Ez totális félrevezetés,ami az első 12 percben elhangzik, ezért nem hiszem, hogy rossz alapokra hasznos előadás épülhet! 1.A depresszió igenis betegség, nem "csak"kedélyállapot! 2.A döntés saját kézben? Nem, hisz a depressziónak lényeges tünete, hogy NINCS lelkierő a döntéshez, mert ha ez il yen egyszerű lenne, ugyan ki döntene amellett, hogy depressziós lesz? 3.Igenis vannak külső körülmények, melyeket nem lehet legyőzni semmiféle elhatározással! Azokat csak elfogadni lehet. 4.A változáshoz meg éppenhogy nincs ereje, motivációja egy depressziós embernek, semmit se ér, ha pusztán egyedül igyekszik elhatározni valamit.Segítség kell,de sokszor az sem elég. S nem azért, mert az illető egy szörnyű ember, hanem mert a depresszió betegség, ráadásul mindig találunk mögötte olyan életeseményeket, amelyek indokolják a lelkiálkapotot. 5.Lincolnról rémlik, hogy egész életében kísértette a depresszió, és azt se felejtsük, hogyan halt meg. Lehet ezt egy sikeres sorsnak nevezni? Churchillt végigkísérték a depressziós életszakaszok, a róla szóló filmben ő maga nevezi a depressziót"fekete kutyának",ami követi. Valamint Winston súlyos alkoholista volt, s az is bizonyított, hogy az alkoholizmus hátterében szinte mindig szorongás, es depresszió áll. Irígyeljük ezt az embert, mert jó élete volt? Mindenesetre ne higgyük,hogy attól, mert valaki látszólag a csúcson van, lelkileg is jól van!
Ez totális félrevezetés,ami az első 12 percben elhangzik, ezért nem hiszem, hogy rossz alapokra hasznos előadás épülhet!
1.A depresszió igenis betegség, nem "csak"kedélyállapot!
2.A döntés saját kézben?
Nem, hisz a depressziónak lényeges tünete, hogy NINCS lelkierő a döntéshez, mert ha ez il yen egyszerű lenne, ugyan ki döntene amellett, hogy depressziós lesz?
3.Igenis vannak külső körülmények, melyeket nem lehet legyőzni semmiféle elhatározással!
Azokat csak elfogadni lehet.
4.A változáshoz meg éppenhogy nincs ereje, motivációja egy depressziós embernek, semmit se ér, ha pusztán egyedül igyekszik elhatározni valamit.Segítség kell,de sokszor az sem elég.
S nem azért, mert az illető egy szörnyű ember, hanem mert a depresszió betegség, ráadásul mindig találunk mögötte olyan életeseményeket, amelyek indokolják a lelkiálkapotot.
5.Lincolnról rémlik, hogy egész életében kísértette a depresszió, és azt se felejtsük, hogyan halt meg.
Lehet ezt egy sikeres sorsnak nevezni?
Churchillt végigkísérték a depressziós életszakaszok, a róla szóló filmben ő maga nevezi a depressziót"fekete kutyának",ami követi.
Valamint Winston súlyos alkoholista volt, s az is bizonyított, hogy az alkoholizmus hátterében szinte mindig szorongás, es depresszió áll.
Irígyeljük ezt az embert, mert jó élete volt?
Mindenesetre ne higgyük,hogy attól, mert valaki látszólag a csúcson van, lelkileg is jól van!