Ezért tört ki az első világháború I Szövetségi rendszerek az I. világháború előtt I Röviden, Tömören
Вставка
- Опубліковано 5 тра 2023
- #töri #érettségi #történelem #háború #wwi #tanulás #bismarck #franzjosef
1914. június 28-án Szarajevóban meggyilkolták az Osztrák-Magyar Monarchia trónörökösét, Ferenc Ferdinándot. Ezt követően Ferenc József osztrák császár és magyar király egy hónap múlva hadat üzent Szerbiának és ezzel kirobbantotta az első világháborút.
Azonban ez az esemény csak a háború kirobbanásának közvetlen előzménye volt. A közvetett előzményekre akkor lelhetünk rá, ha megvizsgáljuk a XIX. század végi és XX. század eleji szövetségi rendszereket és gyarmatosítási politikát.
Ebben a videóban megvizsgáltam azokat a kulcs mozzanatokat, szerződéseket, szövetségeket és konfliktusokat, amelyek befolyásolták az 1914 előtti eseményeket.
Ha tetszett a videó, nyomj egy lájkot és iratkozz fel a csatornára!
Felhasznált források:
Robert Lucius von Ballhausen. Bismarck-Erinnerungen des Freiherrn Lucius von Ballhausen, 359. o. (1920)
Ormos Mária - Majoros István: Európa a nemzetközi küzdőtéren. Felemelkedés és hanyatlás, 1814-1945. Osiris kiadó, Budapest, 1998.( 163-165. old.)
Font Márta - Krausz Tamás - Niederhauser Emil - Szvák Gyula: Oroszország története, Budapest, 1997, Maecenas. (367-368. old.)
E. Bourgeois - G. Pagès: Les origines et les responsabilités de la Grande Guerre, Paris, Hachette, 1921.
Hans-Joachim Härtel ‑ Roland Schönfeld: Bulgarien. Vom Mittelalter bis zur Gegenwart. Regensburg, 1998.
Palotás Emil: Az Osztrák-Magyar Monarchia balkáni politikája a berlini kongresszus után, 1878-1881; Akadémiai, Bp., 1982
Brigitte Hamann: Kronprinz Rudolf. Der Weg nach Mayerling, Goldmann Tb., 1980.
Galántai József: Az első világháború (Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1980, 12-16. oldal)
Majoros István: Volt egyszer egy szövetség, In: Rubicon rubicon.hu/cikkek/volt-egysze...
Tarján M. Tamás: Véget ér a berlini kongresszus, In: Rubicon rubicon.hu/kalendarium/1878-j...
Tarján M. Tamás: A fashodai incidens kezdete, In: Rubicon rubicon.hu/kalendarium/1898-s...
Andrew, Christopher. Théophile Delcassé and the making of the Entente Cordiale: A reappraisal of French Foreign Policy 1898-1905 (1968)
Andrew, Christopher. "France and the Making of the Entente Cordiale." Historical Journal 10#1 (1967): 89-105.
Bell, P. M. H. France and Britain, 1900-1940: Entente and Estrangement (1996).
Tarján M. Tamás: Véget ér az orosz-japán háború, In: Rubicon rubicon.hu/kalendarium/1905-s...
Tarján M. Tamás: A Vaskancellár benyújtja lemondását, In: Rubicon rubicon.hu/kalendarium/1890-m...
"The Recent Anglo-Russian Convention" The American Journal of International Law (1907) pp 979-984
Klein, Ira (1971), "The Anglo-Russian Convention and the Problem of Central Asia, 1907-1914", Journal of British Studies, 11 (1): 126-147
Tarján M. Tamás: A szarajevói merénylet, In: Rubicon, rubicon.hu/kalendarium/1914-j...
Horváth Balázs Zsigmond: A BERLIN-BAGDAD VASÚTVONAL HATÁSA
A HADÁSZATI ERŐEGYENSÚLYRA, ILLETVE AZ ELSŐ
VILÁGHÁBORÚ KIROBBANÁSÁRA, epa.oszk.hu/02700/02735/00082...
Összességében nagyon jó volt a film, a felvezetésben azonban van egy mondat, ami mellett nem mehetek el szó nélkül. Ebben az szerepel - csak tartalmilag idézem - hogy a merénylet után Ferenc József, ill. az Osztrák-Magyar Monarchia kirobbantotta az első világháborút. Ez nem felel meg a valóságnak. Ezt a korábbi évtizedekben hangoztatták. Szerbiában már a háború előtt évekkel, évtizedekkel megjelentek olyan térképek és újságok, amelyekben Dél-Magyarországot Szerbia magának követeli. Melyik az a nagyhatalom, amelyik ezt eltűri? Egy nagyhatalom a saját területén ott és akkor tart hadgyakorlatot, amikor akar, ezt kis országoktól nem szokták megkérdezni. Most Oroszország, Kína, USA megkérdezi? Miután Szerbia megtudta, hogy Oroszország mögötte áll, július 25-én mozgósított. Az Osztrák-Magyar-Monarchia csak ezek után 1914. július 28-án üzent hadat Szerbiának, úgy, hogy az osztrák-magyar hadsereget csak részlegesen mozgósították. Pintér István történész, ezredes
nagyon jó kis előadás volt köszönöm és gratulálok
Az angol külpolitika alapvetése az első világháború előtt: Európában erőegyensúly van, az Európán kívüli világot pedig Nagy-Britannia uralja. A vilmosi külpolitika 1890-től kezdve ezt a visszájára fordította: az Európán kívüli világban erőegyensúly van (Németország és Nagy-Britannia között), Európát pedig Németország uralja. Az angolok ettől természetesen agyvérzést kaptak. Valószínűleg e két doktrína kibékíthetetlensége vezetett leginkább az első világháborúhoz.
Felkészült, informatív a videóit: like.
Remek videó lett!
A reklám volt a király
A Hang valóban egy kicsit Sokol rádiós. A műsor ennek ellenére jó.
cserélhetnél mikrofont
🤣ja
Európa nagyhatalmai szépen megkavartál a trutyit, és ezért végül mi lettünk a felelősek, nekünk kellett elvinni a balhét !?🤔
Azért a mi elitünk is bőven benne volt, mint a délszláv nemzetiségi mozgalmak leverői, meg Bosznia annektálásának fő szurkolói. "Bosznia lesz a mi gyarmatunk", így mondták akkor.
Ha közbeszólhat a csapos: nem volt szó róla, hogy Magyarország szállná meg Bosznia-Hercegovinát. Arról sem, hogy Ausztria. Ezért Ausztria-Magyarország szállta meg. Bosznia-Hercegovina ezáltal a Monarchia egyik feléhez sem tartozott, hanem közös irányítás alatt állt. A közös pénzügyminisztérium felügyelte az ottani közigazgatást.
a háttérhatalom első próbálkozása a nagy francia forradalom és annak európai hatásai voltak. ott még győztek a monarchiák, de az 1. vh. után már ők vezették a rendezést.
Miért pont Nicaragua?
Ha megkérdeznénk 100 magyart, hogy mutassa meg a glóbuszon hol van Nicaragua, szerintem 100 lenne bajban. Ez a Dunántúl-nyi banánország ott kereshető a közép-amerikai nyúlványon. Hogyan jutott eszembe? Nem megyek oda nem is érdekelne akkor sem ha holnap elnyelné valamelyik óceán. Csak egy kép ugrott be, a Trianoni „békeszerződésről” (az idézőjelet magyar embernek nem kell magyarázni a többi meg nem számít). Ennek törvénycikkelybe illesztésén sorolták fel azokat a gyarmatosító és gyarmati országokat, amelyek ellenjegyezték a gyalázatos országrablást és a nyomában kialakult népírtást. Akkor még nem volt Hun Lives Matter, de ha lett volna akkor is inkább egy rúgást kaptunk volna elismerés helyett.
Szóval Nicaragua is aláírt, pedig ott akkor annyira volt szuverén és független állam, mint mi a háború kitörésekor. Kuba szerepe ugyanez. Az USA saját gyarmatain játszott demokráciásdit, és akkor már Panamát ugye nem is kell ecsetelni. Még látszatra sincs eltérés, hisz ezen aláíró felek 1917-ben léptek be a háborúba ahogy azt az USA is tette. A belépést nem az indokolta, hogy Kuba, Panama és Nicaragua népe rettegett attól, hogy Horthy Miklós flottája lerohanja őket, hanem az USA számára, a német császárság és a monarchia léte volt az ok.
Az európai gyarmattartók mellett aláírta a „szerződést” Lengyelország is. Ez is megér egy misét, ugyanis ők nem is tudtak belépni az Antantba sem önerőből, sem kényszer hatására, merthogy ilyen ország az első világháborúban nem volt. A háborút követő osztozkodásban kapta vissza a függetlenségét 123 évi nem létezés nyomán. Elgondolkodtató nekik milyen sérelmük lehetett egy ilyen „szerződés” megkötésekor. Keresték ők a szövetségeseket a függetlenségük kivívásához már sokkal korábban, tudjuk és elismerjük Bem tábornok és társai hősiességét. Szinte már vicc, hogy a „szerződést” aláírta egy olyan Belgium nevű ország, ami az aradi 13-ak egy részének születésekor még nem is létezett.
1915 ben ugye Torokorszag is belep a kozponti hatalmak oldalan, mert nagyon paraznak az oroszoktol.Bulgaria meg Szerbiaban es Romaniaban nem bizik, igy szinten a kozponti hatalmak oldalan lep be o is.
haat a hang egy kicsit rossz de jol el magyarázza