A tartótiszt / The Spymaster - Varga Ágota filmje

www.varga-agota...
ciganyholokaus...
Magyarországon ebben a filmben szólal meg először egy tartótiszt, aki évtizedekig nem érzett morális felelősséget, azonban az egykor az általa megfigyeltetekkel való találkozás a múlt átértékelésére készteti.
A dokumentumfilm teljesen új szemszögből mutatja be a Kádár-korszak állambiztonsági munkájának egy szeletét. Először szólal meg egykori tartótiszt, ráadásul a katolikus egyházi vonalról, másrészt a szembesítés módszere, mint kendőzetlen párbeszéd új megvilágításba helyezi és még hitelesebb képet ad az akkori állambiztonság céljairól, beszervezési eszközeiről és a végrehajtás módszereiről. Főszereplője egy volt rendőrtiszt, „a tartótiszt”, számtalan ügynök, hálózati személy beszervezője és tartója. Fő szakterülete az „egyházi reakció” elleni harc.
A dokumentumfilm 2013-ban készült, azóta több interjú (írott sajtó, rádió, Tv), recenziók, magyar - és nemzetközi filmfesztiválok, díjak, filmklubok, közönségtalálkozók. Magyarországon kívül Horvátország (Zágráb-világpremier), Szerbia, Lengyelország, Románia (Bukarest, Kolozsvár), Észtország, Amerika (Los Angeles), Németország több városa.
A televíziócsatornák azóta is folyamatosan ismétlik a filmet.
The documentary film shows a slice of the state security operations of the Kádár-regime from a completely new aspect. It is the first time, that a one-time spymaster speaks openly, moreover about spying on the catholic church. On the other hand, it is set in a new light by the method of confrontation, as an unvarnished dialogue and gives a more authentic picture about the objectives of the state security forces at that time, as well as the recruitment of informers and the methods of implementation.
The protagonist is an earlier police officer, „the spaymaster”, who recruited and kept contact with innumerable secret network agents. His main specialty was the „fight against the reactionary church”.
Bevezető a film elé - háttérinformáció:
Közép- és Kelet-Európában, a volt kommunista államokban a második világháborút követően az egyházak helyzete alapvetően megváltozott. Módszeres keresztényüldözés volt 1945-től egészen 1990-ig, a rendszerváltásig. Európa nyugati része minderről vajmi keveset tudott.
Magyarországon 1945 után a keresztény egyházak és a vallásosság az egyik első számú ideológiai ellenséggé lépett elő, mert évszázados beágyazottsága a társadalomba veszélyeztette a materialista-ateista ideológia egyeduralmát. A „klerikális reakció” - az egyházak - a szocializmus építését akadályozó „erők” egyik gyűjtőfogalma lett.
Rákosi uralma alatt a katolikus egyházi személyek több mint kétharmada, a Kádári Magyarországon közel fele szenvedett el évekig, néha évtizedekig is tartó meghurcoltatást. 1945 és 1989 között összesen 439 pap és 245 szerzetes került börtönbe, internáló táborba. A többi történelmi egyház és felekezet is a kommunista diktatúra áldozatává vált, konkrét számadatokkal még adós a kutatás.