Szia! Egy hatalmas elismerést küldök innen Székelyföld szívéből!! Hát ez a videód nagyon feldobta a mai estémet. Minden szavad, gondolatod és elmélkedésed nekem aranyat ér. Még egyszer hatalmas gratula a részemről!!!!
Teljesen jó videó, összeszedett, minőségi tartalommal! :) Egyébként meg leginkább az tetszett, amikor elmondod, hogy nem szabad alulárazni magunkat, jobb inkább akár évekig is egyedül lenni, minthogy egy rossz kapcsolatban sinylődjünk! ;)
Hétfőn volt a 24.- ik házassági évfordulónk a feleségemmel. 2 gyermekünk van. 22 éves a nagyobbik fiunk és 14 a kisebbik. Mai napig imádjuk egymást. Egymás támaszai vagyunk jóban rosszban. Kiváló a videó Valentin!
Imadok ilyen torteneteket hallani! Plane azert, mert ez a sok boldog pillanat mellett sok munkat, kitartast, megertest, aldozatot is jelent. Nem eladhato romantikus filmnek, de a realitashoz tobb koze van. Tovabbi sok boldog evet kivanok nektek!😉
Nagyon kedves vagy! Köszönjük! Azt gondolom, hogy szükséges lenne tanítani a fiatalokat a párkapcsolatok milyenségére. Fel kellene készíteni őket arra a folyamatra, ami egy ilyen kötelékben megjelenik. És ha már nem tantárgy az iskolákban ez, akkor az ilyen általad készített videók irányokat mutathatnak, gondolatokat ébreszthetnek, esetleg megoldásokat is kínálhatnak azoknak akik nem értik, hogy tud jól működni egy hosszútávú párkapcsolat.
Mindennel egyetèrtek, nekünk akik hasonlóan látjuk a világot, azt hiszem jól jött ez a megerősítès, hogy nem vagyunk egyedül. 😉 "Inkább a magány, mint a rossz társaság"
Komolyan mondom, éreztem, hogy lesz videód ebben a témában is! 😄 Néhány napja emésztgetem magamban a gondolataimat, amelyek most már kikívánkoznak belőlem. Párválasztásnál nagyon sokat nyom a latban, hogy Te magad hogyan viszonyulsz önmagadhoz, és mit vársz el a másiktól. Sajnos egy időben nem volt önbizalmam, kevésre becsültem magam, és hagytam, ismétlem, hagytam, hogy a pasik kihasználjanak (testileg-lelkileg, és anyagilag is). 😞 Aztán elkezdtem dolgozni magamon, megnőtt az önértékelésem, és rátaláltam a férjemre, aki szeretettel és tisztelettel bánik velem az első perctől fogva. Ő is rendben van lelkileg, amit szerintem az is bizonyít, hogy soha nem féltékenykedett. Önfejlesztésemnek hála ezt a csúnya szokást rég levetkőztem magamról, így a kapcsolatunkat nem mérgeztem vele soha. Azt is fontosnak tartottam, hogy már az elején tisztázzuk a gyerekkérdést. Éppen ezért határozottan kijelentettem Tibimnek, hogy ha gyereket akar, keressen másik asszonyt, mert én nem fogok szülni. Szerencsére az ő tervei között sem szerepel utód, és idővel ebben az elhatározásban mindketten csak megerősödtünk. Döntésünk oka pedig egyedül ránk tartozik. Senki nem lát bele az életünkbe, ezért nem szoktam jó néven venni, ha emiatt bárki megszól vagy elítél. Erről eszembe jutott egy másik dolog. Sokan attól félnek, mit szólnak mások. Most őszintén: kit érdekel? Ha két ember igazán szereti és becsüli egymást, közösek a céljaik, egyezik az értékrendjük, és boldogok egymás mellett, akkor miért kellene mások véleménye miatt, teszem azt összeházasodni, vagy gyereket vállalni, vagy a fene se’ tudja, mit várnának el idegen emberek? 😶 Érdekes ez a „másik fél” kifejezés is. Persze, ez él a köztudatban, de szerintem ott már baj van, ha valaki egyedül nem tud magával mit kezdeni, vagy a másik nélkül el van veszve. Mind önálló emberi lények vagyunk, és úgy vélem, hogy két egész tud kitenni egy csodálatosan működő egységet. De értettem, mit akartál kifejezni a videódban ezzel kapcsolatban. 😊 A családi minta is nagyon fontos, hiszen nagyban befolyásolja, milyen hitrendszer alakul ki benned. Én például mindig azt hangoztattam, hogy soha nem megyek férjhez, hiszen az egész rokonságban és a környezetemben is csupa negatív példa állt előttem. Aztán jött Tibi, és éreztem, hogy benne megbízhatok, hogy vele jó lesz. Persze egy jól működő kapcsolatba rengeteg munkát kell fektetni, de megéri! Ehhez kapcsolódóan pedig még annyit szeretnék hozzáfűzni, hogy sokan azt hiszik, a házassággal véget ért az erőbefektetés. Hiszen már úgyis örökre tiéd a másik, nyugodtan hátra lehet dőlni, netán elhízni, elsárkányosodni… Nade ki akar hazatérni a sárkány barlangjába?... Mielőtt kifutnék a megengedett leütés-számból, be is fejezem a mondókámat, megköszönve a figyelmet. Kedves Valesz, nagyon jól összefoglaltad a témát, a választékos beszéded pedig külön élvezetessé tette a monológodat! 👍 Köszönjük az újabb tartalmas és hasznos videót!
Szia! Fantasztikus dolgokat említesz a videódban! Egy párkapcsolat 2 emberről szól - én nagyon szerencsésnek mondhatom magam, hiszen én is megtaláltam azt a személyt, akivel kiegészítjük és erősítjük, támogatjuk egymást. :)) Köszi a videót, végtelenül jó embernek tartalak! :)
Szia, Valentin! Megmondom őszintén, elsőre úgy klikkeltem a videóra, hogy "ó, a fene, megint offtopic", de megint tartalmas és élvezetes videót készítettél. Nem csak, mint sporttárs nézek fel rád, hanem mint követendő példakép is. Nagyon köszönöm!
Kedves Valentin! Hihetetlen dolog ez, pont tegnap szakított a barátnőm. Mindig örömmel hallgatom a gondolataidat, de ez most nagyon jól jött. Köszönöm!
Szia! Én hasonlóan gondolkodom dologról, mint te! A múltkor keveredtem egy Facebook csoportban olyan beszélgetésbe, amit azóta nem tudok felejteni... Arról szólt hosszan kivesézve a poszt, hogy aki bántalmazó kapcsolatban él, az igazából maga tehet róla, mert hagyja... Ami nyomokban tartalmazhat némi igazságot, részben viszont egy brutál nagy áldozat hibáztatás, ami sok embert nem hogy felemel, hanem még mélyen a sárba is tipor. A kommentek között elment a téma picit más felé... Volt egy komment, amire reagáltam is. Az arról szólt, hogy hát igen, tudni kell jól választani (társat) és akkor nincsen probléma, szóval tulajdonképp ez is ugyanarra ment ki: a te hibád, mert te választottad. Ha pedig szar, akkor kilépsz és ennyi, nem agonizálsz rajta, mert nincs olyan, ami visszatarthat attól, hogy boldogabb legyél... Azóta nagyon sokat gondolkodtam a témán. Erről nekem az a véleményem, hogy ez így nagyon sarkítva van. Ugyanis, mindenki folyamatosan változik. Különböző életszakaszokban mi magunk is teljesen mások vagyunk. Lehet, hogy 10 évvel ezelőtt még úgy találtam, hogy tökéletes az adott illető, de mondjuk házasság meg gyerek után már más szempontokat veszek figyelembe, és azok alapján közel sem megfelelő akivel vagyok - és akkor ez még csak az én belső változásom és érettebb gondolkodásom hatása, a másik ember 10 év alatti változásáról szó sincsen - holott minden bizonnyal már ő is teljesen más ember, mint a kapcsolat elején. Nem ugyanazt keresi egy párkapcsolatban egy 18 éves, mint egy 30 vagy 40 éves, sokkal több élettapasztalattal. Ergo, baromi könnyű azt mondani, hogy válassz jól párt magadnak, de gyakorlatilag ez azért nem működik ilyen egyszerűen. Meg aztán a házasság, meg a gyerek, sokmindent kihozhat valakiből. Pozitívat, negatívat is. Erre a csaj válasza az volt: egyszerű, akkor pedig ki kell lépni a kapcsolatból és következőre jól választani. Na már most erről is volt véleményem, amit nem is voltam rest a tudtára hozni. Hogy oké, itt egy rossz kapcsolat. Kilépsz, ha csak ti vagytok, még az is nehéz. De mi van akkor, ha például van gyerek is? Akkor nem olyan egyszerű, pláne ha kicsi gyerekről van szó. (Most azt a kérdéskört hanyagoljuk, hogy miért születik gyerek egy nem 100-as kapcsolatba: láttam már olyan példát, hogy azért, mert azt remélték attól megváltoznak a dolgok jobb irányba, meg tapasztaltam már olyat is, hogy gyerek előtt minden oké volt, utána romlottak el a dolgok). Ha az én példámat veszem alapul, és én az utóbbi csoportba tartozom, nekem most hiába romlott meg a kapcsolatom jelenleg, nincs esélyem kilépni, dolgoznom kell a kapcsolatunkon. A baj az, hogy ezt csak én vállalom fel, és főként én érzem így, hogy ebben a formában nem felelnek meg a dolgok, és így nem akarom leélni az életemet. Itt vetődnek fel azok a kérdések, hogy mindegyikőtök beletesz a kapcsolatba, vagy csak te? Ha csak te, akkor meddig kell (lehet) ezt elhúzni, és mi az a pont, amikortól már lépni kell? Hogy reális e az az elvárás/álom, hogy találj valaki hozzád hasonló gondolkodásút, vagy nem reális, és abból kell kihozni a maximumot amit dobott a gép? Én azt látom a a környezetemben, hogy a legtöbb kapcsolatba a nő próbál tenni, a férfi meg elül, mint a sár, mert élvezi, hogy főznek, mosnak, takarítanak rá és társadalmilag megkapja a felelősségteljes, családos embernek járó "elismerést", szóval hiába unalmas és pozitív érzelmektől mentes a kapcsolata, a megszokás és a kényelem nagy úr (tisztelet persze a kivételnek). Ne adj isten ezek mellett még félre is jár, akkor meg aztán pláne minden igénye ki van elégítve, miközben a nő tönkremegy lelkileg. Persze nyilván valóban fordítva is megtörténhet, nem akarok soviniszta lenni, én csak azt írtam, amit a környezetemben legtöbbet látok. Az is érdekes kérdéskör, hogy megtaláljuk az egyensúlyt, amiről beszélsz, aközött, hogy együtt csiszolódunk és folyamatosan engedünk a másik miatt, illetve, hogy rájövünk, ha folyamatosan engedünk és idomulunk, akkor önmagunkat és a boldogságunkat adjuk fel azért, hogy valamit működő képes, vagy éppen elviselhető kategóriába tudjunk tartani - itt megint jön a kérdés, hogy vajon ez az én "áram" ahogy te fogalmazol, vagy ennél azért az én értékem magasabb? Magyarországon az is árnyalja a képet, hogy egyedül még akkor is nehéz megélni, ha az embernek biztosított a lakhatása és nem kell albérletet fizetni (ami egy egész fizetést felemészt). Sokan azért is keresnek társat (és ez nem kellene hogy nyomós érv legyen egy kapcsolatban, de sajnos az), hogy könnyebb legyen élni, mert együtt mindent könnyebb fizetni. Visszatérve a mondandóm elejére, azóta sokszor eszembe jut ez a mondat, hogy "miért nem választottál jól párt magadnak?" Ilyenkor mindig (nem túl elegánsan) azt gondolom: "Anyádért!"
Ez igaz, hogy valtozunk idovel. Ehhez ketseg sem fer. Es en sem ertek egyet azzal, amit irt az illeto, hogy "miert nem valasztottal jo part magadnak". En ugy gondolom, hogy ha valaki emberileg jo es akinek van egy bizonyos merteku erzelmi intelligenciaja, az hosszutavon kepes fenntartani es apolni egy parkapcsolatot. Persze ehhez a masik felnek is ugyanugy azon a szinten kell lennie. En nem hiszek az igaziban. Sokkal inkabb hiszek abban, hogy dolgozunk ahhoz, hogy "igazik" legyunk egymasnak. Sajnos ehhez nincs tervrajz. Nem egyszeru a dolog. De az biztos, hogy ha egyik fel onmaga sem tudja, hogy mit akar es bizonytalan vagy nem erti onmagat es/vagy a korulotte levo vilagot, akkor a kapcsolat nem fog sokaig mukodni.
Nagyon érdekes kérdéseket vetettél fel, amelyekre nem könnyű a válasz. Szívből kívánom, hogy megtaláld a boldogságot!
5 років тому
Igen, az önismeret valóban angyon fontos! És szerintem azzal van a legnagyobb probléma, hogy sokan kapcsoaltból kapcsolatba repülnek, hogy legyen valaki melelttük és nem hagyják meg maguknak azt az időt, hogy rájöjjenek, hogy mi is kell nekik valójában és ami még fontosabb, hogy kik is ők, ki kvagyunk mi magunk valójában, mi a célunk az életben stb stb... Ha ez megvan akkor lehet párt keresni, ahogy te is említetted, aki jóban rosszban, esőben és napsütésben is segít ennek az elérésében és megvalósításában. Illetve vice-versa. Korosztályomban, 20-25 évesek körében azt látom és ez az ami nagyon elszomorít, hogy a párkapcsoaltok nagyja folyamatos véget nem érő veszekedésekből, vitákból és féltékenységekből áll. És ha a kapcsoaltba az egyi kfélne kvalami kicsit jó, például el tud utazni külföldre a haverokkal vagy a családdal, a másik fél ezt nem teheti meg valami miatt, akkor monva csinált okokba kapaszkodva kb elrontja a másiknak a szórakozását és kikapcsolódását, fölösleges féltékenygedésekkel stb stb, de igazából a mögöttes dolog az egyfajta irigység, hogy ő most nyaral míg én a melóba rohadok pl ... Szerintem nincs könnyű dolgunk manapság megfelelő párt találni.
Ez mind szép és jó, csak az a probléma ezzel hogy ma már pénzorientált világban élünk, ha nem rendelkezel a legújabb telefonnal és a legdrágább sportkocsival akkor nincs esélyed hosszú kapcsolatra főleg itt magyarországon. A nők nagy része a pénzre hajt, aki meg egy kicsit szebb az átlagnál az vagy kitartott és más pénzéből él, vagy pénzért kínálja testének szolgáltatásait. Ez a mai világ, már semmi nem olyan mint régen.
Szia Valentin. Látod, nagyszerűen megfogalmaztad. A fél az, az egésznek a része, a fél része , tehát nem fúra fogalmazás, hanem ez pont az ami. Pár-kapcsolat, igen 1 pár = 2 fél Ying-Yang, Dualitás. E. Tolle, Zen, Buddha A Ying az egy önmagában egy egész Ying, viszont az egység tapasztalásához, szükség van Yang ra(Nő-Férfi, Jó-Rossz, Nappal-Éjszaka) A káoszban is van rend és a rendben is van káosz, ez a létezés, a Mindenség létének, létünknek alapfeltétele. Így van, gondozd a virágot, hogy azzá legyen amivé lennie kell, azáltal, hogy Van. Nagyszerű videó, köszönöm Valentin, tedd ezt így tovább is, örvendek, hogy mindenről is beszélsz. Építő szándékkal reagáltam . Várom a következő videóidat.
Makro szinten szerintem is igy van, ahogy irtad. En a videoban arra celoztam, hogy egyenekkent ha nem vagyunk teljesek, akkor az nem vezet jora. Szerintem egy teljes egyen tud "teljes fele" lenni a parkapcsolatnak es ezzel egyutt a nagyobb kepnek.
@@valentintorma Pontosan, ahogy mondtad és ahogy írod. Így igaz. Habár a teljesség attól teljes, hogy nem tud soha teljes lenni...paradoxon...viszont..ezekről beszélve egyre sűrűbben találkozunk a paradoxonokkal. Köszönöm szépen a videót és a válaszod!
@@egyresztmasreszt4292 magamból idéztem, ha ezt így mondhatom, ez a jelenlegi világnézetem. Az általad említett szerző munkáját még nem ismerem. Köszönöm.
Helló Valentin! Tudom nem igazán a témához kapcsolódnak a kérdéseim, de remélem megválaszolod őket. 1. Most fogok elkezdeni terembe járni , edzéstervemet alakítgatom, de nemtudok dönteni, hogy nekem, mint kezdőnek a push-pull-leg vagy a teljes testedzések lennének-e hatásosabbak. 2. A diétához kapcsolódóan, ha nincs lehetőségem mindenféle "fitness kaját" enni akkor elég az is ha fehérjedús kajákat eszek? Ennyi lenne, lehet hosszú lett, előre is köszi a válaszod!😀
Szia! Velem ma szakított a barátnőm. 😔 És az a bajom ezzel hogy úgy szakított hogy szeret engem és én is őt és úgy éreztem ő az akivel bármire képes lettem volna és mindezt azért eldobta mert azt mondta hogy nem készült fel ilyen kapcsolatra és a kérdésem az hogy akkor minek jöttünk össze? 🤔Ez most az edzésemre nagy doppingot ad hogy kuzdjek tovább a celomert és hajtsak mert eltudom es elfogom érni! 😀És ez elég furcsa hogy ilyen után ez jön le nekem... 😅Csak kár hogy ehhez a doppinghoz ilyen árat kellett fizetni! 😔
Én azt vallom, hogy pl a testépítés mindig egy kapaszkodó az életben, mindig ott lesz nekünk. A nők, barátok, rokonok jönnek mennek, ki így, ki úgy... Fontos, hogy legyenek ilyen biztos pontok... Akiknek mellettünk a helye azok ott lesznek, akiknek nem, azok hagy menjenek. Majd az élet elrendez mindent. A lényeg, hogy (a párkapcsolatra is igaz) mindenbe annyit tegyünk bele amennyit nekünk megér(idő, pénz, energia..stb) rajtunk ne múljon, maradjunk pozitívak és nyitottak ( akár egy új kapcsolat felé).
Elég érdekes témát boncolgatsz. Nekem ahogy barátnőm volt én kevés dolgot vártam el de azt nagyon. Ilyen ez az "otthon a béke szigete" dolog is, mert nálunk mindig vita meg balhé volt és én nem akarok így élni a továbbiakban, hogy veszekedés veszekedés hátán inkább "megyek tovább" bármilyen rossz is ez a másiknak. A házasságban pedig pont emiatt nem is hiszek. A rokonaim 70%-a elvált, 20%-nak szó szerint "szar" a házassága vagy az amit el kell viselnie a maradék 10% az akinek oké... Ilyen alapon én nem érzem szükségességét egy "idealizált" dolognak amit a lányok/nők erőltetnek főképp (talán mert feléjük nagyobb elvárás, vagy belőjük inkább van nevelve nem tudom). Igazából a kapcsolatfüggésről is beszélhettél volna hogy A-ról B-re pattanni sem igazán jó, illetve talán még azt megemlíthetted volna hogy a kapcsolat elején lévő megjátszásnak is maximum rövid távon van egy pozitív hatása, de az hosszú távon igen csak negatív, de amúgy rendes összeszedett videó. Ja, igen! Nem tudom hol hallottam azt, hogy leírta egymásnak egy pár egy lapra hogy számukra mi fontos egy kapcsolatban és mi az amit utálnak és odaadták a másiknak még valahogy a kapcsolat elején. Ezután pedig nem mondom hogy soha nem volt semmi, de mindketten tartották ehhez magukat és nagyrészt boldog. Sok ember meg odáig nem jut el hogy megbeszélje inkább takargatja meg rejtegeti a bajait aztán pedig kitör a vulkán.
3 éve vagyok egyedül. Nem jó, de inkább így, mint egy felszínes kapcsolatban, ahol nem tetszik igazán a másik fél akár külsőre,akár belsőre. Nehéz ma megbízható, normális értékrenddel bíró lányt találni. A mai lányok többsége abszolút megbízhatatlan, önös érdek vezérelte, egyik nap még veled, következő nap már másnál. Hasonló az értékrendem, mint Neked Valentin, szegény családból jövök, azóta úgymond árva is lettem, már gyermekkoromban tudatosult, hogy csak magamra számíthatok, sokat voltam, vagyok én is magányban, ezért keresem, keresném a biztos pontot, a szeretet, de a mai lányok többsége nem erre vágyik, ez "uncsi, nem trendi". Jók a videóid, csak így tovább. Sok boldogságot Bojanával. :)
Hát ezt én is átéltem, de azért összejött;). Nekem az volt a taktikám, hogy nem is csajozós, hanem feleség keresős időszakom volt. De a lényeg, hogy egy felnőtt ember igazán komolyan már nem változik. Tehát én már úgy randiztam, hogy a különbözőségek derüljenek ki (és ha elfogadhatatlan akkor lapát), és olyan párom legyen aki ugyanazt akarja az élettől mint én. Nekem a 18-aska lett a feleségem, már 9 éve. Vannak már gyerkőcök is, és remélem a nejemmel egymás mellé megyünk a fabundába (persze majd később:D). Remélem összejön neked is!
Esszeru dontes volt. Megbizhato auto kellett, ami elvisz A-bol B-be, keveset eszik es nem kell a kovetkezo minimum 5 evben autorol gondolkodnom. Szamomra az auto egy szerszam. Az plusz, hogy nekem szemely szerint tetszik is.😃
Szia azt szeretném kérdezni hogy jó-e BIOTECHUSA kiegészítőit használni? 15 éves vagyok és csak fehérjeport szeretnék használni. Nagyon jók a videóid! Csak így tovább! :)
![Lp. Сердце Вселенной #60 РОЖДЕНИЕ ЛОЛОЛОШКИ [Финал] • Майнкрафт](http://i.ytimg.com/vi/YoR0pAV9FVQ/mqdefault.jpg)
Szia! Egy hatalmas elismerést küldök innen Székelyföld szívéből!! Hát ez a videód nagyon feldobta a mai estémet. Minden szavad, gondolatod és elmélkedésed nekem aranyat ér. Még egyszer hatalmas gratula a részemről!!!!
Szint úgy!
Teljesen jó videó, összeszedett, minőségi tartalommal! :)
Egyébként meg leginkább az tetszett, amikor elmondod,
hogy nem szabad alulárazni magunkat, jobb inkább akár évekig is
egyedül lenni, minthogy egy rossz kapcsolatban sinylődjünk! ;)
Tetszenek ezek a beszelgetös vidik, jol es erthetöen fogalmazol. csak igy tovabb. Es vegre valaki aki tartalmat visz a youtubra ezert plusz köszönet.
Hétfőn volt a 24.- ik házassági évfordulónk a feleségemmel. 2 gyermekünk van. 22 éves a nagyobbik fiunk és 14 a kisebbik. Mai napig imádjuk egymást. Egymás támaszai vagyunk jóban rosszban.
Kiváló a videó Valentin!
Imadok ilyen torteneteket hallani! Plane azert, mert ez a sok boldog pillanat mellett sok munkat, kitartast, megertest, aldozatot is jelent. Nem eladhato romantikus filmnek, de a realitashoz tobb koze van. Tovabbi sok boldog evet kivanok nektek!😉
Nagyon kedves vagy! Köszönjük!
Azt gondolom, hogy szükséges lenne tanítani a fiatalokat a párkapcsolatok milyenségére. Fel kellene készíteni őket arra a folyamatra, ami egy ilyen kötelékben megjelenik. És ha már nem tantárgy az iskolákban ez, akkor az ilyen általad készített videók irányokat mutathatnak, gondolatokat ébreszthetnek, esetleg megoldásokat is kínálhatnak azoknak akik nem értik, hogy tud jól működni egy hosszútávú párkapcsolat.
Mindennel egyetèrtek, nekünk akik hasonlóan látjuk a világot, azt hiszem jól jött ez a megerősítès, hogy nem vagyunk egyedül. 😉 "Inkább a magány, mint a rossz társaság"
En is igy gondolom.
Komolyan mondom, éreztem, hogy lesz videód ebben a témában is! 😄
Néhány napja emésztgetem magamban a gondolataimat, amelyek most már kikívánkoznak belőlem.
Párválasztásnál nagyon sokat nyom a latban, hogy Te magad hogyan viszonyulsz önmagadhoz, és mit vársz el a másiktól. Sajnos egy időben nem volt önbizalmam, kevésre becsültem magam, és hagytam, ismétlem, hagytam, hogy a pasik kihasználjanak (testileg-lelkileg, és anyagilag is). 😞
Aztán elkezdtem dolgozni magamon, megnőtt az önértékelésem, és rátaláltam a férjemre, aki szeretettel és tisztelettel bánik velem az első perctől fogva. Ő is rendben van lelkileg, amit szerintem az is bizonyít, hogy soha nem féltékenykedett. Önfejlesztésemnek hála ezt a csúnya szokást rég levetkőztem magamról, így a kapcsolatunkat nem mérgeztem vele soha. Azt is fontosnak tartottam, hogy már az elején tisztázzuk a gyerekkérdést. Éppen ezért határozottan kijelentettem Tibimnek, hogy ha gyereket akar, keressen másik asszonyt, mert én nem fogok szülni. Szerencsére az ő tervei között sem szerepel utód, és idővel ebben az elhatározásban mindketten csak megerősödtünk. Döntésünk oka pedig egyedül ránk tartozik. Senki nem lát bele az életünkbe, ezért nem szoktam jó néven venni, ha emiatt bárki megszól vagy elítél.
Erről eszembe jutott egy másik dolog. Sokan attól félnek, mit szólnak mások. Most őszintén: kit érdekel? Ha két ember igazán szereti és becsüli egymást, közösek a céljaik, egyezik az értékrendjük, és boldogok egymás mellett, akkor miért kellene mások véleménye miatt, teszem azt összeházasodni, vagy gyereket vállalni, vagy a fene se’ tudja, mit várnának el idegen emberek? 😶
Érdekes ez a „másik fél” kifejezés is. Persze, ez él a köztudatban, de szerintem ott már baj van, ha valaki egyedül nem tud magával mit kezdeni, vagy a másik nélkül el van veszve. Mind önálló emberi lények vagyunk, és úgy vélem, hogy két egész tud kitenni egy csodálatosan működő egységet. De értettem, mit akartál kifejezni a videódban ezzel kapcsolatban. 😊
A családi minta is nagyon fontos, hiszen nagyban befolyásolja, milyen hitrendszer alakul ki benned. Én például mindig azt hangoztattam, hogy soha nem megyek férjhez, hiszen az egész rokonságban és a környezetemben is csupa negatív példa állt előttem. Aztán jött Tibi, és éreztem, hogy benne megbízhatok, hogy vele jó lesz. Persze egy jól működő kapcsolatba rengeteg munkát kell fektetni, de megéri!
Ehhez kapcsolódóan pedig még annyit szeretnék hozzáfűzni, hogy sokan azt hiszik, a házassággal véget ért az erőbefektetés. Hiszen már úgyis örökre tiéd a másik, nyugodtan hátra lehet dőlni, netán elhízni, elsárkányosodni… Nade ki akar hazatérni a sárkány barlangjába?...
Mielőtt kifutnék a megengedett leütés-számból, be is fejezem a mondókámat, megköszönve a figyelmet.
Kedves Valesz, nagyon jól összefoglaltad a témát, a választékos beszéded pedig külön élvezetessé tette a monológodat! 👍 Köszönjük az újabb tartalmas és hasznos videót!
Szia!
Fantasztikus dolgokat említesz a videódban! Egy párkapcsolat 2 emberről szól - én nagyon szerencsésnek mondhatom magam, hiszen én is megtaláltam azt a személyt, akivel kiegészítjük és erősítjük, támogatjuk egymást. :))
Köszi a videót, végtelenül jó embernek tartalak! :)
Szívemből szóltál. Jó tudni, hogy nem vagyok ezzel egyedül! ❤️
Köszönöm köszönöm,jó amit csinálsz.Kerlek,folytasd a videóidat.😊
Te edzés előtt vetted fel a videót. Én most pont edzés előtt szintén ráhangolódás közbe nézem a videód. Köszönöm, hogy támogatsz :D
Micsoda veletlen! 😀
Szia, Valentin!
Megmondom őszintén, elsőre úgy klikkeltem a videóra, hogy "ó, a fene, megint offtopic", de megint tartalmas és élvezetes videót készítettél. Nem csak, mint sporttárs nézek fel rád, hanem mint követendő példakép is. Nagyon köszönöm!
Nagyszerű gondolatok. Jók ezek a beszélgetős videók!
Huh Valentin, szuper videó lett! 👍🙏 Nagyon jól összeszedted a gondolatokat. Jó volt téged hallgatni! 😊
Ez nagyon jó videó lett Valeszom, jó a gondolatmenet és nagyon elgondolkodtató. Pacsi Valeszkám !
Kedves Valentin! Hihetetlen dolog ez, pont tegnap szakított a barátnőm. Mindig örömmel hallgatom a gondolataidat, de ez most nagyon jól jött. Köszönöm!
Szia! Én hasonlóan gondolkodom dologról, mint te! A múltkor keveredtem egy Facebook csoportban olyan beszélgetésbe, amit azóta nem tudok felejteni... Arról szólt hosszan kivesézve a poszt, hogy aki bántalmazó kapcsolatban él, az igazából maga tehet róla, mert hagyja... Ami nyomokban tartalmazhat némi igazságot, részben viszont egy brutál nagy áldozat hibáztatás, ami sok embert nem hogy felemel, hanem még mélyen a sárba is tipor. A kommentek között elment a téma picit más felé... Volt egy komment, amire reagáltam is. Az arról szólt, hogy hát igen, tudni kell jól választani (társat) és akkor nincsen probléma, szóval tulajdonképp ez is ugyanarra ment ki: a te hibád, mert te választottad. Ha pedig szar, akkor kilépsz és ennyi, nem agonizálsz rajta, mert nincs olyan, ami visszatarthat attól, hogy boldogabb legyél... Azóta nagyon sokat gondolkodtam a témán. Erről nekem az a véleményem, hogy ez így nagyon sarkítva van. Ugyanis, mindenki folyamatosan változik. Különböző életszakaszokban mi magunk is teljesen mások vagyunk. Lehet, hogy 10 évvel ezelőtt még úgy találtam, hogy tökéletes az adott illető, de mondjuk házasság meg gyerek után már más szempontokat veszek figyelembe, és azok alapján közel sem megfelelő akivel vagyok - és akkor ez még csak az én belső változásom és érettebb gondolkodásom hatása, a másik ember 10 év alatti változásáról szó sincsen - holott minden bizonnyal már ő is teljesen más ember, mint a kapcsolat elején. Nem ugyanazt keresi egy párkapcsolatban egy 18 éves, mint egy 30 vagy 40 éves, sokkal több élettapasztalattal. Ergo, baromi könnyű azt mondani, hogy válassz jól párt magadnak, de gyakorlatilag ez azért nem működik ilyen egyszerűen. Meg aztán a házasság, meg a gyerek, sokmindent kihozhat valakiből. Pozitívat, negatívat is. Erre a csaj válasza az volt: egyszerű, akkor pedig ki kell lépni a kapcsolatból és következőre jól választani. Na már most erről is volt véleményem, amit nem is voltam rest a tudtára hozni. Hogy oké, itt egy rossz kapcsolat. Kilépsz, ha csak ti vagytok, még az is nehéz. De mi van akkor, ha például van gyerek is? Akkor nem olyan egyszerű, pláne ha kicsi gyerekről van szó. (Most azt a kérdéskört hanyagoljuk, hogy miért születik gyerek egy nem 100-as kapcsolatba: láttam már olyan példát, hogy azért, mert azt remélték attól megváltoznak a dolgok jobb irányba, meg tapasztaltam már olyat is, hogy gyerek előtt minden oké volt, utána romlottak el a dolgok).
Ha az én példámat veszem alapul, és én az utóbbi csoportba tartozom, nekem most hiába romlott meg a kapcsolatom jelenleg, nincs esélyem kilépni, dolgoznom kell a kapcsolatunkon. A baj az, hogy ezt csak én vállalom fel, és főként én érzem így, hogy ebben a formában nem felelnek meg a dolgok, és így nem akarom leélni az életemet. Itt vetődnek fel azok a kérdések, hogy mindegyikőtök beletesz a kapcsolatba, vagy csak te? Ha csak te, akkor meddig kell (lehet) ezt elhúzni, és mi az a pont, amikortól már lépni kell? Hogy reális e az az elvárás/álom, hogy találj valaki hozzád hasonló gondolkodásút, vagy nem reális, és abból kell kihozni a maximumot amit dobott a gép? Én azt látom a a környezetemben, hogy a legtöbb kapcsolatba a nő próbál tenni, a férfi meg elül, mint a sár, mert élvezi, hogy főznek, mosnak, takarítanak rá és társadalmilag megkapja a felelősségteljes, családos embernek járó "elismerést", szóval hiába unalmas és pozitív érzelmektől mentes a kapcsolata, a megszokás és a kényelem nagy úr (tisztelet persze a kivételnek). Ne adj isten ezek mellett még félre is jár, akkor meg aztán pláne minden igénye ki van elégítve, miközben a nő tönkremegy lelkileg. Persze nyilván valóban fordítva is megtörténhet, nem akarok soviniszta lenni, én csak azt írtam, amit a környezetemben legtöbbet látok. Az is érdekes kérdéskör, hogy megtaláljuk az egyensúlyt, amiről beszélsz, aközött, hogy együtt csiszolódunk és folyamatosan engedünk a másik miatt, illetve, hogy rájövünk, ha folyamatosan engedünk és idomulunk, akkor önmagunkat és a boldogságunkat adjuk fel azért, hogy valamit működő képes, vagy éppen elviselhető kategóriába tudjunk tartani - itt megint jön a kérdés, hogy vajon ez az én "áram" ahogy te fogalmazol, vagy ennél azért az én értékem magasabb? Magyarországon az is árnyalja a képet, hogy egyedül még akkor is nehéz megélni, ha az embernek biztosított a lakhatása és nem kell albérletet fizetni (ami egy egész fizetést felemészt). Sokan azért is keresnek társat (és ez nem kellene hogy nyomós érv legyen egy kapcsolatban, de sajnos az), hogy könnyebb legyen élni, mert együtt mindent könnyebb fizetni.
Visszatérve a mondandóm elejére, azóta sokszor eszembe jut ez a mondat, hogy "miért nem választottál jól párt magadnak?" Ilyenkor mindig (nem túl elegánsan) azt gondolom: "Anyádért!"
Ez igaz, hogy valtozunk idovel. Ehhez ketseg sem fer. Es en sem ertek egyet azzal, amit irt az illeto, hogy "miert nem valasztottal jo part magadnak". En ugy gondolom, hogy ha valaki emberileg jo es akinek van egy bizonyos merteku erzelmi intelligenciaja, az hosszutavon kepes fenntartani es apolni egy parkapcsolatot. Persze ehhez a masik felnek is ugyanugy azon a szinten kell lennie. En nem hiszek az igaziban. Sokkal inkabb hiszek abban, hogy dolgozunk ahhoz, hogy "igazik" legyunk egymasnak. Sajnos ehhez nincs tervrajz. Nem egyszeru a dolog. De az biztos, hogy ha egyik fel onmaga sem tudja, hogy mit akar es bizonytalan vagy nem erti onmagat es/vagy a korulotte levo vilagot, akkor a kapcsolat nem fog sokaig mukodni.
Nagyon érdekes kérdéseket vetettél fel, amelyekre nem könnyű a válasz.
Szívből kívánom, hogy megtaláld a boldogságot!
Igen, az önismeret valóban angyon fontos! És szerintem azzal van a legnagyobb probléma, hogy sokan kapcsoaltból kapcsolatba repülnek, hogy legyen valaki melelttük és nem hagyják meg maguknak azt az időt, hogy rájöjjenek, hogy mi is kell nekik valójában és ami még fontosabb, hogy kik is ők, ki kvagyunk mi magunk valójában, mi a célunk az életben stb stb... Ha ez megvan akkor lehet párt keresni, ahogy te is említetted, aki jóban rosszban, esőben és napsütésben is segít ennek az elérésében és megvalósításában. Illetve vice-versa.
Korosztályomban, 20-25 évesek körében azt látom és ez az ami nagyon elszomorít, hogy a párkapcsoaltok nagyja folyamatos véget nem érő veszekedésekből, vitákból és féltékenységekből áll. És ha a kapcsoaltba az egyi kfélne kvalami kicsit jó, például el tud utazni külföldre a haverokkal vagy a családdal, a másik fél ezt nem teheti meg valami miatt, akkor monva csinált okokba kapaszkodva kb elrontja a másiknak a szórakozását és kikapcsolódását, fölösleges féltékenygedésekkel stb stb, de igazából a mögöttes dolog az egyfajta irigység, hogy ő most nyaral míg én a melóba rohadok pl ...
Szerintem nincs könnyű dolgunk manapság megfelelő párt találni.
Ez mind szép és jó, csak az a probléma ezzel hogy ma már pénzorientált világban élünk, ha nem rendelkezel a legújabb telefonnal és a legdrágább sportkocsival akkor nincs esélyed hosszú kapcsolatra főleg itt magyarországon. A nők nagy része a pénzre hajt, aki meg egy kicsit szebb az átlagnál az vagy kitartott és más pénzéből él, vagy pénzért kínálja testének szolgáltatásait. Ez a mai világ, már semmi nem olyan mint régen.
Szia Valentin.
Látod, nagyszerűen megfogalmaztad. A fél az, az egésznek a része, a fél része , tehát nem fúra fogalmazás, hanem ez pont az ami. Pár-kapcsolat, igen 1 pár = 2 fél
Ying-Yang, Dualitás.
E. Tolle, Zen, Buddha
A Ying az egy önmagában egy egész Ying, viszont az egység tapasztalásához, szükség van Yang ra(Nő-Férfi, Jó-Rossz, Nappal-Éjszaka)
A káoszban is van rend és a rendben is van káosz, ez a létezés, a Mindenség létének, létünknek alapfeltétele.
Így van, gondozd a virágot, hogy azzá legyen amivé lennie kell, azáltal, hogy Van.
Nagyszerű videó, köszönöm Valentin, tedd ezt így tovább is, örvendek, hogy mindenről is beszélsz.
Építő szándékkal reagáltam .
Várom a következő videóidat.
Makro szinten szerintem is igy van, ahogy irtad. En a videoban arra celoztam, hogy egyenekkent ha nem vagyunk teljesek, akkor az nem vezet jora. Szerintem egy teljes egyen tud "teljes fele" lenni a parkapcsolatnak es ezzel egyutt a nagyobb kepnek.
@@valentintorma Pontosan, ahogy mondtad és ahogy írod.
Így igaz. Habár a teljesség attól teljes, hogy nem tud soha teljes lenni...paradoxon...viszont..ezekről beszélve egyre sűrűbben találkozunk a paradoxonokkal.
Köszönöm szépen a videót és a válaszod!
@@egyresztmasreszt4292 magamból idéztem, ha ezt így mondhatom, ez a jelenlegi világnézetem.
Az általad említett szerző munkáját még nem ismerem.
Köszönöm.
@@egyresztmasreszt4292 Köszönöm szépen.
Helló Valentin! Tudom nem igazán a témához kapcsolódnak a kérdéseim, de remélem megválaszolod őket.
1. Most fogok elkezdeni terembe járni , edzéstervemet alakítgatom, de nemtudok dönteni, hogy nekem, mint kezdőnek a push-pull-leg vagy a teljes testedzések lennének-e hatásosabbak.
2. A diétához kapcsolódóan, ha nincs lehetőségem mindenféle "fitness kaját" enni akkor elég az is ha fehérjedús kajákat eszek? Ennyi lenne, lehet hosszú lett, előre is köszi a válaszod!😀
Kíváncsi vagyok, hogy sikerült-e a videó után felkészülni szellemileg az edzésre és szétszedted-e a termet?!😅
Szet hat! Utana edzettem is.😎
Szia! Velem ma szakított a barátnőm. 😔 És az a bajom ezzel hogy úgy szakított hogy szeret engem és én is őt és úgy éreztem ő az akivel bármire képes lettem volna és mindezt azért eldobta mert azt mondta hogy nem készült fel ilyen kapcsolatra és a kérdésem az hogy akkor minek jöttünk össze? 🤔Ez most az edzésemre nagy doppingot ad hogy kuzdjek tovább a celomert és hajtsak mert eltudom es elfogom érni! 😀És ez elég furcsa hogy ilyen után ez jön le nekem... 😅Csak kár hogy ehhez a doppinghoz ilyen árat kellett fizetni! 😔
Én azt vallom, hogy pl a testépítés mindig egy kapaszkodó az életben, mindig ott lesz nekünk. A nők, barátok, rokonok jönnek mennek, ki így, ki úgy... Fontos, hogy legyenek ilyen biztos pontok... Akiknek mellettünk a helye azok ott lesznek, akiknek nem, azok hagy menjenek. Majd az élet elrendez mindent. A lényeg, hogy (a párkapcsolatra is igaz) mindenbe annyit tegyünk bele amennyit nekünk megér(idő, pénz, energia..stb) rajtunk ne múljon, maradjunk pozitívak és nyitottak ( akár egy új kapcsolat felé).
Köszönjük a videót
Teljes egyetértésem, azonban ráébredtem olyan dolgokra amiket hiába tudtam, sajnos mindig bele esek ugyan azokba a hibákba, de már tudom hogy mért.
Elég érdekes témát boncolgatsz.
Nekem ahogy barátnőm volt én kevés dolgot vártam el de azt nagyon. Ilyen ez az "otthon a béke szigete" dolog is, mert nálunk mindig vita meg balhé volt és én nem akarok így élni a továbbiakban, hogy veszekedés veszekedés hátán inkább "megyek tovább" bármilyen rossz is ez a másiknak.
A házasságban pedig pont emiatt nem is hiszek. A rokonaim 70%-a elvált, 20%-nak szó szerint "szar" a házassága vagy az amit el kell viselnie a maradék 10% az akinek oké... Ilyen alapon én nem érzem szükségességét egy "idealizált" dolognak amit a lányok/nők erőltetnek főképp (talán mert feléjük nagyobb elvárás, vagy belőjük inkább van nevelve nem tudom).
Igazából a kapcsolatfüggésről is beszélhettél volna hogy A-ról B-re pattanni sem igazán jó, illetve talán még azt megemlíthetted volna hogy a kapcsolat elején lévő megjátszásnak is maximum rövid távon van egy pozitív hatása, de az hosszú távon igen csak negatív, de amúgy rendes összeszedett videó.
Ja, igen! Nem tudom hol hallottam azt, hogy leírta egymásnak egy pár egy lapra hogy számukra mi fontos egy kapcsolatban és mi az amit utálnak és odaadták a másiknak még valahogy a kapcsolat elején. Ezután pedig nem mondom hogy soha nem volt semmi, de mindketten tartották ehhez magukat és nagyrészt boldog. Sok ember meg odáig nem jut el hogy megbeszélje inkább takargatja meg rejtegeti a bajait aztán pedig kitör a vulkán.
Elfogadom es megertem az allaspontodat. Erdekes ez a lapra leiros tortenet. Lehet, hogy illuzio rombolo, de hosszutavon talan biztosabb alapot kepez.
3 éve vagyok egyedül.
Nem jó, de inkább így, mint egy felszínes kapcsolatban, ahol nem tetszik igazán a másik fél akár külsőre,akár belsőre.
Nehéz ma megbízható, normális értékrenddel bíró lányt találni.
A mai lányok többsége abszolút megbízhatatlan, önös érdek vezérelte, egyik nap még veled, következő nap már másnál.
Hasonló az értékrendem, mint Neked Valentin, szegény családból jövök, azóta úgymond árva is lettem, már gyermekkoromban tudatosult, hogy csak magamra számíthatok, sokat voltam, vagyok én is magányban, ezért keresem, keresném a biztos pontot, a szeretet, de a mai lányok többsége nem erre vágyik, ez "uncsi, nem trendi".
Jók a videóid, csak így tovább.
Sok boldogságot Bojanával. :)
Hát ezt én is átéltem, de azért összejött;). Nekem az volt a taktikám, hogy nem is csajozós, hanem feleség keresős időszakom volt. De a lényeg, hogy egy felnőtt ember igazán komolyan már nem változik. Tehát én már úgy randiztam, hogy a különbözőségek derüljenek ki (és ha elfogadhatatlan akkor lapát), és olyan párom legyen aki ugyanazt akarja az élettől mint én. Nekem a 18-aska lett a feleségem, már 9 éve. Vannak már gyerkőcök is, és remélem a nejemmel egymás mellé megyünk a fabundába (persze majd később:D). Remélem összejön neked is!
Örülnék ha lenne egyes törvény ellenem
A véleményem a videóról, hogy❤️
Azer ott is van egy vitara!;) lehet erzelmi dontesbol vetted?)
Esszeru dontes volt. Megbizhato auto kellett, ami elvisz A-bol B-be, keveset eszik es nem kell a kovetkezo minimum 5 evben autorol gondolkodnom. Szamomra az auto egy szerszam. Az plusz, hogy nekem szemely szerint tetszik is.😃
@@valentintorma Szoval vadi uj!? Volt Mikor vetted?) Plusz abba a kornyezetebe ahol hasznalod , abszolut bele illik. A vitara 1.6!?
Párkapcsolat elemzésnek ildult az egész akkor történik ilyen amikor valentinhoz mész!:)
Szia azt szeretném kérdezni hogy jó-e BIOTECHUSA kiegészítőit használni? 15 éves vagyok és csak fehérjeport szeretnék használni. Nagyon jók a videóid! Csak így tovább! :)
Szia! Írtam neked instán
Az igazsag az,hogy keves pasinak van erre szüksege,hogy ha hazamegy beke legyen,meg megertes:-(Föleg a fiataloknal..
En is ezt latom, de ez annyira hihetetlen szamomra.
@@valentintorma szomoru:-(
Részemről inkább maradok egyedül. Nem létezik az a Nő akinek én kellenék.
Szevasz fonok😎
😉
@@valentintorma Tanulságos videó volt Valentin, köszönöm :)
meny mez any posen
az igazi eilet a halal utan kezdodik nem szamit a foldi eilet
Ki az aki egy ilyet dislike-ol?
Czibók Laca 2.0