Amilyen lelkesen mesélted az alaphelyzetet, meg a könyv pozitívumait, azt hittem, a kedvenced. Meglepett a vége, és kár érte, mert eredetileg felkeltette az érdeklődésemet. A kritikád viszont nagyon tetszett :)
Nekem még nem is azzal van a bajom, hogy a köztes részek annyira nem izgalmasak, mert nagyon sok kaland van, ahol egyszerű, de jó epizódokkal kell építeni valami grandiózus végjátékhoz, és talán itt is működhetett volna ez a koncepció. Ugyanakkor, ahogy mondtad is, egy olyan kalandban, aminek a mechanikája arra épül, hogy mindent át lehet kutatni, egy ennyire szigorú időkeret egész egyszerűen nem tud működni, mert ha mindent átkutatunk, lejár az időnk, ha nem kutatunk át mindent, bukunk. Ezt kb. csak úgy lehet teljesíteni, ha egyesével leírjuk, hol mit találtunk, egyszer megcsináljuk végtelen idő alatt, majd kijegyzeteljük, hogy hol hova kell menni, hogy az egész egyszer működjön. De én nem akarok tudományos kutatásokat folytatni egy KJK könyv lejátszása alatt...és igazánból nem is voltam motivált. És akkor nem beszéltünk a brutális szerencsefaktorról. Gondolok itt arra, hogy a tanácsadót csak tigris alakban lehet megölni. Ha jól láttam, egyszer egy helyen, egy éjszaka támadhat meg minket egy tigris, ha egy hatoldalúval pont azt dobjuk ki...és ha ez sikerül, akkor már csak meg kell nyernünk azt hiszem 9/10-es statokkal egy csatát egy 11/14-es ellenféllel...köszönöm! Sajnálom, mert egyébként ha ez picit letisztultabb és egy kicsi...jó, inkább sokkal könnyebb, akkor egy 8-9 pontos kaland lehetett volna belőle. Az alakváltó ötlet nagyon jó és úgy nyúl hozzá az előzménytörténethez, hogy nem csak másol, hanem tényleg beépíti. Nem azt éreztem, mint a Mason-kalandoknál, hogy betesszük egy zsákba az összes KJK elemet, kiszórjuk őket random sorrendben, és ott a könyv, hanem, hogy tényleg beleteszi a szerző mindenbe a saját ötleteit, az pl. hogy itt kell megölnünk azt az Arragont, aki fővarázsló, és akinek álcázza magát a Végzet erdejében egy csaló...szerintem baromi jó írói húzás. Visszamegyünk a faluba és találkozunk a gyászoló asszonnyal, akinek a férjét azért öltek meg, mert mi megszöktünk...óriási érzelmi telítettségű rész. De nem ezek maradnak meg a kalandból...
Tökéletesen megfogalmaztad amit én nem tudtam! Kár érte mert jó kehetett volna.. amúgy a szerző a zagoron azt írta van olyan lehetőség ahol nem 1/6 eséllyel szerezhetsz be egy dolgot, gondolom itt a tigrisre gondol de én nem találtam más opciót..
@@fantaziavilag2088 ha mondjuk a kardfogú tigrist némi jóindulattal tigrisnek tekintjük, az azért növeli az esélyt...Viszont az meg, ha jól emlékszem 7/9-es...szóval, hogy azzal hogy győzzük le a 11/14-es ellenfelet, azt végképp nem tudom.
@@andrasszabo7189 de a kardfogú tigris is valamelyik nap végén opcionális, és valószínűleg akkor már nem is jó helyen vagyunk...amúgy az eredetiben snatta cat, szóval azvmár ott nem is tigris, de utána kell néznem, lehet hogy ebből lesz majd még valami rövidebb videó..
Köszönöm, örülök hogy tetszett, próbáltam kihozni belőle amennyit lehetett, sajnos többet most nem sikerült…Nem, nem vagyok már fiatal sajnos, de ha ezekkel a könyvekkel játszom újra kicsit gyereknek érzem magam😊
Előtte én sem, de megvolt itthon a párom is játszott vele és valahol olvastam is hogy milyen pokoli nehéz, így kedvet kaptam hozzá…tényleg az egyik legnehezebb, sajnos az élvezhetőség rovására😕
Az i8lyen erdőkbe játszodó kalandoknál, itt is, úgy szokom elbukni a játékot hogy az irányválasztásoknál úgy járok hogy körforgás szerűen újra és újra ugyanazokat a helyszineket látogatom meg. Tényleg mint amikor eltévedsz valahol és mindig úgyanazok az utvonalak jönnek ki. Tehát nem találni meg hogy hogyan is haladj tovább.
@@fantaziavilag2088 Igen. Az lett a vége hogy mindig újra és újra úgyanazokat a helyeket jártam végig. Tehát mint amikor csak sétálgatsz mindig úgyanazokon a helyeken. Egyébként ezek könyvek többsége letölthető netről PDF formátumba is. Tehát így buktam el az első játszást hogy végűl meguntam hogy nem jutok előrébb.
@@SándorKozák-r3m nekem sem ment elsőre, talán az eddigi legnehezebb kaland volt...térképrajzolás, számolni az időt, az irány sem mindegy és szerencse is kell hozzá...szinte lehetetlen végigvinni
Igen úgy tudom ez a Végzet erdeje előtt játszódik, amúgy sok utalás van a Végzet Erdejére, de sajnos a lényegi történet szempontjából ezek nem fontosak…van utalás az elveszett illetve kettétört kalapácsra, a sasra, szóval a tisztelgés megvan, és a szereplők is ugyanazok a törpök akik a Végzet Erdejében voltak…sok szempontból tartalmasabb ez a kaland, de sok szempontból élvezhetetlenebb sajnos..
Melyik a nehezebb, ez vagy a Pusztítás teremtménye? Na, ez az a kérdés, amire céloztam, de akkor nézzük részletesebben is :). Igazából mind a kettő nagyon nehéz, de máshogy nehéz. Optikailag szerintem a Pusztítás Teremtménye nehezebb. Ugyanis amíg abban eljutsz a végjátékig, addigra kb. 38-szor feldobod a talpad :). Az Álmok erdejénél egészen a törpe varázslóig igazából viszonylag rizikómentesen el lehet jutni. Ott viszont óriásit csattan az ostor. Mégis azt mondom, hogy ez egy sokkal inkább „Fair” kaland, mint az álmok erdeje. Alapvetően egy játékkönyv nehézsége három összetevőből áll szerintem: 1. Kockadobások, harcok nehézsége 2. Kötelező tárgyak, információk mennyisége 3. Azonnali halálpontok lehetősége. A Pusztulás teremtménye ilyen szempontból érdekes. Harcok és kockadobások szempontjából még azt is ki merem jelenteni, hogy könnyebb az átlag könyveknél. A kötelező tárgyak, információk száma azért nem kevés, de pl. szerintem a Bajnokok próbájában kb. kétszer annyi van, mint itt. Az igazi nehézsége a harmadik pont (nem is csak számszerűen, hanem van olyan, hogy kb. 10 fejezetpontról lehet eljutni ugyanarra a halálpontra), mert tényleg szinte minden rossz útvonal rövid- vagy középtávon halált jelent, nem úgy van, mint sok más helyen, hogy csak a végén derül ki, hogy mennyire rosszul állunk. Ugyanezeket az Álmok erdejénél megnézve azonnali halálpont ott sokkal kevesebb van, tárgyakban kb. egál, viszont kockadobásokban meg az Álmok erdeje inkorrekt. Ha épp nem egy tigrissel futunk össze az egyik helye (1 a 6-hoz ugyebár), akkor a mágus előtt nyekk, ha nem tudunk legyőzni 9/11-ként egy 11/14-es ellenfelet, akkor nyekk, ha az utolsó alakváltó Aranysárkánnyá változik, kb. el is áshatjuk magunkat. És itt jutunk el a másik nagy különbséghez. Az pedig az, hogy ezeket az egyszerű mezei játékos nem éli át, hanem egyszerűen becsalja, hogy nyert, nem dobálja őket becsülettel (és biztosan nem kezdi újra azért, mert éjszaka 4-es helyett hármast dobott), míg a Pusztulás teremtménye bezárja a kapukat a csalók számára. Nem tudsz csalni, mert sokszor az összes lehetőség a halálba visz, kivéve azt az egyet, amit korábbról tudsz meg, hogy hova kell lapoznod. Ezért tűnik sokak számára megoldhatatlannak. De ha a jó úton mész, tudod teljesíteni a küldetést. Összességében én azt mondom, hogy látszólag nehezebb a Pusztítás teremtménye, de ha valaki 100%-osan becsülettel, minden kockadobással akarja mindkettőt lejátszani, akkor az Álmok erdejét sokkal többször kellene végigjátszania, mire egyszer sikerülne, mint a Pusztítás teremtményét. De úgy is mondhatnám, hogy amíg a Pusztítás teremtménye szerintem tudatosan olyan nehéz, amilyen, addig az Álmok erdeje átgondolatlanul, és valószínűleg tesztelés nélkül lett ilyen nehéz.
@@andrasszabo7189 köszönöm a korrekt választ! Én a Pusztítás teremtményében egyelőre a fordításokkal szenvedek, vannak szavak amiket nem is tudok átkódolni. Játszottál az újjal is vagy csak a Pusztítóval?
@@fantaziavilag2088 játszottam vele, elvileg ugyanaz a kódolási szabály. Igaz, az új fordítás kicsit választékosabb, ezért valamivel nehezebb dekódolni. Viszont - hú de csúnyán fognak most rám nézni :) - nekem egy idő után az agyam ráállt erre, és gyakorlatilag (majdnem) úgy olvastam a szövegeket, mintha rendes írás lenne.
@@andrasszabo7189 amúgy nevetni fogsz de könnyebb úgy! Most próbálom én is pont olvasva, és hamarabb dekódolom mint papíron..🙂meg egy kicsit gyorsabb így talán🙂
Amilyen lelkesen mesélted az alaphelyzetet, meg a könyv pozitívumait, azt hittem, a kedvenced. Meglepett a vége, és kár érte, mert eredetileg felkeltette az érdeklődésemet. A kritikád viszont nagyon tetszett :)
Van benne sok pozitívum, és az elején még lelkes is voltam🙂
Nekem még nem is azzal van a bajom, hogy a köztes részek annyira nem izgalmasak, mert nagyon sok kaland van, ahol egyszerű, de jó epizódokkal kell építeni valami grandiózus végjátékhoz, és talán itt is működhetett volna ez a koncepció.
Ugyanakkor, ahogy mondtad is, egy olyan kalandban, aminek a mechanikája arra épül, hogy mindent át lehet kutatni, egy ennyire szigorú időkeret egész egyszerűen nem tud működni, mert ha mindent átkutatunk, lejár az időnk, ha nem kutatunk át mindent, bukunk. Ezt kb. csak úgy lehet teljesíteni, ha egyesével leírjuk, hol mit találtunk, egyszer megcsináljuk végtelen idő alatt, majd kijegyzeteljük, hogy hol hova kell menni, hogy az egész egyszer működjön. De én nem akarok tudományos kutatásokat folytatni egy KJK könyv lejátszása alatt...és igazánból nem is voltam motivált.
És akkor nem beszéltünk a brutális szerencsefaktorról. Gondolok itt arra, hogy a tanácsadót csak tigris alakban lehet megölni. Ha jól láttam, egyszer egy helyen, egy éjszaka támadhat meg minket egy tigris, ha egy hatoldalúval pont azt dobjuk ki...és ha ez sikerül, akkor már csak meg kell nyernünk azt hiszem 9/10-es statokkal egy csatát egy 11/14-es ellenféllel...köszönöm!
Sajnálom, mert egyébként ha ez picit letisztultabb és egy kicsi...jó, inkább sokkal könnyebb, akkor egy 8-9 pontos kaland lehetett volna belőle. Az alakváltó ötlet nagyon jó és úgy nyúl hozzá az előzménytörténethez, hogy nem csak másol, hanem tényleg beépíti. Nem azt éreztem, mint a Mason-kalandoknál, hogy betesszük egy zsákba az összes KJK elemet, kiszórjuk őket random sorrendben, és ott a könyv, hanem, hogy tényleg beleteszi a szerző mindenbe a saját ötleteit, az pl. hogy itt kell megölnünk azt az Arragont, aki fővarázsló, és akinek álcázza magát a Végzet erdejében egy csaló...szerintem baromi jó írói húzás. Visszamegyünk a faluba és találkozunk a gyászoló asszonnyal, akinek a férjét azért öltek meg, mert mi megszöktünk...óriási érzelmi telítettségű rész. De nem ezek maradnak meg a kalandból...
Tökéletesen megfogalmaztad amit én nem tudtam! Kár érte mert jó kehetett volna.. amúgy a szerző a zagoron azt írta van olyan lehetőség ahol nem 1/6 eséllyel szerezhetsz be egy dolgot, gondolom itt a tigrisre gondol de én nem találtam más opciót..
@@fantaziavilag2088 ha mondjuk a kardfogú tigrist némi jóindulattal tigrisnek tekintjük, az azért növeli az esélyt...Viszont az meg, ha jól emlékszem 7/9-es...szóval, hogy azzal hogy győzzük le a 11/14-es ellenfelet, azt végképp nem tudom.
@@andrasszabo7189 de a kardfogú tigris is valamelyik nap végén opcionális, és valószínűleg akkor már nem is jó helyen vagyunk...amúgy az eredetiben snatta cat, szóval azvmár ott nem is tigris, de utána kell néznem, lehet hogy ebből lesz majd még valami rövidebb videó..
De vártam! Nagyon jó videó ez is. Hangod alapján fiatalabbnak gondoltalak, Tomi.
Köszönöm, örülök hogy tetszett, próbáltam kihozni belőle amennyit lehetett, sajnos többet most nem sikerült…Nem, nem vagyok már fiatal sajnos, de ha ezekkel a könyvekkel játszom újra kicsit gyereknek érzem magam😊
Köszi az újabb videót! :) Sose hallottam erről a könyvről, így abszolút meglepetés volt számomra :)
Előtte én sem, de megvolt itthon a párom is játszott vele és valahol olvastam is hogy milyen pokoli nehéz, így kedvet kaptam hozzá…tényleg az egyik legnehezebb, sajnos az élvezhetőség rovására😕
@@fantaziavilag2088 Igen, viszont mint érdekesség, jó, hogy megemlítetted :)
@@arpi8168 köszönöm🙂
@@fantaziavilag2088 azt hiszem én tettem a TOP 5 legnehezebb könyv listámra, amikor kérdezted...azt hiszem, most már értem, miért :)
@@andrasszabo7189már értem😂
Az i8lyen erdőkbe játszodó kalandoknál, itt is, úgy szokom elbukni a játékot hogy az irányválasztásoknál úgy járok hogy körforgás szerűen újra és újra ugyanazokat a helyszineket látogatom meg. Tényleg mint amikor eltévedsz valahol és mindig úgyanazok az utvonalak jönnek ki. Tehát nem találni meg hogy hogyan is haladj tovább.
Játszottál már az Álmok erdejével?
@@fantaziavilag2088 Igen. Az lett a vége hogy mindig újra és újra úgyanazokat a helyeket jártam végig. Tehát mint amikor csak sétálgatsz mindig úgyanazokon a helyeken. Egyébként ezek könyvek többsége letölthető netről PDF formátumba is. Tehát így buktam el az első játszást hogy végűl meguntam hogy nem jutok előrébb.
@@SándorKozák-r3m nekem sem ment elsőre, talán az eddigi legnehezebb kaland volt...térképrajzolás, számolni az időt, az irány sem mindegy és szerencse is kell hozzá...szinte lehetetlen végigvinni
Hello, köszi a kritikát, de egy helyesbítés azért elkelne: a borítógrafika nem az én művem, az a netről lett adaptálva.
Köszönöm a helyesbítést, a Sárkaromért pedig külön köszönet🥰
Nagyláb? Ez az a Nagyláb aki a Végzet Erdeje elején van? Akkor ez egy előzmény történet féleség? :)
Igen úgy tudom ez a Végzet erdeje előtt játszódik, amúgy sok utalás van a Végzet Erdejére, de sajnos a lényegi történet szempontjából ezek nem fontosak…van utalás az elveszett illetve kettétört kalapácsra, a sasra, szóval a tisztelgés megvan, és a szereplők is ugyanazok a törpök akik a Végzet Erdejében voltak…sok szempontból tartalmasabb ez a kaland, de sok szempontból élvezhetetlenebb sajnos..
Melyik a nehezebb, ez vagy a Pusztítás teremtménye?
Na, ez az a kérdés, amire céloztam, de akkor nézzük részletesebben is :). Igazából mind a kettő nagyon nehéz, de máshogy nehéz.
Optikailag szerintem a Pusztítás Teremtménye nehezebb. Ugyanis amíg abban eljutsz a végjátékig, addigra kb. 38-szor feldobod a talpad :). Az Álmok erdejénél egészen a törpe varázslóig igazából viszonylag rizikómentesen el lehet jutni. Ott viszont óriásit csattan az ostor.
Mégis azt mondom, hogy ez egy sokkal inkább „Fair” kaland, mint az álmok erdeje. Alapvetően egy játékkönyv nehézsége három összetevőből áll szerintem:
1. Kockadobások, harcok nehézsége
2. Kötelező tárgyak, információk mennyisége
3. Azonnali halálpontok lehetősége.
A Pusztulás teremtménye ilyen szempontból érdekes. Harcok és kockadobások szempontjából még azt is ki merem jelenteni, hogy könnyebb az átlag könyveknél. A kötelező tárgyak, információk száma azért nem kevés, de pl. szerintem a Bajnokok próbájában kb. kétszer annyi van, mint itt. Az igazi nehézsége a harmadik pont (nem is csak számszerűen, hanem van olyan, hogy kb. 10 fejezetpontról lehet eljutni ugyanarra a halálpontra), mert tényleg szinte minden rossz útvonal rövid- vagy középtávon halált jelent, nem úgy van, mint sok más helyen, hogy csak a végén derül ki, hogy mennyire rosszul állunk.
Ugyanezeket az Álmok erdejénél megnézve azonnali halálpont ott sokkal kevesebb van, tárgyakban kb. egál, viszont kockadobásokban meg az Álmok erdeje inkorrekt. Ha épp nem egy tigrissel futunk össze az egyik helye (1 a 6-hoz ugyebár), akkor a mágus előtt nyekk, ha nem tudunk legyőzni 9/11-ként egy 11/14-es ellenfelet, akkor nyekk, ha az utolsó alakváltó Aranysárkánnyá változik, kb. el is áshatjuk magunkat.
És itt jutunk el a másik nagy különbséghez. Az pedig az, hogy ezeket az egyszerű mezei játékos nem éli át, hanem egyszerűen becsalja, hogy nyert, nem dobálja őket becsülettel (és biztosan nem kezdi újra azért, mert éjszaka 4-es helyett hármast dobott), míg a Pusztulás teremtménye bezárja a kapukat a csalók számára. Nem tudsz csalni, mert sokszor az összes lehetőség a halálba visz, kivéve azt az egyet, amit korábbról tudsz meg, hogy hova kell lapoznod. Ezért tűnik sokak számára megoldhatatlannak. De ha a jó úton mész, tudod teljesíteni a küldetést.
Összességében én azt mondom, hogy látszólag nehezebb a Pusztítás teremtménye, de ha valaki 100%-osan becsülettel, minden kockadobással akarja mindkettőt lejátszani, akkor az Álmok erdejét sokkal többször kellene végigjátszania, mire egyszer sikerülne, mint a Pusztítás teremtményét. De úgy is mondhatnám, hogy amíg a Pusztítás teremtménye szerintem tudatosan olyan nehéz, amilyen, addig az Álmok erdeje átgondolatlanul, és valószínűleg tesztelés nélkül lett ilyen nehéz.
@@andrasszabo7189 köszönöm a korrekt választ! Én a Pusztítás teremtményében egyelőre a fordításokkal szenvedek, vannak szavak amiket nem is tudok átkódolni. Játszottál az újjal is vagy csak a Pusztítóval?
@@fantaziavilag2088 játszottam vele, elvileg ugyanaz a kódolási szabály. Igaz, az új fordítás kicsit választékosabb, ezért valamivel nehezebb dekódolni. Viszont - hú de csúnyán fognak most rám nézni :) - nekem egy idő után az agyam ráállt erre, és gyakorlatilag (majdnem) úgy olvastam a szövegeket, mintha rendes írás lenne.
@@andrasszabo7189 amúgy nevetni fogsz de könnyebb úgy! Most próbálom én is pont olvasva, és hamarabb dekódolom mint papíron..🙂meg egy kicsit gyorsabb így talán🙂