Viszont ha rendesen használjuk 1 tubus simán elegendő sztem akár 4-5m2 kollektorhoz is, és a paraméterei alapján ilyen jellegű felhasználásra előfestett fémfelületek esetén kiváló lehet. Nem érdemes ezer forinton spórolni, ha a szobánk légcserélő rendszeréről van szó. Minden esetre célszerű sztem a legkevesebb ragasztóanyag felhasználására törekedni, ami a sörös dobozok összecsúsztatásával melegítés után könnyen megközelíthető.Az osztógyűjtőnél is sztem külső ragasztás célszerű alkalmazni.
Az ónból régen ivóedényeket is készítettek. Az igazi az lenne, ha minden építő már alapértelmezésben felszerelne (szépen beépítve) minden ház déli tetőjére a napkollektort (esetleg napcellát is), és nem kellene utólag barkácsolni.
Arra a kérdésemre, hogy a kikeményedő pasztából magas hőmérsékleten keletkeznek-e káros gőzök, még sehonnan sem kaptam választ. Nem sokat keresgéltem, de 1 olyan terméket találtam amire rá van írva, hogy nem veszélyes készítmény, de a gyártó ill. forgalmazó erre is azt mondta, hogy nem ajánlja ilyen felhasználásra.Többnyire a benne található ecetsav, és emiatt a fémekre gyakorolt korrodáló hatása miatt érvelt ellene,Azt gondolom említenem sem kellene,hogy kb 4xannyiba kerül mint egy hagyományos
Ezeket azért írtam le, mert sztem a kollektorok sarkalatos pontja a tömítőpaszta lehet. Csak jó minőségűt, nem veszélyes készítmény feliratút és abból is lehetőleg minél kevesebbet használjunk. Nem vagyok vegyész, így nagyon megköszönném, ha valaki hozzáértő megnyugtatna, hogy kikeményedés után már semmilyen káros gőz nem kerül a szoba levegőjébe magas hőmérsékleten.Már csak azért is mert van14 csövem metil etil ketoxim tartalmú pasztával ragasztva, és nem szeretném őket kidobálni, ha nem muszáj
Véleményem szerint nagyon fontos a megfelelő tömítőpaszta és a jó elszigeteltség előkészítése ragasztásnál. A tömítőpaszták nem teljesen természetes anyagok, ezért célszerű a ragasztásokat kívülről csinálni, hogy minél kevesebbet érintkezzen a szoba levegője a ragasztott felülettel. Az oxim alapú(sok hőálló, motortömítő) tömítőpaszták kifejezetten tüdő és szem károsítóak. Magukra valamennyire is adó gyártók rá is írják a tubusra, hogy maradandó egészségkárosodást is okozhat..gondolom száradáskor
Teljesen laikus vagyok a témában és a fizika sosem volt erősségem, de nyáron hogy lehet "kikapcsolni", hogy ne nyomja be a hatvan fokos levegőt az amúgy is fülledt lakásba? Egyszerűen kikapcsolod a ventillátort? A másik: lehet ezt, vagy ennek változatát vízmelegítésre használni, illetve áram generálására?
lehet vizet melegíteni vele, csak erősebb ragasztás kell a dobozok közé, nyáron a levegő helyett vizet forgatsz benne, sőt... akár télen is lehet a vizet forgatni, de nem praktikus mivel éjjel nem akarod fűteni az utcát, illetve ha nincs napokig napsütés és ugye a hőveszteség miatt le van kötve akár el is fagyhatna...
áram termelésre is akár lehetne alkalmas a dolog, pl víz helyett mondjuk olaj forog benne (magasabb forráspont, és azt keringeted át egy hőcserélőn, és azzal forralsz el vizet így lehet belőle áramot termelni egy turbina segítségével, majd a gőzt célszerű kondenzálni hogy ne fogyjon annyira
Pár észrevétel: (igy 10 év távlatából) - a szoba levegőjét padlószinten szivnám el. - A kollektorból visszatérő csövet szigetelném a padláson.
Ha belegondolok hogy hány sörkollektort tudtam volna már csinálni.....! Paksot nem is kellene bővíteni.
amikor eldontottem hogy lesz, aposom mondta hogy tamogat. egy tel alatt osszegyult az a parszaz doboz... es nem guberaltunk.
Épp aktuális
Viszont ha rendesen használjuk 1 tubus simán elegendő sztem akár 4-5m2 kollektorhoz is, és a paraméterei alapján ilyen jellegű felhasználásra előfestett fémfelületek esetén kiváló lehet. Nem érdemes ezer forinton spórolni, ha a szobánk légcserélő rendszeréről van szó. Minden esetre célszerű sztem a legkevesebb ragasztóanyag felhasználására törekedni, ami a sörös dobozok összecsúsztatásával melegítés után könnyen megközelíthető.Az osztógyűjtőnél is sztem külső ragasztás célszerű alkalmazni.
Az ónból régen ivóedényeket is készítettek.
Az igazi az lenne, ha minden építő már alapértelmezésben felszerelne (szépen beépítve) minden ház déli tetőjére a napkollektort (esetleg napcellát is), és nem kellene utólag barkácsolni.
ragasztásra szerintem tökéletes lehet-a a kandaló üvegeknél használatos ragasztó
Ez miért nem kormányprogram?!?
Arra a kérdésemre, hogy a kikeményedő pasztából magas hőmérsékleten keletkeznek-e káros gőzök, még sehonnan sem kaptam választ. Nem sokat keresgéltem, de 1 olyan terméket találtam amire rá van írva, hogy nem veszélyes készítmény, de a gyártó ill. forgalmazó erre is azt mondta, hogy nem ajánlja ilyen felhasználásra.Többnyire a benne található ecetsav, és emiatt a fémekre gyakorolt korrodáló hatása miatt érvelt ellene,Azt gondolom említenem sem kellene,hogy kb 4xannyiba kerül mint egy hagyományos
rakj be egy ionizalot.
Ezeket azért írtam le, mert sztem a kollektorok sarkalatos pontja a tömítőpaszta lehet. Csak jó minőségűt, nem veszélyes készítmény feliratút és abból is lehetőleg minél kevesebbet használjunk. Nem vagyok vegyész, így nagyon megköszönném, ha valaki hozzáértő megnyugtatna, hogy kikeményedés után már semmilyen káros gőz nem kerül a szoba levegőjébe magas hőmérsékleten.Már csak azért is mert van14 csövem metil etil ketoxim tartalmú pasztával ragasztva, és nem szeretném őket kidobálni, ha nem muszáj
Véleményem szerint nagyon fontos a megfelelő tömítőpaszta és a jó elszigeteltség előkészítése ragasztásnál. A tömítőpaszták nem teljesen természetes anyagok, ezért célszerű a ragasztásokat kívülről csinálni, hogy minél kevesebbet érintkezzen a szoba levegője a ragasztott felülettel. Az oxim alapú(sok hőálló, motortömítő) tömítőpaszták kifejezetten tüdő és szem károsítóak. Magukra valamennyire is adó gyártók rá is írják a tubusra, hogy maradandó egészségkárosodást is okozhat..gondolom száradáskor
Teljesen laikus vagyok a témában és a fizika sosem volt erősségem, de nyáron hogy lehet "kikapcsolni", hogy ne nyomja be a hatvan fokos levegőt az amúgy is fülledt lakásba? Egyszerűen kikapcsolod a ventillátort?
A másik: lehet ezt, vagy ennek változatát vízmelegítésre használni, illetve áram generálására?
Lekötöd a könyököt a padláson. Utóbbi 2-re: NEM.
Vízmelegítésre napkollektor való, áram termelésére pedig napelem.
lehet vizet melegíteni vele, csak erősebb ragasztás kell a dobozok közé, nyáron a levegő helyett vizet forgatsz benne, sőt... akár télen is lehet a vizet forgatni, de nem praktikus mivel éjjel nem akarod fűteni az utcát, illetve ha nincs napokig napsütés és ugye a hőveszteség miatt le van kötve akár el is fagyhatna...
áram termelésre is akár lehetne alkalmas a dolog, pl víz helyett mondjuk olaj forog benne (magasabb forráspont, és azt keringeted át egy hőcserélőn, és azzal forralsz el vizet így lehet belőle áramot termelni egy turbina segítségével, majd a gőzt célszerű kondenzálni hogy ne fogyjon annyira
Sörkollektor olcsón???? :) Olcsó energia? Tudjátok ti mennyibe kerül annyi sört meginni? :)
Ha a dunapartról szeded (mint a videóban) össze akkor neked semmibe. :D
Ha ök hisznek benne, miért ne?!
ez nem hit kérdése. itt tényekről beszélünk.
Ugye tudjátok, hogy a "Trutymó" egy álnév. Csak mellékesen jegyzem meg.
Ezt a sertèstelep hàtsó udvaràban vagy a kocsmapadlón nègykèzlàb szedted össze te szerencsètlen bohóc?😂