Miért nem lehet azt mondani pl, hogy a dór hangzás ebben az esetben nem más mint az Ámollra játszott g dúr skála? Nekem így egyszerűbb megérteni. Az Á hangról kezdődő g dur skála.
Nagyon jó videó! Ne álljunk meg itt ! :) Ezek a dúr skála fokaira építhető modális skálák. Nem tudsz csinálni a melodikus és a harmonikus moll skála fokaira építhető modális skálákról is videót ? :D Arról szinte semmi anyag nincsen, ezt meg már tudom.. más ujjrenddel igaz de ugyan azok a hangok :D Feliratkozva, meg körülnézek :D
onnantól elvesztem, hogy mi az a "lá pentaton" skála. mi az, hogy "hét fokú" skála. Mit jelent az, hogy a "2. 3. ill. 6- fokon található moll akkord"? Nekem sajnos nem állt össze egyáltalán. Nagyon sok olyan információ hangzott el, amík között nekem messze nem egyértelmű az összefüggés. pl: "két plusz hangot kell csak beletenni illetve megjegyezni, hogy megkapjuk az adott modális skálát". Hova kell beletenni? melyik két hangot? miért pont azt a kettőt? mi a különbség az ötfokú és az öt hangból álló rendszer között? mi az, hogy diatonikus hangsor? miért van arra szükségünk? stb, stb
Nos, nem vagyok ugyan Tomi, meg a zene és pláne a szolmizáció "mócártya" sem, de némi magyarázat. A hétfokú skála az általad is ismert európai alapskála, amely a dó-ré-mi-fá-szó-lá-ti-dó szolmizációs hangokkal írható le, hangközökkel: 1-1-1/2-1-1-1-1/2-1 hangtávolságokkal (a dó és a ré közt egész hang (1), a ré és a mi között egész hang, a mi és a fá között félhang (1/2) stb. Könnyebb úgy megjegyezni, hogy az -i-re végződő szolmizációs hangok után félhang távolságra jön a következő hang, míg a többi hang között egész hang távolság van. Ugyanezt adja ki a két csak törzshangokat tartalmazó (egymással párhuzamos) alapskála, a C-dúr (CDEFGAHC) és az a-moll (AHCDEFGA) is. Ez bár 8 hang, de mégis 7, mert az első és az utolsó ugyanaz, csak egy oktáv távolságban. A pentaton skála annyiban más, hogy a moll skála esetében a 2. és 6., a dúr skála esetében a 4. és 7. hang kiesik, marad 5 (penta ton = 5 hang görögül). Mivel a moll skála lá-ról indul, a dúr skála pedig dó-ról, ezért a kieső hangok mindkét esetben a fá és a ti (moll: lá-dó-ré-mi-szó-lá, dúr: dó-ré-mi-szó-lá-dó, hangnevekkel: ACDEGA, illetve CDEGAC). (Így könnyebb elmagyarázni, mint pusztán az ábécés hangnevekkel.) A hangok mindegyikéről indítható adott hangnemben (mondjuk a-mollban) egy pentaton skála, mollban az első egy lá pentaton, a gitár legvastagabb húrján az 5. fekvésben (fekvés = az érintő/bund száma) rakod le az ujjad (1) (a legtöbb gitárnyakon ez a második olyan hely, amelyet jelöl egy pötty, trapéz vagy bármi egyéb berakás), aztán megérinted az onnan számolva 4. érintőt (azaz a 8.-at, mert: 1: 5. érintő, 2: 6. érintő., 3: 7. érintő, 4: 8. érintő), majd a vékonyabb húrok felé haladva (az elsőt, az E húrt is belevéve, 1 = mutatóujj, 2 = középső ujj, 3 = gyűrűsujj, 4 = kisujj): 1-4 1-3 1-3 1-3 1-4 1-4 érintőket a többi húron. Ez egy lá pentaton, a hangnemét meg az határozza meg, hogy melyik hangról indítod. A példában az 5. bundról, azaz A-ról, ezért a-moll lá pentaton, de ha mondjuk a 7. bundról, akkor h-moll lá pentaton, ha a 8. bundról, akkor c-moll lá pentaton stb. (Van dó, ré, mi és szó pentaton is, nem térnék ki rájuk, keress rá a neten, így együtt adnak ki egy teljes skálát 2 oktávon át.) Ugyanezek megvannak dúrban is, igazából teljesen ugyanazok, csak A-dúrban lá pentaton helyett egy dó pentatont indítasz indítasz az A hangról, azaz az 5. bundról. Ennek az ujjrendje, megint húronként a legvastagabbtól a legvékonyabbig haladva (itt nem akarok még nagyobb zavart okozni a legalsó-legfelső szavakkal, mert ami fizikailag legfelül van, az valójában zeneileg a legalsó - legmélyebb - húr és viszont). 2-4 1-4 1-4 1-3 2-4 2-4 Szóval A-dúrban egy dó pentatont, míg a-mollban egy lá pentatont (annak ujjrendjét lásd fent) indítasz ugyanarról a hangról. Ezeket ugyanúgy tologathatod a nyakon, mint a lá pentatont, 3. fekvésben indítva G-dúr dó pentatont, 8. fekvésben indítva C-dúr dó pentatont fogsz játszani ugyanezeket a hangtávolságokat követve. A teljes pentatonskálát (5 pozíció, azaz 5 pentaton, a pentatonskála 5 hangjának megfelelően) végigjárva kiderül, hogy a moll hangnem 2. pozíciója egy dó pentaton, mivel a sorrend itt is: lá-dó-ré-mi-szó-lá (az első természetesen a lá pentaton), úgy, hogy a lá pentaton legmélyebb húron lefogott utolsó hangja (a-moll esetében a 8. érintő, C hang) a dó pentaton első hangja is egyben. A dúr pentatonnak pedig az 5. pozíciója egy lá-pentaton (a sorrend itt ugye dó-ré-mi-szó-lá-dó), azaz a dó pentaton legmélyebb húron lefogott első hangja (A-dúr esetében az 5. érintő) egyben a lá pentaton legmélyebb húron lefogott utolsó hangja is egyben (A-dúrban a lá pentaton első hangja a 2. érintőnél lefogott hang, ami egy fisz, F# hang). Ez az utolsó két bekezdés igényel némi előtanulmányt, de talán mankónak jó (ha egy kicsit gondolkodsz rajta). Világosodott valamennyit, vagy csak még jobban összezavartalak?
Szuper köszönjük
Ó, én már ebből a két modális-os videóból, egy évre elegendő feladatot kaptam! 😂 Köszi szépen Tomi!
Minden jót!
Üdv. Fecó
🙏🙏🤘
Ez így tökre étrhető! Kiváló koncepció!
I guess Im quite randomly asking but does anyone know a good website to stream new tv shows online?
@Westley Leonardo Flixportal =)
@Kieran Paxton thank you, I signed up and it seems like they got a lot of movies there :) Appreciate it !!
@Westley Leonardo you are welcome =)
Kicsi Tomi a legjobb!! :D
😃😃😃
Nagyon király! Segítettél! Köszi :)
Yess! Örülök 🙏
Ügyes vaaaaaagy!
Miért nem lehet azt mondani pl, hogy a dór hangzás ebben az esetben nem más mint az Ámollra játszott g dúr skála? Nekem így egyszerűbb megérteni. Az Á hangról kezdődő g dur skála.
Szia! Igazad van de a videóban pont egy másik megközelítésre próbáltam rávilágítani, hátha valakinek pont ez az egyszerűbb!
Édes istenem!! Végre valaki a nagy sötétségből! 1 mondat!!... és világosság van!! Szóljál ha lesz oktatóvideód én leszek az első csatlakozó!
Nagyon jó videó! Ne álljunk meg itt ! :) Ezek a dúr skála fokaira építhető modális skálák. Nem tudsz csinálni a melodikus és a harmonikus moll skála fokaira építhető modális skálákról is videót ? :D Arról szinte semmi anyag nincsen, ezt meg már tudom.. más ujjrenddel igaz de ugyan azok a hangok :D Feliratkozva, meg körülnézek :D
Koszi az otletet! Rajta leszek!
Csodálatos 😍❤️😍
Köszönöm! :*
Mehet a Grammy!
🤤🙌🏼
Hajrá Tomi! ;)
Hervis hol van? Követelem!
Zoli Hajdu 😂😂😂azt at kell gondolni eleg komolyan...
onnantól elvesztem, hogy mi az a "lá pentaton" skála. mi az, hogy "hét fokú" skála. Mit jelent az, hogy a "2. 3. ill. 6- fokon található moll akkord"? Nekem sajnos nem állt össze egyáltalán. Nagyon sok olyan információ hangzott el, amík között nekem messze nem egyértelmű az összefüggés. pl: "két plusz hangot kell csak beletenni illetve megjegyezni, hogy megkapjuk az adott modális skálát". Hova kell beletenni? melyik két hangot? miért pont azt a kettőt? mi a különbség az ötfokú és az öt hangból álló rendszer között? mi az, hogy diatonikus hangsor? miért van arra szükségünk? stb, stb
Szia! Sajna nem lehet minden videóban mindent elmondani a kezdetektől...
Nos, nem vagyok ugyan Tomi, meg a zene és pláne a szolmizáció "mócártya" sem, de némi magyarázat.
A hétfokú skála az általad is ismert európai alapskála, amely a
dó-ré-mi-fá-szó-lá-ti-dó
szolmizációs hangokkal írható le, hangközökkel:
1-1-1/2-1-1-1-1/2-1
hangtávolságokkal (a dó és a ré közt egész hang (1), a ré és a mi között egész hang, a mi és a fá között félhang (1/2) stb.
Könnyebb úgy megjegyezni, hogy az -i-re végződő szolmizációs hangok után félhang távolságra jön a következő hang, míg a többi hang között egész hang távolság van. Ugyanezt adja ki a két csak törzshangokat tartalmazó (egymással párhuzamos) alapskála, a C-dúr (CDEFGAHC) és az a-moll (AHCDEFGA) is. Ez bár 8 hang, de mégis 7, mert az első és az utolsó ugyanaz, csak egy oktáv távolságban.
A pentaton skála annyiban más, hogy a moll skála esetében a 2. és 6., a dúr skála esetében a 4. és 7. hang kiesik, marad 5 (penta ton = 5 hang görögül).
Mivel a moll skála lá-ról indul, a dúr skála pedig dó-ról, ezért a kieső hangok mindkét esetben a fá és a ti (moll: lá-dó-ré-mi-szó-lá, dúr: dó-ré-mi-szó-lá-dó, hangnevekkel: ACDEGA, illetve CDEGAC).
(Így könnyebb elmagyarázni, mint pusztán az ábécés hangnevekkel.)
A hangok mindegyikéről indítható adott hangnemben (mondjuk a-mollban) egy pentaton skála, mollban az első egy lá pentaton, a gitár legvastagabb húrján az 5. fekvésben (fekvés = az érintő/bund száma) rakod le az ujjad (1) (a legtöbb gitárnyakon ez a második olyan hely, amelyet jelöl egy pötty, trapéz vagy bármi egyéb berakás), aztán megérinted az onnan számolva 4. érintőt (azaz a 8.-at, mert: 1: 5. érintő, 2: 6. érintő., 3: 7. érintő, 4: 8. érintő), majd a vékonyabb húrok felé haladva (az elsőt, az E húrt is belevéve, 1 = mutatóujj, 2 = középső ujj, 3 = gyűrűsujj, 4 = kisujj):
1-4
1-3
1-3
1-3
1-4
1-4
érintőket a többi húron.
Ez egy lá pentaton, a hangnemét meg az határozza meg, hogy melyik hangról indítod. A példában az 5. bundról, azaz A-ról, ezért a-moll lá pentaton, de ha mondjuk a 7. bundról, akkor h-moll lá pentaton, ha a 8. bundról, akkor c-moll lá pentaton stb.
(Van dó, ré, mi és szó pentaton is, nem térnék ki rájuk, keress rá a neten, így együtt adnak ki egy teljes skálát 2 oktávon át.)
Ugyanezek megvannak dúrban is, igazából teljesen ugyanazok, csak A-dúrban lá pentaton helyett egy dó pentatont indítasz indítasz az A hangról, azaz az 5. bundról.
Ennek az ujjrendje, megint húronként a legvastagabbtól a legvékonyabbig haladva (itt nem akarok még nagyobb zavart okozni a legalsó-legfelső szavakkal, mert ami fizikailag legfelül van, az valójában zeneileg a legalsó - legmélyebb - húr és viszont).
2-4
1-4
1-4
1-3
2-4
2-4
Szóval A-dúrban egy dó pentatont, míg a-mollban egy lá pentatont (annak ujjrendjét lásd fent) indítasz ugyanarról a hangról. Ezeket ugyanúgy tologathatod a nyakon, mint a lá pentatont, 3. fekvésben indítva G-dúr dó pentatont, 8. fekvésben indítva C-dúr dó pentatont fogsz játszani ugyanezeket a hangtávolságokat követve.
A teljes pentatonskálát (5 pozíció, azaz 5 pentaton, a pentatonskála 5 hangjának megfelelően) végigjárva kiderül, hogy a moll hangnem 2. pozíciója egy dó pentaton, mivel a sorrend itt is: lá-dó-ré-mi-szó-lá (az első természetesen a lá pentaton), úgy, hogy a lá pentaton legmélyebb húron lefogott utolsó hangja (a-moll esetében a 8. érintő, C hang) a dó pentaton első hangja is egyben.
A dúr pentatonnak pedig az 5. pozíciója egy lá-pentaton (a sorrend itt ugye dó-ré-mi-szó-lá-dó), azaz a dó pentaton legmélyebb húron lefogott első hangja (A-dúr esetében az 5. érintő) egyben a lá pentaton legmélyebb húron lefogott utolsó hangja is egyben (A-dúrban a lá pentaton első hangja a 2. érintőnél lefogott hang, ami egy fisz, F# hang).
Ez az utolsó két bekezdés igényel némi előtanulmányt, de talán mankónak jó (ha egy kicsit gondolkodsz rajta).
Világosodott valamennyit, vagy csak még jobban összezavartalak?
Mindig is sajnáltam, hogy nem tanultam zene elméletet, most már tudom, hogy erre is születni kell, mint a matekra 🤣🤣🤣
😄😄😄dehogy is!!! Itt elég 8ig tudni számolni!
@@koroditomi egyszer nekileselkedek, addig marad a tab, meg a "dzsi-dzsi" 😉😅
@@GyulaTube 😄😄az is csúcs!!
Nagyon tetszik a videó!
Egy kérdés csak:
Lesz valamikor minőségi hangszer is a kezedben?
Szia! Köszönöm! Milyen hangszerre gondolsz??
@@koroditomi Mayones Aquila,Suhr, PRS Custom 24 vagy akár egy rendes Custom HSS strató!😉
@@rolandvoros6640 huhh hát jó lenne... Most egyelőre ez marad ami van 😃
Jól csinálod, csak a vakokra is gondolhatnál, mivel a hang alapján tudom lekoppintani a hangokat. Mond el az újrendeket és a hangokat. :(