A hallgatás terhe | Olvasott üzenet #30

A 20. század magyar történelmének egyik tisztázásra váró területe a kommunista diktatúra időszaka és az ügynökkérdés. Ezen belül is az egyházi személyek együttműködése az állambiztonsággal. Milyen titkok, hallgatások, elhallgatások övezik mindmáig az ügynöki tevékenységet? A múlt feltárása sebeket tép vagy sebeket gyógyít? Hogyan néznek szembe önmagukkal az érintettek, s mit élnek át a családtagok? Szégyenérzet és bűntudat, bűnvallás és feloldozás. Ahány élet, annyi történet. A Magyarországi Evangélikus Egyház (MEE) elsőként állított fel ügynökkérdéssel foglalkozó tényfeltáró bizottságot 2005-ben. A tisztázó munka dokumentumai a Háló - Dokumentumok és tanulmányok az MEE és az állambiztonság kapcsolatáról 1945-1990 című sorozat köteteiben vehető kézbe. A téma elmélyítéseként a beszervezett ügynökök családtagjai felé fordítja a figyelmet Joób Máté lelkész, lelkigondozó A hallgatás terhe - A kollaboráció transzgenerációs hatásai című könyvével. Ebbe hallgassunk most bele!
A kötet megrendelhető a Luther Kiadó webshopjában: ⁠www.lutherkiad... ⁠, illetve megvásárolható a kiadó Budapest, Üllői út 24. szám alatti könyvesboltjában.
A szerkesztés, a könyvkiadás és a hangfelvétel-készítés sok időt igényel, és sok költséggel jár. Segítsd szolgálatunkat folyóirataink, könyveink megvásárlásával vagy a csatorna külön támogatásával!

[@Noematska959]

Annak idején amikor ez a közbeszéd tárgya volt az egyházban, emlékeim szerint kevesen álltak ki, és leginkább csak akkor, ha már azonosították a személyt. Sokszor hallottam, hogy "én jelentettem, de nem ártottam senkinek". Ez a menregetőzés hiteltelen. Lehet, hogy szándékosan nem akart ártani, de hogy a hatóság hogyan használta föl az információkat, az más kérdés. Gyakran hallottam azt is, hogy a "rendszer volt a bűnös, amely ilyen eszközöket használt". Ez igaz, de az egyénnek is van választási lehetősége.
Ugyanakkor nincsen jogunk ítélkezni, mert nem tudjuk, mi hogyan viselkednénk ilyen helyzetben.