Mezőtárkányi Szent János apostol vértanúsága római katolikus templom

Egyhajós, keletelt, Ny-i homlokzati tornyos, íves szentélyzáródású, a szentély felől kontyolt nyeregtetős templom. A hajó homorú falszakaszokkal kapcsolódik a szentélyhez és a Ny-i, rizalitszerűen kiemelkedő bejárati szakaszhoz. A szentély É-i oldalán féltetős sekrestye. Csehboltozatos hajó és szentély, a hajó Ny-i oldalán karzat. Falképek: 1775-1776 (Johann Lucas Karcker - elpusztult, vagy a 20. századi átfestés takarja). Berendezés: 18. század második fele; főoltárkép, mellékoltárkép: 1773-1776 (Johann Lucas Karcker); keresztelőmedence: 1815 (Giovanni Adami, Mozer József). Építtette az egri káptalan, korábbi, 18. század elején emelt templom helyén.
külső leírás:
Egyhajós, egy homlokzati tornyos, íves szentélyzáródású, a szentély felől kontyolt nyeregtetős keletelt templom. A templomtömegből kiemelekedő hajó homorú falszakaszokkal kapcsolódik a szentélyhez és a Ny-i, bejárati traktushoz. A torony enyhe rizalitot képez a Nyi homlokzaton.
A szentély É-i oldalán féltetős sekrestye.
Szent János apostol életéről a legfontosabb forrás az általa írott evangélium, ezen kívül a hagyomány is őriz történeteket.
Az idős apostolt elfogták, és a bírói ítélet alapján Rómába vitték Domitianus császár elé. Rómában halálos ítéletet hoztak ellene, s úgy határoztak, hogy egy forró olajjal teli üstbe dobják. A Porta Latina mellett került sor erre, de János, aki a tanítványok közül egyedül szenvedte végig Mesterével a kereszthalál kínjait, sértetlenül lépett ki a gyilkos fürdőből. Akkor méregkelyhet itattak vele, s mivel az sem ártott neki, Patmosz szigetére száműzték.
A szigeten egy viharos éjszakán, amikor a tenger dübörögve és tajtékozva ostromolta a sziklás partot, Isten egy hatalmas látomásban megnyitotta előtte a menny és a föld titkait, és föltárta neki az Egyház jövőjét. A látottak olyan félelemmel töltötték el, hogy ájultan rogyott a látomást mutató angyal lábához. Sokáig maradt elragadtatásban, s mikor magához tért, már fényes nappal volt, a látottakat pedig kővel jegyezte föl a sziklafalba. Mikor később végre egy halász hozott neki írószerszámokat, akkor pergamentekercsre írta a látomásait, és elküldte a kisázsiai egyházaknak. Így beszéli el a hagyomány a Jelenések könyve születését.
Halála közeledtével az oltár mellett ásatta meg a sírját. Leszállt a sírgödörbe, és imádságra tárta a karját. Ekkor vakító fény villant, s mire a körülállók újra láthattak, a szent teste eltűnt a szemek elől.
Szent János ünnepét a nyugati egyházban a 6. század óta december 27-én ülik. Ünnepéhez kötődik a bor megáldásának szertartása. Védőszentjüknek tekintik a teológusok, filozófusok, tanárok, tanulók, aranybányászok, ezüstbányászok, kosárkötők, könyvkereskedők; közbenjár a jó barátságért, bő termésért, illetve lábfájás és mérgezés ellen. Leggyakrabban az evangélisták között ábrázolják, sassal. A bizánci művészetben általában aggastyán, Nyugaton szakáll nélküli ifjú. Az utolsó vacsora ábrázolásakor Krisztus keblén pihen.
Forrás
Diós István: A szentek élete
Magyar katolikus lexikon
Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium I.
www.muemlekem.hu/muemlek/show...

[@three60dab18]