Rossz Légzés - Elhízás - Betegségek összefüggései

A légzés és elhízás, valamint különböző betegségek nagyon szoros összefüggésben állnak. Ebben a videóban a rossz légzés és alacsony szén-dioxid szint jelentőségéről és fontosságáról beszélünk.
Program, aminek segítségével a légzésed és egészséged fejlesztheted:
gaborsimko.com...
Bármi kérdésed van:
Email: [e-mail]
Instagram: gabor.simko
Facebook csoport: / 147002639230738

[@mariannakiss3618]

Ez nagyon hasznos, jó hogy kapunk tőled magyarul infót ilyen és hasonló témákban! Köszi Gábor!✌️😁

[@DuJMiM]

Gábor, a legjobb vagy. Kösz eddig is mindent! Simkó Gábor for presdent!

[@zaholanehajnalzsuzsanna3545]

Köszönjük!

[@miklosbarna718]

Hízás/fogyás témában azért jó lett volna, ha elhangzik, hogy a lúgos test (alacsony CO2 szint) általában több ételt kíván, mint a savasabb. Egyébként egész jó.

[@Matesszka]

Koszonom a videot :)

[@dederickwade6466]

Kedves Gábor! Már régóta követlek és sok érdekes videódat megnéztem. Ez alkalommal azonban itt-ott kissé elferdíted az orvosi élettan tudományát.
1. Azt állítod "ha valaki túl sokat lélegzik, a szervezetnek sokkal több Mg2+, K+ és Ca2+ -iont kell felhasználni. Azonban túl sokat lélegezni nem lehet csak akaratosan, a nap 24 órájában rá figyelve (ami bevalhatóan nehezen teljesíthető feladat). Azért sem lehet, mert a kilégzett volumen növekedésével a szervezet bikarbonátot és protont veszít (CO2+H2O ⇄ HCO3- + H+), ami respirációs (tüdőn keresztül tőrténő) alkalózis okoz (avagyis a pH érték nő). Ez szervezet igen érzékeny bizonyos kémaii változásokra. A nyaki verőér elágazódásánal található kemoreceptorok érzékenyek a vér alacsony parciális O2 tenziájára, a pH változásra illetve a pCO2 változásra. Amint valamelyik szint jelentősen változik igerületet küld a légzés befolyásolására, amit bizony akaratosan idővel egyre nehezebb legyőzni. Vannak betegségek (COPD, Asthma stb..), ahol ez a receptor "megszokja", hogy bármileny erősen is próbálkozik hónapokig változtatni a légzés frekvenciáján / mélységén nem sikerült (ilyenkor megváltozik a "set point"). De ezt a szintet betegség nélkül elérni... hát én őszintén kíváncsi lennék rá. Vannak pszichés (tehát nem testi/organikus betegségek), amelyek egy ideig növelik a légzési volument, pl egy pánikrohamban, de ez nagyon kevés ideig áll fent, nem okoz set point válltozást. Továbbá, ha tegyük fel a mégis sikerült túllélegeznie, akkor job a hosszabb látencia idővel rendelkező vese szabályozás. Lúgosodás esetén a vese lúgot (bikarbonátot, HCO3-) ürít és H+/K+ antiporter segítségével felveszi a protont (üríti a káliumot), savasodás esetén épp fordítva, lúgot (bikarbonátot) termel és protont ürít (káliumot visszatartva). Ezek a mechanizmusok nagyon sok ideig működnek, ha mégsem az nagy valószínűséggel intenzív osztályos ellátást eredményez. A fentiek értelmében totál baromság (laikus tudatlanság), hogy lúgosítsok a szervezetet, lehetetlen, a szervezet pillanatok alatt korrigálja légzéssel, ha ez nem elég akkor napok alatt a vese is besegít. Előállhat az az eset amit mondasz, hogy az ember túllélegzik, de annak metabolikus eredete van. Ha a metabolizmus savat termel (l. diabéteszes ketontestes acidózis → jellemzője a Kussmaul-féle légzés), akkor a szervezet a savasodást előbb túllégzéssel (respiratorikus alkalizáló hatás), majd vesén keresztül próbálja kompenzálni az állapotot. Ha valaki túllélegzik utána kell menni a háterének!
2. Az asthma keletkezésének mechanizmusa..., amit elmondtál teljes mértékben kimeríti az alternatív orvoslást, ha igaz lenne az elmélet, nem használnának a gyógyszerek.
3. A rákos sejtek és az oxigén kapcsolata a legnagyobb tévedés amit mondtál. A rákos sejt csak úgy tud szaporodni, búrjánzani, majd áttétet adni ha nagyra nő, a nővekedés alapja az az oxigén. Ez annyira kell neki, hogy alacsony oxigén esetén akteválódig a HIF (hipoxia indukálta faktor) aminek hatására külön érfképző faktor termelődik (VEGF, vascular endothelial growth factor). De a mocsok daganat, néha annyira gyorsan burjánzik, hogy egy pontból kiindúlva (pl 1 sejt) kifele növekedve annyira nagy lesz, hogy a közepe oxigén hiányában elhal (necrotizál), ezt radiológiai felvételek is bizonyítják.
4. Az agy oxigén ellátottságának szabályozása a legnagyobb prioritása a szervezetnek. Olyan szinten, hogy kb 60 és 160 Hgmm-es vérnyomás ingadozás esetén az erek úgya alakítják átmérőjüket, hogy a vérellátás konstansan 50ml/100g agy/perc. Ez az érték csak akkor változik, ha a vérnyomás 60 alá vagy 160 Hgmm fölé ugrik. Olyan szinten fontos ez a szabályozás, hogy a szervezet képes a bél teljess vérellátását megvonni, feladja a vesét is, a májat mindent, csak hogy az érték 50ml/100g agy/perc legyen. Tehát amikor beállt az agyi keringésben a probléma, akkor a többi szerv már rég károsodás jeleit mutatja. (shokk állaot). Szép ábrákat láthatsz erről ha rákeresen a brain autoregulation kifejezésre és megfigyelheted, hogy a MAP (mean arterial blood pressure, alig változik a fenn említett intervallumban)
Ne haragudj Gábor, hogy vettem a merészséget és tisztáztam a dolgokat, de a folyamatos expanzióval járó követői csoportod számára olyan információt szolgáltatsz, amivel befolyásolhatod a beteg-orvos kapcsolat kialakulását (compliance).

[@gaborsimko9390]

szia, köszi a kommentet :)
Sok dolog lesz, amivel nem tudok érdemben vitatkozni kellően mély orvosi ismeretek nélkül. Köszi, hogy megosztottad.
Megpróbálok konyhanyelven 1-2 gondolatot írni, amik eszembejutottak.
A közölt dolgok nem az én gondolataim, hanem szintén orvosok által írt könyvből kivett dolgok. Számomra rengeteg logikusság , és ezen felül sokkal inkább gyakorlati és tapasztalati dolog mutatja, hogy a könyvben leírtak nagyon is működnek, de a hatásmechanizmusokkal nem tudok mélyrehatóan vitatkozni.
Erre egy példa: Amióta tudatosan lassítom a légzésem, sokkal jobb futás eredményeim vannak, mint aki nem teszi.
Gyakran látom, hogy ha valaki nem figyel a légzésre (és sokat a száján lélegzik) akkor sokkal hamarabb jut egy görcsölő izomállapothoz, mintha orrlégzés és légzéslassításra is figyelni.
Általános megfigyelésem, hogy a kevebb volument lélegzők sokkal jobb fittebbek és egészségesebbek.
Szerintem kicsit ahol elbeszélünk egymás mellett vagy lehet félreértetted, hogy mit értek és mit ért a könyv túllégzés alatt. Ugyanis nem a tudatosan sok légzés, amit mondod h arra lehetetlen is lenne figyelni, hanem folyamatosan a 'set point'-juk megy feljebb, és inkább ha liter számról beszélünk akkor sokkal többet lélegeznek, mint az egészséges egyénnél indokolt lenne és ezzel tovább rontva az egészségügyi állapotukat.
Ha valaki 6-8 liter helyett 20-at lélegzik (mindezt nem akaratlagosan teszi, hanem az évek alatt ilyenre romlott a légzése, hogy sokat kell lélegeznie ) , akkor most a te állításodból alapján, kérdezem én: ő nem lélegzik túl és okés a 20 liter? vagy mégiscsak lehet nem akaratlagosan túllégezni?
Most viszonylag hirtelen reagáltam, de nem akartam, hogy a kommented reakció nélkül maradjon.

[@dederickwade6466]

Kedves ​@@gaborsimko9390​!
Először is köszönöm a gyors válaszod! ​Szeretném hangsúlyozni, hogy nem a személyed elleni támadásként írtam előző hozzászólásom, csupán szeretem az evidence based dolgokat.
1. Tudatosan lassítva a légzésed, kb azt az éredményt éred el mint az afrikai futók. Ők a tenger szint felett jóval magasabban futnak, ahol alacsony a levegő parciálos O2 nyomása. Futással ez méginkább kihat rájuk, és a hypoxia miatt, hasonlóan mint említettem a tumoroknál: HIF, majd VEGF, majd érújdonképződés megy végbe, ez esetben főleg az izmokban, mert ott jelentkezik a hiány. A teljesítményed javulásában részt vesz még a megnövekedett EPO (eritropoetin) szint. Ha a belélegzett O2 parciális nyomása a levegőben alacsony (lásd afrikaiag), vagy a hemoglobin koncentrációd alacsony (pl vérszegénység), vag a tüdőben felvett oxigén kevés (ezt a módszert használod te) akkor a szervezett EPO-t termel ami a csontvelőben növeli a vörösvértest (vvt) képzést, ami több oxigént képes elszállítani. Futáskor amikor jó mélyeket lélegzel akkor ez a nagyobb mennyiségű vvt sokkal több O2-t szállít, jobb lesz a teljesítményed. Az alap pulzusszám (szívfrekvencia) is ezért csökken mert nem sok O2-t köt meg a hemoglobin és a szervezet szükségét kielégíti a kissebb keringési perctérfogat. DE! ez okozhat problémákat is, mert a vérben a megnőtt hemoglobin sűríti a vért ami vérrög képződéshez vezethet (ezért a sok halálos esetaz EPO-t használó teljesítménynövelők körében. Ha rákeresel statisztikákra, láthatod hogy az afrikaiak körében nagyobb a vérrög okozta halálozás mint az átleg európai populációban. Összefoglalva, valóban hasznos lehet ilyen módon fittséget indukálni, de ez nagyon rövid hatású, betegségek megelőzéséről nem találtam bizonyított kutatásokat pubmed-en. Ha pedig túlzásba esel akár vérrög is keletkezhet (szív/agyi infarktus, mélyvénás stb..). Ha megvan az utolsó vérképed lelete nézd meg rajta a Hb (hemoglobin) koncentrációdat, illetve hasonlítsd össze majd a jelenlegi értékkel. Ha túl magas lesz, azzal nőveled a rögképződés kockázatát.
2. A 6 liter és a 20 liter légzési perctérfogat azt jelenti, hogy 1 légzéssel 20L esetén elosztva 15 légvétellel = 1,33liter. Ez az alap 500ml-s térfogat duplája, jellemzően COPD-ben, szívelégtelenségben fordul elő, azért ilyet egészséges emberben nem látsz (nyulgami értékre gondolok, nem terhelésre). Ennek pont a kompenzáció a lényege, a levegőből beszívott több oxigénnel biztosítja a hiányt. Akinek az egészsége ilyen színtű nem sokat lehet tenni, szervezete alapból megnövelte az EPO-t az oxigén hiány miatt, és az érújdonképződés is megvalósul (hónapok során). Tehát ha a gyakorlattal tovább növeli a beteg az EPO termelést még jobban besűrűsödik a vére ami növeli a trombózist és turbulens éráramlást okoz (laminális áramlás hellyett). Lehet, hogy van arany közép út, de erről semmi hivatalos kutatási eredményt nem találtam (de nagy örömmel fogadom, ha a könyvből megnéznéd az irodalmat). Mostmár kíváncsívá tett a dolog! :D