Köszi a magyarázatot. 🙂 Itt Skandináviában fátyol fóliát használnak a fólia sátron belül is. Kb. 4 C fokot nyer az ember minden duplán hajtott fátyol fóliával. A salátámat ezzel takartam be két soron a fólia alatt és szuperül müködött a dolog, a kinti 0, -1-2 C fok ellenére is.
12 m2-es üvegházamban hasonlókat tapasztalok. Én fagyvédelemnek betettem 2 db 200literes műanyag edényt kb 100-100 liter vízzel. Eddig az idei télen egy alkalommal tapasztaltam rajta hártyásodást. Az üveg belső felülete mindig erősen párás, ha pedig kisüt a nap,vagy 6-7 fokra melegszik a külső hómérséklet akkor szellőztetek.A fagyérzékeny növények egy nagyobb polcon vannak melyet fagyveszély esetén éjszakára egy nagy textil lepedővel letakarok. Szerencsére nem volt eddig semmi veszteség. Érdekes, hogy az idei tél melegebb, napsütéses napjain kb 8-10 fokban az üvegházban a hőmérséklet elérte a 24 fokot is , az automata ablakok is kinyíltak. A fekete dézsában a víz 17 fokra melegedett. (azért a citrusokat nem mertem kint hagyni, pár napja behoztam , mert -5fokot jósolt a meteorológia. )
Nagyon szépen köszönöm a magyarázatot. Én is azt hittem, hogy lehet vele legalább 1-2 fokot nyerni és álmomban sem gondoltam volna, hogy egy "fagyzugot" építek a kertembe. Sebaj így is jó lesz, ha a szükség úgy hozná télen napos időben kimegyünk melegedni, mint a kígyók. No de a viccet félretéve, ha jól értem, akkor még nappal be kell locsolni és be kell zárni az ablakokat, hogy a pára ne tudjon megszökni, azán korán reggel ki kell szellőztetni és akkor tallán a sötét időszakban is elérhetjük a kintivel azonos hőmérsékletet?
Pontosan. Ha megfigyeled, a mérések alapján is a fóliádban kissebb a páratartalom, mint kint, így a fóliádban jobban "terjed" az infra, mint kint. Ez azt eredményezi, hogy hamarabb lehűl, mint a környezete. A hab a tortán, hogy amiatt, mert nem mozog a levegője, ezt elég hosszan meg is őrzi a környezetéhez képest. Ha bent lesz nagyobb a páratartalom, akkor bent fog lassabban lehűlni. Akkor már egyenesen jól fog jönni az is, hogy nem mozog a levegő, mivel fagyzugból "melegzug" lesz.
Az én kis fóliámban az a helyzet, hogy rögtön naplementekor beáll ez a jelenség, sőt nem egy fokkal van hidegebb a fóliában, hanem általában hárommal, és ez így van egész éjszaka. A páratartalmat is figyelem, az mindig jóval magasabb benn. Tavasszal telepítettük, gondoltam majd nyárra megszűnik, de nem, ez így van folyamatosan.
Lehetőség szerint, lehet használni meleget felszívó anyagokat - ami nappal magába szívja a meleget és éjjel lassan ki engedi. A walipini-ben használt alap élmélet alapján. Például víz hordók, tégla... Láttam olyant is hogy forró szenet tesznek nagy kerámia edénybe, ami lassan az éjszaka folyamán hűl ki. Olyant is láttam hogy komposzt részt állítanak össze és a tetején palántákat nevelnek februárban. Igaz jó magam nem próbáltam ki.
Engem a biztonsági faktor riaszt el az üvegtől. legalábbis az üvegtetőtől. Jégeső betörheti gondolom, és a szilánkosra törő üveg alatt nem szívesen mozognék. Legalábbis a tudat nem hagyna nyugodni. Gondolom védőfóliával ellátott üveget kéne használni, az viszont tovább drágítaná a technikát.
Jó volt az elöadás,muszáj volt odafigyelni a" Szahara a fóliaházban" . Olcsó megoldáson elmélkedem. Mi lenne ha samott téglát raknánk le középen járdának? Segítene?
Nem. Sima fólia esetében az egyetlen igazán jó megoldás éppen az, ami az említett sivatagban nincs: pára. Erre jó példa az, hogy európában is van sivatag, Andalúziában. És bár a Tabernas kősivatag is felforrósodik néha akár 50 fokra is, éjjel mégsem szokott 15 fok alá menni, pedig csupa kő. Ennek oka az, hogy van a levegőben pára. Hideg időben növelni kell a levegő páratartalmát. Ha magasabb a relatív páratartalom a fóliában, mint kint, akkor melegebb is lesz, mint kint.
Köszönöm a gyors választ. Akkor a kísérlet csak az infrára vonatkozott, értem. A kereskedelemben kapható "uv stabil" fólia akkor azt jelenti hogy olyat gyártottak, ami már nem engedi át az uv sugarakat? Ők nem tudják hogy létezik az antibakteriális hatása?
Nem. A fény egy elektromágneses sugárzás. A hullámhosszúsága határozza meg, hogy mennyi energiát hordoz. Az UV a spekrum szélén helyezkedik el, mivel nagyon nagy energáit hordoz. Ezért képes roncsolni. Roncsolhatja a retinát a szemünkben, a bőrűnk sejtjeit (napégés), és a műanyagokat is. A legtöbb műanyag UV hatására tönkremegy. Törékennyé válik, elszíneződik, roncsolódik. Az UV stabil fólia azt jelenti, hogy nem megy tönkre a fólia egy szezon alatt az UV sugárzás miatt.
Miképpen működik ezek alapján a növények (nem átlátszó) fóliával történő fagyvédelme? Arra gondolok, hogy trópusi jellegű növényeket beburkolunk egy zsákszerű - kimondottan szűkre szabott - szerkezettel. Köszi
Zömében levegővel. A levegő rossz hővezető. Ezért kerül a hőszigetelt ablakokba is levegő. A zsák, textilfólia mikroszálakból épül fel, kicsit hasonlóan az állatok bundájához. A szálak közötti mozogni képtelen levegő végzi el a szigetelés nagy részét.
Ez egy nagyon jól sikerült videó lett. Érthető és hasznos. Késő esti csigavadászat alkalmával én is többször azt tapasztaltam simán igy érzetre, hogy hűvösebb van a fóliába belépve mint kint. Sokszor feltettem már én is kérdést magamban miért van bent hidegebb vagy miért érzem hidegnek a levegőt bent este-éjjel? Tehát ezért. Köszönöm a részletes magyarázatot.
Nem. Az UV fénynek több magyar elnevezése van: ibolyán túli, ultraibolya, esetleg ultraviola. Az IR fénynek a magyar elnevezése: infravörös. Előbbi leszámítva az antibakteriális hatását, zömében káros, utóbbi pedig nem káros, hiszen az infravörös nagy része lényegében az, amit egyszerűen "meleg"-nek nevezünk.
Tetszett az okfejtés. A kísérletben azt láttuk, hogy az üveg gyakorlatilag nem engedi át az infra sugarakat. Miért működik akkor az üvegház? (Miért melegszik fel az autó belseje a napon?). Köszi
Nos ebben a kísérlet ezt egyáltalán nem láttuk. Az üveg igenis átengedi az infrát, ahogy azt a kamera is mutatja, csak kevesebbet. Ezért melegszik fel az autó is, csak ez lassabban történik, mint abban az esetben, ha fólia lenne. Ugyanakkor, ha árnyékba állunk a kocsival, lassabban is hűl ki a belseje az üveg miatt, mintha fólia lenne. Ezt nevezik üvegház hatásnak.
azt hiszem, ez nagyon leegyszerűsítve hangzott el. Kis kiegészítés még és akkor Márton Gábor felvetésére is válasz lehet. A Napból érkező energia hullámhossza sokkal nagyobb, mint a tárgyak (pl. talaj, autóülés,) hullámhossza. A Nap energiáját átengedik ezek az anyagok, a tárgyakét részlegesen visszaverik... EZ az üvegházhatás. Éppen ezért tudnak működni az üveghàzak, és éppen ezért nem ennyire egyszerű ez, hogy pár percben ki lehessen tárgyalni részletesen, tudományosan. A lényeg, párával lehet javítani valamenyit. És lényeges a szigetelés, pl. dupla fólia. Üdv!
@@gubalaszlo8671 Nos, nem egészen. Az üvegházhatás azt jelenti, hogy egy rendszerbe hőenergia kerül be, ami nem lép ki. Azt hiszem, hogy azért vitatja ezt, mert ezt a kifejezést ön eddig csak globális összefüggésben hallotta, a bolygónkal kapcsolatban. El kell tudnia vonatkoztatni ettől. Tény, hogy a bolygó esetében üvegházhatást okozhatnak gázok, felületi tükröződések, de nem véletlen, hogy éppen üvegházhatásnak hívják a jelenséget. Ennek az az oka, hogy üvegházhatást okozhat akár néhány üveglap is, vagy akár egy lefordított befőttesüveg. A napból eredő infravörös fény csak kis része éri el a földfelszínt az atmoszféra miatt. Nagyjából a 3-15 μm közötti hullámhossz az, ami minket érint. Ez eléggé közel jár a látható fényhez, de még nem az. Ez a napból érkező infravörös fény nem másabb, mint az az infravörös, amit a tárgyak is kibocsátanak. Az üvegházak üvegházhatását maga az üveg adja, ugyanis napközben belép a hőenergia infrafény formájában, de ezt lassan teszi. Éjjel kilép, de ezt is lassan teszi. A lassú kilépés maga az üvegházhatás: az energia sokáig a rendszerben marad.
@@Kisvakondkert nem akartam vitatkozni cseppet sem. De. Nem csak éjjel verődik vissza energia, hanem mindig, tehát nappal is. Ha úgy lenne, ahogyan ön mondta, hogy a Nap infrafénye miatt van, akkor lassabban melegedne egy üvegház, mint a környezete, a "lassú átlépés" miatt és nem érné el a külvilág hőmérsékletét a belső... Nem így van. Gyorsabban melegszik. És melegebb is lesz bent, mint kint. Hogyan lehetne melegebb, ha kevesebb hő megy be? Úgy, hogy mint írtam, nem infrafényként jut be az energia, viszont úgy próbál távozni. Nem ismétlem magam. Csak kiegészítésnek szántam. Nem vagyok szakértő a témában, érintőlegesen olvastam. Lehet, tévedek. És ez már így is több, mint itt a legtöbb ember igénye. Szóval, ha valakit jobban érdekel, olvasson utána. Én várom a következő videót.
@@gubalaszlo8671 Köszönöm László. Viszont továbbra is csak ugyanazt tudom mondani: az üvegházhatás azt jelenti, hogy egy rendszerbe energia jut be és nem távozik csak részlegesen vagy nagyon lassan. Az említett üvegház azért lesz melegebb, mint a környezete, mert belép az energia infravörös fény formályában és nem lép ki, vagy lassan lép ki. Egy üvegház semmilyen más formában nem kap értékelhető mennyiségű hőenergiát, csak infravörös fény formályában. Ugyanakkor a környezet hűvösebb lesz, mivel egyrészt szabadon visszaverődhet a fény a tükröződő felületekről, nem állja útját semmi a távozásának, másrészt ami mégis elnyelődik, az is szabadon távozhat szintén infrafény formájában az elnyelő felületek sugárzása által (ami szintén infra, csak esetleg hosszabb hullámhosszúságú).
Üdv. Ha valaki készít egy olyan méretű polikarbonát "dobozt", mint amilyen a palántázó asztal mérete, és azt estére ráborítja a palántákra, akkor az is működhet nem? Reggel, mikor a sátor hőmérséklete már megegyezik a külsővel, akkor meg leveszi. Így kombinálni lehet a fólia UV áteresztő képességét a polikarbonát UV át nem eresztő képességével. És egy ilyen doboz összeragasztása talán nem is akkora költség. Igaz, ezt az év nagy részén tárolni kell, de talán megoldható.
Nem. Egy palántázó esetében a jó működés alapja a nagy légtömeg. Annyira nem lehet szigetelt, bármilyen az anyaga, hogy kis légtömeg esetén ne hűljön ki. Gondoljunk a tömegkályha működésére
Nagyon jó, tudományosan szemléltető videó!Egy dologgal azért Én sem értek egyet. :) A homok az elhangzottakkal ellentétben annyira jó hőtároló hogy a Finnek még hő akkumulátort is készítettek belőle.Persze megfelelő technológiával.....
Nem tudok erről a finn technológiáról semmit, de abban biztos vagyok, hogy nem tiszta homokot használnak, mert annak nagyon kicsi a fajhője, hamar melegszik és hamar hűl, ezért is forrósodik úgy fel a tengerparton délben, hogy papucs nélkül öngyilkosság elmenni sörért. Azt el tudom képzelni, hogy vizes homokot, ha földbe temetnek, az talán jól eltárol hőt, de a víz miatt és nem a homok miatt. A víznek elég magas a fajhője. Szerintem legalább négy-ötszöröse a kvarchomok fajhőjének.
A fóliában,mivel a kinti eső nem nedvesíti a földjét mindig kell locsolni ezért pára is van a levegőben.Sőt ha kint szárazság van egy ideje akár jóval több is. Azon kívül kisebb fagykár ellen a vízpermet is segít.Valamint egy vékony fólia takarás pluszban,olyasmi mint amit a festők használnak a bútorok takarására.
Párásabb a fólia, de csak, ha locsolnak. Ha nem, akkor szárazabb, mint kint. Hideg időben ugyanis kint megjelenik a harmat, van nedvesség. A levélben, amit mutattam benne voltak a páratartalom mérések is. Kint jóval nedvesebb volt a levegő, mint bent. Épp ez volt a gond.
Nálam a fóliában minden később fagy meg. Voltak paradicsom, tök, uborka tövek, kint és bent egyaránt, így tapasztaltam meg. Nem tudom, mi az oka, miért nem illeszkedik a valóság az elmélethez, de ez tény.
Kedves Kisvakond! Két nap óta böngészem az ön videóit, próbálom magamat kiművelni a polikarbonát üvegház és a fóliasátor ügyében, de abbahagyhatatlanok az Ön videói. "Csak még ezt, csak még azt, csak még amazt, csak még azt az egyet, jé, az is érdekel, meg az is, ...szóval éjfélekig a gép előtt ragadtam! :) Sajnos az én kertem csontszáraz, aszályos homok, csak esővíz gyűjtő gödörből tudom pótolni a nedvességet, de ha nem esik az eső, nem gyűlik a víz. Úgyhogy csak gyönyörködöm az Ön kertjében, megvalósítani keveset tudok belőle. De azért amire képes vagyok, azt a sajátomban is próbálom széppé, jobbá tenni, most már 70%-ban nedvességet jobban tartó saját készítésű magaságyásokban. Ön olyan értelmesen magyaráz és olyan jó dolgokat mond, hogy két kérdésem lenne, ha megengedi: 1./ Három évvel ezelőtt építettünk egy polikarbonát üvegházat közvetlenül a házam mellé, hogy a sok dézsás virágomnak megfelelő helye legyen és én is kényelmesebben, eredményesebben tudjam őket gondozni. Tökéletesen bevált, télen, ha nagy ritkán szükséges, saját fűtést kap villanyradiátorral. Mínusz 5 fokos kinti hőmérsékletnél bent a hajnali hőmérséklet még mindig plusz 5 fok marad, úgyhogy csak az ennél keményebb fagyoknál kapcsol be a radiátor. Mert itt van az összes olyan virágom, amik dézsában nőnek és télen csak 5-10 fokos hőmérséklet kell nekik. Pl. az oleanderek, citrusok, kálák, levél- és kígyókaktuszok, murvafürtök, muskátlik, aszparáguszok, ...sorolhatnám még hosszan. De attól tartok, hogy mivel az Ön videója is megerősítette, hogy a polikarbonát az UV sugárzást nem engedi át, hiába fürdik az üvegház belseje fényárban, napsütésben, a növényeimnek mégsem tökéletes ez az UV nélküli napsütés. Kérdésem az, hogy nem fogják megsínyleni? Nem hiányzik nekik az UV? Még más virágomon nem vettem észre, de a termő citrusfámnak sárgul a levele, amióta 3 éve beraktam a helyére, és ugyan plusz 10 fok felett leveszem az üvegház oldalfalait, hogy közvetlen napsütés érje őket, de a tetőről nem tudom levenni a polikarbonátot. Viszont az is igaz, hogy amióta vasat adok neki, azóta a bébilevelei újra zöldülnek. Bár a termésen nem érződik, idén is szépen termett, 62 szemet. De féltem, nehogy baja legyen. Szóval mennyire kell az UV a virágoknak, vagy elég nekik az UV nélküli napsütés is? 2./ Most először vettem én is fóliasátrat, 2x3,5-est, 2m magasat, kinézetre olyasmi, mint az Öné. Még nem érkezett meg, úgyhogy nem tudok semmit sem mondani róla, de nagyon remélem, hogy nem silány, és be fog válni. Bár én csak a magaságyásként használt 8 darab 90 literes malterosláda fölé akarom tenni, mert eddig csak egy fél méter magas, házilag eszkábált vacak kis neylon sátortető volt rajta télen, mégis sokkal több örömet és sikerélményt okozott, mint a kertem földje. Kérdésem a következő: mivel a fóliasátor megvédi a belsejében lévő növényeket a kártevőktől, csigáktól, poloskáktól, egyéb rovaroktól, akkor a hasznos rovarokat, méheket sem engedi be. Viszont így pl. a paradicsom, paprika, uborka, zöldbab virágai hogyan fognak beporozódni? Vagy nekem kell ecsettel beporoznom? (A tökféléknél rendszeresen kell poroznom, mert enélkül alig akar teremni.) Elnézést a hosszú levélért, köszönettel várom szíves válaszát, és gratulálok a sok remek videóhoz! Tisztelettel: Baranyai Éva
Kedves Éva. A növények nem tudják hasznosítani az UV fényt, sőt nagy dózisban kárt tesz bennük. Ugyanakkor az UV fénynek fertőtlenítő hatása van, tehát a bakteriális betegségeket képes visszafogni. A fóliasátor napközben 50-60 fokra hevül nyáron. Megfelelő szellőztetéssel és némi árnyékolással nem lépi át a 40 fokot. Ha zöld szőtt erősítés van a fóliában, az általában elégséges. Ha nincs, árnyékoló fólia szükséges. Éppen a hő miatt a fólia minden nyílását folyamatosan nyitva tartjuk nyáron, így bármi ki-be járhat. Ugyanakkor jellemzően kevesebb kártevő megy be. Pl poloskát még sohasem láttam a fóliában.
@@Kisvakondkert Kedves Kisvakond! Köszönöm a válaszát! Mivel kinézetre olyan hasonló típusú zöld kockás fóliasátrat rendeltem, mint az Öné, és egy fa közelében fogom felállítani, szerintem az árnyékolással nem lesz gond. Viszont igencsak meglepődtem a válaszán, mert én úgy gondoltam, hogy a szúnyoghálók az ablakokon azért vannak, hogy szellőzzön, de ne engedje be a kártevőket, és az ajtót is pont ezért kell/kellene zárva tartani. De ezek szerint sok-sok kísérletezésre lesz szükségem. Üdvözlettel: Baranyai Éva
Hihetetlen jól felépített, érthető s élvezhető előadás lett. Gratulálok s köszönöm!
Köszönöm!
Köszi a magyarázatot. 🙂 Itt Skandináviában fátyol fóliát használnak a fólia sátron belül is. Kb. 4 C fokot nyer az ember minden duplán hajtott fátyol fóliával. A salátámat ezzel takartam be két soron a fólia alatt és szuperül müködött a dolog, a kinti 0, -1-2 C fok ellenére is.
Köszi, nagyon szabatosan elmagyaráztad ,-teljesen világos minden !
12 m2-es üvegházamban hasonlókat tapasztalok. Én fagyvédelemnek betettem 2 db 200literes műanyag edényt kb 100-100 liter vízzel. Eddig az idei télen egy alkalommal tapasztaltam rajta hártyásodást. Az üveg belső felülete mindig erősen párás, ha pedig kisüt a nap,vagy 6-7 fokra melegszik a külső hómérséklet akkor szellőztetek.A fagyérzékeny növények egy nagyobb polcon vannak melyet fagyveszély esetén éjszakára egy nagy textil lepedővel letakarok. Szerencsére nem volt eddig semmi veszteség. Érdekes, hogy az idei tél melegebb, napsütéses napjain kb 8-10 fokban az üvegházban a hőmérséklet elérte a 24 fokot is , az automata ablakok is kinyíltak. A fekete dézsában a víz 17 fokra melegedett. (azért a citrusokat nem mertem kint hagyni, pár napja behoztam , mert -5fokot jósolt a meteorológia. )
Profi előadás, köszönet érte!
Nagyon szépen köszönöm! Szuper jó videó 🙏❤️
Nagyon szépen köszönöm a magyarázatot. Én is azt hittem, hogy lehet vele legalább 1-2 fokot nyerni és álmomban sem gondoltam volna, hogy egy "fagyzugot" építek a kertembe. Sebaj így is jó lesz, ha a szükség úgy hozná télen napos időben kimegyünk melegedni, mint a kígyók.
No de a viccet félretéve, ha jól értem, akkor még nappal be kell locsolni és be kell zárni az ablakokat, hogy a pára ne tudjon megszökni, azán korán reggel ki kell szellőztetni és akkor tallán a sötét időszakban is elérhetjük a kintivel azonos hőmérsékletet?
Pontosan. Ha megfigyeled, a mérések alapján is a fóliádban kissebb a páratartalom, mint kint, így a fóliádban jobban "terjed" az infra, mint kint. Ez azt eredményezi, hogy hamarabb lehűl, mint a környezete. A hab a tortán, hogy amiatt, mert nem mozog a levegője, ezt elég hosszan meg is őrzi a környezetéhez képest. Ha bent lesz nagyobb a páratartalom, akkor bent fog lassabban lehűlni. Akkor már egyenesen jól fog jönni az is, hogy nem mozog a levegő, mivel fagyzugból "melegzug" lesz.
Az én kis fóliámban az a helyzet, hogy rögtön naplementekor beáll ez a jelenség, sőt nem egy fokkal van hidegebb a fóliában, hanem általában hárommal, és ez így van egész éjszaka. A páratartalmat is figyelem, az mindig jóval magasabb benn.
Tavasszal telepítettük, gondoltam majd nyárra megszűnik, de nem, ez így van folyamatosan.
@@erikanagy8070 Az egyetlen megoldás az, ha hajnalban kinyitja a szellőzést, illetve a már említett páratartalom.
Lehetőség szerint, lehet használni meleget felszívó anyagokat - ami nappal magába szívja a meleget és éjjel lassan ki engedi. A walipini-ben használt alap élmélet alapján.
Például víz hordók, tégla...
Láttam olyant is hogy forró szenet tesznek nagy kerámia edénybe, ami lassan az éjszaka folyamán hűl ki.
Olyant is láttam hogy komposzt részt állítanak össze és a tetején palántákat nevelnek februárban. Igaz jó magam nem próbáltam ki.
Nagyon jo video . En meg hozzatennem az esztetikai szempontot is , amiben szerintem az uveghaz tarol .
Engem a biztonsági faktor riaszt el az üvegtől. legalábbis az üvegtetőtől. Jégeső betörheti gondolom, és a szilánkosra törő üveg alatt nem szívesen mozognék. Legalábbis a tudat nem hagyna nyugodni. Gondolom védőfóliával ellátott üveget kéne használni, az viszont tovább drágítaná a technikát.
@@goatmate1 Ez sajnos igy van
Jó volt az elöadás,muszáj volt odafigyelni a" Szahara a fóliaházban" . Olcsó megoldáson elmélkedem.
Mi lenne ha samott téglát raknánk le középen járdának? Segítene?
Nem. Sima fólia esetében az egyetlen igazán jó megoldás éppen az, ami az említett sivatagban nincs: pára. Erre jó példa az, hogy európában is van sivatag, Andalúziában. És bár a Tabernas kősivatag is felforrósodik néha akár 50 fokra is, éjjel mégsem szokott 15 fok alá menni, pedig csupa kő. Ennek oka az, hogy van a levegőben pára.
Hideg időben növelni kell a levegő páratartalmát. Ha magasabb a relatív páratartalom a fóliában, mint kint, akkor melegebb is lesz, mint kint.
Szia.Köszönöm a videót,hiánypótló!
Van valamilyen iránymutatásod,hogy kb mennyi legyen a páratartalom?
Igen. Ha az a cél, hogy bent reggel is melegebb legyen, mint kint, akkor legyen a páratartalom magasabb, mint kint.
Zseniális videó! (viszont, a magas páratartalom nem kedvez túságosan a betegségeknek?)
De igen. Hidegben azonban kevésbé aktívak a betegségek, erre a meleg megőrzésre pedig hidegben van szükség.
@@Kisvakondkert Jóvanna... Hülye kérdés volt.😀
@@gerdakodak Ilyen kategória nem létezik, csak hülye válasz!
@@Kisvakondkert Nahát, Kisvakond ! Emberségböl ötös 🤩 Én is kérdezek amatör alapon dolgokat ! Köszi !
@@gerdakodak nagyon jó kèrdès volt, de a vàlasz is èsszerű volt
Köszönöm a gyors választ.
Akkor a kísérlet csak az infrára vonatkozott, értem. A kereskedelemben kapható "uv stabil" fólia akkor azt jelenti hogy olyat gyártottak, ami már nem engedi át az uv sugarakat? Ők nem tudják hogy létezik az antibakteriális hatása?
Nem. A fény egy elektromágneses sugárzás. A hullámhosszúsága határozza meg, hogy mennyi energiát hordoz. Az UV a spekrum szélén helyezkedik el, mivel nagyon nagy energáit hordoz. Ezért képes roncsolni. Roncsolhatja a retinát a szemünkben, a bőrűnk sejtjeit (napégés), és a műanyagokat is. A legtöbb műanyag UV hatására tönkremegy. Törékennyé válik, elszíneződik, roncsolódik. Az UV stabil fólia azt jelenti, hogy nem megy tönkre a fólia egy szezon alatt az UV sugárzás miatt.
Miképpen működik ezek alapján a növények (nem átlátszó) fóliával történő fagyvédelme? Arra gondolok, hogy trópusi jellegű növényeket beburkolunk egy zsákszerű - kimondottan szűkre szabott - szerkezettel. Köszi
Zömében levegővel. A levegő rossz hővezető. Ezért kerül a hőszigetelt ablakokba is levegő. A zsák, textilfólia mikroszálakból épül fel, kicsit hasonlóan az állatok bundájához. A szálak közötti mozogni képtelen levegő végzi el a szigetelés nagy részét.
Ez egy nagyon jól sikerült videó lett. Érthető és hasznos. Késő esti csigavadászat alkalmával én is többször azt tapasztaltam simán igy érzetre, hogy hűvösebb van a fóliába belépve mint kint. Sokszor feltettem már én is kérdést magamban miért van bent hidegebb vagy miért érzem hidegnek a levegőt bent este-éjjel? Tehát ezért.
Köszönöm a részletes magyarázatot.
Köszönöm!
Elnézést a tudatlan kérdésért. Az uv és az infra az ugyanaz?
Nem. Az UV fénynek több magyar elnevezése van: ibolyán túli, ultraibolya, esetleg ultraviola. Az IR fénynek a magyar elnevezése: infravörös. Előbbi leszámítva az antibakteriális hatását, zömében káros, utóbbi pedig nem káros, hiszen az infravörös nagy része lényegében az, amit egyszerűen "meleg"-nek nevezünk.
Tetszett az okfejtés.
A kísérletben azt láttuk, hogy az üveg gyakorlatilag nem engedi át az infra sugarakat. Miért működik akkor az üvegház? (Miért melegszik fel az autó belseje a napon?). Köszi
Nos ebben a kísérlet ezt egyáltalán nem láttuk. Az üveg igenis átengedi az infrát, ahogy azt a kamera is mutatja, csak kevesebbet. Ezért melegszik fel az autó is, csak ez lassabban történik, mint abban az esetben, ha fólia lenne. Ugyanakkor, ha árnyékba állunk a kocsival, lassabban is hűl ki a belseje az üveg miatt, mintha fólia lenne. Ezt nevezik üvegház hatásnak.
azt hiszem, ez nagyon leegyszerűsítve hangzott el. Kis kiegészítés még és akkor Márton Gábor felvetésére is válasz lehet. A Napból érkező energia hullámhossza sokkal nagyobb, mint a tárgyak (pl. talaj, autóülés,) hullámhossza. A Nap energiáját átengedik ezek az anyagok, a tárgyakét részlegesen visszaverik... EZ az üvegházhatás. Éppen ezért tudnak működni az üveghàzak, és éppen ezért nem ennyire egyszerű ez, hogy pár percben ki lehessen tárgyalni részletesen, tudományosan.
A lényeg, párával lehet javítani valamenyit. És lényeges a szigetelés, pl. dupla fólia.
Üdv!
@@gubalaszlo8671 Nos, nem egészen. Az üvegházhatás azt jelenti, hogy egy rendszerbe hőenergia kerül be, ami nem lép ki. Azt hiszem, hogy azért vitatja ezt, mert ezt a kifejezést ön eddig csak globális összefüggésben hallotta, a bolygónkal kapcsolatban. El kell tudnia vonatkoztatni ettől. Tény, hogy a bolygó esetében üvegházhatást okozhatnak gázok, felületi tükröződések, de nem véletlen, hogy éppen üvegházhatásnak hívják a jelenséget. Ennek az az oka, hogy üvegházhatást okozhat akár néhány üveglap is, vagy akár egy lefordított befőttesüveg. A napból eredő infravörös fény csak kis része éri el a földfelszínt az atmoszféra miatt. Nagyjából a 3-15 μm közötti hullámhossz az, ami minket érint. Ez eléggé közel jár a látható fényhez, de még nem az. Ez a napból érkező infravörös fény nem másabb, mint az az infravörös, amit a tárgyak is kibocsátanak.
Az üvegházak üvegházhatását maga az üveg adja, ugyanis napközben belép a hőenergia infrafény formájában, de ezt lassan teszi. Éjjel kilép, de ezt is lassan teszi. A lassú kilépés maga az üvegházhatás: az energia sokáig a rendszerben marad.
@@Kisvakondkert nem akartam vitatkozni cseppet sem. De. Nem csak éjjel verődik vissza energia, hanem mindig, tehát nappal is. Ha úgy lenne, ahogyan ön mondta, hogy a Nap infrafénye miatt van, akkor lassabban melegedne egy üvegház, mint a környezete, a "lassú átlépés" miatt és nem érné el a külvilág hőmérsékletét a belső... Nem így van. Gyorsabban melegszik. És melegebb is lesz bent, mint kint. Hogyan lehetne melegebb, ha kevesebb hő megy be? Úgy, hogy mint írtam, nem infrafényként jut be az energia, viszont úgy próbál távozni. Nem ismétlem magam. Csak kiegészítésnek szántam. Nem vagyok szakértő a témában, érintőlegesen olvastam. Lehet, tévedek. És ez már így is több, mint itt a legtöbb ember igénye. Szóval, ha valakit jobban érdekel, olvasson utána.
Én várom a következő videót.
@@gubalaszlo8671 Köszönöm László. Viszont továbbra is csak ugyanazt tudom mondani: az üvegházhatás azt jelenti, hogy egy rendszerbe energia jut be és nem távozik csak részlegesen vagy nagyon lassan. Az említett üvegház azért lesz melegebb, mint a környezete, mert belép az energia infravörös fény formályában és nem lép ki, vagy lassan lép ki. Egy üvegház semmilyen más formában nem kap értékelhető mennyiségű hőenergiát, csak infravörös fény formályában. Ugyanakkor a környezet hűvösebb lesz, mivel egyrészt szabadon visszaverődhet a fény a tükröződő felületekről, nem állja útját semmi a távozásának, másrészt ami mégis elnyelődik, az is szabadon távozhat szintén infrafény formájában az elnyelő felületek sugárzása által (ami szintén infra, csak esetleg hosszabb hullámhosszúságú).
Üdv. Ha valaki készít egy olyan méretű polikarbonát "dobozt", mint amilyen a palántázó asztal mérete, és azt estére ráborítja a palántákra, akkor az is működhet nem? Reggel, mikor a sátor hőmérséklete már megegyezik a külsővel, akkor meg leveszi. Így kombinálni lehet a fólia UV áteresztő képességét a polikarbonát UV át nem eresztő képességével. És egy ilyen doboz összeragasztása talán nem is akkora költség. Igaz, ezt az év nagy részén tárolni kell, de talán megoldható.
Nem. Egy palántázó esetében a jó működés alapja a nagy légtömeg. Annyira nem lehet szigetelt, bármilyen az anyaga, hogy kis légtömeg esetén ne hűljön ki. Gondoljunk a tömegkályha működésére
Nagyon jó, tudományosan szemléltető videó!Egy dologgal azért Én sem értek egyet. :) A homok az elhangzottakkal ellentétben annyira jó hőtároló hogy a Finnek még hő akkumulátort is készítettek belőle.Persze megfelelő technológiával.....
Nem tudok erről a finn technológiáról semmit, de abban biztos vagyok, hogy nem tiszta homokot használnak, mert annak nagyon kicsi a fajhője, hamar melegszik és hamar hűl, ezért is forrósodik úgy fel a tengerparton délben, hogy papucs nélkül öngyilkosság elmenni sörért. Azt el tudom képzelni, hogy vizes homokot, ha földbe temetnek, az talán jól eltárol hőt, de a víz miatt és nem a homok miatt. A víznek elég magas a fajhője. Szerintem legalább négy-ötszöröse a kvarchomok fajhőjének.
hát ez meglepett. Eddig úgy képzeltem, hogy a nem rétegelt fóliasátorral is lehet 2-3 fokot nyerni hajnalban. Nem csoda hogy drága a fóliás zöldség.
Lehet nyerni, ha elég nagy és párásabb a levegője, mint a kinti.
A fóliában,mivel a kinti eső nem nedvesíti a földjét mindig kell locsolni ezért pára is van a levegőben.Sőt ha kint szárazság van egy ideje akár jóval több is. Azon kívül kisebb fagykár ellen a vízpermet is segít.Valamint egy vékony fólia takarás pluszban,olyasmi mint amit a festők használnak a bútorok takarására.
Párásabb a fólia, de csak, ha locsolnak. Ha nem, akkor szárazabb, mint kint. Hideg időben ugyanis kint megjelenik a harmat, van nedvesség. A levélben, amit mutattam benne voltak a páratartalom mérések is. Kint jóval nedvesebb volt a levegő, mint bent. Épp ez volt a gond.
Nálam a fóliában minden később fagy meg. Voltak paradicsom, tök, uborka tövek, kint és bent egyaránt, így tapasztaltam meg. Nem tudom, mi az oka, miért nem illeszkedik a valóság az elmélethez, de ez tény.
Pedig nagyon egyszerű. Reméltem, hogy a videó segít:
1. Nagyobb légtér
2. Rendszeres locsolás, párásítás
@@Kisvakondkert Mindig minden csak bizonyos határokon belül igaz. Még az euklideszi geometriának is megvannak a maga korlátai. 😀
@@csillabotar1229 Kivételek mindíg vannak, de csak azért, hogy erősítség a szabályt. 🙂 Mekkora a fólia alapterülete és magassága, ha kérdezhetem?
@@Kisvakondkert Nem mértem meg, a két fóliasátor összesen 6o tő paradicsomnak, 1o tő paprikának és uborkának adott otthont.
@@csillabotar1229 Ezek szerint elég nagyok. 🙂
A folia atlaco a infrasugarnak, ojan mind a uveg a rendes feninek. Jo mutataki.
Kedves Kisvakond! Két nap óta böngészem az ön videóit, próbálom magamat kiművelni a polikarbonát üvegház és a fóliasátor ügyében, de abbahagyhatatlanok az Ön videói. "Csak még ezt, csak még azt, csak még amazt, csak még azt az egyet, jé, az is érdekel, meg az is, ...szóval éjfélekig a gép előtt ragadtam! :) Sajnos az én kertem csontszáraz, aszályos homok, csak esővíz gyűjtő gödörből tudom pótolni a nedvességet, de ha nem esik az eső, nem gyűlik a víz. Úgyhogy csak gyönyörködöm az Ön kertjében, megvalósítani keveset tudok belőle. De azért amire képes vagyok, azt a sajátomban is próbálom széppé, jobbá tenni, most már 70%-ban nedvességet jobban tartó saját készítésű magaságyásokban. Ön olyan értelmesen magyaráz és olyan jó dolgokat mond, hogy két kérdésem lenne, ha megengedi:
1./ Három évvel ezelőtt építettünk egy polikarbonát üvegházat közvetlenül a házam mellé, hogy a sok dézsás virágomnak megfelelő helye legyen és én is kényelmesebben, eredményesebben tudjam őket gondozni. Tökéletesen bevált, télen, ha nagy ritkán szükséges, saját fűtést kap villanyradiátorral. Mínusz 5 fokos kinti hőmérsékletnél bent a hajnali hőmérséklet még mindig plusz 5 fok marad, úgyhogy csak az ennél keményebb fagyoknál kapcsol be a radiátor. Mert itt van az összes olyan virágom, amik dézsában nőnek és télen csak 5-10 fokos hőmérséklet kell nekik. Pl. az oleanderek, citrusok, kálák, levél- és kígyókaktuszok, murvafürtök, muskátlik, aszparáguszok, ...sorolhatnám még hosszan. De attól tartok, hogy mivel az Ön videója is megerősítette, hogy a polikarbonát az UV sugárzást nem engedi át, hiába fürdik az üvegház belseje fényárban, napsütésben, a növényeimnek mégsem tökéletes ez az UV nélküli napsütés. Kérdésem az, hogy nem fogják megsínyleni?
Nem hiányzik nekik az UV? Még más virágomon nem vettem észre, de a termő citrusfámnak sárgul a levele, amióta 3 éve beraktam a helyére, és ugyan plusz 10 fok felett leveszem az üvegház oldalfalait, hogy közvetlen napsütés érje őket, de a tetőről nem tudom levenni a polikarbonátot. Viszont az is igaz, hogy amióta vasat adok neki, azóta a bébilevelei újra zöldülnek. Bár a termésen nem érződik, idén is szépen termett, 62 szemet. De féltem, nehogy baja legyen.
Szóval mennyire kell az UV a virágoknak, vagy elég nekik az UV nélküli napsütés is?
2./ Most először vettem én is fóliasátrat, 2x3,5-est, 2m magasat, kinézetre olyasmi, mint az Öné. Még nem érkezett meg, úgyhogy nem tudok semmit sem mondani róla, de nagyon remélem, hogy nem silány, és be fog válni. Bár én csak a magaságyásként használt 8 darab 90 literes malterosláda fölé akarom tenni, mert eddig csak egy fél méter magas, házilag eszkábált vacak kis neylon sátortető volt rajta télen, mégis sokkal több örömet és sikerélményt okozott, mint a kertem földje. Kérdésem a következő: mivel a fóliasátor megvédi a belsejében lévő növényeket a kártevőktől, csigáktól, poloskáktól, egyéb rovaroktól, akkor a hasznos rovarokat, méheket sem engedi be. Viszont így pl. a paradicsom, paprika, uborka, zöldbab virágai hogyan fognak beporozódni? Vagy nekem kell ecsettel beporoznom? (A tökféléknél rendszeresen kell poroznom, mert enélkül alig akar teremni.)
Elnézést a hosszú levélért, köszönettel várom szíves válaszát, és gratulálok a sok remek videóhoz!
Tisztelettel: Baranyai Éva
Kedves Éva. A növények nem tudják hasznosítani az UV fényt, sőt nagy dózisban kárt tesz bennük. Ugyanakkor az UV fénynek fertőtlenítő hatása van, tehát a bakteriális betegségeket képes visszafogni. A fóliasátor napközben 50-60 fokra hevül nyáron. Megfelelő szellőztetéssel és némi árnyékolással nem lépi át a 40 fokot. Ha zöld szőtt erősítés van a fóliában, az általában elégséges. Ha nincs, árnyékoló fólia szükséges. Éppen a hő miatt a fólia minden nyílását folyamatosan nyitva tartjuk nyáron, így bármi ki-be járhat. Ugyanakkor jellemzően kevesebb kártevő megy be. Pl poloskát még sohasem láttam a fóliában.
@@Kisvakondkert Kedves Kisvakond! Köszönöm a válaszát! Mivel kinézetre olyan hasonló típusú zöld kockás fóliasátrat rendeltem, mint az Öné, és egy fa közelében fogom felállítani, szerintem az árnyékolással nem lesz gond. Viszont igencsak meglepődtem a válaszán, mert én úgy gondoltam, hogy a szúnyoghálók az ablakokon azért vannak, hogy szellőzzön, de ne engedje be a kártevőket, és az ajtót is pont ezért kell/kellene zárva tartani. De ezek szerint sok-sok kísérletezésre lesz szükségem. Üdvözlettel: Baranyai Éva
@@evabaranyai4198 Tavasszal, ősszel talán. De nyáron tárva-nyitva lesz minden. 🙂