jajj ez a betaplalos resz nagyon elcsuszott,legyszi nezz utana egy kicsit es csinald ujra ezt a videot,a valtoaram aramlasat NEM a feszultseg emelesevel hanem maga az aram fazisa valtozasaval ered el,nem a feszultseg fazisaval hanem a folyo aram fazisaval,lasd a rezisztiv,kapacitiv es induktiv fogyasztok kozti aram fazis kulombseget,es ami ennelis fontosabb az hogy a villanyora erzekelje azt hogy te vissza taplalsz mert hiaba kuldesz bele nagyobb feszultseget az az aram folyasat nemfogja meg valtoztatni AC halozaton,az inverter ugy modulalja a kimenetet hogy az aram fazisat modositja ettol fog kifele menni az aram a halozatba
Ne haragudj! Nem állok le veled vitázni, ahhoz fáradt vagyok! Elég sok "villanyóra visszaforgatót" láttam már, és tudom mire képes 1-2V-al több a "túloldalon"! Azt is tudom, milyen a kimenete egy inverternek, de kíváncsivá tettél, mivel befolyásolja "csak" az áram fázishelyzetét egy egyszerű FET-es, IGBT-s "H" híddal?
@@ThomasSz1994 Engem is érdekelne a dolog, mert ha a színusz félhullámot, és az inverter eltolt másik színusz fél hullámát képzeled el, akkor a fél hullám első negyedénél lehet be tud az inverter táplálni, viszont a másik negyed hullám alatt az inverter lenne a fogyasztó. Vagy negyedhullámonként "eltolja" a fázist? Vagy hogy? A DC/DC konverterek működésével nem tudom mennyire vagy tisztában, azok hogyan állítják elő a megfelelő feszültséget és áramot FET-ekkel, induktivitás és kondenzátor segítségével?
@@lajosbarath1034 a forras feltolt egy tekercset ezt ezutan egy mosfet vagy igbt lekapcsol a forrasrol es a tekercsben felgyult energia egy kondenzatorral parhuzamosan megy a kimenentre, persze ezt allithatova lehet tenni egy pwm el de kb ennyi
@@ThomasSz1994 Oké, maradjunk annyiban, hogy már hallottál róla. ;) A kondenzátorokat szűrésre használják a DC/DC konverter előtt és után. A DC/DC konverter kapcsolgatja a feszültséget az induktivitásra, aminek a kapcsolási frekvenciája általában fix. A feszültség gyakorlatilag X idejig rá van kapcsolva az induktivitásra, Y időtartamig meg nincs. A kapcsolási frekvencia kitöltését szabályozza a konverter PWM módban. Vagy működhet PSM módban is, ahol kihagy egy vagy több bekapcsolt állapotot. Az eredmény ugyanaz lesz, csak nem mindegy mekkora a kimeneti terhelés, mert a PWM vagy PSM mód hatással van a konverter hatásfokára is. Ami viszont kimaradt, hogy az induktivitásban így tárolt energia "kinyeréséhez" szükség lesz egy diódára is, attól függően bekötve, hogy lefele vagy felfele akarjuk konvertálni a bemenő feszültséget. A korszerű, nagy hatásfokú konverterekben a dióda helyett szintén félvezető kapcsolókat használnak. Egy step up/down konverterben meg eleve ezek vannak dióda helyett. Ezeknél általában a kimeneti feszültséget kell állandó értéken tartani, a kimenten lévő terhelés pedig változhat. Persze nem a végtelenségig. A konverter méri a kapcsolás közbeni áramot is minden periódusra, és ha ez egy beállított áramot túllép, akkor is kikapcsolja a kapcsolót. De ez már tényleg túllép ennek a magyarázatnak a keretein. Szóval, nagy vonalakban így működik egy "egyszerű", egyenáramú DC/DC konverter.
Ismét egy tanulságos videó, nagyon köszönöm! Apró észrevétel, hogy a 10/20kV - 0,4 kV-os trafók szekunder köre legtöbb esetben "zeg-zug" kapcsolású (pontosan én sem éretettem még meg, de csillag is, meg delta is), így szinte esélytelen, hogy a 10/20kV-ra feltolják a többlet energiát. Régóta nézem az EcoPityu videókat, valamint az összes "társcsatornát", de sok-sok számolgatás után rájöttem, hogy a napelemes rendszer teljesen jó, működik, éves szaldóval talán még meg is térül, de (nem politika) egy tollvonással el tudják kaszálni a termelő kis házi erőműveket. Száz szónak is egy a vége, szerintem egy külterületi épületnek, tanyának, kis gazdaságnak a szigetüzemű ellátására megérheti egy napelemes rendszer, ugyanis a villamos hálózat kiépítése több millió forint, de egy átlagos családi felhasználásnál soha nem fog megtérülni, ha a garancia idejével is kalkulálunk. Elnézést a hosszú kommentért, várom a további hasznos tartalmakat.😃😃
Nem az áramszolgáltatót védendő, de az energia ellátás ennél jóval bonyolultabb, minthogy az (egyébként tényleg szánalmasan kevés) 5Ft átvételi díj miatt akár 65Ft/kWh nyereségük is lehetne. Az ország teljes energiaigényét nem fedezik a saját erőművek, tehát kell vásárolni a szomszédos országoktól. Ez nem spontán történik, előre kell kalkuláljanak és le kell kötni fix mennyiséget adott áron. Ezt aztán boríthatja a napelemes rendszerek termelés, vagy éppen nem termelése, és óriási buktákat okozhat. Az állandó erőművek (atom, hő, víz...) nem képesek csak úgy leállni, vagy hirtelen nagyon alacsony termelésre állni. Ha hirtelen komolyabb mennyiségű energia érkezik a házi erőművekből, mert százágra süt a nap, akkor igencsak meg vannak lőve... Állandó erőművekre nagy szükség van, a tárolt napenergia híján, mivel a nap nem süt minden nap, vagy egész nap...
ezt megfejelve azzal, hogy hirtelen sokan telepitettek napelemet akar onerobol, akar hitelbol, viszont elektromos futessel a teli honapokban fogyasztjak el az eves termeles nagyobb reszet. (nyilvan nekem se lett volna ellenemre az eves szaldo, de az utcankban 50-60kwp-re nehez ralicitalni:)
A felsorolt problémák valósak, de 70 Ft-nál egy kicsit többel kellene kalkulálni, a szomszéd asztalos 160-180 Ft-ot fizet az áramért, mint vállalkozó. Ugyanakkor a smart grid segíthetne a probléma áthidalásában is.
Ez szépen hangzik a napelem ellen, csak kár hogy adatok nélkül egyszerűen nem igaz. Már 6 éve van meg az 5kW-os napelemes rendszerem, és folyamatosan írom a termelést egy excel táblába. Novemberben van az elszámolás, és átlagban olyan 7,8MWh-t termel. Az utóbbi években (4 év), az éves termelés ingadozása 1,5% alatt van!!! Maximum +-100kWh évente a mínusz és a plusz termelés. Ezzel azért már lehet szerintem kalkulálni. Gondolom a fix lekötést nem órákra kell megadni a szolgáltatónak, hanem évente. De ehhez az oldalához nem értek a dolognak.
@@miklossz7186 Vagy inkább azzal megfejelve, hogy a Lölö neve alatt telepítettek több 10MW-os napelem farmokat. A problémát inkább erről az oldalról kellene megközelíteni, mert egy 50MW-os napelemfarm 10000 5kW-os HTM-nek felel meg. Azért remélem érzékelhető az arány. Arról nem is beszélve, hogy egy ilyen napelemfarm esetleg termőföldet takar le, a HTM napelem meg tetőket, ami nyáron árnyékolja a tetőt, tehát klímát is kevesebbet kell használni. A több hektáros napelemfarmok területén meg többet vetni nem fog senki.
@@lajosbarath1034Részben igazad van, de amennyire tudom, napi/napszaki tarifa van, azokat kell előre foglalni, és elég nehéz egy felhős idővel kalkulálni. Paks fixen termel. A változó áramigényt meg főleg gázerőművekkel szolgálják ki, azok sokkal rugalmasabbak.
Az utolsó 13 percet, ha a média is leírta volna, sokaknak sokkal tisztább lett volna a kép a témában.De a hírportálok egymástól ctrl+C ,ctrl+v alapon cikkeztek.Bevágva a ki mit mondott,paragrafusokat,így nem csak ők nem értették,hanem az olvasóik sem.
Valaki tudja, hogy az optimális ~320-325V alatt, fölött, mennyi a DC-DC konverzió miatti veszteség? Illetve lényegesen más feszültségnél? Pl 11 panel az optimális de elsőre 3-4 kerül fel 90-120V, vagy valaki a maximumot teszi fel egy 5500W inverterrel, 6000W 14 panelt, ami néha 490V is megközelíti? Vagy az MPPT igyekszik az ellenállással megközelíteni az optimálist akár, és 14-15 panelnél is leveri a ~480-510V akár 10%-al. Én magamnak kísérletezem, de ősz vége felé ha van rá mód, meddig lehet elmenni feszültség terén? Hogyan működik egy ilyen a valóságban? Enyém amúgy 60-500V között tud, 6000W, de van ahol 5500W van megadva. Azért azt télen nehéz lesz megközelíteni! 😅 De a cél, a 12A autó töltés hétvégén egész nap.
Üdvözlöm. Lehet hogy valamelyik vídeóban volt róla szó csak az én figyelmemet elkerülte a megoldás- Nekem van egy problémám, és gondolom másnál is megjelenik. Van egy 24V-os rendszerem, amiben 24V 300Ah savas munkaakkumulátor is be van építve, hogy a naplemente tovább is tudjam használni. 4db 410W.os napelem van feltéve párhuzamosan kapcsolva jelenleg, mert kis lépésben tervezem a bővítést, ahogy eddig is így jött össze a rendszer, a fogyasztásom pedig 250-300W átlagban, mert a napi fogyasztásom kb 5-6kWh. Azt tapasztalom, hogy ugyan képes lenne akár 50A-t is tölteni a vezérlő és a napelem is képes ennyire, de a reggeli éppen érintő fényben ki tud adni 20A-t is a töltésvezérlő, viszont nap közben ez visszaesik a telibe sütő nap esetén is 10-12A-re, ami kicsit több mint a pillanatnyi fogyasztásom. Ez azt eredményezi, hogy az egyébként 7,5kW körüli energia tárolására képes akkumulátor telep, nyáron is úgy 20 óráig lépes az invertert táplálni, utána átkapcsol a hálózatra a rendszer. Tud valamilyen megoldást, hogy az energia be is töltődjön az akkukba, hisz nagyjából 30A-t tölthetne a rendszer ha a töltőáram nem emelkedik a kapacitás 10%-a fölé, viszont nem tölt ennyit sohasem. Vagyis egyszer tudtam 40A-t regisztrálni, amikor a mosogatógép éppen fűtött és én meg a töltésvezérlőt meg az invertert ellenőriztem. Igaz akkor az inverter 90A-t vett fel az akkukból. Holott ilyen 20A körüli induló áram mellet a nyári 6-7 óra hozhatna annyit, hogy legfeljebb 2-3 órányit használjam a hálózatot hajnalban. Gondoltait előre is köszönöm. Üdvözlettel Szoltsányi Gyula
A töltőáram visszaesést okozhatja az is, hogy az akkuk feszültsége eléri a maximumot. A savas akkuk töltőárama 14,4V kapocsfeszültségen tartva exponenciálisan csökken.
Рік тому
Nagyon jó összefoglaló, köszönöm. Amit hiányoltam belőle, az a hatásfoka a rendszernek vagy ha úgy nevezzük a veszteségek pld az inverteren.
Szia. A mostani invertereknél 90 (94-98) százalék fölött van a hatásfok. A régieket ventillátor hűtötte a mostaniak többnyire passzív hűtést kapnak a jó hatásfok miat.
Рік тому
@@EcoPityu Köszönöm, érdeklődve várom ezt a részt. Ha lehet érdemes lenne sorba rendezni hatásfok szerint a különböző invertereket és megoldásokat, pld akkus tárolás veszteségeit is belevéve. Ez lenne az igazán ütős videó. Ráadásul hatalmas segítség lenne azoknak akik most fognak majd invertert vásárolni.
@ ez viszont nem lesz benne, mert pont a gyári megoldások nem lesz a témája a videó sorozatnak. Általánosságban lesz említve. Aki konkrét inverterek tesztjére, összehasonlítására kíváncsi, az Mikrosilver kollégánál kell nézelődjön.
Az inverterek vesztesége benne van az adatlapjában, de olyan 90% fölöttire/körülire emlékszem. Most meg nem nézem. ;) Meg aztán nemcsak az inverternek van vesztesége, hanem az összes kábelezésnek, kötéseknek. Tehát, lehet hogy az inverter 7V-al megemeli a feszültséget a villanyóra bekötésnél, az lehet már nem annyi lesz az utcán futó vezetékben. Persze le lehet egyszerűsíteni a dolgot a könnyebb megértés végett.
@rajanko 1 másodperccel ezelőtt Nálunk lazán felmegy néha a 3 fázis feszültsége 250V fölé, s van hogy eléri az egyik 257V-ot. Kicáncsi lennék a saját vagy a szomszédok berendezéseit amortizálom? A trafonkat nemrég cserélték, mi vagyunk az egyik trafokör végén 2x9 panel(410W), 6k-s inverterrel Az utolsó elötti a körön, a szomszéd 34 panellel(375W) és 15k inverterrel küzd elöttem. Kérdés, ki küzd le kit? Mi tulhajtjuk, a szomszéd alulhajtja az inverterét. Lehet, hogy épp én teszek be a szomszédnak (remélem). :)
"Kicáncsi lennék a saját vagy a szomszédok berendezéseit amortizálom?" Az egyik napelemtulajnak itt a faluban sorra pukkannak el a laptop és telefontöltői. 248 voltnál kapcsol le a visszatálpálós invertere. Vissza se tud termelni a túlfesz miatt.
Kedves István !Légyszi segíts nekem.Kétszer 10 darab napelemet akarok sorba kötni ,majd a már sorba kötött 10-10 napelemet párhuzamosan akarom kötni. Az a sanda gyanúm hogy a 10-10 napelem soha nem fog teljesen azonos teljesítményt produkálni(felhők,gyártási szórás és így tovább)ezért hol az egyik hol a másik tízes csapat fog a feszültség különbség miatt a másikra rá termelni,melegíteni és az össz teljesítmény rontani.Mi lenne a megoldás?Ha 1-1 Schottky diódát kötök velük sorba és csak ezután párhuzamosítom őket ez jó megoldás e?Ha ez megoldás,akkor melyik tipust javaslod? Köszönöm a segítséget! János
A shottky diódák általában 40-50V-ot viselnek el, több száz voltnál már nem használhatóak. Síma szilícium nagyfeszültségű, nagyáramú (10-20A) dióda, hűtve, elszeparálva segíthet. Mikrosilver pajtásom is így oldotta meg!
Szükségtelen sorbakötni a diódát a sztringekben, mert a gyengén megvilágított sztringnek is lesz elég feszültsége ahhoz, hogy meghaladja a munkapontot és nem fog rajta visszafele folyni az áram. Sőt! Még az is hozzájárul a termeléshez. Ezzel kapcsolatban volt kísérlete az offgrid garage-os Andy-nak. Ha kell, megkeresem.
Csak az itt a kérdés, ha már mindenki visszatáplál, és a trafó nem viszi át a nagyfeszre, akkor HOVA LESZ a mondjuk pl.: 30ház x 5kW, vagyis 150kW-nyi visszatáplált teljesítmény?
@@EcoPityuErről azért a “gyakorlatias” mellett jó lenne valami elméleti konkrétum is mert mindenki ért hozzá, és van véleménye, csak épp számításokat nem láttunk még erről. Elméletileg az új önszabályozó trafók mindegyike konkrétan tud energiát táplálni a gerinchálózatba, de konkrét mérések kellenének.
@@ldsman1global587Itt a faluban nem keletkezik meg az elfogyasztottnál nagyobb teljesítmény, mert szépen lekapcsolgatnak az inverterek 248 voltnál és nem tudják a tulajdonosok kihasználni a naperőmű kapacitásukat. Mikor lekapcsol az inverter, akkor még saját fogyasztásra sem! Ez volt az oka, hogy a szigetüzem mellett döntöttem.
sajnos nem adtok választ a kérdésemre.. mondjuk van egy napelemrendszerem kb 400-440 volt DC kimenő feszültseggel nyilván az amper változik hogy süti a nap Tudom-e direkt tölteni a 380 Voltos akkuspakkot egy E- autóban direkt minden közti elektronika nélkül Hiszen az autónak is van egy saját szabályzó doboza... @@raytry69
@@Orbi38Egyenáramú töltésnek még nem néztem utána, mert Zoém van. Ha jól emlékszem, egyenáramú töltésnél az akksi simán ki van drótozva, és a töltőállomás végez minden szabályozást. Nyilván kommunikáció kell, hogy legyen. Szerintem az kizárt, hogy csak ráadod a feszt, és töltöd, mint egy savas akksit. Ahhoz stabil feszültségre és valamiféle kommunikációra minimum szükség lesz. Szerintem.
És ezért van az, hogy amikor 6 évvel ezelőtt 3 millió forintért megcsinálták a napelemet a házamra. Aminek a harmada volt az ÁFA, na akkor kellett volna az állami MVM részéről a hálózatot fejleszteni ebböl a pénzből! Nem pedig most hírtelen felismerni, hogy költeni is kell a hálózatra nem csak a hasznot kivenni. Akkor is lehetett volna akkumulátort rakni a rendszerbe csak a szolgáltató nem engedett semilyen tipust rákötni a hálózatra, azok közül az inverterek közül amik tudták az akkumlátort kezelni. Most meg azt mondják tegyek akkumlátort! Jó fejek ujjabb több millás beruházás (inverter csere +akku) az állami MVM helyett amiböl megint ő csak a tiszta hasznot húzza (ÁFA) de ha betermelek akkor 5 Ft. Gratula. Az állam meg teljesítette a klíma célt! Csak éppen semmit nem tett csak zsebre tette a pénzem harmadát...
Volt egy rezsicsökkentés. Ahogy fater mondta mindig, jàrni jàr, de nem jut. Nincs ingyenebéd, te màr fizettél de így- úgy még fogsz is, mindenki fizet.
kedves EcoPityu! Nálam magas a hálózati feszültség a sok napelem miatt. 252V van nyári időszakban. Én csak szigetüzemet engedélyeznék. Átverik a laikus embereket... régen 220V volt, emelték 230-ra, a valóságban 240, munkahelyemen is mérem!
Nem verik át, de nézd meg napkelte, és naplemente előtt is. Én 5-6 panelt reggelre helyezek el, így megelőzőm a napközbeni 250V-ot. Amúgy zsákutca, utolsó bekötés lesz. Elvileg itt pár volttal kevesebb lesz, mint a trafó mellett.
Szinuszos váltakozó hálózatokban a feszültség és áram közötti fázis eltérés a cos fi, ha az áram siet kapacitív, ha késik induktív. Tehát ha cos fi 1, akkor fázisban van a fesz és áram, ekkor csak watt-os (hatásos) fogyasztás van. Ha a cos fi
Szia! Köszi! Ezt már nem is mertem felhozni! (pedig még videóm is van fent róla!) ua-cam.com/video/W1zPkCAQ_rk/v-deo.html Megtaláltam amúgy azt a teljesen szakmaiatlan leírást, amiből kiindult.
jajj ez a betaplalos resz nagyon elcsuszott,legyszi nezz utana egy kicsit es csinald ujra ezt a videot,a valtoaram aramlasat NEM a feszultseg emelesevel hanem maga az aram fazisa valtozasaval ered el,nem a feszultseg fazisaval hanem a folyo aram fazisaval,lasd a rezisztiv,kapacitiv es induktiv fogyasztok kozti aram fazis kulombseget,es ami ennelis fontosabb az hogy a villanyora erzekelje azt hogy te vissza taplalsz mert hiaba kuldesz bele nagyobb feszultseget az az aram folyasat nemfogja meg valtoztatni AC halozaton,az inverter ugy modulalja a kimenetet hogy az aram fazisat modositja ettol fog kifele menni az aram a halozatba
Ne haragudj! Nem állok le veled vitázni, ahhoz fáradt vagyok!
Elég sok "villanyóra visszaforgatót" láttam már, és tudom mire képes 1-2V-al több a "túloldalon"!
Azt is tudom, milyen a kimenete egy inverternek, de kíváncsivá tettél, mivel befolyásolja "csak" az áram fázishelyzetét egy egyszerű FET-es, IGBT-s "H" híddal?
@@EcoPityu nezz utana es csinalj egy uj videot ha van egykis plusz idod csak ennyire kerlek nem vitatkozmi akarok,
@@ThomasSz1994 Engem is érdekelne a dolog, mert ha a színusz félhullámot, és az inverter eltolt másik színusz fél hullámát képzeled el, akkor a fél hullám első negyedénél lehet be tud az inverter táplálni, viszont a másik negyed hullám alatt az inverter lenne a fogyasztó. Vagy negyedhullámonként "eltolja" a fázist? Vagy hogy?
A DC/DC konverterek működésével nem tudom mennyire vagy tisztában, azok hogyan állítják elő a megfelelő feszültséget és áramot FET-ekkel, induktivitás és kondenzátor segítségével?
@@lajosbarath1034 a forras feltolt egy tekercset ezt ezutan egy mosfet vagy igbt lekapcsol a forrasrol es a tekercsben felgyult energia egy kondenzatorral parhuzamosan megy a kimenentre, persze ezt allithatova lehet tenni egy pwm el de kb ennyi
@@ThomasSz1994 Oké, maradjunk annyiban, hogy már hallottál róla. ;)
A kondenzátorokat szűrésre használják a DC/DC konverter előtt és után. A DC/DC konverter kapcsolgatja a feszültséget az induktivitásra, aminek a kapcsolási frekvenciája általában fix. A feszültség gyakorlatilag X idejig rá van kapcsolva az induktivitásra, Y időtartamig meg nincs. A kapcsolási frekvencia kitöltését szabályozza a konverter PWM módban. Vagy működhet PSM módban is, ahol kihagy egy vagy több bekapcsolt állapotot. Az eredmény ugyanaz lesz, csak nem mindegy mekkora a kimeneti terhelés, mert a PWM vagy PSM mód hatással van a konverter hatásfokára is.
Ami viszont kimaradt, hogy az induktivitásban így tárolt energia "kinyeréséhez" szükség lesz egy diódára is, attól függően bekötve, hogy lefele vagy felfele akarjuk konvertálni a bemenő feszültséget. A korszerű, nagy hatásfokú konverterekben a dióda helyett szintén félvezető kapcsolókat használnak. Egy step up/down konverterben meg eleve ezek vannak dióda helyett.
Ezeknél általában a kimeneti feszültséget kell állandó értéken tartani, a kimenten lévő terhelés pedig változhat. Persze nem a végtelenségig. A konverter méri a kapcsolás közbeni áramot is minden periódusra, és ha ez egy beállított áramot túllép, akkor is kikapcsolja a kapcsolót. De ez már tényleg túllép ennek a magyarázatnak a keretein.
Szóval, nagy vonalakban így működik egy "egyszerű", egyenáramú DC/DC konverter.
Azta, ennyire jól elmagyarázni a visszatáplálást, zseniális előadás. Köszönöm!
Várjuk a folytatást.Köszi a videót!
Zseniális összefoglaló.! Köszönöm!
Ismét egy tanulságos videó, nagyon köszönöm!
Apró észrevétel, hogy a 10/20kV - 0,4 kV-os trafók szekunder köre legtöbb esetben "zeg-zug" kapcsolású (pontosan én sem éretettem még meg, de csillag is, meg delta is), így szinte esélytelen, hogy a 10/20kV-ra feltolják a többlet energiát.
Régóta nézem az EcoPityu videókat, valamint az összes "társcsatornát", de sok-sok számolgatás után rájöttem, hogy a napelemes rendszer teljesen jó, működik, éves szaldóval talán még meg is térül, de (nem politika) egy tollvonással el tudják kaszálni a termelő kis házi erőműveket.
Száz szónak is egy a vége, szerintem egy külterületi épületnek, tanyának, kis gazdaságnak a szigetüzemű ellátására megérheti egy napelemes rendszer, ugyanis a villamos hálózat kiépítése több millió forint, de egy átlagos családi felhasználásnál soha nem fog megtérülni, ha a garancia idejével is kalkulálunk.
Elnézést a hosszú kommentért, várom a további hasznos tartalmakat.😃😃
Ez nagyon hasznos! Ilyent még kérek!
Nem az áramszolgáltatót védendő, de az energia ellátás ennél jóval bonyolultabb, minthogy az (egyébként tényleg szánalmasan kevés) 5Ft átvételi díj miatt akár 65Ft/kWh nyereségük is lehetne. Az ország teljes energiaigényét nem fedezik a saját erőművek, tehát kell vásárolni a szomszédos országoktól. Ez nem spontán történik, előre kell kalkuláljanak és le kell kötni fix mennyiséget adott áron. Ezt aztán boríthatja a napelemes rendszerek termelés, vagy éppen nem termelése, és óriási buktákat okozhat. Az állandó erőművek (atom, hő, víz...) nem képesek csak úgy leállni, vagy hirtelen nagyon alacsony termelésre állni. Ha hirtelen komolyabb mennyiségű energia érkezik a házi erőművekből, mert százágra süt a nap, akkor igencsak meg vannak lőve... Állandó erőművekre nagy szükség van, a tárolt napenergia híján, mivel a nap nem süt minden nap, vagy egész nap...
ezt megfejelve azzal, hogy hirtelen sokan telepitettek napelemet akar onerobol, akar hitelbol, viszont elektromos futessel a teli honapokban fogyasztjak el az eves termeles nagyobb reszet. (nyilvan nekem se lett volna ellenemre az eves szaldo, de az utcankban 50-60kwp-re nehez ralicitalni:)
A felsorolt problémák valósak, de 70 Ft-nál egy kicsit többel kellene kalkulálni, a szomszéd asztalos 160-180 Ft-ot fizet az áramért, mint vállalkozó.
Ugyanakkor a smart grid segíthetne a probléma áthidalásában is.
Ez szépen hangzik a napelem ellen, csak kár hogy adatok nélkül egyszerűen nem igaz. Már 6 éve van meg az 5kW-os napelemes rendszerem, és folyamatosan írom a termelést egy excel táblába. Novemberben van az elszámolás, és átlagban olyan 7,8MWh-t termel. Az utóbbi években (4 év), az éves termelés ingadozása 1,5% alatt van!!! Maximum +-100kWh évente a mínusz és a plusz termelés. Ezzel azért már lehet szerintem kalkulálni.
Gondolom a fix lekötést nem órákra kell megadni a szolgáltatónak, hanem évente. De ehhez az oldalához nem értek a dolognak.
@@miklossz7186 Vagy inkább azzal megfejelve, hogy a Lölö neve alatt telepítettek több 10MW-os napelem farmokat. A problémát inkább erről az oldalról kellene megközelíteni, mert egy 50MW-os napelemfarm 10000 5kW-os HTM-nek felel meg. Azért remélem érzékelhető az arány. Arról nem is beszélve, hogy egy ilyen napelemfarm esetleg termőföldet takar le, a HTM napelem meg tetőket, ami nyáron árnyékolja a tetőt, tehát klímát is kevesebbet kell használni. A több hektáros napelemfarmok területén meg többet vetni nem fog senki.
@@lajosbarath1034Részben igazad van, de amennyire tudom, napi/napszaki tarifa van, azokat kell előre foglalni, és elég nehéz egy felhős idővel kalkulálni. Paks fixen termel. A változó áramigényt meg főleg gázerőművekkel szolgálják ki, azok sokkal rugalmasabbak.
Csak gratulálni tudok. Kiválóan jó tudásanyag.
Az utolsó 13 percet, ha a média is leírta volna, sokaknak sokkal tisztább lett volna a kép a témában.De a hírportálok egymástól ctrl+C ,ctrl+v alapon cikkeztek.Bevágva a ki mit mondott,paragrafusokat,így nem csak ők nem értették,hanem az olvasóik sem.
👍 jöhet a következő rész
A legjobb!!!
Mint mindig!
Ez jó volt. Megint sokat tanultam.
Pityu, ez nagyszerű videó volt! Várom a többit is, köszönöm!
Valaki tudja, hogy az optimális ~320-325V alatt, fölött, mennyi a DC-DC konverzió miatti veszteség?
Illetve lényegesen más feszültségnél?
Pl 11 panel az optimális de elsőre 3-4 kerül fel 90-120V, vagy valaki a maximumot teszi fel egy 5500W inverterrel, 6000W 14 panelt, ami néha 490V is megközelíti?
Vagy az MPPT igyekszik az ellenállással megközelíteni az optimálist akár, és 14-15 panelnél is leveri a ~480-510V akár 10%-al.
Én magamnak kísérletezem, de ősz vége felé ha van rá mód, meddig lehet elmenni feszültség terén? Hogyan működik egy ilyen a valóságban?
Enyém amúgy 60-500V között tud, 6000W, de van ahol 5500W van megadva. Azért azt télen nehéz lesz megközelíteni! 😅 De a cél, a 12A autó töltés hétvégén egész nap.
Üdvözlöm. Lehet hogy valamelyik vídeóban volt róla szó csak az én figyelmemet elkerülte a megoldás- Nekem van egy problémám, és gondolom másnál is megjelenik. Van egy 24V-os rendszerem, amiben 24V 300Ah savas munkaakkumulátor is be van építve, hogy a naplemente tovább is tudjam használni. 4db 410W.os napelem van feltéve párhuzamosan kapcsolva jelenleg, mert kis lépésben tervezem a bővítést, ahogy eddig is így jött össze a rendszer, a fogyasztásom pedig 250-300W átlagban, mert a napi fogyasztásom kb 5-6kWh. Azt tapasztalom, hogy ugyan képes lenne akár 50A-t is tölteni a vezérlő és a napelem is képes ennyire, de a reggeli éppen érintő fényben ki tud adni 20A-t is a töltésvezérlő, viszont nap közben ez visszaesik a telibe sütő nap esetén is 10-12A-re, ami kicsit több mint a pillanatnyi fogyasztásom. Ez azt eredményezi, hogy az egyébként 7,5kW körüli energia tárolására képes akkumulátor telep, nyáron is úgy 20 óráig lépes az invertert táplálni, utána átkapcsol a hálózatra a rendszer. Tud valamilyen megoldást, hogy az energia be is töltődjön az akkukba, hisz nagyjából 30A-t tölthetne a rendszer ha a töltőáram nem emelkedik a kapacitás 10%-a fölé, viszont nem tölt ennyit sohasem. Vagyis egyszer tudtam 40A-t regisztrálni, amikor a mosogatógép éppen fűtött és én meg a töltésvezérlőt meg az invertert ellenőriztem. Igaz akkor az inverter 90A-t vett fel az akkukból. Holott ilyen 20A körüli induló áram mellet a nyári 6-7 óra hozhatna annyit, hogy legfeljebb 2-3 órányit használjam a hálózatot hajnalban. Gondoltait előre is köszönöm. Üdvözlettel Szoltsányi Gyula
A töltőáram visszaesést okozhatja az is, hogy az akkuk feszültsége eléri a maximumot. A savas akkuk töltőárama 14,4V kapocsfeszültségen tartva exponenciálisan csökken.
Nagyon jó összefoglaló, köszönöm. Amit hiányoltam belőle, az a hatásfoka a rendszernek vagy ha úgy nevezzük a veszteségek pld az inverteren.
Még nincs vége a sorozatnak! Azaz "ami késik nem múlik".
Szia. A mostani invertereknél 90 (94-98) százalék fölött van a hatásfok. A régieket ventillátor hűtötte a mostaniak többnyire passzív hűtést kapnak a jó hatásfok miat.
@@EcoPityu Köszönöm, érdeklődve várom ezt a részt. Ha lehet érdemes lenne sorba rendezni hatásfok szerint a különböző invertereket és megoldásokat, pld akkus tárolás veszteségeit is belevéve. Ez lenne az igazán ütős videó. Ráadásul hatalmas segítség lenne azoknak akik most fognak majd invertert vásárolni.
@ ez viszont nem lesz benne, mert pont a gyári megoldások nem lesz a témája a videó sorozatnak.
Általánosságban lesz említve.
Aki konkrét inverterek tesztjére, összehasonlítására kíváncsi, az Mikrosilver kollégánál kell nézelődjön.
Az inverterek vesztesége benne van az adatlapjában, de olyan 90% fölöttire/körülire emlékszem. Most meg nem nézem. ;)
Meg aztán nemcsak az inverternek van vesztesége, hanem az összes kábelezésnek, kötéseknek. Tehát, lehet hogy az inverter 7V-al megemeli a feszültséget a villanyóra bekötésnél, az lehet már nem annyi lesz az utcán futó vezetékben. Persze le lehet egyszerűsíteni a dolgot a könnyebb megértés végett.
Gratulálok a vidóidhoz! Végre nem Mc Mesterek akarják elmondani, hogyan működnek az inverterek. Üdv János JaniLab Hungary
Jó a sorozat, grat!
@rajanko
1 másodperccel ezelőtt
Nálunk lazán felmegy néha a 3 fázis feszültsége 250V fölé, s van hogy eléri az egyik 257V-ot. Kicáncsi lennék a saját vagy a szomszédok berendezéseit amortizálom?
A trafonkat nemrég cserélték, mi vagyunk az egyik trafokör végén 2x9 panel(410W), 6k-s inverterrel Az utolsó elötti a körön, a szomszéd 34 panellel(375W) és 15k inverterrel küzd elöttem. Kérdés, ki küzd le kit?
Mi tulhajtjuk, a szomszéd alulhajtja az inverterét. Lehet, hogy épp én teszek be a szomszédnak (remélem). :)
"Kicáncsi lennék a saját vagy a szomszédok berendezéseit amortizálom?"
Mindenkinél megjelenik egyformán az a hálózati feszültség.
"Kicáncsi lennék a saját vagy a szomszédok berendezéseit amortizálom?"
Az egyik napelemtulajnak itt a faluban sorra pukkannak el a laptop és telefontöltői. 248 voltnál kapcsol le a visszatálpálós invertere. Vissza se tud termelni a túlfesz miatt.
Ilyen amikor egy szakember magyaráz el valamit.
Köszönöm.
Kedves István !Légyszi segíts nekem.Kétszer 10 darab napelemet akarok sorba kötni ,majd a már sorba kötött 10-10 napelemet párhuzamosan akarom kötni.
Az a sanda gyanúm hogy a 10-10 napelem soha nem fog teljesen azonos teljesítményt produkálni(felhők,gyártási szórás és így tovább)ezért hol az egyik hol a másik tízes csapat fog a feszültség különbség miatt a másikra rá termelni,melegíteni és az össz teljesítmény rontani.Mi lenne a megoldás?Ha 1-1 Schottky diódát kötök velük sorba és csak ezután párhuzamosítom őket ez jó megoldás e?Ha ez megoldás,akkor melyik tipust javaslod?
Köszönöm a segítséget!
János
A shottky diódák általában 40-50V-ot viselnek el, több száz voltnál már nem használhatóak.
Síma szilícium nagyfeszültségű, nagyáramú (10-20A) dióda, hűtve, elszeparálva segíthet. Mikrosilver pajtásom is így oldotta meg!
Szükségtelen sorbakötni a diódát a sztringekben, mert a gyengén megvilágított sztringnek is lesz elég feszültsége ahhoz, hogy meghaladja a munkapontot és nem fog rajta visszafele folyni az áram. Sőt! Még az is hozzájárul a termeléshez. Ezzel kapcsolatban volt kísérlete az offgrid garage-os Andy-nak. Ha kell, megkeresem.
Igen, nalunk az utcaban tobb napelemes haz van, es nyaron többször is le kapcsol az inverterem a magas feszultseg miatt(visszataplalas) 😑😁
Ez nagyon jó volt 😊
Csoda !! (tanár úr csak így tovább)
Csak az itt a kérdés, ha már mindenki visszatáplál, és a trafó nem viszi át a nagyfeszre, akkor HOVA LESZ a mondjuk pl.: 30ház x 5kW, vagyis 150kW-nyi visszatáplált teljesítmény?
Azóta kaptam némi "gyakorlatias" infót: a kétoldali gerjesztés miatt a trafó "elfossa magát", azaz olaj felforr, trafó leég!
@@EcoPityuErről azért a “gyakorlatias” mellett jó lenne valami elméleti konkrétum is mert mindenki ért hozzá, és van véleménye, csak épp számításokat nem láttunk még erről.
Elméletileg az új önszabályozó trafók mindegyike konkrétan tud energiát táplálni a gerinchálózatba, de konkrét mérések kellenének.
@@EcoPityu akkor végülis hová lesz a sok visszatáplált teljesítmény?
@@ldsman1global587Itt a faluban nem keletkezik meg az elfogyasztottnál nagyobb teljesítmény, mert szépen lekapcsolgatnak az inverterek 248 voltnál és nem tudják a tulajdonosok kihasználni a naperőmű kapacitásukat. Mikor lekapcsol az inverter, akkor még saját fogyasztásra sem! Ez volt az oka, hogy a szigetüzem mellett döntöttem.
Kérdésem: a lejövő 400 volt körüli DC-vel lehetne-e direkt elektro autót tölteni? Végül is az is csak egy aksi ebből a szempontból...
Megfelelő védelem (túláram, túltöltés) akár lehetne is, ha DC-ben hozzá férsz!
Én most a villanytrabantom akkujait tölthetném ingyen...
elvileg az auto leszabályoz mindent lásd super charger nyomja akár a 250kwh -t de a kocsi csak annyit vesz fel amennyit bor
@@EcoPityu
@@Orbi38Meg annyit, amennyit a "töltő" meghatároz egy PWM jel kitöltéstényezőjével. Legalábbis váltóáramú töltésnél.
sajnos nem adtok választ a kérdésemre.. mondjuk van egy napelemrendszerem kb 400-440 volt DC kimenő feszültseggel nyilván az amper változik hogy süti a nap Tudom-e direkt tölteni a 380 Voltos akkuspakkot egy E- autóban direkt minden közti elektronika nélkül Hiszen az autónak is van egy saját szabályzó doboza...
@@raytry69
@@Orbi38Egyenáramú töltésnek még nem néztem utána, mert Zoém van. Ha jól emlékszem, egyenáramú töltésnél az akksi simán ki van drótozva, és a töltőállomás végez minden szabályozást. Nyilván kommunikáció kell, hogy legyen. Szerintem az kizárt, hogy csak ráadod a feszt, és töltöd, mint egy savas akksit. Ahhoz stabil feszültségre és valamiféle kommunikációra minimum szükség lesz. Szerintem.
És ezért van az, hogy amikor 6 évvel ezelőtt 3 millió forintért megcsinálták a napelemet a házamra. Aminek a harmada volt az ÁFA, na akkor kellett volna az állami MVM részéről a hálózatot fejleszteni ebböl a pénzből! Nem pedig most hírtelen felismerni, hogy költeni is kell a hálózatra nem csak a hasznot kivenni. Akkor is lehetett volna akkumulátort rakni a rendszerbe csak a szolgáltató nem engedett semilyen tipust rákötni a hálózatra, azok közül az inverterek közül amik tudták az akkumlátort kezelni. Most meg azt mondják tegyek akkumlátort! Jó fejek ujjabb több millás beruházás (inverter csere +akku) az állami MVM helyett amiböl megint ő csak a tiszta hasznot húzza (ÁFA) de ha betermelek akkor 5 Ft. Gratula. Az állam meg teljesítette a klíma célt! Csak éppen semmit nem tett csak zsebre tette a pénzem harmadát...
Volt egy rezsicsökkentés. Ahogy fater mondta mindig, jàrni jàr, de nem jut. Nincs ingyenebéd, te màr fizettél de így- úgy még fogsz is, mindenki fizet.
Helló! Ez egy nagyon korrekt videó volt .
Üdv
kedves EcoPityu!
Nálam magas a hálózati feszültség a sok napelem miatt.
252V van nyári időszakban.
Én csak szigetüzemet engedélyeznék.
Átverik a laikus embereket...
régen 220V volt, emelték 230-ra, a valóságban 240, munkahelyemen is mérem!
Nem verik át, de nézd meg napkelte, és naplemente előtt is. Én 5-6 panelt reggelre helyezek el, így megelőzőm a napközbeni 250V-ot.
Amúgy zsákutca, utolsó bekötés lesz. Elvileg itt pár volttal kevesebb lesz, mint a trafó mellett.
Van 3x400v???
Nem is lesz.
@@EcoPityu a táblára felírtad.Amúgy kitűnőek a videóid. további jó munkát.
@@yx4338 a trafóról lejön, de hozzánk be nem!
...na végre😂
ez oktatásnak felér!
Jó-jó, csak kár hogy túl hosszú lére eresztetted!, van amit 10-szer ismételsz! 😀Várjuk a folytatást kevesebb rizsával, ha lehet! Nagyon köszönöm!
Szinuszos váltakozó hálózatokban a feszültség és áram közötti fázis eltérés a cos fi, ha az áram siet kapacitív, ha késik induktív. Tehát ha cos fi 1, akkor fázisban van a fesz és áram, ekkor csak watt-os (hatásos) fogyasztás van. Ha a cos fi
Szia!
Köszi!
Ezt már nem is mertem felhozni! (pedig még videóm is van fent róla!)
ua-cam.com/video/W1zPkCAQ_rk/v-deo.html
Megtaláltam amúgy azt a teljesen szakmaiatlan leírást, amiből kiindult.