Kerta (Hungary) Akkor és most (1951 - 2023)

Kerta (Hungary) Akkor és most (1951 - 2023)
Kerta (Hungary) Then and now (1951 - 2023)
Köszönet! : Nagyné Varga Anikó (Polgármester asszony)
Rózsa Zoltán (Drón felvételek)
(Dji Mavic 3 M,Dji Mini 2)
Szabó Imre (90' felvételek)
és sokan mások...
Kerta Árpád-kori település, nevét már 1272-ben említette oklevél Keercha, majd 1469-ben Kyrtha néven.
Területe ősidők óta lakott volt, amit a Hunyor-patak magasabb teraszán feltárt halomsír, urnasírok, római kori edénytöredékek, Árpád-kori, kézi korongon készült spiráldíszítésű kerámiadarabok és Várcsalit-pusztán egy földháton feltárt telephelymaradványok is igazolnak.
1488-ban Kinizsi Pál birtoka volt. Ekkor 40 forint országos adót fizetett, ami jelentős nagyságú, népes jobbágyfalu létét feltételezi.
1514-ben lakossága részt vett a Somló környéki parasztmegmozdulásokban is.
1552-ben nagy pestisjárvány pusztított a faluban, 1570-ben pedig a török pusztításával együtt telkeinek 62%-a vált lakatlanná, 1596-ban pedig már mint lakatlan hely volt jelölve. Később azonban ismét benépesült.
1696-ban Vázsonykő várának tartozéka, és a Zichy család birtoka volt.
1807-ben földesúri birtok volt 540 hold szántóval, a község lakosai pedig 800 hold szántón és 1000 hold erdőn illetve legelőn osztozkodtak.
A 20. század elején Veszprém vármegye Devecseri járásához tartozott.
1910-ben 870 magyar lakosa volt, melyből 602 római katolikus, 17 református, 243 evangélikus volt.
1949. szeptember 14-én Vörös Csillag névvel termelőszövetkezeti csoportot alakított 14 gazda. Még ugyanebben az évben öt traktorral gépállomást kapott a falu, a gépek elsősorban az egyesült gazdákat segítették. Ezt követően 1950-ben újabb tsz-csoport alakult: a Várcsalit-pusztai Új Kenyér majd 1951-ben a Haladás. Az Új Kenyér később beolvadt a Vörös Csillagba. 1956-ban a sok kilépés miatt a tsz-ek formálisan megszűntek, gyakorlatilag azonban - mivel többen visszaléptek - tovább működtek. Ennek ellenére 1957 őszén új tsz-ként alakult meg az Új Élet, mely később Kamond és Karakószörcsök tsz-einek hozzácsatolásával 1974-ben vette fel a Jóbarátság nevet.
Az ötvenes évektől jelentősen megváltoztak az életviszonyok a faluban, a község rohamos fejlődésnek indult:1950-ben állandó mozi létesült; ugyanebben az évben gépállomás kezdett működni; 1952-ben bekapcsolják Kertát az autóbusz-forgalomba; a következő évben 23 új lakás épül; 54-ben megépül a sütőüzem, 55-ben a Tüzép-telep és a terményforgalmi iroda, amelyet 68-ban postává alakítanak át; 1956-57-ben két kilométer bekötő út épül a majorig, a mellékutcákban is elkészül a közvilágítás; 1959-ben két kilométeres betonjárda készül, majd 1963-ban minden utcában elkészül a járda; ugyancsak 59-ben megnyílik az önkiszolgáló bolt, átalakítják a vegyesboltot, megépítik a 30 vagonos terményforgalmi raktárt; 1960-ban az autóbusz-közlekedés Pápa irányába bővül; 1962-ben elkészül a négy tantermes általános iskola; a következő évben a Gépjavító Állomáson legényszállót, fürdőt, konyhát és ebédlőt építenek; 64-ben a kultúrotthon két öltözővel és klubhelyiséggel bővül; 65-ben megkezdi működését a betonüzem; 67 és 69 között a Gépjavító Állomás két szolgálati lakást, a tsz egy ikerlakást épít; ugyanebben az időszakban jön létre a gázcseretelep, a presszó, készül tanácsi szolgálati lakás, bővül a vasútállomás, átépítik a Tanácsházat.
A hatvanas években a kertai gépállomáshoz csatolják a csabrendekit is, így létrejön az új vállalat: a Mezőgép Kertai Gyáregysége, amely 1975-ben a Bakony Művek gyáregysége lett. 1969-ben megkezdte működését a Faüzem; 73-ban sportöltöző és a temetőben ravatalozó épül. Ekkor készül el a tsz javító műhelye is, majd a következő évben átadják a Takarékszövetkezetet. 75-ben elkészül az ötven férőhelyes óvoda; egyesül a kertai és a somlószőlősi ÁFÉSZ. A következő évben Úttörőház épül az iskola területén, amelyet a későbbiekben -1987-ben - az iskola bővítése miatt elbontottak. 1969-től Kerta központi község: négy falu (Iszkáz, Kamond, Karakószörcsök, Kerta) közös tanácsa működött itt.
Az 1978-as évben két pedagógus szolgálati lakás készült, megnyílt a kétcsoportos napközi otthon, emellett iskolai irodát, autóbusz-fordulót, közúti hidat építettek. Létrejött a Vízmű Társulat, s a következő évben megkezdték a Vízmű megépítését és a közművesítést. A munka 1983-ban fejeződik be, s ezzel megvalósul a lakosság régi vágya: egészséges ivóvízhez jut a település.
1985-ben közös irányítás alá vonva a művelődési és oktatási intézményeket Általános Művelődési Központot hoznak létre. Az iskola 89-ben két tanteremmel bővül, az új épületszárny tetőterében négy év múlva könyvtárt és helytörténeti gyűjteményt avattunk.
A 90-es években elsősorban infrastruktúra-fejlesztések zajlottak: a villany- és vízhálózat mellett kábeltévé-, telefon- és gázhálózat kiépítésére került sor. A község minden útja burkolt. 2000-ben Milleniumi Emlékparkot alakítottunk ki, ahol az ezeréves államiság emlékére kopjafát állítottunk.