„Annál mi van, a semmi ősebb” - a semmi problémája - Balikó György előadása
Вставка
- Опубліковано 24 січ 2021
- Ha arra gondolunk, hogy a semmi lényegesen egyszerűbbnek tűnik, mint bárminek a létezése, felmerülhet a kérdés: miért van egyáltalán valami, miért nincs inkább a semmi? De vajon csakugyan egyszerűbb-e a semmi, mint a valami - és egyáltalán mit jelent a „semmi” fogalma? Az előadás ezt a kérdést szeretné körbejárni. Bolyongásra hív a „Mi a semmi?” kérdés logikai-nyelvi útvesztőjébe, foglalkozik a semmiből való keletkezés és teremtés problémájával, a semmi lehetséges értelmezéseivel, illetve kitér Isten és a semmi azonosságának kérdésére, mely elsősorban a misztikus írásokban merül fel.
HÉTFŐ ESTÉK A TAN KAPUJÁN
A Tan Kapuja Buddhista Egyház és A Tan Kapuja Buddhista Főiskola vezetői és tanítói online gyakorlásaik során lehetőséget szeretnének nyújtani a közös gyakorlásra és az ismeretszerzésre a koronavírus okozta rendkívüli időkben is, így vállalva közösséget minden érző lénnyel. Az Egyház közösségeinek gyakorlása mellett a Főiskola tanítói december 21-től, hétfőnként, egy hétalkalmas előadás-sorozatot indítanak útjára, melyet a tkbe.hu/live oldalon, vagy A Tan Kapuja UA-cam csatornáján követhetnek nyomon a tisztelt érdeklődők.
Isten tökéletes ősembert teremtett a maga képére.
Szenzációsnak tartom ezt az előadást, ami alkalmas volt arra, hogy előhívja azt a az alapvető intuíciót, ami istenemberi vagy emberisteni mivoltunk felismerésehez vezethet.
Kérdéses, hogy a "Miért van valami és miért nem a semmi van?" értelmes kérdés-e. A kérdés ui. a semminek, a nem létezőnek egyidejűleg a létezését állítja (van), ami önellentmondás. A szorongás generalizált félelem és hogy mi a tárgya az valóban nem egyszerű, mint ontológiai érv kb. annyira meggyőző, mint hogy kell, hogy legyen semmi különben nem beszélnénk róla. A Hegel féle abszolútumról eddig azt hittem hogy az a minden, nem pedig a semmi. Az előadás egy élmény volt, remélem a sorozat folytatódik.
A szegény ember valamije: a semmi. +"Még ma is csodálkozunk azon, miként jutottak az európaiak arra, hogy az említett előadásában taglalt semmit nihilisztikusnak értelmezzék. Számunkra az üresség a legfőbb neve annak, amit Ön a „lét” szóval kívánt mondani…" Martin Heidegger: Útban a nyelvhez Egy japán és egy kérdező párbeszédéből, 20.old.+
"Belém esett a világ és lett oly vad,
oly egy-sötét, hogy szinte már ragyog
s a lelkem indus bölcseségbe olvad:
nincs semmi sem, csak semmi van,
s e semmi én vagyok. " Babits Mihály: Himnusz Iriszhez
A semmi azért semmi, mert nincs. Akkor hogyan válik szereplővé az, ami nincs? A semmi, mint a valami ellentéte jelenik meg a valami jelenlétében. Ha a valami az, ami látható, akkor a semmi az, ami nem látható, nem érzékelhető, nem mérhető, stb. ............................................. A jelen jelenléte vitathatatlan, ezért a jelen nem látszat, így az nem is látható. A valami, a jelen jelenlétében jelenik meg a látható, az alak, a szereplő, a szerep. Ha a valami az, ami nem látható, akkor a semmi az, ami látható.
Csak valaminek látszó semmi és semminek látszó valami van, igazi semmi nincs, mert a semmi, az nincs.
( a valaminek látszó semmiben is ott a semminek látszó valami, ami élettel, értelemmel hatja át, ezért a valaminek látszó semmi sem a semmi, attól nem a semmi tehát, ami nem látható és nem attól, ami látható)
Szó se essék arról ami nem létezik.Így a semmi is csak emberi fogalom.A hangyák ezt a fogalmat nem ismeri.
Semmi ágán ül szívem, és hangtalan ragyog, körbeülik és nézik, nézik a csillagok JA Nézik a semmit?
A tiszta tudat hasonlítható a tiszta, az üres térhez az elképzelés végett, bár a tiszta tudat nem hasonlít semmihez. ... A tér nem tiszta, a térnek mindig alakja van, mindig alak van benne, addig terjed, ameddig az alak, vagy az alakzat, üres tér nincs.
Azt mondta a tanító az iskolában, hogy a pontnak nincs mérete, nincs kiterjedése, aztán felrajzolt a táblára egy pontot. Nem tudta a pontot a valóságának megfelelően, méret nélkül lerajzolni, egy hamis pontot festett a táblára tehát. Aztán a mérnök az ilyen hamis pontból, vagy azok sorozatából épületet rajzol, vagy gépet szerkeszt. Tulajdonképpen az összes lerajzolt pont, vonal és ábra a valódi, a méret nélküli pontot hivatott ábrázolni, tehát ez mind a pont hamis, vagy finomabban szólva, illuzórikus alakja.
Aminek pedig mérete nincs, annak határai sincsenek.
A méret nélküli, határtalan pontot nem lehet ábrázolni, vagy formába önteni. Ezért az mindig a maga méret nélküli, határtalan teljességében leledzik, nem megjeleníthető, ám a "megjelenése" is teljes és az sem festhető le a valóságnak megfelelően.
.........................................................................................................................
A jelen állandóságának a változó, illuzórikus alakja a látható.
Van-e két egyforma valami? Ha van, mi a különbség köztük?
Bármi (minden) pont olyan, mint amiben különbözik a semmitől.
Nincs két egyforma alak. Mert ha kinézetre van is, úgy más téridőbe beágyazva és a téridő is alak, ami az alakot és annak szerepét meghatározza. ... A téridő, mint az illúzió, akár ismétlődhet is, ám az akkor ugyanaz az alak és nem két egyforma.