November 23-án, szombaton este ismét magyar nótára hangolódhattunk Magyaralmáson Szántó Gyulának és családjának köszönhetően.
Szántó Gyula töretlen lelkesedéssel szervezte és nyitotta meg a két év alatt telt házzá növekedett színvonalas eseményt. Végig az este házigazdája volt!
Az első szünet után Szávolovics Gabriella, kétszeres Aranykoszorú- díjas énekes sodró erejű energiákkal a ’Jó estét kívánok!’ című nótával köszöntött bennünket és a zenei konzervatóriumot végzett zenekar tagjait. A lemezminőségben játszó zenekar tapinthatóan megörült Szávolovics Gabriella érkezésének. Szemükkel mosolyogva várták. Mi, a közönség is! Amikor várnak Valakit, de jóérzés az! Újra átélhettük az énekes hölgy és a zenekar profizmusát, a legelső akkordnál értették egymást.
Az előadóművész ’Aki a muzsikát meghallja, mindig jókedve lesz’ gondolatával szívből gratulált Szántó Gyulának kimagasló közösségi munkájáért. Újabb megható pillanat teremtődött ezáltal.
A művésznő magával ragadó karakteres jelenléte kórussá szervezte a Faluház apraját-nagyját. Tiszta, szép kiejtése plusz tartalmat adott a megható, élethelyzeteket megidéző, életigazságokat hordozó verssoroknak. Szinte egy szuszra kiénekelte mindannyiunk örömét, fájdalmát. / Pl.: Kint a pusztán szántok, vetek, sírok, ahol nem lát senki. / Rámás csizma hadd szakadjon el, csak a babám sose hagyjon el!/ Csillogó szemükben én a jövőt látom, Drága unokáim, én csak azt kívánom: Rátok öröm várjon!/
Ezen az estén a férfiaké volt a főszerep. Bátor éneklésükkel, poharaikat magasba emelve, szemkontaktust tartva kapcsolódtak egymáshoz. Tisztító érzelmi éneklés - ezt éreztem. Megdicsérem Őket, mert láttam könnyeket. Merni énekelni …, merni sírni. Egészségünk szempontjából ez mennyire lényeges!
Az ízletes vacsora készítőit dicséri.
Szántó Gyula motorja, lelke a rendezvénynek! Öröm látni, hogy Hozzá egyre többen csatlakoznak. Hálásak lehetünk, hogy segít visszatalálni önmagunkhoz, egymáshoz, s értéket újratanulunk befogadni.
Tisztuló lélekkel várhatom a közelgő ünnepet - ma reggel így ébredtem -, köszönöm!
Anita Huszárné Papp