Megint mindenki nagyon okos, sokkal jobban tudja és fitymog. Örüljünk már neki, hogy itthon vannak tettrekész emberek, akiknek hasznos találmányaik vannak!
@@Kevely978 : Nem egészen. A földalatti átlaghőmérséklet kevesebb, mint +15 C fok. kb. +8, +9 C fok lehet. De ugye nem kell a szennyvízzel bajlódni. Elég csak talajszondákat lefektetni, és azok akár évtizedekig működnek.
@@uborka1956 Ez sok mindentől függ, de leginkább az adott hely évi középhőmérsékletétől. 2-3 méter alatt, már olyan vastag szigetelőréteg van, hogy többé kevésbé megegyezik ezzel az értékkel, alig változik az évszakok változásával. Hazánkban nyilván régiónként eltérő, de a KSH adatai szerint 2019-ben pl kereken 14 C fok volt az évi középhőmérséklet. Budapesten több, hegyen kevesebb.
A megtermelt energia a telep ellátását fedezi, de ezen kívül ott van több ezer km hosszúságú csatorna rendszer, amit üzemeltetni és karbantartani is kell Budapesten.
Nem tudom, ki hogyan jutott a szabadalomhoz, de a technológia régóta ismert, s nagyon sok helyen különböző variációkban megvalósult. A háztartási szennyvíz lényegesen magasabb hőmérséklettel rendelkezik, s a használata már 10 lakóegység esetén is gazdaságos. Lakóparkoknál már korábban is felhasználták a szennyvizet energia visszanyerésre, sőt a városi csatornahálózatokban is valósultak meg hasonló elven működő energiaforrások, legalább is Németországban.
Hogy ez szabadalom lenne? Én 1994-ben fejeztem be az építkezésem és az emésztő fölső régiójában műanyagcsőből spirált építettem be rozsdamentes lemezekkel amiket még betonozás közben építettem be, szintén hasonló céllal. Tehát maga az ötlet - ahogy a latin mondás tartja - Nihil novi sub sole
Szerintem zseniális. Már csak azt kellene megoldani hogy a városokban lehulló csapadékot összegyűjteni és felhasználni WC öblítésre, pl. Egy panelházsor teteje több száz négyzetméter. Rengeteg esővizet lehetne felfogni és összegyűjteni.
8 місяців тому
Újabb irodaházakban már csinálnak ilyet, de ennél nagyobb méretben nem tudok róla. Régi házak esetében nehéz lenne megoldani, egy teljes új vízvezetéket kellene kiépíteni, de új építés esetére elő lehetne írni.
@ szerintem nem az új vízvezeték lenne nagy gond hanem az hogy hol és hogyan tárolják azt a sok sok m3 vizet ami mondjuk egy nyári zápor alkalmával lehullik. Majd onnan visszanyerni a lakásokba az esővizet.
@@katonakvoltunk2011 nem kell összeset eltárolni. De a kérdés jogos, helyileg a tetőn kellene tárolni, viszont az épületek szerkezetének is el kellene bírni a plusz súlyt.
@katonakvoltunk2011Ezt a technológiát már elég korán használták, de nem tudta magát honossá tenni, mert az esővíz nem tiszta, s senki sem szeretné, ha olyan víz látná el a háztartásokat. Hotelokban, irodaházakban még kényesebb dolog, mert egy nem megszokott helyen mindenki idegenkedne az ilyen módszertől.
Azt hittem, hogy valami teljesen új dolog készült, de ez "csak" a meglévő elemek összerakása. Azonkívül nincs benne semmi új, hogy a hő kinyerés a szennyvízből történik. Egyébként gratula, remélem elfog terjedni. Az külön vicces, hogy a megszóltatott alanyok bajban voltak az előállított energia mennyiség meghatározásánál.
Na igen, a megawattóra per óra kicsit érdekes volt, ahogy az volt az X megawatt energia is. Szerintem ezt valszeg nem is találmányként szabadalmaztatták, hiszen nem az, hanem know-how-ként.
@@wazzzzzzzzzzeg Nevetni fogsz, de még régebben volt olyan elképzelés, hogy építenek rá egy fosszilis erőművet. Aztán azt mondták, hogy nem lenne gazdaságos. A szakértők biztos jobban értettek hozzá, bennem csak felmerült: miért ne lett volna gazdaságos? Sem akkor, sem azóta nem olvastam arról, miért.
@@editfarkas4503 Hogyan nézne ki a fosszilis erőmű? Az a gond ott, hogy hiába "engednek" rengeteg energiát a Dunába az alacsony hőmérsékletű vízből aligha lesz generátort meghajtani képes gőz. Fűteni meg ígyis fél Paksot onnan fűtik, az már nem kell. Az lenne a nagy találmány, ha relatíve alacsony hőmérsékletű vízből vagy viszonylag nagy hőmérséklet különbségből (fordított Peltier modul) lennének képesek villamosenergiát előállítani.
A dél-pesti szennyvízfeldolgozóban biztos megéri, ott úgyis meg kell tisztítani a szennyvizet, relatíve nem túl nagy pluszköltség átengedni a szürkevizet egy hőcserélőn, aztán irány a hőszivattyú. Újpest más tészta. Ott lényegében egy viszonylag kicsi, de komplett szennyvíztisztítót kellett építeni, ami egész biztos sokkal kevésbé éri meg.
@@uborka1956 Lehet, hogy tévedek, ám úgy tudom, hogy a szerves anyagok lebomlása exoterm folyamat. Gondolj csak arra, hogy pl. a lebomló komposzt is hőt termel. Energia a berendezések üzemeltetéséhez kell, pl. szivattyúk. A szerves anyag nélkülük is lebomlik, csak lassabban. Kevés okom van feltételezni, hogy a dél-pesti szennyvíztisztónál hazudtak. Márpedig ott állításuk szerint a szennyvízből nyert vill. energiával üzemel a telep, plusz biogázt is termel. De érvekkel meggyőzhető vagyok.
@@editfarkas4503 : A piacnál még azelőtt lehűtik, hogy beindulna a folyamat. Így aztán nem is fog beindulni, csak ha visszamelegítik. A szennyvíztisztítónál nem hűtik le a szennyvizet, Sőt, szükség esetén melegítik. A kinyert biogázzal robbanómotort és azzal generátort hajtanak.
@@uborka1956Újra megnéztem a videót. Eszerint Újpesten csak megszűrik a szennyvizet, majd ráküldik a hőcserelőre. Gyanítom, hogy a kiszűrt anyagot elszállítják, és máshol hasznosítják, hiszen a tér alatti gépházban hely sem lenne a feldolgozására (égetés, biogáz). Ahol aztán feldolgozzák, ott nyilván visszamelegítik, de ne feledd, hogy itt már a szennyvíz tömegének csupán apró töredékéről beszélünk, na meg még a hőcserélő előtt szűrnek, vagyis az iszap nem nagyon hűl le. Ráadásul egységnyi tömegű iszap visszamelegítéséhez kevesebb hőenergia szükséges, mint ugyanannyi vízéhez, mert az iszap hőkapacitása kisebb a vízénél. Szóval az energiamérleg mind Úpesten, mind az iszapfeldolgozóban pozitív.
@@editfarkas4503 : Az mindent elmond erről a technológiáról, hogy eredetileg 19 év volt a megtérülési ideje, most pedig 10 év. Ha a ráfordított pénzt inkább befektetnéd és a hozamból kifizetnéd az energiaköltségeket már akkor is jobban járnál. Az 5-6 év alatt megtérülő napelem van a semleges határon.
Hogy ez mekkora ötlet! Kinyerni azt a hőt, amit egyébként is el kellene vonni, és ami hozzájárulna a globális felmelegedéshez. Sok ilyen innovatív ötlet kellene.
: Hőszivattyú elven működik. De itt még a szennyvízzel is kínlódni kell. Egyébként is a szennyvíz hője szükséges a szennyvíz lebontásához, azaz kezeléséhez. Itt, éppen ezt a hőt vonják el, akadályozva lebontás folyamatát.
8 місяців тому+1
@@uborka1956 Köszönöm. Akkor ez egészen más, mint ahogyan én értettem.
Szép, jó meg minden, még a 10-20 év megtérülésen is túlteszem magam valahogy a nemes cél érdekében (simán veszek részvényt vagy államkötvényt az is megtérül 10 év alatt és nem kell csinálnom semmit) ...De mi ebben a szabadalom? Nem látok semmi olyat, ami nem lenne köztudott... márpedig köztudott dolgokat nem lehet szabadalmaztatni. Ez az igazi magyar furfang, hogy hogy a fenébe szabadalmaztatták a csövön a lyukat... 🤣 Valószínűleg rengeteg EU-s pénz elköltésével sikerült megvalósítani a projektet, különben nem lenne életképes, bármennyire is jó ötletnek tűnik... mondjuk legalább nem lombkoronasétány...
Nem nem: Akkor lehet szabadalmaztatni, ha: 1. Újnak tekinthető: ha az elsőbbség időpontja előtt világviszonylatban sem írásbeli közléssel, sem szóbeli ismertetéssel, sem gyakorlatbavétel útján és semmilyen más módon nem vált hozzáférhetővé senki számára. 2. Feltalálói tevékenységen alapul: ha a nyilvánosságra került megoldások alapján szakember számára nem nyilvánvaló. @@editfarkas4503
Agyadra ment a politika. Ha értenéd a lényeget, akkor nem írnál ilyen ökörségeket. El lett mondva, hogy nem lakóházakra ideális. Egy vásárcsarnok nem fog állampapírt venni. A megtérülés után minimális fűtésköltségük lesz. Ezt egy jó befektetés. Az államlapíroddal kitörölheted 20 év múlva, örülhetsz ha az inflációt követi. Egy szabadalom pedig lehet már ismert technológiák együttes használata is, nem kell hozzá világmegváltó találmány. A videóban szereplő megoldás egy innováció, ha egyáltalán tudod hogy az mit jelent. A te hozzáállásoddal még mindig barlangban élne az ember.
Miért ne venne állampapírt a vásárcsarnok, vagy miért ne fektetné a pénzt részvénybe? A pénzügyi szabályok mindenkire ugyanúgy érvényesek legyen az magányszemély vagy közület! Nem csak állampapírba lehet fektetni, az SP500 részvényindex az elmúlt 40 év átlagában 9% éves hozamot hozott, ez 8 év emegtérüélést jelent. Akkor érdemes egy beruházást megvalósítni, a hasonló kockázat mellett rövidebb megtérülést tud produkálni, ezt minden közgazdsz tudja. Szabadalmaztatni meg akkor lehet ha szakember számára nem nyilvánvaló, szerintem ez az. 2. Feltalálói tevékenységen alapul: ha a nyilvánosságra került megoldások alapján szakember számára nem nyilvánvaló. @@danilg4486
@@DWMagyar: Talán megvesztegették a döntéshozó személyt. Láttam már ilyesmire példát. 😉 Vagy energetikai korszerűsítésre kiírt pályázatból van a pénz. Ha egy 60 cm magas kilátóra milliókat fizetettek az agyatlan pályázatkiírók, akkor érthető, hogy ez a hülyeség is kaphatott pénzt.
@@uborka1956Én inkább úgy tekintenék erre, mint 2 az 1-ben. Megtisztítják a szennyvizet és a hőtartalmát elektromosárammá és hőenergiává alakítják. Ahelyett, hogy mondjuk félig megszűrve a Dunába engednék. aztán mehet. A napelem lehet, hogy pillanatnyilag jobban megéri, de minden technológia csak addig nem olcsó, amig el nem terjed. 20 - 30 éve napelemet se tudott bárki telepíteni.
Ehhez alapos számítások kellenek. A napelemmel télen nem sok hőt csinálhatsz, vagyis kell mellé plusz fűtés, viszont nyáron mehet róla a hűtő klíma, már ha az újpesti piacon van ilyen. Persze a 15 fokos szennyvízzel nyáron a hűtő klímát is lehet táplálni. Kívülről kva nehéz megítélni kevés infó alapján.
Megint mindenki nagyon okos, sokkal jobban tudja és fitymog.
Örüljünk már neki, hogy itthon vannak tettrekész emberek, akiknek hasznos találmányaik vannak!
Ott a pont. A világát nem tudja némelyik. De ez már így hungarikum.
hőszivattyú köszönjük szépen a nagy innovációt...
Egyetértek. Vicc az egész.
@@uborka1956 főleg annak tudatában, hogy a föld alatti éves átlaghőmérséklet is hasonló, és egész évben rendelkezésre áll.
@@Kevely978 : Nem egészen. A földalatti átlaghőmérséklet kevesebb, mint +15 C fok. kb. +8, +9 C fok lehet. De ugye nem kell a szennyvízzel bajlódni. Elég csak talajszondákat lefektetni, és azok akár évtizedekig működnek.
@@uborka1956 Ez sok mindentől függ, de leginkább az adott hely évi középhőmérsékletétől. 2-3 méter alatt, már olyan vastag szigetelőréteg van, hogy többé kevésbé megegyezik ezzel az értékkel, alig változik az évszakok változásával. Hazánkban nyilván régiónként eltérő, de a KSH adatai szerint 2019-ben pl kereken 14 C fok volt az évi középhőmérséklet. Budapesten több, hegyen kevesebb.
@@uborka1956 A földalatti átlaghőmérséklete egyébként magasabb, mert azt télen fűtik. 😀
Ha a szennyvíz-tisztítás ennyire nyereséges üzlet, miért fizetünk csatornadíjat?
Mert megtehetik, hogy elkérik az árát. A kommunális hulladékból meg hőt és elektromosságot termelnek, mégis mi fizetünk az elszállításáért...
A megtermelt energia a telep ellátását fedezi, de ezen kívül ott van több ezer km hosszúságú csatorna rendszer, amit üzemeltetni és karbantartani is kell Budapesten.
Aha, szóval ezért van a felmelegedés! Túl sokat sza.unk! Azt ráfogjuk a tehenekre, meg a belsőégésű motorokra!🤣
Nem tudom, ki hogyan jutott a szabadalomhoz, de a technológia régóta ismert, s nagyon sok helyen különböző variációkban megvalósult. A háztartási szennyvíz lényegesen magasabb hőmérséklettel rendelkezik, s a használata már 10 lakóegység esetén is gazdaságos. Lakóparkoknál már korábban is felhasználták a szennyvizet energia visszanyerésre, sőt a városi csatornahálózatokban is valósultak meg hasonló elven működő energiaforrások, legalább is Németországban.
Klikbéjt cím kimaxolva. Hőszivattyúval állítják elő a fűtési hőmérsékletet. Kérem a következő hírt.
Hogy ez szabadalom lenne? Én 1994-ben fejeztem be az építkezésem és az emésztő fölső régiójában műanyagcsőből spirált építettem be rozsdamentes lemezekkel amiket még betonozás közben építettem be, szintén hasonló céllal. Tehát maga az ötlet - ahogy a latin mondás tartja - Nihil novi sub sole
Működött?
Gravitációs ürítőhely, komposzttoalett. 0 vízigény.
Szerintem zseniális. Már csak azt kellene megoldani hogy a városokban lehulló csapadékot összegyűjteni és felhasználni WC öblítésre, pl. Egy panelházsor teteje több száz négyzetméter. Rengeteg esővizet lehetne felfogni és összegyűjteni.
Újabb irodaházakban már csinálnak ilyet, de ennél nagyobb méretben nem tudok róla. Régi házak esetében nehéz lenne megoldani, egy teljes új vízvezetéket kellene kiépíteni, de új építés esetére elő lehetne írni.
Aztán majd jön az esőadó...
@ szerintem nem az új vízvezeték lenne nagy gond hanem az hogy hol és hogyan tárolják azt a sok sok m3 vizet ami mondjuk egy nyári zápor alkalmával lehullik. Majd onnan visszanyerni a lakásokba az esővizet.
@@katonakvoltunk2011 nem kell összeset eltárolni. De a kérdés jogos, helyileg a tetőn kellene tárolni, viszont az épületek szerkezetének is el kellene bírni a plusz súlyt.
@katonakvoltunk2011Ezt a technológiát már elég korán használták, de nem tudta magát honossá tenni, mert az esővíz nem tiszta, s senki sem szeretné, ha olyan víz látná el a háztartásokat. Hotelokban, irodaházakban még kényesebb dolog, mert egy nem megszokott helyen mindenki idegenkedne az ilyen módszertől.
Olvastam valamikor,h valamelyik skandinav városban a járdákat fűtik így.
Azt hittem, hogy valami teljesen új dolog készült, de ez "csak" a meglévő elemek összerakása. Azonkívül nincs benne semmi új, hogy a hő kinyerés a szennyvízből történik. Egyébként gratula, remélem elfog terjedni.
Az külön vicces, hogy a megszóltatott alanyok bajban voltak az előállított energia mennyiség meghatározásánál.
Na igen, a megawattóra per óra kicsit érdekes volt, ahogy az volt az X megawatt energia is.
Szerintem ezt valszeg nem is találmányként szabadalmaztatták, hiszen nem az, hanem know-how-ként.
@@editfarkas4503 Nekünk meg vállalkozást kellene indítani, hogy az atomerőmű kifolyásánál építsünk ilyen hőcserélőt :D.
@@wazzzzzzzzzzeg Nevetni fogsz, de még régebben volt olyan elképzelés, hogy építenek rá egy fosszilis erőművet. Aztán azt mondták, hogy nem lenne gazdaságos.
A szakértők biztos jobban értettek hozzá, bennem csak felmerült: miért ne lett volna gazdaságos? Sem akkor, sem azóta nem olvastam arról, miért.
@@editfarkas4503 Hogyan nézne ki a fosszilis erőmű?
Az a gond ott, hogy hiába "engednek" rengeteg energiát a Dunába az alacsony hőmérsékletű vízből aligha lesz generátort meghajtani képes gőz. Fűteni meg ígyis fél Paksot onnan fűtik, az már nem kell. Az lenne a nagy találmány, ha relatíve alacsony hőmérsékletű vízből vagy viszonylag nagy hőmérséklet különbségből (fordított Peltier modul) lennének képesek villamosenergiát előállítani.
@@editfarkas4503 : Mert ha másba fekteted a megépítéshez szükséges pénzt, akkor annak nagyobb a hozama, mint ennek az erőműnek.
de joo szoval ha melegebbet szarok akkor tobb penzt csinalnak ? 😆
A dél-pesti szennyvízfeldolgozóban biztos megéri, ott úgyis meg kell tisztítani a szennyvizet, relatíve nem túl nagy pluszköltség átengedni a szürkevizet egy hőcserélőn, aztán irány a hőszivattyú.
Újpest más tészta. Ott lényegében egy viszonylag kicsi, de komplett szennyvíztisztítót kellett építeni, ami egész biztos sokkal kevésbé éri meg.
A szennyvíz hője szükséges a szennyvíz lebontásához, azaz kezeléséhez. Itt, éppen ezt a hőt vonják el, akadályozva lebontás folyamatát.
@@uborka1956
Lehet, hogy tévedek, ám úgy tudom, hogy a szerves anyagok lebomlása exoterm folyamat. Gondolj csak arra, hogy pl. a lebomló komposzt is hőt termel. Energia a berendezések üzemeltetéséhez kell, pl. szivattyúk. A szerves anyag nélkülük is lebomlik, csak lassabban.
Kevés okom van feltételezni, hogy a dél-pesti szennyvíztisztónál hazudtak. Márpedig ott állításuk szerint a szennyvízből nyert vill. energiával üzemel a telep, plusz biogázt is termel.
De érvekkel meggyőzhető vagyok.
@@editfarkas4503 : A piacnál még azelőtt lehűtik, hogy beindulna a folyamat. Így aztán nem is fog beindulni, csak ha visszamelegítik. A szennyvíztisztítónál nem hűtik le a szennyvizet, Sőt, szükség esetén melegítik. A kinyert biogázzal robbanómotort és azzal generátort hajtanak.
@@uborka1956Újra megnéztem a videót. Eszerint Újpesten csak megszűrik a szennyvizet, majd ráküldik a hőcserelőre. Gyanítom, hogy a kiszűrt anyagot elszállítják, és máshol hasznosítják, hiszen a tér alatti gépházban hely sem lenne a feldolgozására (égetés, biogáz).
Ahol aztán feldolgozzák, ott nyilván visszamelegítik, de ne feledd, hogy itt már a szennyvíz tömegének csupán apró töredékéről beszélünk, na meg még a hőcserélő előtt szűrnek, vagyis az iszap nem nagyon hűl le. Ráadásul egységnyi tömegű iszap visszamelegítéséhez kevesebb hőenergia szükséges, mint ugyanannyi vízéhez, mert az iszap hőkapacitása kisebb a vízénél. Szóval az energiamérleg mind Úpesten, mind az iszapfeldolgozóban pozitív.
@@editfarkas4503 : Az mindent elmond erről a technológiáról, hogy eredetileg 19 év volt a megtérülési ideje, most pedig 10 év. Ha a ráfordított pénzt inkább befektetnéd és a hozamból kifizetnéd az energiaköltségeket már akkor is jobban járnál. Az 5-6 év alatt megtérülő napelem van a semleges határon.
Konklúzió: A WC lehúzása jó dolog.
Hogy ez mekkora ötlet! Kinyerni azt a hőt, amit egyébként is el kellene vonni, és ami hozzájárulna a globális felmelegedéshez. Sok ilyen innovatív ötlet kellene.
: Hőszivattyú elven működik. De itt még a szennyvízzel is kínlódni kell. Egyébként is a szennyvíz hője szükséges a szennyvíz lebontásához, azaz kezeléséhez. Itt, éppen ezt a hőt vonják el, akadályozva lebontás folyamatát.
@@uborka1956 Köszönöm. Akkor ez egészen más, mint ahogyan én értettem.
Szép, jó meg minden, még a 10-20 év megtérülésen is túlteszem magam valahogy a nemes cél érdekében (simán veszek részvényt vagy államkötvényt az is megtérül 10 év alatt és nem kell csinálnom semmit) ...De mi ebben a szabadalom? Nem látok semmi olyat, ami nem lenne köztudott... márpedig köztudott dolgokat nem lehet szabadalmaztatni. Ez az igazi magyar furfang, hogy hogy a fenébe szabadalmaztatták a csövön a lyukat... 🤣
Valószínűleg rengeteg EU-s pénz elköltésével sikerült megvalósítani a projektet, különben nem lenne életképes, bármennyire is jó ötletnek tűnik... mondjuk legalább nem lombkoronasétány...
Egyetértek veled!
Bármit lehet szabadalmaztatni, amit még nem véd szabadalom. Akár a lyukat a csövön is. :))
Nem nem:
Akkor lehet szabadalmaztatni, ha:
1. Újnak tekinthető: ha az elsőbbség időpontja előtt világviszonylatban sem írásbeli közléssel, sem szóbeli ismertetéssel, sem gyakorlatbavétel útján és semmilyen más módon nem vált hozzáférhetővé senki számára.
2. Feltalálói tevékenységen alapul: ha a nyilvánosságra került megoldások alapján szakember számára nem nyilvánvaló.
@@editfarkas4503
Agyadra ment a politika. Ha értenéd a lényeget, akkor nem írnál ilyen ökörségeket. El lett mondva, hogy nem lakóházakra ideális. Egy vásárcsarnok nem fog állampapírt venni. A megtérülés után minimális fűtésköltségük lesz. Ezt egy jó befektetés. Az államlapíroddal kitörölheted 20 év múlva, örülhetsz ha az inflációt követi.
Egy szabadalom pedig lehet már ismert technológiák együttes használata is, nem kell hozzá világmegváltó találmány.
A videóban szereplő megoldás egy innováció, ha egyáltalán tudod hogy az mit jelent.
A te hozzáállásoddal még mindig barlangban élne az ember.
Miért ne venne állampapírt a vásárcsarnok, vagy miért ne fektetné a pénzt részvénybe? A pénzügyi szabályok mindenkire ugyanúgy érvényesek legyen az magányszemély vagy közület! Nem csak állampapírba lehet fektetni, az SP500 részvényindex az elmúlt 40 év átlagában 9% éves hozamot hozott, ez 8 év emegtérüélést jelent. Akkor érdemes egy beruházást megvalósítni, a hasonló kockázat mellett rövidebb megtérülést tud produkálni, ezt minden közgazdsz tudja. Szabadalmaztatni meg akkor lehet ha szakember számára nem nyilvánvaló, szerintem ez az.
2. Feltalálói tevékenységen alapul: ha a nyilvánosságra került megoldások alapján szakember számára nem nyilvánvaló.
@@danilg4486
Hurra, hurra! DW magyarul…kapjuk majd a politikai agymosast…🙄
Szennyvízzel fűteni a piacot? Ez egy fájdalmas hülyeség. A napelem 5-6 év alatt megtérül.
Neked talán hülyeség, a megrendelések alapján jó pár embernek és cégnek nem az.
@@DWMagyar: Talán megvesztegették a döntéshozó személyt. Láttam már ilyesmire példát. 😉
Vagy energetikai korszerűsítésre kiírt pályázatból van a pénz. Ha egy 60 cm magas kilátóra milliókat fizetettek az agyatlan pályázatkiírók, akkor érthető, hogy ez a hülyeség is kaphatott pénzt.
@@uborka1956Én inkább úgy tekintenék erre, mint 2 az 1-ben. Megtisztítják a szennyvizet és a hőtartalmát elektromosárammá és hőenergiává alakítják. Ahelyett, hogy mondjuk félig megszűrve a Dunába engednék. aztán mehet. A napelem lehet, hogy pillanatnyilag jobban megéri, de minden technológia csak addig nem olcsó, amig el nem terjed. 20 - 30 éve napelemet se tudott bárki telepíteni.
Ehhez alapos számítások kellenek. A napelemmel télen nem sok hőt csinálhatsz, vagyis kell mellé plusz fűtés, viszont nyáron mehet róla a hűtő klíma, már ha az újpesti piacon van ilyen. Persze a 15 fokos szennyvízzel nyáron a hűtő klímát is lehet táplálni. Kívülről kva nehéz megítélni kevés infó alapján.
@@editfarkas4503 : Akik értenek a témához, azoknak nem nehéz megítélni. Ez egy nem gazdaságos energetikai beruházás.