Köszönjük szépen, ismét! A hold azért mutatja mindig ugyan azt az arcát, mert a sötét oldalán élnek a földönkívüliek, és szegények fényérzékenyek. A hold pedig jó fej, és nem forgolódik.
Ezt ugye te se gondolod komolyan. A Hold túlsó oldalan szerinted hirtelen megáll a Nap fénye, ugye? Ember!!! Ez egy megközelítőleg gömb alakú test, erti? Nem egy tányér, vagy nem tudom minek hiszed.
Tökéletes képet a Holdról általában videóból lehet készíteni. Több száz frame készítésével. 900 mm-en követés nélkül kb. 2-3 perc hosszú lesz a felvétel. Értelem szerűen minél nagyobb a fókusztáv, annál gyorsabban megy ki a Hold a képből. A lehető legkisebb ISO-t használjuk. Felvétel után én a videó elejét és végét levágom, mert az remegős lesz. (Van aki a PIPP nevű progival képekre bontja a videót, én Holdnál nem szoktam.) A videót az AutoStakkert nevű programmal lehet stackelni, ilyenkor a programnak megadja az ember, hogy a képkockák legjobb hány százalékát használja fel (10-20%) és szépen megcsinálja az illesztést. A végén kap az ember egy képet, amit azután a Registax 6 nevű programmal lehet meglepően széppé "varázsolni". Elő fognak jönni olyan részletek, amiket alapból ezzel a PS-es megoldással sose lehet előcsalni. Mindkét program free. Érdemes kipróbálnia annak, aki Holdat vagy bolygót fotóz. Érdemes kipróbálni ilyen kevés képpel is. Érdemes minél magasabban fotózni/videózni. Ha alacsonyan van, a légkör jobban bezavar. A libráció miatt a Hold kb. 59%-át látjuk. Teliholdtól teliholdig pedig 29,53 nap telik el. Szinodikus periódus... Köszi a videót! ;)
Nagyon örülök hogy rá találtam erre a csatornára. Én mint kezdő HOBBY fotós nagyon sokat segítesz! elmagyarázod a dolgokat értelmesen és jó ki induló alap ez számomra. Köszönöm hogy időt szánsz erre :)
Hali! Köszi :) A Hold egy mesterséges objektum. Úgy van beállítva a keringése a Föld körül, hogy mindig ugyanazt az oldalát mutassa. Persze ezeket a dolgokat a "halandó" emberek nem hiszik el, de azért már vannak elejtett infók erről. Nagyjából 500 ezer éve érkezetta Hold, pontosabban hozták. Aki már abban sem hisz, hogy nem vagyunk egyedül, annak ez már túl meredek. Vannak sokkal fejlettebb humanoid civilizációk a földi emberinél, sőt csak fejlettebb vannak. Az ember alegfiatalabb jelenleg. A Hold amellett, hogy mesterséges, még üreges is. És a bázisok és objektumok ott vannak az árnyékos oldalán, hogy ne lehessen felfedezni őket a Földről. Szóval ezért nem forog úgy, mint a többi bolygó :) Persze ezt most kevesen fogadják el és hiszik el. :) De ez már mindenki sajátja, hogy a Világból mennyit képes befogadni és elfogadni :)
A Hold azért nem forog, mert a Föld gravitációja mindig maga felé fordítja. Maga a Föld egyébként azért forog, mert a Hold húzza magával. Nagyon jó videó lett. 🙂🌞🌝🌚🌓🌍
Köszi szépen a kiegészítést! Nekem is az a verzió tűnik a legvalószínűbbnek, hogy a Hold egyik fele nehezebb és azt fordítja a Föld felé mindig a gravitáció miatt. :)
@Peregrinusz Nem teljesen így van, de lényegtelen. ( A hold keringési és forgási ideje pont ugyan annyi, 27,3nap, ezért mindig ugyan azt az oldalát látjuk, szóval forog és kering.)
Akkor a ha már mindenki érti hogy a keringési idő és a tengely körüli forgási idő egyezik, magyarán mindig ugyanazt az oldalt látjuk (valójában inkább 55%-ot). Úgy is el lehet képzelni mintha egy labdát rákötnél egy kötél végére és elkezdenél forogni vele. Vagy mint a körhinta ahol a fejed mindig befelé néz. Mivel a Hold a Földből vált ki milliárd évekkel ezelőtt (legalábbis ez a jelenlegi legkorrektebb tudományos magyarázat) dinamikailag ez volt a leginkább "kézenfekvőbb" állapot. 😎
Szia . Gratulákok a csatornához nem rég találtam rá eddig jók élvezhetők a tartalmak . Viszont vannak hibák Pl ebben a videoban :300mm es objektivet használtam ez ff-en 600 mm zumnak felelne meg . Namármost a 300 mm ff-men 300 mm ! De croppos vázon ez eredendően változik :)
(Asszem a gravitációs erő fékezi az ojjektum saját tengely körüli forgását -ami a Földön leginkább az árapályban manifesztálódik. A Föld már lefékezte a Hold forgását, a Hold is folyamatosan lassítja a Föld forgását. Szóval ez a trend, és csak idő kérdése, hogy ez legyen az általános a holdakat illetően.)
Köszi! A Hold egyik fele nehezebb és a Föld gravitációs ereje azt jobban vonzza azt az oldalát. Olyan, mint egy galaktikus keljfeljancsi. Ezért látjuk mindig majdnem ugyanazt az oldalát.
A hold azert nem forog (vagyis ugy latod) mert a keringesi ideje a fold korul es a forgasi ideje (a tengelye korul) is ugyan annyi ezert latod mindig ugyan azt az oldalat. Pl kinaban mar nem ezt a reszet fogod latni a holdnak.
Köszi szépen! Ez érthető. A kérdés az, hogyan alakult ez így. Első ránézésre erre nincs túl sok esély. Azóta jött pár logikusnak tűnő válasz itt a videó alatt.
@@zolixplorer a hold mikor kialakult kozelebb volt a foldhoz es a nap gravitacios erelye nagyobb a foldetol. A hold a kialakulasat kovetoen gyorsabban keringett es forgott a fold korul de a fold gravitacioja ezt befolyasolta ezt. Es vegeredmenyben a nap es a fold kozos gravitacios hatasara alakult igy ki. Egy veletlennek is lehet mondani mint pl hogy a nap es a hold az egen ugyanakkoranak latszik. Ez viszont azert van mert a hold 400x kozelebb van a foldhoz mint a nap es persze ezt a napnak a merete is befolyasolja.
Ez eddig megvan nekem is. A kérdés az, hogy ez miért van így? Véletlenül pont annyit forog, pont úgy? Az tűnik a legvalószínűbb válasznak, hogy a Hold nehezebbik oldalát jobban vonzza a Föld gravitációs mezője és azt az oldalát látjuk mindig.
Nem ugyanazzal a sebességgel forog mint a föld hanem azzal a sebességgel forog ahogyan kering... Azért van ez mert a föld és a hold gravitációs kölcsönhatásban van és emiatt van ez. Ugyanígy a föld tengelyét is stabilizálja a hold ...
Sziasztok! Zoli en ugy tudtam hogy a full frame sensor al 1x es az obiettivo es az apsc sensoros gepeken van 1,6x. Meg principiante vagyok a temaban es erdekelne hogy akkor hogy is van ez. Mert a videoban azt mondtad hogy egy full frame sensor geppel tobb lett volna a zoom. Vagy valamit felre ertettem en😅Nagyon jok a videoid sokat tanultam beloluk es koszi a faradozasaidat csak igy tovabb👍
Szia! Ha egy obira a full frame-hez viszonyított gyujtó táv van feltüntetve, de kisebb szenzorú gépen használod, akkor pl egy APSC gép esetében fel kell szoroznod 1,5 vagy 1,6 értékkel (gyártó függő), de full fram-en annyi, ami rá van írva. Ezzel szemben pl a teljes m43 rendszerben a valós gyújtótáv van feltüntetve az m43 szenzorhoz viszonyítva, ahol a szorzó már 2x. Tehát, ha ugyan akkora látószöget) zoom teljesítményt) szeretnél kapni, akkor 2x akkora gyújtótávú lencsét kell egy full frame-re csavarni.
Zoltán Nagy Erdekelne nagyon a te velemenyed a sensorok kulombsegerol hogy meiknek mi a hatranya, elonye. Le akarom cserelni a regi canon reflex gepem de nem igazan tudtam meg eldotni meik is lenne jobb nekem full frame vagy apsc. Nembeszelve hogy a jelenlegi obiettivi nem tudnam hasznalni full frames gepen meg ha ugyan ennel a markanal maradnak is (ha jol tudom). Egeszen biztos vagyok benne hogy sok mast is erdekelne a tema.
Lehet csinálok majd egy videót erről. APSC és full frame között nincs olyan nagy különbség méret és súly terén. Ha penzed engedi, akkor full frame szerinrem. Viszont ott van még az m43 rendszer, amit én használok. Az sokkal kisebb könnyebb. Ha pl Te is szeretnél vele menni túrázni, kirándulni, utazni repülőn. Akkor ez egy nagyon jó rendszer. Kisebb szenzor miatt az obik is sokkal kisebbek, könnyebben. A magas ISO viszont zajosabb képet produkál. Ahogy látod ennek ellenére tudok vele asztrofotózni is ugyanúgy. Ja és ott van még a középformátum is a méret és pénz nem számít! :)
Tehát a Földről mindig csak az egyik oldalt lehet látni, ahogy azt a videóban is említettem. Oka vélhetően az, hogy az egyik oldala nehezebb és a tömeg vonzás miatt nem tud szabadon forogni a saját tengelye körül és Földhöz igazodik a forgása.
Fotó szekesztéshez nem kell hatalmas teljesítmény. A jó kijelző a kulcs szerinrem neked. Egy Apple laptop, vagy Microsoft Surface book, vagy bármi ami grafikai munkára alkalmas kijelzővel van felszerelve ;)
@@abonyimarcell4724 Ha az állvány stabilan áll, akkor a stabilizátor, ha be van kapcsolva lehet életlen képet eredményez majd. Ha nem is lesz életlen a kép, akkor az egymás után készült képek szinte garantáltan elmozdulnak egymáshoz képest pár pixelt. Ez akkor probléma, ha komopozit képet csinál valaki, tehát több képből rak össze egyet.
A Hold tengelyforgási és Föld körüli keringésének periódusa pontosan megegyezik, ez az oka annak, hogy a Földről nézve mindig ugyanazt az oldalát látjuk.
Sőt a Plútó és a Charon esetében, ha jól tudom a a Plútó és ugyanannyi idő alatt fordul meg a tengelye körül. Tehát a Charonról is mindig ugyanazt a felét látni a Plútónak.
Köszi szépen! A kérdés valójában az volt, hogy miért nem forog a saját tengelye körül. A válsz az, hogy a Hold felénk néző fele nehezebb és a föld gravitációja miatt nem tud forogni. Viszont imbolyog egy picit. Kb, mint egy golyó egy madzag végén, amit pörgetünk magunk körül.
A hold is ugyanúgy forog a tengely körül csak a forgásának a sebessége és a föld körüli keringésének sebessége egyenlő ezért látszik úgy a földről nézve mintha nem forogna.
Ez igaz, de azokon a bolygókon elmélkedhetn bárki azon, hogy mit csinál a Hold, ami megfelelő tavolságra van a naptól. Szóval ez nem olyan hihetetlen nekem, mint a Holdunk :)
Szerintem te csak kommenteket akartál generálni. Nem hiszem el hogy nem tudtad, hogy miért ugyanazt az oldalát látjuk a holdnak! 😉🤭Nagy kópé vagy te, ez is biztos valami UA-cam-os trükk.😄👍
Is is! Értem én, hogy miért ugyan azt az oldalát látjuk Csak azt nem értem, hogy miért. Mi esély van erre, hogy pont úgy forog, hogy ne lássuk, caak az egyik felét? 🕵
@@zolixplorer Mi esély van rá, hogy pont annyira ferde a a föld tengelye, hogy a négy évszak kialakult, vagy hogy nem távolabb vagy közelebb keringünk a naphoz, hogy van mágneses mezőnk stb...🤔 Így dobta a gép.😄De nem lesz ez mindig így! 🤫 Csak meg ne kérdezd miért? 😄
@@zolixplorer semmi esély rá pont úgy mint az evolúciónak. A semmi repült a semmiben és volt egy “ősrobbanás” a semmitől és ebből kialakultál Te egy érző gondolkodó lény aminek a legegyszerűbb szerve is olyan komplex hogy képtelenség hogy csak úgy mutálódjon “évmilliók” alatt.
![🎧 Legjobb gyakorlatok a fejlődéshez a fotózásban [FOTÓS PODCAST]](/img/n.gif)
Köszönjük szépen, ismét!
A hold azért mutatja mindig ugyan azt az arcát, mert a sötét oldalán élnek a földönkívüliek, és szegények fényérzékenyek. A hold pedig jó fej, és nem forgolódik.
Haha, én is erre tippeltem! :D :D
Ezt ugye te se gondolod komolyan. A Hold túlsó oldalan szerinted hirtelen megáll a Nap fénye, ugye? Ember!!! Ez egy megközelítőleg gömb alakú test, erti? Nem egy tányér, vagy nem tudom minek hiszed.
Tökéletes képet a Holdról általában videóból lehet készíteni. Több száz frame készítésével. 900 mm-en követés nélkül kb. 2-3 perc hosszú lesz a felvétel. Értelem szerűen minél nagyobb a fókusztáv, annál gyorsabban megy ki a Hold a képből. A lehető legkisebb ISO-t használjuk. Felvétel után én a videó elejét és végét levágom, mert az remegős lesz. (Van aki a PIPP nevű progival képekre bontja a videót, én Holdnál nem szoktam.) A videót az AutoStakkert nevű programmal lehet stackelni, ilyenkor a programnak megadja az ember, hogy a képkockák legjobb hány százalékát használja fel (10-20%) és szépen megcsinálja az illesztést. A végén kap az ember egy képet, amit azután a Registax 6 nevű programmal lehet meglepően széppé "varázsolni". Elő fognak jönni olyan részletek, amiket alapból ezzel a PS-es megoldással sose lehet előcsalni. Mindkét program free. Érdemes kipróbálnia annak, aki Holdat vagy bolygót fotóz. Érdemes kipróbálni ilyen kevés képpel is. Érdemes minél magasabban fotózni/videózni. Ha alacsonyan van, a légkör jobban bezavar.
A libráció miatt a Hold kb. 59%-át látjuk. Teliholdtól teliholdig pedig 29,53 nap telik el. Szinodikus periódus...
Köszi a videót! ;)
Nagyon örülök hogy rá találtam erre a csatornára. Én mint kezdő HOBBY fotós nagyon sokat segítesz! elmagyarázod a dolgokat értelmesen és jó ki induló alap ez számomra. Köszönöm hogy időt szánsz erre :)
Köszi! Örülök, hogy így gondolod! ;)
Egy újabb rendkívül hasznos tutorial! Alig várom, hogy kipróbálhassam! Köszönjük Zoli! :)
Köszi és sok sikert hozzá!
A videó elején belebegtetett hold fotó picit (sokkal) jobban fest mint a tutorial végén. A sötét oldalon nincs semmi... Így hogy reprodukáljam 😱
A saját kepemmel kicsit többet foglalkoztam, sokkal precízebben csináltam meg, mint a tutoriálban :)
Hali! Köszi :) A Hold egy mesterséges objektum. Úgy van beállítva a keringése a Föld körül, hogy mindig ugyanazt az oldalát mutassa. Persze ezeket a dolgokat a "halandó" emberek nem hiszik el, de azért már vannak elejtett infók erről. Nagyjából 500 ezer éve érkezetta Hold, pontosabban hozták. Aki már abban sem hisz, hogy nem vagyunk egyedül, annak ez már túl meredek. Vannak sokkal fejlettebb humanoid civilizációk a földi emberinél, sőt csak fejlettebb vannak. Az ember alegfiatalabb jelenleg. A Hold amellett, hogy mesterséges, még üreges is. És a bázisok és objektumok ott vannak az árnyékos oldalán, hogy ne lehessen felfedezni őket a Földről. Szóval ezért nem forog úgy, mint a többi bolygó :) Persze ezt most kevesen fogadják el és hiszik el. :) De ez már mindenki sajátja, hogy a Világból mennyit képes befogadni és elfogadni :)
Ránézek, köszi szépen! :)
A Hold azért nem forog, mert a Föld gravitációja mindig maga felé fordítja. Maga a Föld egyébként azért forog, mert a Hold húzza magával.
Nagyon jó videó lett. 🙂🌞🌝🌚🌓🌍
Köszi szépen a kiegészítést! Nekem is az a verzió tűnik a legvalószínűbbnek, hogy a Hold egyik fele nehezebb és azt fordítja a Föld felé mindig a gravitáció miatt. :)
@Peregrinusz Nem teljesen így van, de lényegtelen. ( A hold keringési és forgási ideje pont ugyan annyi, 27,3nap, ezért mindig ugyan azt az oldalát látjuk, szóval forog és kering.)
A föld nem a hold miatt forog. A hold csak belassitotta es stabilizalta a fold forgasi sebesseget.
Akkor a ha már mindenki érti hogy a keringési idő és a tengely körüli forgási idő egyezik, magyarán mindig ugyanazt az oldalt látjuk (valójában inkább 55%-ot). Úgy is el lehet képzelni mintha egy labdát rákötnél egy kötél végére és elkezdenél forogni vele. Vagy mint a körhinta ahol a fejed mindig befelé néz. Mivel a Hold a Földből vált ki milliárd évekkel ezelőtt (legalábbis ez a jelenlegi legkorrektebb tudományos magyarázat) dinamikailag ez volt a leginkább "kézenfekvőbb" állapot. 😎
Szia . Gratulákok a csatornához nem rég találtam rá eddig jók élvezhetők a tartalmak . Viszont vannak hibák Pl ebben a videoban :300mm es objektivet használtam ez ff-en 600 mm zumnak felelne meg .
Namármost a 300 mm ff-men 300 mm !
De croppos vázon ez eredendően változik :)
Szia! Köszi szépen! Nekem m43 gépem és ott 2x a szorzó. Ezért mondtam, hogy 300mm az 600 ff-en.
@@zolixplorer 4/3 os gépen igen a 300mm ből 600 mm lesz de fullframe gépen marad 300 mm
@@zolixplorer fordítva. A cropos vázon 600 mm, ff-en 300.
(Asszem a gravitációs erő fékezi az ojjektum saját tengely körüli forgását -ami a Földön leginkább az árapályban manifesztálódik. A Föld már lefékezte a Hold forgását, a Hold is folyamatosan lassítja a Föld forgását. Szóval ez a trend, és csak idő kérdése, hogy ez legyen az általános a holdakat illetően.)
A hold forog. De ugyan olyan sebességgel ahogyan kering a föld körül ezért láthatod mindig ugyanazt a felét.
Köszi! A Hold egyik fele nehezebb és a Föld gravitációs ereje azt jobban vonzza azt az oldalát. Olyan, mint egy galaktikus keljfeljancsi. Ezért látjuk mindig majdnem ugyanazt az oldalát.
A hold azert nem forog (vagyis ugy latod) mert a keringesi ideje a fold korul es a forgasi ideje (a tengelye korul) is ugyan annyi ezert latod mindig ugyan azt az oldalat. Pl kinaban mar nem ezt a reszet fogod latni a holdnak.
Köszi szépen! Ez érthető. A kérdés az, hogyan alakult ez így. Első ránézésre erre nincs túl sok esély. Azóta jött pár logikusnak tűnő válasz itt a videó alatt.
@@zolixplorer a hold mikor kialakult kozelebb volt a foldhoz es a nap gravitacios erelye nagyobb a foldetol. A hold a kialakulasat kovetoen gyorsabban keringett es forgott a fold korul de a fold gravitacioja ezt befolyasolta ezt. Es vegeredmenyben a nap es a fold kozos gravitacios hatasara alakult igy ki. Egy veletlennek is lehet mondani mint pl hogy a nap es a hold az egen ugyanakkoranak latszik. Ez viszont azert van mert a hold 400x kozelebb van a foldhoz mint a nap es persze ezt a napnak a merete is befolyasolja.
Szia Zoli A Mooncalc figyelembe veszi a Hold láthatóságnál ,hogy egy völgyben vagyunk vagy a domb tetőn?
Nem sajnos. Azt mutatja meg emlékeim szerint, hogy a horizonthoz képest hol van és milyen irányba.
@@zolixplorer ok köszi
Király, köszi.
Szia ! Wikipedia ! A Hold forog és pont ugyanolyan sebességgel mint a Föld ezért látod ugyan azt az oldalt mindig ugyanarról a pontról !
Ez eddig megvan nekem is. A kérdés az, hogy ez miért van így? Véletlenül pont annyit forog, pont úgy? Az tűnik a legvalószínűbb válasznak, hogy a Hold nehezebbik oldalát jobban vonzza a Föld gravitációs mezője és azt az oldalát látjuk mindig.
Nemteljesen igaz ez így. Létezik a "libració" hatás is. Olvassatok utána.
Nem ugyanazzal a sebességgel forog mint a föld hanem azzal a sebességgel forog ahogyan kering...
Azért van ez mert a föld és a hold gravitációs kölcsönhatásban van és emiatt van ez.
Ugyanígy a föld tengelyét is stabilizálja a hold ...
Lehetne egy videó a PhotoPills approl.
Szia! Más is kérte már. Lehet lesz valamikor 🙂
Sziasztok!
Zoli en ugy tudtam hogy a full frame sensor al 1x es az obiettivo es az apsc sensoros gepeken van 1,6x. Meg principiante vagyok a temaban es erdekelne hogy akkor hogy is van ez. Mert a videoban azt mondtad hogy egy full frame sensor geppel tobb lett volna a zoom. Vagy valamit felre ertettem en😅Nagyon jok a videoid sokat tanultam beloluk es koszi a faradozasaidat csak igy tovabb👍
Szia! Ha egy obira a full frame-hez viszonyított gyujtó táv van feltüntetve, de kisebb szenzorú gépen használod, akkor pl egy APSC gép esetében fel kell szoroznod 1,5 vagy 1,6 értékkel (gyártó függő), de full fram-en annyi, ami rá van írva. Ezzel szemben pl a teljes m43 rendszerben a valós gyújtótáv van feltüntetve az m43 szenzorhoz viszonyítva, ahol a szorzó már 2x. Tehát, ha ugyan akkora látószöget) zoom teljesítményt) szeretnél kapni, akkor 2x akkora gyújtótávú lencsét kell egy full frame-re csavarni.
Zoltán Nagy Erdekelne nagyon a te velemenyed a sensorok kulombsegerol hogy meiknek mi a hatranya, elonye. Le akarom cserelni a regi canon reflex gepem de nem igazan tudtam meg eldotni meik is lenne jobb nekem full frame vagy apsc. Nembeszelve hogy a jelenlegi obiettivi nem tudnam hasznalni full frames gepen meg ha ugyan ennel a markanal maradnak is (ha jol tudom). Egeszen biztos vagyok benne hogy sok mast is erdekelne a tema.
Lehet csinálok majd egy videót erről. APSC és full frame között nincs olyan nagy különbség méret és súly terén. Ha penzed engedi, akkor full frame szerinrem. Viszont ott van még az m43 rendszer, amit én használok. Az sokkal kisebb könnyebb. Ha pl Te is szeretnél vele menni túrázni, kirándulni, utazni repülőn. Akkor ez egy nagyon jó rendszer. Kisebb szenzor miatt az obik is sokkal kisebbek, könnyebben. A magas ISO viszont zajosabb képet produkál. Ahogy látod ennek ellenére tudok vele asztrofotózni is ugyanúgy. Ja és ott van még a középformátum is a méret és pénz nem számít! :)
Nekem nikon coolpix p1000 bridge gépem van optikai zoommal bele sem fér az egész hold és van neki hold funkciója
A Hold forog a tengelye körül, de a forgásideje pont megegyezik a keringési idejével. Így mindig ugyanazt az oldalát mutatja a Föld felé.
Tehát a Földről mindig csak az egyik oldalt lehet látni, ahogy azt a videóban is említettem. Oka vélhetően az, hogy az egyik oldala nehezebb és a tömeg vonzás miatt nem tud szabadon forogni a saját tengelye körül és Földhöz igazodik a forgása.
Köszönjük Zoli zseniális
Mert a hold mesterséges .
Hmm.. Ez nem jutott eszembe! :D
@@zolixplorer Nekem van olyan képem ahol látható a 7 szelet, és a középe is.
Nem mesterséges.
A PS helyett van ingyenes alternatíva a szerkesztéshez?
Zoli, 18-200mm obival is erdemes holdat fotozni?
Amugy jo a polod, eppen ott vagyok;-)
Szia! Köszi szépen! Szerintem az kicsit kicsi lesz, de egy próbát megér mindenképpen ;)
Milyen laptopot ajanlanal ha csak a fotozas miatt szeretnem megvenni es a kepek szerkesztese miatt?
Fotó szekesztéshez nem kell hatalmas teljesítmény. A jó kijelző a kulcs szerinrem neked. Egy Apple laptop, vagy Microsoft Surface book, vagy bármi ami grafikai munkára alkalmas kijelzővel van felszerelve ;)
Zoltán Nagy koszonom a gyors valaszt :)
super bro
Szia! Milyen programmal nézegetted a képeket?
FastStone image viewer. Szerinrem a legjobb ingyenes program, ami kezel barmilyen raw fájlt és még képet is lehet vele szerkeszteni.
@@zolixplorer köszönöm szépen
Már utánad is csináltam de csak egy 40-150mm objektív van 😊 nem lett rossz 😊
Kúl!! És memutatod nekünk milyen lett? A Fb csoportba tudod posztolni, ha gondolod :) Link a leírásban.
@@zolixplorer már ott van
@@zetex1985 Megnéztem és nagyon király lett! Szép munka! ;)
@@zolixplorer köszönöm szépen
@@zetex1985 szia fel tudnám veled venni a kapcsolatot valahogy ?
Szia Zoli! Ha állványról fotózol kikapcsolod képstabilizátort ? Jelentősége van a képminőségben? Mert hiszen olyankor nincs rá szükség!
99% kikapcsolom igen. Csak 1-2 alkalommal nem kapcsoltam ki, mikor pl egy hídról fotóztam és kicsit vibrált a híd a buszoktól, villámosoktól.
@@zolixplorer köszönöm a választ! Van jelentősége egyébként ? Még jobb lesz a képminőség?
@@abonyimarcell4724 Ha az állvány stabilan áll, akkor a stabilizátor, ha be van kapcsolva lehet életlen képet eredményez majd. Ha nem is lesz életlen a kép, akkor az egymás után készült képek szinte garantáltan elmozdulnak egymáshoz képest pár pixelt. Ez akkor probléma, ha komopozit képet csinál valaki, tehát több képből rak össze egyet.
@@zolixplorer köszönöm szépen 😁
A Hold tengelyforgási és Föld körüli keringésének periódusa pontosan megegyezik, ez az oka annak, hogy a Földről nézve mindig ugyanazt az oldalát látjuk.
Köszi szépen a választ! Ez eddig érthető, de hogyan lehetséges ez? Ennek kb semmi esélye szerinrem. Van erre még példa a mi holdunkon kívül?
@@zolixplorer A Pluto és legnagyobb holdja, a Charon.
Szerk.
Ezt most olvastam.
A Jupiter négy legnagyobb holdja is kötött keringést végez.
Köszi! Akkor mégsem akkora rejtély ez? Minő csalódás! 😄
Sőt a Plútó és a Charon esetében, ha jól tudom a a Plútó és ugyanannyi idő alatt fordul meg a tengelye körül. Tehát a Charonról is mindig ugyanazt a felét látni a Plútónak.
Szia! Klassz a videó! Azért látszik mindig ugyanaz az oldala, mert a Holdnak kötött forgástengelye van.
Köszi szépen!
A kérdés valójában az volt, hogy miért nem forog a saját tengelye körül. A válsz az, hogy a Hold felénk néző fele nehezebb és a föld gravitációja miatt nem tud forogni. Viszont imbolyog egy picit. Kb, mint egy golyó egy madzag végén, amit pörgetünk magunk körül.
Azért nem lett ez tökéletes fotó. Latszik a Mare Imbriumnál, hogy két külön fotó eredmenye ez. Az Imbriumnak masabb az alakja.
A hold is ugyanúgy forog a tengely körül csak a forgásának a sebessége és a föld körüli keringésének sebessége egyenlő ezért látszik úgy a földről nézve mintha nem forogna.
Ezt értem. Csak az tűnik nekem furcsának, hogy hogyan alakult ez így. Erre nagyon kicsi az esély. Vagy nem?
@@zolixplorer hát elég kicsi,de arra is hogy a föld pont élhető távolságban van a naptól és mégis :)
Ez igaz, de azokon a bolygókon elmélkedhetn bárki azon, hogy mit csinál a Hold, ami megfelelő tavolságra van a naptól. Szóval ez nem olyan hihetetlen nekem, mint a Holdunk :)
@@zolixplorer a Hold pillanatnyi keringesi tavilsága, csak mostani állapot. Tavolodik. Nem ilyen volt, és nem marad így.
Ebből látszik hogy egy intelligens tervezés része mint minden más, csak úgy nem alakul ki semmi ennyire tökéletesen.
Szerintem te csak kommenteket akartál generálni. Nem hiszem el hogy nem tudtad, hogy miért ugyanazt az oldalát látjuk a holdnak! 😉🤭Nagy kópé vagy te, ez is biztos valami UA-cam-os trükk.😄👍
Is is! Értem én, hogy miért ugyan azt az oldalát látjuk Csak azt nem értem, hogy miért. Mi esély van erre, hogy pont úgy forog, hogy ne lássuk, caak az egyik felét? 🕵
@@zolixplorer Mi esély van rá, hogy pont annyira ferde a a föld tengelye, hogy a négy évszak kialakult, vagy hogy nem távolabb vagy közelebb keringünk a naphoz, hogy van mágneses mezőnk stb...🤔 Így dobta a gép.😄De nem lesz ez mindig így! 🤫
Csak meg ne kérdezd miért? 😄
Jogos! :D
@@zolixplorer semmi esély rá pont úgy mint az evolúciónak. A semmi repült a semmiben és volt egy “ősrobbanás” a semmitől és ebből kialakultál Te egy érző gondolkodó lény aminek a legegyszerűbb szerve is olyan komplex hogy képtelenség hogy csak úgy mutálódjon “évmilliók” alatt.
0:15 Spoiler... Félig ez félig az😂😂😂