Szabó Erika | Vörösmarty Mihály: A merengőhöz | Holtköltőbemutató | VerShaker | SeHKB Ep7

Поділитися
Вставка
  • Опубліковано 15 жов 2024
  • Az idén 3 éves VerShaker különleges "Holtköltőbemutató" videósorozatában neves színművészeink beszélnek 11 költőnk kultúrtörténeti jelentőségéről a lehető legszemélyesebb módon, valamint előadják egyik versüket.
    Ezúttal Szabó Erika, a Thália Színház Arany Medál díjas színművésze mesél nekünk röviden Vörösmarty Mihályról és adja elő "A merengőhöz" című versét.
    Ha tetszett a videó, írd meg nekünk kommentbe! És ha szívesen segíted munkánkat, oszd meg Facebookon, küldd el ismerőseidnek, de mindenekelőtt kövesd be csatornánkat! Köszönjük!
    Vörösmarty Mihály (1800 - 1855)
    áttekintés -
    „Mi dolgunk a világon? küzdeni,
    És tápot adni lelki vágyainknak.”
    (Vörösmarty)
    Vörösmarty Mihály a magyar romantika vezéregyénisége, elindítója. A haza és emberiség költője, irodalmi nyelvünk megújítója, a Szózat szerzője. Létfilozófiai távlatokban gondolkodó, klasszikus életművet létrehozó, kiemelkedő alkotó.
    Az egyén és nemzet, a történelem célja és ebben az egyes ember erkölcsi felelőssége: életművében visszatérő kérdések. Tisztánlátó és megrendítő válaszokkal.
    Nem csak költőként és íróként tevékenykedett, de ügyvéd és táblabíró is volt, valamint a Kisfaludy Társaság és a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Ő kivételesen azon költők közé tartozott, aki meg tudott élni az irodalomból. Vörösmarty szerkesztette az Athenaeumot, amely tekintélyes lap volt, a kulturális és politikai közvélemény irányítója. A Pesti Magyar Színház az ő darabjával nyitotta meg kapuit az érdeklődők előtt. A politikai életben is aktív szerepet vállalt, azonosult a forradalom ügyével. 1848 márciusában az Ellenzéki Kör elnökeként dolgozott. Ez az irodalom- és művészetpártoló egyesület adta ki Petőfi verseit.
    A szabadságharc leverése lelkileg meggyötörte, és ez költészetében is mély nyomot hagyott. „Most tél van és csend és hó és halál.” - írta az Előszóban, jellemezve a Világos utáni drámai helyzetet.
    Vörösmarty a legnagyobb európai romantikusok rokona. És legszemélyesebb kérdéseink megválaszolója:
    „Ember vagyunk, a föld s az ég fia.
    Lelkünk a szárny, mely ég felé viszen…”
    Szöveg: VerShaker
    Szakmai lektor: G. Tóth Franciska
    VÖRÖSMARTY MIHÁLY
    A merengőhöz
    Laurának
    Hová merűlt el szép szemed világa?
    Mi az, mit kétes távolban keres?
    Talán a múlt idők setét virága,
    Min a csalódás könnye rengedez?
    Tán a jövőnek holdas fátyolában
    Ijesztő képek réme jár feléd,
    S nem bízhatol sorsodnak jóslatában,
    Mert egyszer azt csalúton kereséd?
    Nézd a világot: annyi milliója,
    S köztük valódi boldog oly kevés.
    Ábrándozás az élet megrontója,
    Mely, kancsalúl, festett egekbe néz.
    Mi az, mi embert boldoggá tehetne?
    Kincs? hír? gyönyör? Legyen bár mint özön,
    A telhetetlen elmerülhet benne,
    S nem fogja tudni, hogy van szívöröm.
    Kinek virág kell, nem hord rózsaberket;
    A látni vágyó napba nem tekint;
    Kéjt veszt, ki sok kéjt szórakozva kerget:
    Csak a szerénynek nem hoz vágya kínt.
    Ki szívben jó, ki lélekben nemes volt,
    Ki életszomját el nem égeté,
    Kit gőg, mohó vágy s fény el nem varázsolt,
    Földön honát csak olyan lelheté.
    Ne nézz, ne nézz hát vágyaid távolába:
    Egész világ nem a mi birtokunk;
    Amennyit a szív felfoghat magába,
    Sajátunknak csak annyit mondhatunk.
    Múlt és jövő nagy tenger egy kebelnek,
    Megférhetetlen oly kicsin tanyán;
    Hullámin holt fény s ködvárak lebegnek,
    Zajától felréműl a szívmagány.
    Ha van mihez bizhatnod a jelenben,
    Ha van mit érezz, gondolj és szeress,
    Maradj az élvvel kínáló közelben,
    S tán szebb, de csalfább távolt ne keress,
    A birhatót ne add el álompénzen,
    Melyet kezedbe hasztalan szorítsz:
    Várt üdvöd kincse bánat ára lészen,
    Ha kart hizelgő ábrándokra nyitsz.
    Hozd, oh hozd vissza szép szemed világát;
    Úgy térjen az meg, mint elszállt madár,
    Mely visszajő, ha meglelé zöld ágát,
    Egész erdő viránya csalja bár.
    Maradj közöttünk ifju szemeiddel,
    Barátod arcán hozd fel a derűt:
    Ha napja lettél, szép delét ne vedd el,
    Ne adj helyette bánatot, könyűt.
    Videósorozatunk a Csokonai Kulturális Központtal (Budapest, XV. kerület) közös projektünk, amely során a XV. kerületi költőről elnevezett utcákban helyeztünk el interaktív táblákat, és ezekhez forgattunk videós anyagot.
    esemenyek.csok...
    #SzabóErika #VörösmyartyMihály #Amerengőhöz

КОМЕНТАРІ •