltem, mint hogy ejutottam volna a couchsurfing-es részig a videóban :D
Ez a videó mintha ismerős szisztéma lenne ha valakitől elveszel valamit közös címszó alatt részben elérhetővé teszed akkor az közösségi, lásd államosítás...
Miért van sok irodaház? Adóoptimalizálás? A három üzenetből kiolvasható a megoldás.
Nagyon hasznos volt ez az adás (is)! Jó, hogy vagytok!
Wolt, Netpincér ugyan ez, a munkavállalók nem munkavállalók hanem egyéni vállalkozók....
Mindenert Meszaros Lorinc a felelos !!! :DD uristen
Továbbnézve az Amazon és munkavállalók.
A munkavállalók legjobb védője nem az állam, nem törvények de még csak nem is a szakszervezetek.
Amik igazán nagyon segítenek nekik, ha a munkaerő kereslet nagyobb, mint a munkaerő kínálat!
Ekkor a rossz munkáltatók alkalmazott nélkül maradnak és hirtelen megvilágosodnak és jó munkáltatókká alakulnak :)
Mit tehet egy állam?
Pl. ha nem strukturális a munkanélküliség, hanem valós többlet van munkaerőben akkor a munkaidő korlátozásával szélesítheti a piacot :)
De kreatívnak kellene lenni, dolgozni a problémák megoldásán, nem sírni, ahogy politikusaink és a politikai elemzők szeretnek.
Ha meg strukturális a munkaerő többlet/hiány, akkor oktatás és átképzés.
Elvileg könnyű, aztán nem láttam még kormányt amlyik képes lett volna megtenni.
De gyanítom nem is volt a prioritás listájukon, csak amolyan látszattevékenység.
Vagyis ennyit is érnek :(
Most a felénél tartok a videónak. Az eddigiekből leszűrt sűrített véleményem: félrevezető, tendenciózus, hazug és legfőképpen szociálisan demagóg. Folytatom, mert méreg poharat, ha már elkezdted idd végig. :-( A végére értem és nem lettem sokkal boldogabb. Itt jól össze lett kutyulva sok minden. A "sokat markol keveset fog " érzésem egyre erősödött, ahogy haladtam a videó felvetéseiben. Amíg az Airbnb témát hibásnak, egyoldalúnak és ebből adódóan félrevezetőnek, demagógnak tartom, addig a további témák érdekesek, de felszínesek igen kevés adattal vannak megtámogatva. A vélemény a témáról nem adat, attól, hogy valaki Nobel díjat kap még nem biztos, hogy elmélete a gyakorlatban is megállja a helyét. Szóval ez nem érv számomra. A Béke Nobel díjat is kiadják sokszor és még sincs béke, hogy én is demagóg lehessek egy kicsit. :-)
Miért a "piaci koordinációjú" youtube -on és miért nem egy közösségi finanszírozású videómegosztón érhető el a Partizán? Kicsit olyan ez így, mint egy Mercedesben utazgatva osztani az észt a romlott tőkés rendszerekről.
Szerintem tök menő Marci új, túlárazott, ázsiai bérrabszolgákkal készített Nike cipője is. De kár, hogy valami helyi cipész közösség nem csinál neki surranókat ingyen, a sok szép beszédért cserébe, mint ahogy egy szociálisan igazságos, a globális tőkét elutasító világban történne.
Az alábbiak után érkezett csak az Airbnb problematika. Az a bérleti díjakat tovább lökte a hotelszobák árai irányába. Mi a megoldás? Irgalmatlanul sok irodaház áll üresen. Állami és önkormányzati szinten nincs ellensúly. Hajrá!
Feliratkoztam! Kész...
Ez szuper volt MARCI!!!!!!!
Én már 0:50-k másodpercben adtam a like-ot, nagyon jól kezdődött a videó és még jobb lett! Kössz!
Valamiert csak most lattam ezt. Milyen erveles mar az, hogy nem vagy alkalmazott? Az ilyet ugy hivjak, hogy vallalkozo. Ennek minden elonyevel es kockazataval egyutt. Emberek szazezrei elnek igy. Szerintem te is amugy.
A "sharing economy"-nak nevezett üzleti modellben semmiféle megosztásról nincsen szó, igazából éppen az ellenkezője: monopolizálás történik.
Ezek a vállalatok egy információ technológiai eljárással lényegében monopolizálják a szolgáltató szektor egyes ágazatainak (fuvarozás, szállítmányozás, ingatlan bérbeadás, stb) háttérinfrastruktúráját és járadékot szednek az emberek között így létrejövő adás-vételekből.
Az egész konstrukció egyszersmind a feketegazdaságban működik, mivel a hálózatában létrejövő tevékenység az adó, járulék, munkaszerződés, műszaki szabályozás, stb hatósági keretein kívül működik.
Egy olyan közhatalomra van szükség, amely a jelenlegi technológiákat maradéktalanul a társadalmi szükségletek szerint használja fel, az azokon való profitnyerészkedést pedig megakadályozza.
Nagyon jól megfogalmaztad, teljesen egyetértek.
Tegyük még hozzá, hogy ezen cégek az információ birtoklásával, és annak elrejtésével, eltüntetik az állami hatóságok, szervek "szemei" elől ezen szolgáltatások biztosítóit, igénybevevőit, ezzel lehetőséget teremtenek az adott állami szabályozás (adózás, biztonsági előírások stb.) megkerülésére, kijátszására, és ezzel árelőnyt (versenyelőnyt) érhetnek el azon szolgáltatókkal szemben, akik az adott piac hagyományos szegmensében dolgoznak. Az így keletkezett extra haszon (mely össztársadalmi szinten persze veszteség) a szolgáltatónál marad, ennek egy részét szedik be a cégek járadékként, és ez az extra-profit lehetőség az, ami erre a piacra vonzza a résztvevőket.
pontosan erről van szó. ezek az új módszerek nem ördögtől valóak, nem kell őket elfelejteni, betiltani. integrálni kell őket egy fenntartható rendszerbe.
nyilván nem azért van általánosságban adófizetési kötelezettség (elvileg legalábbis), mert kell a pénz stadionra, hanem az a mögöttes logika, hogy ez biztosítja az állam, a társadalom jó működését, fenntarthatóságát. tehát a közterhek megfizetésének kijátszása nincs rendben. de ez nem azt jelenti, hogy az uber/airbnb egyébként csak káros módon tudna működni, azaz csak a betiltásuk az opció.
(betiltás alatt azt értem, hogy hozzácsapják egy irracionálisan szabályozott szegmenshez az adott szolgáltatást, például hotelekre írt szabályokat várnak el a rövidtávú lakáskiadóktól, taxisokra írt szabályokat várnak el a hobbi-fuvarozóktól. és esetleg hatósági árakkal a versenyképességüket végképp lenullázzák.)
nagyon fekete-fehér a magyar gondolkodásmód: pl. az uberről sokan azt gondolják, hogy csak minden kiskaput kijátszva létezhet vagy az ellehetetlenítése a másik opció. miért ne lehetne egy középutat találni? ezeknek a szolgáltatásoknak van fundamentális értéke is, van bennük innováció, az emberek életét megkönnyítő megoldásokat találtak ki. miért ne segíthetné a társadalmat mindez? azért, mert "nem adóznak rendesen"? szóval akkor ne is legyenek egyáltalán? nehéz lenne olyan szabályokat hozni, amivel a kecske is jól lakik, és a káposzta is megmarad? a mostani törvényhozóknak mindenképp. normális embereknek kevésbé. :)
@@Rusznyakbalazs Biztos? Mert ha nem kérik tőlük, maguktól nem tukmálják.
De az észtek pl.kérték az UBER-től és pontosan megkapták. Ki mikor mennyi idő ráfordítással, hány km útért mekkora bevételt szerzett. Ennyi. Kérni kell és betartani a létező adószabályokat. De ha az adóhivatal nem akarja?
Ha kérik ezektől a cégeket az adózást érintő adatokat és nem adják, akkor az jogalap a betiltásukra. Nem nyálas etikai filozofálgatás. Adótörvények és tények. De itt nem erről van szó!
Mi a baj a szabad piaccal, és a pforfitorientáltsággal?
Azért mielőtt elkezdenétek énekelni az internacionalét, tegyük hozzá hogy az emberiség sehova nem jutott volna verseny gazdaság nélkül ebben a hetven évben.
Az embereket leginkább az érdekli, hogy mennyibe kerül?! Ha "Taxizhatok" fél áron, vagy megszállhatok fél áron, ki a fene támogatná a dupla költséggel járó szolgáltatásokat? Persze ebből a népes felhasználó táborból sok lehetőség megnyílik a befektetők számára, itt tényleg inkább az mutatkozott meg, hogy lehet ezeket a szolgáltatásokat töredékáron is igénybe venni, HA az állam nem rakja rá a kapzsi adókat/terheket. 8 rétegben lenyúzzák a fizetéseket, aztán csodálkozunk mennyibe kerül taxizni? Az ÜBER pont azt mutatta meg egy rövid ideig, ha csak fele annyira húzná le az állam a munkavállalók keresetét már mennyivel máshogy nézne ki a világ. Nyilván azonnal el kellett kaszálni!