Відео

Az üzletünk címe: 1081 Budapest, II. János Pál pápa tér 13. Nyitvatartásunk általánosságban: H-P 8:00 - 17:00. További infó: tens.minel.hu

Becsülöm videónk iránti kitartó érdeklődését, ugyanakkor nem szeretném az olvasókat komplikált mérnöki számításokkal terhelni. A titok nyitja az interferencia jelensége. Ha két eltérő frekvenciájú (legyen f1 és f2) azonos intenzitású szinuszhullámot összegzünk, akkor az eredmény egy vivőfrekvenciájú (f=(f1+f2)/2) amplitúdómodulált jel, melynek modulációs frekvenciája a két frekvencia különbségének a fele (fm=|f1-f2|/2). Ha a megadott hullámhosszakból és a fény terjedési sebességéből kiszámítja a kiadott frekvenciákat, akkor kiszámíthatja a modulációs frekvenciát is, melyből fénysebességgel történő terjedés esetén adódik a megadott modulációs hullámhosszúság.

Zoltán Ackermann Ahan értem ez biztos nagyon jó két elektromos hullámra egy vezetőben csakhogy a filmben az az állítás hangzik el hogy "sugározható még pluszba egy 7130nm infravörös jellgű hullám is " . Ez valótlanság mert a levegőben terjedő fényhullámok a levegő atomjait nem fogják érdemben annyira gerjeszteni hogy a fenti képlet szerinti frekiben fotonokat emittáljanak DE ha mégis megcsinálnák több kW os fókuszált lézerekkel (ahogy a japánok hologramja) akkor a keletkező fotonok a tér minden irányába szóródnának szét és nem követnék azt az irányt amire az orvosi lézer be van állítva . Ezt az extra jelenséget akár hogy is magyarázzuk nem lehet másnak titulálni mit felesleges disszipációs veszteség még ha a bőr atomjai a források és egyáltalán nem egyenlő azzal amikor egy 7130nm lézerrel közvetlenül világítunk a bőrre. :)

A 7,13µm a modulációs hullámhossz vagy ha úgy tetszik az AM modulált jel burkolójának hullámhossza, ahogyan az a videóban is elhangzik. Az elektromágneses hullámok, így a fény is interferencia képes, a két fényforrás által kibocsátott sugarak tere összegződik ott ahol találkoznak a sugarak. Ehhez nem szükséges levegő, elektromos vezető vagy bármiféle más közvetítő anyag. Ez egy fizikai alaptörvény. Itt nem egy másodlagos sugárzásról van szó, melyet egy gerjesztett atom elektronjainak pályaugrásai során tapasztalhatunk lesugárzott energiaként. Itt szimplán összeadódik a térben találkozó két elektromágneses erőtér. A lézer sugarak monokromatikus és koherens tulajdonságaiknak köszönhetően pedig különösen alkalmasak kontrollált interferencia jelenségek kialakítására, megfigyelésére.

Kedves Péter! Álláspontunk szerint igenis van jelentősége annak, hogy mekkora teljesítménysűrűséggel sugározzuk be a szöveteket. Véleményünk szerint téves az az álláspont mely szerint kizárólag a bevitt energia mennyisége releváns: Ha például késő ősszel kint töltjük a napot a szabadban bőrünk nem ég le, míg nyáron akár fél óra is elég a tűző napon ahhoz, hogy égési sérülést szenvedjünk. A két esetben ugyanakkor hasonló mennyiségű energiát kaptunk a naptól. A teljesítménysűrűség alapvetően befolyásolja a penetrációs (behatolási) mélységet és ezen keresztül a terápiában részesülő szövet mennyiségét. A bőr reflexiós és abszorpciós tulajdonságait vizsgálva nyilvánvaló, hogy a mélyebb rétegek kevesebb energiát kapnak, mint a bőr felszíne. Meglátásunk szerint létezik egy olyan teljesítmény sűrűségi küszöbszint, mely alatt a besugárzott teljesítmény már nem fejt ki terápiás hatást. Ezen küszöbszint alá a nagyobb teljesítmény sűrűségű sugár csak mélyebben esik, tehát vastagabb szövet kezelésére alkalmas. Hatásmechanizmusában a pásztázó megvalósítás jelentőségét ahhoz tudnám hasonlítani, mint amikor egy szeget akarunk egy deszkába verni: ha csak egyszerűen ráhelyezzük a kalapácsot a szög fejére és azt kézi erővel nyomjuk nem érünk célt bármilyen kitartóak legyünk is. Ha azonban a kalapáccsal megütjük a szög fejét, akkor minden egyes ütéssel beljebb és beljebb hatol a szög a deszkában. Ez utóbbi hatás hasonlítható a nagy teljesítmény sűrűségű visszatérő nyalábhoz, míg a folyamatos nyomás az alacsony teljesítménysűrűségű szórt fénnyel történő besugárzáshoz. Ugyanakkor abban teljesen igaza van, hogy a bevitt energia mennyisége függ a kezelési időtől éppúgy, mint a lézer fényforrás teljesítményétől. Az is helytálló, hogy számos szakirodalom a kezelés során egységnyi felületre eső energia mennyiségével, az úgynevezett dózissal (J/cm2) határozza meg az egyes kórképekhez javallott kezeléseket. Pontosan ezért támogatja a film vége felé szereplő Black Light ME 2010-es készülék is a dózis és/vagy a kezelési idő beállítását a terápia megkezdésekor. Bár hozzászólásában valószínűleg csak elírta - éppúgy, mint a mértékegység nevét - de a pontosság érdekében jelzem, hogy az energia mennyiség mérésére használt Joule alapegysége Ws, tehát 1 Joule = 1 W * 1 s, azaz a teljesítmény és az idő szorzata nem pedig hányadosa.

Zoltán Ackermann De én azt írtam hogy adott hullámhosszat. A lemenő nap fényének hullámhosszai nem egyenlőek a déli napéval ,a déliben több az UV teljesen más tészta de egy 650es monokrómnál egyformán nyel el a bőr ,ha gyenge a fény az idővel lehet játszani. A pásztázó szögbeverésre én mondok egy ellenpéldát ,gondold el hogy ez egy ipari lézeres vágó és egy 30as vaslemezt kell elvágni ,mi történik ha túl gyorsan mozgatom a sugarat? Semmi mert nincs ideje felmelegedni kevés a bevitt energia. A Julet igen elcsesztem mert közben már azon gondolkoztam hogy hány Jolue az adott W adott idő alatt ,akkor ez végül is a kiszámolása az energiának és nem a mértékegysége aláírom.

A hozott "ellenpélda" pontosan a fókuszált, tehát nagyobb teljesítménysűrűségű fény nagyobb hatásosságát támasztja alá. Egy gyenge, kis teljesítménysűrűségű fénnyel tetszőleges ideig világíthatjuk meg a fém lemez egy pontját, - tehát akár több energiát is bevihetünk vele, mint a fókuszált nyalábbal, - a lemez hőelvezetése miatt a sugár soha nem fogja átlyukasztani azt. Itt tehát megdől a "kizárólag a bevitt energia mennyisége számít" elmélet. A kalapácsos példa tekintetében pedig úgy vélem a szervezetben kifejtett hatást jobban demonstrálja, mint a lézer vágás, mivel a lágylézer terápia nem sebészeti eljárás, nem a szövetek termikus roncsolásán keresztül fejti ki hatását. (Végül nem kötekedésként, de nem Jolue, hanem Joule.)

Zoltán Ackermann Nem gondolom hogy szándékosan de most is félreértetted a példámat. Én a lézervágóval pontosan a te sugárelméletedre hoztam példát. A lézervágó is egy sugarat mozgat a lemezen mégsem mindegy mekkora az a sebesség amivel mozgatja mert ha túl gyors akkor nem olvad át ,ugyan ez az eset amikor a kiterjedt bőrt egy pici sugárral pásztázzuk gyorsan. Hát ez az hogy nem lehet gyorsan pásztázni mivel te világítottál rá hogy Joule = Watt * idő! Ha egy anyajegy mellett 20ms alatt fut el a sugár az nem ugyan az mintha 2s alatt menne át, ez utóbbinál a képletből látszik hogy több energiát közöl a bőrrel. Vagyis itt megbukik a fókuszált sugár nagyobb hatásfoka elmélet mert nem akkupunktúrás készülékről beszélünk hanem nagyobb felületek kezeléséről és ha összeadogatod azokat az időket amíg a sugár a többi felület felett jár az fog kijönni hogy 1egység J energia besugárzása x W os lézerrel ugyan annyi időbe teleik pásztázó módban mintha egy lencsével szétszórnánk a fényt az egész területre és nem mozgatnánk. Lényegében a mozgó tükör időben szórt fényt állít elő tehát a két eset eqivalens ha a bőr színe ,a lézer hullámhossza és teljesítménye állandó. Egy kicsit a terápiáról is szolnék ,való igaz amit a bioptorn lámpa feltalálója mondott ,a kísérletek is azt mutatták hogy nem a teljesítmény hanem a tökéletes polarizáció a lényeg . Nekem van egy minőségi 10mW os 635nm es cuccom azzal az orromra vagy a szemem alá világítva egy perc után zsibbadást érzek ill a két szem közti orr résznél egy perc után olyan érzés jön mint amikor kidugul az orrod tehát az erek elkezdenek tágulni fellélegzel stb. Ha a 250mW 650nm os dvd író lézeremmel csinálom ezt nem különösebben érzem ezt a zsibbadást viszont már hősugárzást érzek főleg a szám körül ez már egyértelműen melegít. Aztán ha a 2500mW 808nm emmel csinálom ugyan ezt ott már csak kizárólag fűtést érzek de azt nagyon .

tibor nagy Kedves Nagy Tibor! A vezető gumielektródák jóval tartósabbak az amúgy kényelmesebben felhelyezhető öntapadós elektródáknál, melyek hamar elvesztik tapadóképességüket. Ez az oka annak, hogy az alapfelszerelésben vezető gumielektródákat talál. Ajánlom figyelmébe már 1500Ft-ért kapható 6x9cm-es méretű öntapadós elektródáinkat, melyek WEB áruházunkból megrendelhetőek az alábbi oldalon keresztül: shop.minel.hu/shop/index.php?route=product/product&path=45_56&product_id=292

MINEL Kft meg is vettem ma az orvosi műszerbe 4 db 2900 ft na a kérdés az lesz ,hogy hányszor tapad fel majd!?ha már ezért az az elektróda szériában akkor igazán adhatnának mellé valami tépőzáras dolgot mint ezt a guriga szalagot.

Kedves Nagy Tibor! Köszönjük szépen észrevételét. Tartunk tépőzáras és szilikon gumi rögzítőpántokat is, utóbbiak sajnos még nem kerültek fel internet-es áruházunkba. A komolyabb rögzítőpántok költségesebbek és az alkalmazási területhez megfelelően kell kiválasztani a hosszukat. Pl. egy alkar kezeléshez nem kellenek méteres pántok. A ragasztószalag ugyan fogyóeszköz, de higiénikusabb, olcsóbb és könnyen a kívánt méretre téphető.

így van ahogy mondja ,de egyedul felhelyezni mondjuk a derék hátsó részére és a lábfejre egy kiszakadt gerincsérv lebénult lábbal utána szinte lehetetlen ,nem mindenkinek a bal keze fáj hogy jobb kézzel tökéletesen fel tudja ragasztani !és nem az ár a lényeg hanem mikor haza engednek valakit a kórházból akkor élni nem tud nem még elmenni a boltba vásárolni vagy még a csomagküldőhöz kimenni sem tud most varrogassak magamnak gumiból hevedereket,vagy gondolkodjam hogy is kéne?lehetne talán különböző rögzítőkkel árulni a betegség függvényében, mondjuk A,B,C csomag hasonló...ami biztos a ragasztószalag a legrosszabb megoldás.

@@MINEL1983 Húú, nagyon köszönöm a linket! Éppen most rendeltem egy ilyen készüléket és nem tudtam róla, hogy beszerezhető tapadós felület is. Sokkal praktikusabb, mint vizezni, kötözni.... Nagyon várom, hogy milyen lesz a készülék! :-)