Відео

Lehet.

Kedves Érdeklődő! A régi kata törvény tiltotta a bérbeadást, az új nem tilja. Amúgy is csak a vállalkozás keretében történő bérbeadás volt tiltva az nem, hogy magánszemélyként történjen a bérbeadás. Be kell jelenteni a NAV-nak, hogy nem vállalkozóként végez ingatlanbérbadást, és itt az ingatlanbérbadásra vonatkozó szabályok az irányadók, mint a könyvelésre, mint az adómegállapításra. Az alanyi áfa mentesség tekintetében viszont össze kell számítani a két bevételt és a számlázásnál az ingatlan bérbeadás számlájára az egyéni vállalkozozás nyilvántartási számát tilos feltüntetni, hiszen nem egyéni vállalkozóként ad bérbe. Ennek megfelelően kell a bejelentéseket megtenni a NAV felé.

Üdvözlöm. Természetesen kell, de a 25. év alatti fiatalok az adómentes sávra megilleti, de ez egyéni vállalkozás és munkaviszony esetén is fennáll. Viszont már hamarosan célszerű a 2025. évi szabályokra koncentrálni.

Köszönöm, gondoltam ne legyen mindig olyan egyhangú és bürokratikus minden, a komoly szabályok közepette néha kicsi szünet kell az elmének, hogy a bonyolultabb dolgokat befogadja.

Köszönöm a kritikát, igyekszem tömöríteni a jövőben. Sajnos a teljeskörűségre törekszem sokszor, ami lehetetlenség egy videóban. Óvatosan nézegesse, már már ez is egy éves, elég sok a jogszabályváltozás, főképp a vészhelyzeti időkben -akár máról hónapra rendeleti szinten.

Kedves Kérdező! A könyvelés nem "szerintem szerinded" kérdése, hanem a jogszabályt kell alapul venni ahogy írja is. A kiskereskedelmi tevékenység esetén 90 % ktg. hányad választása lehetséges, de csak akkor ha az adott évben minden kibocsátott számla ezen tevékenység alá esik. A 80 % a törvény taxatív felsorolása alá tartozó tevékenység esetén választandó, amennyiben az adott évben az összes kibocsátott számla 80 %-os ktg. hányad választására jogosító tevékenység alá estik. Minden egyéb esetben 40 %-os ktg. hányad ami alkalmazható. A NAV tájékoztató füzetei jók szoktak lenni, tehát amit abban írnak nyugodtan fogadja el!

Minden kezdet nehéz sajnos, de sok sikeres és gyarapodó vállalkozás van. Az adózás az egyik legnehezebb és legbonyolultabb dolog Magyarországon, sajnos ez így van, de ezen feladatok elvégzése a szakember dolga. A vállalkozónak csak az alapokat kell átlátni és megérteni, persze ez nem egy óra alatt megy és változik is. Azt is szoktuk mondani, hogy a siker kulcsa a vállalkozói típusú személyiség, ehhez is kell bizonyos veleszületett képesség és tanult készség pl: nagyon jó bizonytalanság tűrő képesség, döntéshozó és lényeglátó képesség. Sokszor pár másodperc a siker egy jó üzlet létrehozásához, jó helyen, jó időben, jó döntést hozni, persze ez nem mindenkinek meg, sőt egyenesen azt szeretik, ha a bonyolult feladatokat mások végzés és a részfeladatokat saját maguk irányítással. Erre jó a munkavállalói forma, hiszen a vállalkozónak lenni az létforma, a maga összes előnyével és hátrányával együtt, de az önmagában nem állja meg a helyét, hogy itt nem érdemes csinálni semmit. Akinek van jó ötlete, rászánja a pénz és időt, sikeres lehet még mindig, bár a gazdasági környezet jelenleg szűkül. Egy vállalkozás mindig tele van piaci kockázatokkal, csődbe is lehet menni és milliárdossá is válni. Ez nagyban múlik a külső lehetőségeken, de a vállalkozó attitűdjén szintén. A legfontosabb kérdés, hogy valaki önálló, vagy alkalmazott akar lenni. Van aki kimondottan szereti ha irányítják és nincs rajta felelősség, van aki pedig egyenesen a "főnök" jelenlétét sem tolerálja én saját maga akar döntéseket meghozni. Alapjába véve személyiségjegyek kérdése, hogy ki a született vezető, vállalkozó, vagy munkavállaló. Ez nem az jeleni, hogy aki munkavállaló nem jó szakember, sőt. A saját szakmájában lehet valaki kiváló, csak pont a saját felelősséggel együtt járó dolgokat pl. adminisztráció, önadózás nem szereti. Azonban tapasztalataim szerint a vállalkozói lét, feltéve ha sikeres, sokkal magasabb életszínvonalat és jövedelmet képes biztosítani mint a munkavállalói létforma, bár ez munkakör és munkahely függvénye is.

@@ADOGURU Köszönöm szépen a válaszod!:D Közben rájöttem arra is hogy nekem nem is lenne jó az egyéni vállalkozás hiszen egy autóval már ki is meríteném a 12 milliós bevételi határt. xD Cég kellene nekem vagy Kft. de ezek már túl bonyolultak lennének számomra úgy gondolom :/ Majd utána nézek azért :)

@@I3lanco. Ne céggel kezd. Az autó ktg. 500 km/ hó bizonylat nélkül elszámolható egyéni vállalkozásra, persze gazdasági több a fogyasztás az más kérdés. Amennyiben haszongépjárműről van szó, költségelhető, bizonyos feltételek fennállása esetén.

Kedves Tanár Úr! Ha magászemélynek értékesít, akkor erre tökéletes. Szja-t és Szochót kell fizetni, a költségeinek előfordulásától és könyvelés adatainak függvényében. Ha cégnek, egyéni vállalkozónak számláz, akkor a számlát neki kell számfejteni az Ön által adott költségnyilatkozat alapján, viszont ha van heti 36 órát elérő munkaviszony én adószámos magánszemély intézménnyel nem foglalkoznék, csinálnék egy áfa mentes átalányadós egyéni vállalkozást és éves szinten több mint két millió forint bevételig teljesen adómentes tudna lenni és bárkinek számlázhat, nincs számfejtési kötelezettsége, csak Önnek. Az adószámos magánszemélynek is kell számlázni, könyvvezetést vezetni és bevallást benyújtania, így az adminisztációs terhek nem kisebbek, sőt......

Nincs már kata :D

Lehet adószámos magánszemély, az más kérdés, hogy szinte egy külföldi kifizető se tudja hogy kell könyvelni. Javaslom hogy digitális tartalomgyártásban járatos adószakértőhöz forduljon alapítás előtt, ezt követően könyvelőhöz. Nyugdíjas egyéni vállalkozóként járna a legjobban. Amennyiben nem csinál digitális értékesítést nyugodtan használhatja a youtube-t. Amennyiben a youtobe-on értékseítés a digitális értékesítés szabályai irányadók. (ha pénzt kap a videókért).

@@ADOGURU Köszönöm szépen a gyors választ és a tanácsot 🤗

ahogy olvasgattam, én is úgy gondolom, hogy egyéni vállalkozó lenne a legjobb. Megfogadom a tanácsát 😀még egy kérdésem lenne, mert ezt nem találom sehol a neten: melyik költséghányadba tartozik a youtube, 90%, 80% vagy 40%. Elnézést a sok kérdésért, többet nem kérdezek 🤒🤗🙏🙏

Kedves Levente! Ezt elég nehéz így megválaszolni, sőt a konkrét szerződések ismerete nélkül nem is szeretném, mert szakmailag felelőtlenség lenne -de főszabály szerint az ingó értékesítésre vonatkozó szabályok szerint kell adózni. Ebben az esetben az eladott érték az adóalap és 15 % Szja, melyet bevallásban kell feltüntetni. Természetesen meg kéne vizsgálni az ügyet a konkrét és helyes válasz kialakításához.

@@ADOGURU Köszönöm szépen válaszát. Hamarosan megérkezik az önkormányzattól a konkrét szerződés, és akkor majd felkeresem Önt, hogy konzultáljunk. Egyébként remek a csatorna, hiánypótló tartalom, további sok sikert kívánok munkájához!

Nagyon szépen köszönöm a kedves elismerő szavait.@@LeviGuitar

Szívesen, de a 2024-est nézze. Ebben már vannak elévült részek.

@@ADOGURU Igen tudom. Köszönöm!

A kérdést megválaszolni a konkrét ügy ismerete hiányában nehéz. Adózási és vállalkozási formától függően éves, negyedéves és havi bevallások és bejelentések, változásbejelentések vannak, biztosítotti jogviszonyra vonatkozóan. Amennyiben egy önkormányzat illetékességi terültén rendelkezik székhellyel maga vállalkozás létrejöttének tényét nem kell bejelenteni, ha sávos adózást választ azt viszont igen. A bevallásokat egyszeres könyvvitellel kell alátámasztani, így mindenképpen javaslom, hogy forduljon szakemberhez.

A szocho korlát átalányadóban mint sem mint fogalom, sem mint elvi lehetőség fel sem merül. Az átalányadós egyéni vállalkozója az összevont adóaphoz tartozik, és az összevont adóalapba tartozó jövedelmek, ha elérik vagy meghaladják a mindenkori év elején hatályos minimálbér huszonnégyszeresét, akkor a külön adózó jövedelmekhez tarotozó (osztalék után nell szochót fizetni) az átalányadós jövedelem után a fő (mely meghaladta az Szja mentes jövedelemi sávot) minden esetben arányosan kell, a főállású egyéni vállalkozónak pedig az adómenet sáv eléréséig is legalább a minimálbér vagy szakmunkásbérminim után. TEHÁT KELL SZOCHÓT FIZETNI, NEM VONATKOZIK RÁ AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÓ ÁTALÁNYBÓL SZÁRMAZÓ JÖVEDELMÉRE A SZOCHÓ KORLÁT. Ez a bevétel esetéebn fel sem merül, valamint a jövdelem a bevétel költséghányaddal csökkentett része.

Ahány szakma annyi szabály. Ez nem adózási kérdés. Az adott szakmára vonatkozó ágazati jogszabályok szerinti illetékes hivatalnál kell megindítani a szakterületre vonatkozó szakhatósági engedélyezési eljárást, pl: orvos, ÁNTSZ jogutódja, kiskereskedő esetén kerületi jegyző, villanyszerelő iparkamaránál. Az adott szakmára vonatkozó ismeretek ismerete szükséges, a NAV-hoz nem kell bejelenteni külön semmit, ha a webes ügysegéden megtette, ez már megtörtént.

Az automatizmusokat mindig szakértelem altal szükséges kontrollálni. Ha a NAV informatikusai helyesen programoztak, akkor az új értékekkel számol mint minimum járulék és szochó alap, ha nem akkor lehet a nyomtatvány megtévesztő. Az automatizmusokkal ezért kell vigyázni, persze mehet csak kontrollálni kell.

@@ADOGURU Köszi a választ!

Választhatja

@@ADOGURU Köszönöm szépen!

Köszönöm elismerős szavait. Igen tudom sokszor nagyon részletes vagyok, de pont amiatt, mert az ördög a részletekben rejlik a félinformáció pedig félrevezető lehet, de való tény, hogy rövidebbre kéne fognom, mert nehéz egyszerre ennyi mindent befogadni. Kisebb adagokban adni jobb lenne, való tény. Önnek is Boldog Új Esztendőt Kívánok!

Jól gondolja, köszönöm a korrekciót szóbotlás volt. Igen 326.000 Ft. a kötelező szakmunkás bérminimum 2024. január 1-jén.

Igen és az 1041-es biztosítotti jogviszony bejelentést is be kell küldeni.

Kedves Andrea! Ami a közös költséget illeti, adóalappal szembeni költségként semmit, mivel nem lehet egyértelműen összefüggésbe hozni a bérlővel, hanem a közösség költsége, nem a bérlőre vonatkozik. Ha egyedi használat van a lakásban, a lakás mérőóra alapján lévő összeget egyéni használat esetén költségként elszámolhatja, átalánydíj esetén nem!

Kedves László! Ami a közös költség bizonylatáról egyértelműen a bérlőhöz köthető, az a diktált távhő, a vízdíj és a szemétszállítás. Ezeket gondoltam költségként elszámolni, a közös képviselő díjazását, a felújítási alapba történő befizetést akkor nem. Helyes lehet ez így? Másik kérdés: a rezsi és a közös költség a bérbevevövel lenne kifizettetve, a mérőórák a tulajdonos nevén maradnak. Erről is jó számviteli bizonylatot kiállítani a bérleti díjon felül, vagy ez nem szükséges? Ha a bérbevevö egy cég, a könyvelőjének csak a bérleti díjat kell számfejteni (tételes ktgelszámolás lesz) vagy a közös költségnek a bevételt képező részét is hozzáadja majd, ergo ő dönti el mi képez belőle bevételt és mit lehet ktgként levonni annak érdekében h helyesen állapítsa meg a levont szja-t? Köszönöm a válaszokat!!!

@@Andrea1050 Kedves Adrea! Ha az órák a bérlő nevén vannak akkor Ön nem számolhatja el költségként, mert a bérlő a költségviselő. Ha cég a bérbevevő akkor a magánszemély jövedelmét a cég számfejti, mert Art. Szerinti kifizető. Minden mást szerződésben kell rögzíteni és ami jogszabállyal nem ellentétes a szerződés rendekezései szerint kell eljárni.

Szívesen!

A főállású egyéni vállalkozó legalább minimálbér után köteles megfizetni a 18,5 % Tb és ennek a 112,5 % után a 13 %-os szochót. Azért kell ezután megfizetni, mert az egyéni vállalkozás után biztosított. A jogalkotó azt feltételezi, hogy aki vállalkozik annak van jövedelme. Ha heti 36 órát elérő munkaviszony mellett vállalkozik, akkor nem ez szja mentes részig se TB-t se szochót fizetnie. Ezért is tartottam sőt most is tartom bajnak a kata eltörlését, hiszen a vállalkozói kedv és bátorság csökken, valamint az induloknak ha nincs munkaiszonya kétszer nagyobb a terhelése mint régebben katásként. Sajnos nem tudok mást mondani, így döntött az országgyűlés.

@@ADOGURUazt feltételezi az állam, hogy van jövedelme? Ha most indul a vállalkozás, akkor csak a remény van, sok munka, bevétel az nem azonnal. Persze, ha... jó, nem politizálok, de azokon kívül másnak nincs biztos ügyfélköre, meg állami támogatása. Vajon más európai országokban sincs egy kis idő, amíg beindul egy vállalkozás? Azért büntetni egy induló vállalkozást, mert vannak, akik szándékosan 0-t jelentenek... Amúgy, ha valaki másodállásban vállalkozó, akkor sem ideje, sem energiája nem lesz arra, hogy a vállalkozást sikerre vigye, szóval ez ördögi kör. Amúgy a NAV-tól is megkérdeztem ezt és csak kerülő választ adtak, azt nem mondták meg, hogy lehet így elindítani egy vállalkozást.

@@attila186 Értem én a problémát. Sajnos jogalkalmazó vagyok, nem jogalkotó, csak azt tudom mondani amit a szabályok írnak. Való tény, hogy vállalkozni nem könnyű, főképp most, amikor a piaci környezet is bizonytalan, valamint a magas infláció miatt is a fogyasztóképes kereslet szűkülésével kell számolni. Egy vállalkozást beindítani csak a piaci kockázat mellett lehet, sajnis nem mindenkinek sikerül, van akinek nagyon.

@@ADOGURU akkor fordítani kéne: a jogalkalmazónak kéne jogalkotónak lennie, mert ő tudja, mi a jó és mi a rossz benne. 2026? :-)

Ezzel teljesen egyet értek. Rendszeresen megírom javaslataimat a Pénzügyminisztériumnak, amikor a kata eltörlése volt, akkor is, objektíven tisztán, azt is ami jó, az is ami rossz. Aztán természetesen a politika dönt, mert politikai szinten más szempontok is vannak nem csupán szakmai. 2026 még messze van, addig még normál körülmények között is legalább három adójogszabály változás lenne, de ahogy tapasztalom, bőven lesz itt még évközi is.@@attila186

Hát ez itt sajnos nem tudom kifejteni, ezer dolog függvénye, attól függ áfa körös-e belföldi szabályok szerint, vagy sem, van-e külföldi ügylet vagy sem, ha igen eu-s vagy eu kívüli. Ha alanyi mentes akkor főszabály szerint sehogy -de vannak különös szabályok is, ha áfa körös aszerint kell fizetni, hogy havi vagy negyedéves vagy éves bevalló. Az áfa az külön fejezet, az átalányadót nettó alapon számítjuk.

Köszönöm az elismerést. Véleményem szerint a mérlegképes fokozattal valós adózási tudást nem szerez senki. Amit megtanulsz nagyon jó az a könyvelés a számvitel nagyvállalati szinten. A hazai kis és középvállalkozások adózásáról a tananyag amikor én tanultam szinte egyenlő volt a nullával. Amikor adótanácsadó lettem, akkor sok adót tanultam, differenciáltan egyéni vállalkozásokra vonatkozó adózást is, de amit tanultam a nem a mai hatályos adózási jogszabály. Sok könyv és cikk van, de azt már mindig átmegy egy szerzőn, aztán vagy jó vagy nem, így én maradok a jogszabálynál. Ugyanis adótanácsadóként pont ez a dolgom, az adójogszabályok értelmezése. Amikor megfejtem, akkor párosítom a könyveléssel és beültetem az informatikai térbe. Ezt követően már csak a változásokat kell tudni követni és igen mivel napi szintű gyakorlatom van, bizonyára ez köszön vissza a videóból is, hiszen legalább 100 egyéni vállalkozás alapítását és 50 cég alapítását adózási oldalról koordináltam, valamint ismerem a hatósági joggyakorlatot is, képviseltem már egy két ügyfelet ellenőrzések alatt is, igen sikeresen, valamint "szerintem szerintedre" könyvelőktől ellenőrzés alatt és bírság kilátásba helyezése alatt átvett adóalanyoknál tettem rendet és vonattam vissza bírságot. Mindeközben jól megismertem a különböző hivatalok belső gondolkodásmódját. Rendszeresen járok továbbképzésekre, nem csak kötelezőre, az szinte semmire se jó, csak arra, hogy az engedélyeid fenntartsd. Aztán fontos a szakmai alázat, sose hidd el magadról, hogy mindent tudsz, mert az ebben a szakmában lehetetlen, inkább mindig járj nyitott szemmel és füllel, hallgasd a nagyok kommentjeit és levezetéseit, de kritikával kezeld, mert senki se tévedhetetlen. Amikor kijön egy jogszabály, akkor elemezni kell, nem pedig azzal foglalkozni, hogy más mit mond, amikor minden tizedik mondatot elolvasta, aztán könyvelők pedig akik alapjába véve számvitelesek elkezdenek "szerintem szerintedre" adót megállapítani. Ez hiba, a hatóság a jogszabályt nézi és értelmezi, nem pedig azt, hogy ki szerint mit kell csinálni. Tehát a komoly tudást jogszabályból lehet megszerezni és a közlönyben kell elmélyülni. Ha ellentmondás van alapelvekre visszavezetve fel kell oldani- ha nagy az ellentmondás akkor állásfoglalásokkal feded le magad. Amikor három hivataltól ugyanaz jön, és túl vagy az ügy ellenőrzésén is, melyet már megtapasztaltál, hogy jól megy, kiaalakul az egészséges szakmai önbizalom.

@@ADOGURU Köszönöm szépen, hogy megosztottad a tapasztalataidat, meglátásaidat, sajnos igen a mérlegképes könyvelő szakma megszerzésével, nem jut az ember hozzá rögtön ahhoz a készségekhez, képességekhez, amik tükröznék azokat a gazdasági eseményeket melyek a való életben is előfordulnak (többnyire) ezért gondoltam hogy a szakmában végzett munka/gyakorlat mellett muszáj máshonnan is fenntartani a tudást, haladni, követni a jogszabályváltozásokat.( pl adózónán meglátásaim szerint rengeteg hasznos, és konkrét sűrűn előforduló gazdasági eseményekről írnak részletesen) Ezek a továbbképzések egyébként vannak valami kritériumokhoz kötve, vagy bárki bármikor részt vehet rajtuk?

@@dominikandorko5502 Csupán előfizetéshez.

Nagyon szépen köszönjük ezt a videót! Számos filmnél bántam már meg, hogy 1-1,5 órát rászántam. Most ezt nem mondhatom el, sőt, kifejezetten értéket adott az életemhez, hogy végignéztem! :)

Köszönöm.@@nikolettbalazsi989

Szia, nem, akkor az átalányadót, vagy katát nem lehet jelölni. Ahhoz, hogy mit kell jelölni mindig egyedi, de ha alanyi mentes akarsz lenni főszabály szerint így kell eljárni, ha az adott vállalkozásra nem vonatkozik különös szabály.

Előleget kell, ha a negyedév nyereséges, gyöngyölíteni kell majd èves elszámolásba rendezni. Ha veszteséges a negyedèv arra nincs elöleg, jól mondták.

Alkalmai munkavállaló nem független tevékenység és nem önálló gazdasági tevékenység így nincs értelme beszélni ebben az kérdésben áfáról. Amennyiben katás egyéni vállalkozóról vagy bármely más egyéni vállalkozóról van szó, a mellette végezett alakalmi munkavállalásnál az alkalmi munkavállalás szabályai az irányadók. Az újkatás is lehet munkaviszonyban csak nem lehet főállású munkavisszonyos, mert a kata a "főállás". A tevékenységi kőr tekintetében mindegy, hogy milyen tevékenységet végez. A munkavállaló munkabérét a munkáltató számfejti, vallja be és fizetni meg a közterheket a költségvetés részére.

@@ADOGURU köszönöm

Üdvözlöm. A könyvelő jól mondta. Egy törvény sem mutat rá a tiltásra, hanem a forgalmi engedélybe ki van bejegyezve üzembentartóként elsődlegesen, illetve tulajdonosként. Egyéni vállalkozó nem cég, tehát teljesen egyértelmű hogy a személygépkocsi nem céges autó. Cégek esetén lehet csak cégautóadóról beszélni, de ott sem lehet áfába levonni sok mindent. Az visoznt téves, hogy az egyéni vállalkozó nem számolhat el az autóhasználat alapján költséget, csak nem tételest, hanem vélelmezett 500 km útra számíthat el költséget méghozzá bizonylat nélkül. Amennyiben cégatuó adót fizet az egyéni vállalkozás, persze egyéni vállalkozásnak ez nem kötelező akkor tételes útnyilvántartás alapján elszámolhatja a költségeket, de az áfát nem vonhatja le. Áfa tv. 124.125 §, valamint a cégautóadóról és gépjárműadóról szóló tv. illetve Szja tv. rendelkezik ezekről.

Üdvözlöm, nem tudom megítélni a kérdés látatlanba, de feltételezem, hogy a beszerzési költségek jelentősek, így minden bizonyal a költségelszámolásos lehetőség lenne a legcélszerűbb bár ehhez sok mindent még ismerni kéne, hogy javaslatot tudjak adni.

@@ADOGURU Köszönöm szépen a válaszát. Operatív lízingnek fogok utánanézni még ekapcsán.

Tisztelt Roland! Amennyiben könyvet értékesít, az termékértékesítésnem minősül és SZOCHO kötelezettség is terheli, nem csak SZJA. Amennyiben szerzői jogviszonyban van és kifizető felé számláz, akkor a kifzető vonja le a személyi jövedelemadót. Azonban célszerű figyelemmel lenni a NAV 2021-es gyakorlatára, melynek értelmében volt rá eset, hogy adószámos magánszemélyt könyvvértékesítés miatt átminősített egyéni vállalkozóvá. Itt jegyzem meg, ha van heti 36 órát elérő munkaviszonya az egyéni vállalkozás akár lehet adó és járulékmentes is. Üdvözlettel: Mart L.

@@ADOGURU Üdvözlöm, ez saját könyv. Saját fotoimból, én írtam. SZOCHO az mennyi? Azt is negyedévente kell fizetni?

@@roland2075 Sajnos nem tudom megmondani, ehhez látnom kéne a könyvelését. A SZOCHO kulcsa 13 %, az adóalapra számítjuk rá, melyet a bevallásban le kell vezetni, az alapját is és a mértékét is, mind SZJA, mind SZOCHO tekintetében. Természetesen ha költsége, akkor az elszámolhatja. Az viszont, hogy mi minősül költségnek az nagyon egyedi és a törvények szellemének megfelelően kell megvizsgálni, nem minden költség ami kiadás és nem minden kiadás költség. Sajnos a könyvviteli szaknyelv máshogy működik mint, ahogy elsőre gondolnánk, de minden bizonnyal az adóalap terhére elszámolható minden tétel (nem teljeskörű tájékoztatás) mely a könyv előállításához szükséges.

@@ADOGURU Mert ugye nem minden hónapban megy el könyv. Valamikor egy kető valamikor több. Ez nem rendszeres eladás. Számlatömbot használok, és a valós árát írom fel a könyvnek rá, ami a könyvön szerepel. AAM-el.

@@roland2075 Ez idáig jó, az adóalapot göngyölíteni kell. A számláról pedig elektrinikus adatszolgáltatás a NAV felé. Magánszemélxre is vonatkozik.

Tisztelt Ágnes! Munkaviszonnyal nem kötelező rendelkeznie adószámos magánszemélyként. Azt hogy havi szinten vagy negyedéves szinten kell-e fizetni, azt számtalan tényező meghatározza. Kinek számláz, Art. szerinti kifizető, könyvelés adatai, adókedvezmények érvényesítése, költségelszámolás valamint Tbj. szerinti jogviszony elbírálása. Üdvözlettel: Mart L.

Üdvözlöm, igen, csak ebben az esetben a heti 36 óra munkaviszony melleti egyéni vállalkozást kell jelölni. Ez tavalyi webes ügysegéd, mára már lehet, hogy kicsit módosult a felület.

@@ADOGURU rendben, köszönöm a választ!

Üdvözlöm. Köszönöm. A kérdés nagyon jó. A videó még a régi kata eltörlése előtt készült. Való tény és helyesen tudja, hogy egyéni vállalkozóként az említett adatlapon kell benyújtani, hogy Ön nem egyéni vállalkozóként ingatlanbérbeadást is végez. Ebben az esetben az Ön által kiadott számlán, melyet egyéni vállalkozóként állít ki, kötelelező az egyéni vállalkozói nyilvántartási szám feltüntetése, viszont ha ingatlanbérbedásra állítja ki melyet nem egyéni vállalkozóként tesz, akkor az egyéni vállalkozói nyilvántartási számot nem tűntetni fel. Ami lényeg, hogy az éves szintű 12 millió forintos alanyi mentes határba mind a két tevékenységnek bele kell férnia. Igaz az igatnalbérbeadás főszabály szerint mentes az áfa alaól. Azonban az alanyi mentes határba beleszámít ezen tevékenységből származó bevétel. Amennyiben az ingatlanbérbadás érdekében költségszámlát kíván befogadni, a termék értékesítőjének és a szolgáltas nyújtójának kötelező kiállítani a bizonylatot, akkor is katás. Az új kata tv. nem azt írja elő ugyanis, hogy nem állíthat ki számlát, hanem azt, hogy a kiállítás esetén ha belföldi Art. szerinti kifizetőnek számláz, az a kata alanyiság megszűnik. Amikor Ön ingatlan ad bérbe nem egyéni vállalkozóként adószám birtokában, akkor Ön adószámos magánszemélyként funkcionál. Való tény, hogy az online számlaadatszolgáltatás estén ezt a rendszer nem regitrálja és katás adóalanyiság ebben az esetben megszűnil. Ez is hiba. Véleményem szerint a jogalkotó nem gondolta végig az esetleges lehetőségeket, hogy még ebből mennyi baj lehet. A szakma jelezte a kormányzat felé, hogy a kata átgondolatlan eltörlése hibás. Pénzügyminiszter Úr viszont világossá tette, hogy alkotmánybíróság nem is foglakozhat vele, holott diszkriminatív a céges értékesítés miatt, mert ebben az esetben kikerül az adóalany a kata hatálya alól, de a számla kérőnek nem tagadhatja meg a számlaadást. Az anomáliát csak fűszerezni, hogy ugye nem egyéni vállalkozóként jár el, de az elektornikus adatszolgáltatás nem tudja a kettót szétválasztani, persze ez megint egy olyan anomálisa amit jelezhetnénk a NAV-nak, vagy a PM-nek, de mostanában kevés hallgató fülre lehet taláni sajnos, még akkor is, hogyha a kormányzati álláspont is érthető a maga szemszögéből. Jómagam komoly szakmai javaslattal által elő, hogy játékszabályokat tisztességesen betartókat ne érje hátrány. Egyaránt tekintettel voltam az állami szempontokra és magánérdekletségre. Sajnos a kapkodás, nem csak a konyhában, de a jogalakotásban sem vezet semmi jóra. Ezt lett a következmény. Nem mondom, hogy nem "csigázott fel" a kérdésével. Ismét egy olyan anomália, amire nem gondolt a költő, holott valós élethelyzet és jogos igény és semmilyen jogszabályba nem ütközik az elképzelés amit itt felvet. Futnék is egy kőrt ebben a kérdésben, csak hát azért ez nem egy két napos munka. Lehetne feljtörést adni a NAV állásfoglalás írójának. Ez persze semmi kötőerővel nem bír. A PM feltételes adómegállapítási eljárás illetéke pedig hét számjegyű összegnél kezdődik.

@@ADOGURU Köszönöm szépen a gyors válaszát! Az Áfá 12 milliós korlátozását sajnos tudom, bár a mai inflációs környezetben, hogy miért nem lehet megemelni, azt nem értem, ugyanúgy, ahogy - ahogy látom Önnel együtt - sok más dolgot sem. Azt látom, hogy átlátható tiszta szabályozás helyett, mindenkitől elvárnák azt, hogy adószakértő legyen. Sajnos a könyvelők sem tudnak sok kérdésre válaszolni, és ahogy látom több helyen az adószakértők is tanácstalanok, vagy egymással ellentétesen látnak dolgokat. Ha megengedi, megint megkérdeznék két dolgot, amiket úgy érzem, hogy nem tiszta a válasza után sem. 1, Számlát köteles vagyok kiadni az említett ingatlan bérbeadásról, vagy esetleg elegendő a számviteli bizonylat? A videóban az hangzik el, hogy ha van adószám, akkor kötelező, pedig a törvény fent elmlített részéből nekem az jön le, hogy nem kötelező. Amit mondott, hogy a vállalkozóként kiadott számlára rá kell írni a nyilvántartási számot, az világos, igaz az online adatszolgáltatásnál ezt az adatot nem tudom felvinni (legalábbis kézi számla feltöltése esetén), tehát a NAV sem tudja a bevételről, hogy azt az egyéni vállalkozó, vagy a magánember szerezte meg. 2, Az ingatlankiadással kapcsolatban csak olyan számlákat fogadhatok be költségelszámolási céllal, amin rajtavan az adószámom? Mert ha igen, akkor vagy kell keresnem nem KATÁ-s vállalkozót, vagy inkább el kell tekintenem attól, hogy elszámoljam. Lehet, hogy utóbbi jobban megéri.

@@KálmánRáday Sajnos nem mindenre van konkrét joszabályi rendelkezés, ilyenkor a szabályozó törvények alapelvéből és a "kialakult adórevizori joggyakorlatból" vonjuk le a következetéseket, valamint egymásnak ellenmondó adóhatósági állásofoglalásokból próblálunk egyértelmű konzekvenciát levonni. Mivel az adószámos magánszemély, mind összetett fogalom, egyetlen egy törvényben sem kerül megnevezésre, ezért a kérdésre nem lehet igennel, vagy nemmel válaszlni, csupán alapelvekből levezetni a kérdést. A magánszemély amennyiben költésget számol el, számvieteli bizonylat alapján is elszámolhat költséget. Az egyéni vállakozó számla alapján, kivétel, ahol törvény, jogszabály nem követeli meg a számlát, pl. banki kamat, hitelkamat. Az adatszolgáltatás megoldható elkülönítéssel, hogy beállít egy számlázási fiókot ev. nyilvántatási számmal, és anélkül. Amit Ön felvett még nincs kiforrott joggyakorlata, természetesen oda kéne eljutni, hogy kapjon erre egy ellenőrzést és bíróságig vinni, ha valmivel nem ért egyet. Természetesen befogadhat számlát katástól, ebből a katásnak lesz kára, mert elveszíti az adózási előnyét. Magánszemélyként számviteli bizonylat alapján is elszámolhat költséget. Kérdés hogy ellenőrzés alkalmával mit fogadnak el. GYAKORLAT: amennyiben az egyéni vállalkozó nem ad számlát az ingatlanbérbeadásból, de bevallásában feltüntetni, önmagában még nem kap bírságot. Persze kaphatna, de a gyarkolat ez. Erre választ ne keressen sehol, ehhez ismerni kéne egy két jó elődadót továbbképzésekről, akik elmondáják, hogy "ők, hogy értelmezik a törvényt" no és könyvelők ide oda, ez az irányadó...........Ha valaki ezt meg akarja változtató, csak bírósági uton tudja, mert a NAV csak végleges döntést hozhat, jogerőset csak a bíróság. Persze a bírósági szakaszban nagy szerep jut az igazsági adószakértőnek, hogy hogy értelmezik alapelvekkel összhangban a törvényt, melyre a bíróság az ítéletet alapozza.

@@ADOGURU Köszönöm szépen kimerítő válaszát. Sok sikert és kitartást kívánok ehhez az igencsak nehéz szakmához!

Erről én is hallottam. Köszi, h leírtad. És aki szünetelő átalányadós, annak sem kell jelölni, jól értem?

@@anitaanita6567 persze, neki sem. De azért érdemes csekkolni előtte a törzsadatot,h tuti tavaly be lett-e választva az átalányadó. ;)

@ köszönöm!

@ 2022. dec. 16- tól szünetel, akkor a bevallási időszak vége dec. 16 vagy dec. 31.?

@@anitaanita6567 kb. mindegy,h a 13-06-ra melyiket írod, csak a 13-01-esen legyen jelölve, hogy szünetelésben volt a vállalkozás, és nem tért vissza már adott adóévben.

Üdvözlöm, ha most nyitja és ezt szeretné, akkor igen.

@@ADOGURU Igen! Nagyon szépen köszönöm a gyors választ, sok sikert a csatornához!

Köszönöm.

gondolom katás. Ha igen, nem lesz véletlenül a mellékállású átalányadóról is egy webes ügysegéd video?:)

@@koirankeksii Kedves kérdező. Az átalányadózó átalányadózó, a kisasózó kisadózó. A helyi önkormányzatoknál viszont már kisvállalkozó szóhasználat szerepel a helyi sávos adózás tekintetében 2023. január 1-jétől. A jogszabályok folyamatosan változnak. Forduljon szakemberhez a hölgy, mert most is van változás, nem is kevés és még a ki se forrotta magát az új szabályozás. Utána kell számolni mindig ki mivel jár jól.

Kedves Tamás! Sajnos a kérdést nem lehet megválaszolni egy rövid mondatban. Ez számtalan tényenyő, cégen belüli jogviszony, cégforma, adózási forma, tevékenységi kőr, árbevétel, költségszerkezet függvénye. Egy vállalkozást legjobb esetben is öt hat adónem terhel, melyek megfizetése általában a másik alapját csökkentik. Ennek áttekintése persze ha van üzleti teve, mindeképp kb két órás konzultációt igényel.

@@ADOGURU Tisztelt Laszlo, nagyon szepen koszonom a visszajelzeset. Szeretnem megforditani a kerdesem. Ha önnek lenne minden honapban 10 Millio Ft nyeresege, (tehat ön mar mindent kötelezöt kifizetet: beosztottak beret, azok jarulekat , berleti dijakat stb,) vagyis tiszta nyereseggel rendelkezik. Akkor ön melyik vallalkozoi Format valasztana hogy abbol a 10 milliobol minnel több jusson az ön privat zsebebe??

Feltételezhetően kft.-t alapítanék kivás adózással, de ezt ne vegye adótanácsadásnak. Az adótanácsadás mindíg konkrét és személyreszóló, részletes. Javaslom, hogy kerressen fel szakembert, akivel át tudja beszélni a részleteket mielőtt belevág.

Sajnos ez nem elég. Az átalányadót jelölni kell, ha elmarad, akkor nem lesz az adott évben átalányadós. Itt most nem a 2021-ben átalányadót választottakról van szó különben sem, hanem a kata adóalanyiságukat elvesztett adóalanyokról, akik még az se tudták abban az időpontban, hogy mi az átalányadó. Ebből kifolyólag nyilván említett időszak alatt még még katások voltak, amikor még Szja bevallást, ha csak más okból nem kellet be se adtak. Aztán jött a jobbra balra tekert átmeneti szabályozás, közben a NAV sem éri utol magát a tájékoztatókkal. Semmiből nem tart az x behúzása. 2023-ra ha ha valaki átalányadót választ be kell húzni. 2021-ben se nem tudta, hogy a kata el lesz törölve, így nyilvánvalóan a katás adóalanyok 2022-ben történő évközbeni választását is alapul kell venni. Arról nem is beszélve, hogy ők nem 2153-ban nyilatkoztak, hanem a T101E-ben, vagy T101-n.

A 2253-as nyomtatvány 13-01 lapján a D pontban kell jelölni, hogy 2023-as évre átalányadót választ. A 2358-cas nyomtatvány ami a negyedévre szól, a szakma számára is még ismeretlen ha hiszi ha nem, még egyikőnk sem töltött ki ilyet, így marad a jogszabály. A technikai kérdéseket majd akkor tudjuk, ha megcsináltuk, de minden bizonnyal jelölni nem kell benne külön semmit, hogy választja az átalányadót, csak a levezetését a hónapoknak. Az éves szja bevallási határideje május 20, de persze mehet előbb is. Célszerű az első 58-cas előtt beküldeni, hiszen akkor számítjuk a járulékokat és szja előleget átalányadós módra, ha tényleg azok vagyunk és ezt jelölni kell az szja bevallásban, de nem az 58-casban. JELENLEG! Majd ha láttam ilyen nyomtatványt, többet fogok tudni. Üdvözlettel: Mart László

@@ADOGURU Köszönöm szépen!

2023-ban már negyedéves az 58-cas, tavaly még havi volt. Május 20-ig lehet választani a 2023 évre az átalányadó választását. Jelen vidóta már történ jogszabályváltozás. A NAV fogja hiányolni, de nagyon lassan haladnak a folyamatok. Több mint 14 ezer fel nem dolgozott bevallásról tudok, de bírságok kegyegnek. Minél előbb célszerű szakemberhez fordunlnina.

Ez attól függ, mi következik be előbb. A számla kézhezvétele, a termét átvétel vagy az utalás. Az áfa megfizetése és bevallási határideje, azon hónapot követő hónap 20. napja, amely hónap az előbb általam említett három variációt előbb tartalmazza, feltéve, ha az adóalany havi bevalló, vagy alanyi mentességet választott.

@@ADOGURU először történik az utalás, utána a számla kézhezvétele, végül pedig a termék átvétele. És hogyha én negyedéves áfa bevalló vagyok, mi a teendő? Akkor mikor kell megfizetnem az áfát, ha gyakorlatilag azonnal el is adom a terméket?

Hát ezt személyesen kéne átbeszélni. Ha negyedéves bevalló, akkor fizetendőként is be kell állítani, ugyanakkor a levonási oldalon levonásba is helyezheti, de ha bevallási kötelezettsége fennáll, akkor a belföldi ügyleteket is vallani kell és a levonási jogot is érvényesíteni. Azt javaslom, hogy forduljon könyvelőhöz, mert bonyolult. Amennyiben negyedéves bevalló, akkor a negyedévet követő 20. nap a bevallási határidő.

Igen, az egyéni ügyvéd nem szerepel az egyéni vállalkozás nyilvántartásában, de az Szja törvény szerint egyéni vállalkozónak minősül. A 2253-as nyomtatvány még nem létezik, mert még nem gyártotta le a NAV. Meg kell várni az ÁNYK frissítését és abba lesz jelölhető. Valójában a neve 22SZja, de a nyomtatványkeresőben 2253 néven fog bejöni feltételezhetően, 2021-es évvel is így volt.

@@ADOGURU Kedves László! Köszönöm!

@@ottonagy667 Szívesen!

@@ottonagy667 Megjelent a 2253-as 13-01 oldal D pont, ott tudja jelölni, hogy átalányadós kíván lenni 2023-ban. Mart L.

Szívesen!