Még középiskolásként láttam A szomszédot, nagyon tetszett, nagyon régóta kerestem (elfelejtettem ezt a remek címet 😅), köszönöm az emlékezetfrissítést.
Legdurvább sztori, ami megtörtént: tizenéves korunkban a barátnőmmel megnéztük a hírhedt filmet, amikor a szüleim pár napra elutaztak. Természetesen éjszakába nyúló filmezés lett, és a film végén, a félelem levezetéseképp vidám zenét tettünk be, és elkezdtünk táncolni. Rá egy percre megcsörrent a vezetékes telefon... Mondom: éjszaka volt ez! Ki a fene hív ilyenkor, főleg vezetékesen... Az a pár másodperc, ami lejátszódott akkor bennem és a barátnőmben, kábé ilyen felülről figyelem a testem jelenség volt. Nem emlékszem, hogyan mentem el az előszobai készülékig, de hirtelen mozdulattal felrántottam a telefonkagylót... "Az istókját a fejeteknek, hülye gyermekek, még éjszaka is ugráltok és zajongtok" - szólt bele a közismerted hisztis, Rózsi néni, az alattunk lakó szomszéd...
Én délután néztem a filmet, és mikor vége lett egy perc sem telt el , és megcsörrent a vezetékes telefon :) a húgom volt, hogy vigyem le a konzervnyitót ! A lusta f@.. nak nem volt kedve feljönni az emeletre érte.. :D :D
A Pillangó-hatás egyesíti mindazokat az ócska hollywoodi filmes eszközöket, melyek a film minél nagyobb tömegeknek való eladhatóságát hivatottak szolgálni. Egy ilyen masszív támadás ellen, amit a film megnézése jelentett, a tudatalattim általában úgy védekezik, hogy 20 perc után elhiteti magával, hogy a film csak egy paródiája önmagának, ergo nem gondolja komolyan az egészet, és én elkezdek röhögni a klisék vég nélküli sorozatán. Az, hogy ez a védekező mechanizmus nem tartott ki a film végéig, pedig általában ki szokott, az is a film különlegességét bizonyítja. Mély meggyőződésem, hogy a forgatókönyv megírása előtt egy elméleti fizikussal sem konzultáltak, hiszen a film során a figyelmes(?) néző olyan ellentmondásokat vehet észre, melyek alapjaiban cáfolják a tér- és időutazás szabályait. Ráadásul a film nem is arról szól, amit a cím hirdet, de ezt kifejtették már a filmajánlóban. Az i-re a pontot a forgatókönyvnek nevezett szutykos, élményoptimalizált masszából kiemelkedő Ashton Kutcher alakja teszi, aki a tinilányok szemében már önmagában megér egy mozizást a csajokkal. Összegezve, akik szeretnek filmeket elemezni, azokat óva inteném a film káros hatásaitól, és ha valaki a leírtakra való tekintettel úgy dönt, hogy nem nézi meg a filmet, viszont most egy űr tátong benne a potenciális élményvesztés miatt, akkor hadd töltsem be ezt az űrt a Szarember című filmmel, amely még ahhoz is gyenge, hogy önmagát komolyan vegye, így megkímélve a tudatalattinkat a fáradtságos munkától. Písz.
Hát.... Én megnéztem a mementót, mert azt mondták, hogy "húha" ... Aztán megnéztem újra, hogy megértsem. Aztán megint, hogy nyugtázzam, hogy igen, megértettem. Aztán ismét megnéztem és akkor már biztos volt számomra, hogy : egy nagy rakás szar. Nolan ide, vagy oda stb-stb... 🙈🤷🤷
Még középiskolásként láttam A szomszédot, nagyon tetszett, nagyon régóta kerestem (elfelejtettem ezt a remek címet 😅), köszönöm az emlékezetfrissítést.
Én akkor csak a szomszédokat láttam
Legdurvább sztori, ami megtörtént: tizenéves korunkban a barátnőmmel megnéztük a hírhedt filmet, amikor a szüleim pár napra elutaztak. Természetesen éjszakába nyúló filmezés lett, és a film végén, a félelem levezetéseképp vidám zenét tettünk be, és elkezdtünk táncolni. Rá egy percre megcsörrent a vezetékes telefon... Mondom: éjszaka volt ez! Ki a fene hív ilyenkor, főleg vezetékesen... Az a pár másodperc, ami lejátszódott akkor bennem és a barátnőmben, kábé ilyen felülről figyelem a testem jelenség volt. Nem emlékszem, hogyan mentem el az előszobai készülékig, de hirtelen mozdulattal felrántottam a telefonkagylót... "Az istókját a fejeteknek, hülye gyermekek, még éjszaka is ugráltok és zajongtok" - szólt bele a közismerted hisztis, Rózsi néni, az alattunk lakó szomszéd...
Én délután néztem a filmet, és mikor vége lett egy perc sem telt el , és megcsörrent a vezetékes telefon :) a húgom volt, hogy vigyem le a konzervnyitót ! A lusta f@.. nak nem volt kedve feljönni az emeletre érte.. :D :D
A pillangó hatás tényleg egy remek film, én is csak ajánlani tudom!
A pillangó hatás rendezői változatában egy más végkifejlet van. Érdemes megnézni. :)
Ott mi a végkifejlet?
@@desilvakym1544 Sokkal, de sokkal sötétebb. SPOILER
Megöli magát még születése előtt
@@nihil0771 köszi :)
Az egyik legjobb film gonosz kisgyerekről: Jófiú (1993)
jajj te rosszfiu
Nekem is 2 éves koromból van a legelső emlékem. Mindig csodálkozom, amikor valaki azt mondja, hogy ő 10 éves korából emlékszik valamire.
Nekem is 10 éves koromból van a legelső emlékem. Mindig csodálkozom, amikor valaki 2 éves korából emlékszik valamire.
És ez valódi emlék vagy csak annak hitt fantázia? A legtöbb ember agya 4 éves korában rebootol és csak azutánról vannak valódi emlékeik.
@@LaszloBlanar Valódi emlék.
A Pillangó-hatás egyesíti mindazokat az ócska hollywoodi filmes eszközöket, melyek a film minél nagyobb tömegeknek való eladhatóságát hivatottak szolgálni. Egy ilyen masszív támadás ellen, amit a film megnézése jelentett, a tudatalattim általában úgy védekezik, hogy 20 perc után elhiteti magával, hogy a film csak egy paródiája önmagának, ergo nem gondolja komolyan az egészet, és én elkezdek röhögni a klisék vég nélküli sorozatán. Az, hogy ez a védekező mechanizmus nem tartott ki a film végéig, pedig általában ki szokott, az is a film különlegességét bizonyítja.
Mély meggyőződésem, hogy a forgatókönyv megírása előtt egy elméleti fizikussal sem konzultáltak, hiszen a film során a figyelmes(?) néző olyan ellentmondásokat vehet észre, melyek alapjaiban cáfolják a tér- és időutazás szabályait. Ráadásul a film nem is arról szól, amit a cím hirdet, de ezt kifejtették már a filmajánlóban. Az i-re a pontot a forgatókönyvnek nevezett szutykos, élményoptimalizált masszából kiemelkedő Ashton Kutcher alakja teszi, aki a tinilányok szemében már önmagában megér egy mozizást a csajokkal.
Összegezve, akik szeretnek filmeket elemezni, azokat óva inteném a film káros hatásaitól, és ha valaki a leírtakra való tekintettel úgy dönt, hogy nem nézi meg a filmet, viszont most egy űr tátong benne a potenciális élményvesztés miatt, akkor hadd töltsem be ezt az űrt a Szarember című filmmel, amely még ahhoz is gyenge, hogy önmagát komolyan vegye, így megkímélve a tudatalattinkat a fáradtságos munkától. Písz.
Hát.... Én megnéztem a mementót, mert azt mondták, hogy "húha" ...
Aztán megnéztem újra, hogy megértsem. Aztán megint, hogy nyugtázzam, hogy igen, megértettem. Aztán ismét megnéztem és akkor már biztos volt számomra, hogy : egy nagy rakás szar. Nolan ide, vagy oda stb-stb... 🙈🤷🤷